Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-01-15 / 2. szám
Világ írről el őr fal. eff végül felelt! Arai 90 fillér #» XV. évfolyam. 2. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1971. január 15. Jóváhagyta az ötéves költségvetést 4 pá,Ual; afppel A Mártonffy Ernő egy az utunk... J mimkásőr-század ünnepi gyűlése a megyei tanács Szocializmus építése magasabb szinten — visszhangzik bennem a. X. pártkongresszuson oly sokszor elhangzott célkitűzés, miközben a megyei tanács ez évi első ülésére gyülekező testületi tagok eszmecseréit figyelem. Mert a beszélgető csoportokban itt is. ott is az az előterjesztés 'a fötéma. amelynek tanulmányozása is alaposan igénybe veszi a figyelmet, s amely az 1975-ig terjedő évekre vetíti elő a megye gazdálkodásának, fejlesztésének lehetőségeit. A tanácsok két évtizedes fennállása óta ilyen nagyjelentőségű kérdésről még nem döntött a megyei tanács. A harmadik ötéves tervidőszak folyamán is kü- lön-külpn keretként szolgálta a megye előrehaladását a beruházási és a községfejlesztési alap, s a költségvetésről is csak egyéves időtartamra dönthetett a tanács. S ime, mintegy kétévi munka eredményeként, ezúttal 21 gondosan kidolgozott, részletező melléklet- tel együtt 164 oldalas dokumentum rögzíti a megye tanácsainak — a költségvetési és a fejlesztési előirányzatokat együttesen magába foglaló — 1971—1975. évi középtávú pénzügyi tervét. A gazdálkodás lehetőségeinek öt évre előre való ismerete pedig önmagában is jót érzékelteti: a tanácsok lakosság iránti felelőssége a megnövekedett gazdasági önállóság jegyében jelentkezik. Ebből is következik a feladat: magasabb szinten, felelősségteljes, hatékony helyi politikával építeni a szocializt.Msi. Kilenc órára benépesült az ülésterem, elfoglalta helyét az elnöltscg is, s megkezdte munkáját a tanácsülés. A tanácskozást Erd< si J >~sé1. a megyei tunács rb-elnöke nyitotta meg. köszöntve a testület tagjait, a résztvevő országgyűlési képviselőket, $ külön is az elnökségben helyet foglaló dr. Romany Pált a megyei pártbizottság első titkárát. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével Bene Andrást és Némedi Sándort bízta meg a testület, majd elfogadta a tanácskozás napirendjére előterjesztett javaslatot. Ennek megfelelően ezután dr. Kőrös Gáspár vb- elnökhelyettes terjesztette elő Bács-Kiskun megye tanácsainak 1971—1975. évi középtávú költségvetési és fejlesztési alap tervét, valamint az 1971. évi költségvetés előirányzataira vonatkozó kiegészítő referátumot. Di*. Kőrös Gáspár beszéde Bevezetőül vázlatos áttekintést adott arról az átfogó munkáról, amellyel a megyei pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága, a helyi tanácsok és a szakigazgatási szervek előkészítették a negyedik ötéves tervet. Mint említette, a megye gazdaságának negyedik ötévi területi terve most van feldolgozás alatt, s azt, miután megvitatják, előreláthatóan március végéig a megyei tanács testületé elé terjesztik jóváhagyásra. Hangsúlyozta az előadó, hogy a harmadik ötéves terv teljesítéséről és a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről szóló tervezeteket megtárgyalta a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is, s a pártértekezlet állásfoglalásaival megegyező törekvéseiket. egyetértésüket fejezték ki. A továbbiakban a rendelkezésre álló előzetes információk alapján a megye harmadik ötéves tervének .teljesítéséről adott áttekintést dr Kőrös Gáspár. Megemlítette a többi között, hogy az elmúlt öt év alatt megyénk területén — minden szektort és ágazatot figyelembe véve 12.9 milliárd forint beruházás történt, mely 5.2 milliárd forinttal haladta meg a második ötéves tervidőszakban történt beruházásokat. Az 1,5 milliárd forint érté- ■kű tanácsi fejlesztési célkitűzéseket viszont 2,7 milliárd forintra sikerült teljesíteni. Ebben 430 millió forint volt a társadalmi munka és 80 millió forint a saját anyag értéke. A tanácsok költségvetési kiadásai a második ötéves terv időszakához képest az elmúlt öt év alatt 21,7 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi ágazat költségei 44, a kulturális ágazaté pedig 34 százalékkal emelkedett. A továbbaikban a megye gazdaságának negyedik ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzéseiről szólott az előadó. — A megye ipari termelésében átlagosan évi 8— 8,5 százalékos növekedéssel számolunk — mondotta. — Ennek megfelelően a termelési volumen 1975-re eléri a milliárd forintot. A növekményből 3,3 milliárd forintot a tárcái pár, 700 milliót a tanácsi — és 300 milliót a szövetkezeti ipái* ér el. Az iparban fog- 'alkoztatottak száma várhatóan 11 ezer fővel nö- ekszik, s így •1975-ben a megye ipari dolgozóiak száma eléri a 72 ezret. Számításaink szerint a létszámnövekedésből 7 ezer ember a városokban. 4 ezer pedig a községekben kapcsolódik az ipari termelésbe. A megyében a beruházási piac és az építőipari kapacitás egyensúlyának megteremtéséhez a kapacitás évi 10—12 százalékos növelésére van szükség. A megyei párt- és tanácsvezetésnek az illetékes főhatóság vezetőivel folytatott egyeztető tárgyalásai értelmében az Állami Építőipari Vállalatnál mintegy 600 millió forintos beruházással megválóval az évi 2000—2200 lakás teljesítőképességű házgyár, s a tervek szerint 550 millió forintos költséggel Ágasegyházán ser kerül égy köny- nyüszerkezeti épületgyár építésére is. A tanácsi építőipari vállalatok. kapacitásnövelésé- ; hez mintegy'20 millfó ío- rint támogatást biztosít a megyei tanács, s a kisebb volumenű építkezések és felújítások elvégzésére feltétlenül fejleszteni kell a községi, városi tanácsok által létrehozott költségvetési üzemeket Is. A mezőgazdaság bruttó termelését évi 3—4 százalékkal, a felvásárlást pedig évenként 4 százalékkal kívánjuk növelni a tervidőszak folyamán. Kereskedelmi célkitűzéseink megegyeznek a nép- gazdasági tervvel: a kereskedelmi forgalom növekedését 40 százalékban irányoztuk elő 1975-ig, s ez idő alatt 30 százalékkal kívánjuk növelni a kereskedelmi hálózat alapterületét. Ezután a negyedik ötéves terv időszakára szóló középtávú költségvetési tervezet ismertetésére tért át Kőrös elvtárs. Elöljáróban részleteiben ismertette az 5418,4 millió forint bevétellel és ugyanannyi kiadással számoló költségvetés szabályozóit, melyek révén a korábbinál sokkal nagyobb a helyi tanácsok érdekeltsége területük egészének gazdálkodásában. Ugyanígy az adott terület gazdasági egységeinek működési színvonalától függ, milyen mértékben teljesülnek a tanácsok költségvetési, fejlesztési bevételei. Amennyiben a számított fejlődési ütemnél jobb eredményt érnek el, úgy ez többletbevételként jelentkezhet a költségvetésben, illetve a fejlesztési a!apnál. A harmadik ötéves tervhez képest, a megye 1975- ig szóló költségvetési előirányzata évenként 7. ösz- szesen tehát 35 százalékkal ■ növekszik. Az előző ötéves tervhez képest a gazdasági ágazat növekedése. 70 százalékos, (Folytatás a 3. oldalon.) — Munkásőri kötelezettségeimet mindenkor, bár- j milyen körülmények között • becsülettel teljesítem! — olvashattuk a kiskunfélegyházi városi tanács dísztermében a feliratot, amikor beléptünk az eseménynek I méltó keretet adó gyönyö- ■ rű terembe. Az ünnepi századgyűlés elnökségének soraiban ott láttuk dr. Cserháti Lászlót. a munkásőrség megyei parancsnokát. Sztanojev Andrást, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Dobos Ferencet, a városi tanács vb-elnökét, a társadalmi testületek, ipari, me- I zőgazdasági üzemek párt- 1 és gazdasági vezetőit. A ! padsorokban pedig, a mun- kásőrck között ott voltak a j meghívott munkásőr-fele- I ségek, hozzátartozók is. Hegedűs Ferenc, a váro- ! sí pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepi gyűlést. utána úttörők szavala- j ta és énekkara köszöntötte : az egybegyűlteket. Kapus - Béláné vezényletével. Bibok Kálmán, a munj kásőr-század parancsnoka beszámolójában elmondta, ! hogy a század állományá- I nak 80 százaléka részt vett I a szocialista mun'kaver- I senyben, 26 százalékát be- ; választották a pártvezető- í ségekbe. A munkahelyen, 1 kiképzésberf és szolgalat- 1 ban átlagon felüli teljesít- j ményt nyújtottak, de .ott i voltak az árvízveszély idején a gátakon is. Éppen ezért nagy örömet szerzett dr. Cserháti László megyei parancsnok bejelentése: Az 1970-es kiképzési évben a politikai és szakmai munkában a legjobb eredményt a kiskunfélegyházi Mártonffy Ernő munkásőr-század tagjai érték el. Ezt követően átadta Bibok Kálmánnak a kiváló címet tartalmazó okiratot és serleget. Ugyanakkor 11 parancsnok és munkásőr, Kiváló munkásőr jelvényt, 7 munkásőr 10 éves szolgálati érdemérmet kapott tevékenysége elismeréséül. A kitüntetések átadása után Sztanojev András, a zadot és 'a kitüntetetteket, majd fogadta a 27 új munkásőr esküjét, valamint a tartalékállományba mer.ö és leszerelő munkásőröket. Az elnökség tagjai ezután a Kiskunság étterem különtermében adott fogadáson találkoztak a kitüntet tett munkásőrökkel. városi pártbizottság első titkára . köszöntötte a száÉríékes kezdeményezések A Kiskunfélegyháza és Vidéke ÁFÉSZ már hosz- szú évek óta igen eredményesen gazdálkodik. Ezt bizonyítják azok- az adatok, melyeket 57 részközgyűlésükön 6600 tagúkkal ismertettek, illetve a napokban ismertetnek. Városunkon kívül' még hét község tartozik körzetükbe. A beszámolók hűen tükrözték mind a harmadik ötéves terv, mind annak utolsó éve az 1970-es gazdasági év tömegpolitikai eredményeit. Ezekre méltán lehetnek büszkék, hiszen nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is előkelő helyezést értek el. Nincs módunk I felsorolni mindazokat a ki- I tűnő kezdeményezéseket, J amelyek e tervidőszak I alatt születtek, de az vitathatatlan, hogy ezeknek I nagy részük Van az elért ! eredményekben. Míg 1939- jben forgalmuk 160 rh'llió I forint volt, addig ez 1970- I re közel 200 millióra emelkedett. Hasonlóan alakult | nyereségük is, az 1969-es j hat és fél millióról 1970- ; ben kis híján nyolc mil- I Hóra, Kereskedelmi felfu- ] fásuk úi egységek beállí- ! fása nélkül a legmagasabb ; a meg vében. Nagy érde- I műk. hogy kihasználtak a ^ehetőségeket a mezőgaz- i daságj termelés elő«egíté- ! sére és rrürjtegv sz.áz va- ’ gon terményt értékesítettek. elsősorban a körzetükhöz tartozó árvízsújtotta községekben, Alpáron és Tiszaújfalun. Talán még ennél is jelentősebb, hogy az ellátás javítása érdekében 1200 saját vágású sertést hoztak forgalomba, s ennek jelentős részét Kiskunfélegyházán. Külön elismerést' érdemel, hogy bár ez szállítási költségeiket növelte, mégis mintegy kétmillió forint értékű olcsóbb, úgynevezett húsipari melléktermékkel (fej, láb, köröm, belsőségek) növelték a választékot. Sokat tettek azért is, hogy városunkban a liba- hizlalási kedv jsmét növekedett. Bizonyítja az a tény, hogy 1970-ben 53 ezer darabot vásároltak fel, s emellett még ötmillió forint értékben devizát jelentő tollat is. Űj és nem kis hasznot hozó kezdeményezésük a saját főzésű pálinka palackozása. A végére hagytuk a legértékesebb kezdeményezést, amit ma már az ország minden szövetkezete részére ajánljál; felső szerveik. Az anyag tanulmány formájában a szövetkezet igazgatójának tollából nemrég látott napvilágot. \ szövetkezeti ‘agság ereiére támaszkodva külön "agsági részjegy jegyzését kezdeményeznék, s ennek köszönhető, hogy 1969-ben teljes hitel nélkül. 1970- ben pedig csak néhány nagyobb üzlet lebonyolításához egy-két hetes hitellel dolgozhattak. így nőtt meg alaposan nyereségük és ennek köszönhető, hogy teljes fejlesztési alapúkat beruházásra tudták fordítani, illetve tartalékolni. Ebből építik többek között az új ÁBC áruházunkat is. Most, az elmúlt terv- dőszak értékelése mellett a részközgyűléseken megtárgyalják legfontosabb tennivalóikat. Elsősorban az 1971. évi feladatokat, s ezzel együtt ismertetve a tagok ezreivel a IV. ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit. Bálint László-Tanácsta ck bes ámoiói A 9. sz. választókerület tanácstagja Kurucz Alfonz- né, a 37. sz. választókerület tanácstagja dr. Makra László 1971. január 15-én 17 órakor a városi tanács vb termében tartják tanácsi beszámolóikat a Móra- város (Közelszőlől. I. körzet Nyomás 1—17-ig, továbbá * Tompa u. Vörös- hadsereg u. Páros oldala 2—24-ig. Petőfi tér, Gorkij u. és Béke- téren lakó választóik részére. i
