Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1969-03-07 / 10. szám
Vilárr proletárjait egyesül jetek l Ara: 80 fillér FtLEGYHAZI KÖZLÖNY A PETŐFI NEPE FÉLEGIHáZI KIAüASA XIII. évfolyam. 10. szám Kiskunfélegyháza, 1969. március 7. A termelés és értékesítés Jön a tavasz $ ;g& v 'ff 1969. évi feladatai a mezőgazdaságban A félegyházi korszerű benzintöltő állomás egyre na- gyob forgalmat bonyolít le. M jst még inkább csak gépkocsik áUnak a tö.lőo:z op >k elé, de hamarosan megjelennek a motorosok Is. Tavaly napon .a legalább kéí-háromszáz motoros tankolt itt... Tudósítások a zárszámadásokról A tizenkilencedik számvetés A szakszervezeti mozgalom erősítése az Építőipari Vállalatnál Ez év január 1-én megszűnt a Községgazdálkodási Vállalat, s helyébe két új üzem: a Költségvetési Üzem és az Építőipari Vállalat lépett. A Költségvetési üzemről már beszámoltunk lapunkban, most a nagy jövő előtt álló Építőipari vállalatról írunk. Erre azért van most alkalom, mert a vállalat 145 szakszervezeti tagja (a teljes létszám 71 százaléka), a napokban tartotta a szak- szervezeti választást. A Szakmaközi Bizottság nagytermét megtöltő épí- _________________ • Ötezer tejesbárány Olaszországnak A Kiskunfélegyházi Gyapjú- i gyűlésén Pácsonyi Vilmos sz&- forgalmi Vá.laiat márciusban I molt be a tagságnak, hogy | igen magas — kilónként hu- j milyen szép fejlődést ért el szonöt forintos — áron vásá- 1968-ban juhászatuk, hiszen rolja fel az á.lami gazdaságok- tiszta merinói állományukról tói és szövetkezetektől, sőt átlag 5,2 kg gyapjút adtak át. egyéniektől is olasz exportra 1 A mai felvásárlási árak méláz élő tejes bárányokat. Eddig j lett mind a szövetkezet, mind ezerötszáz darabot vásároltak, i a népgazdaság meg .alá’ja szádarabonként átlag 17—18 kilós mítását. Tehát érdemes ezzel nettó súlyban. Miután több, az üzemággal foglalkozni, mint húszezer bárányra szer- Azt is közöl ék velünk a ződrek ápr.lis—május hónap- I Gyapjúi rgalmi vál alat k'ren- ban, szövetkezeteink jól jár- ! deltségén hogy a márciusi át- nának, ha m néi előbb, tehát vételeknél flze ett huszon">. fo- legkésőbb március végére a rint még nem végleges ár, bárányok e érnék a iá ki öa rner az év végén a fennmara- súlyt, mer. ez az a’»ó határ, dó tiszla^asz^nbói a TE^IM amell el á viszik őket. Sok- pex mintegy 85 százalékot ezetőségbe jelölteket eg>T szór és sokat emlegetett téma visszajuttat a gazdaságoknak haneú szavazással bíztál' a Juhállomány fen«sz ésé^ek a Gyaojúforgalrai Vállalaton . _ fontossága. Legt, óbb éppen a keresztül. j meg az Ügyek vitelével nózsa Termelőszövetkezet köz- j B. L. T. M. tőmunkások között megjelent Laczi Endre, az Építők Szakszervezetének megyei titkára is. Alföldi János, a szak- szervezet titkára, rövid külpolitikai tájékoztató után először szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Az a tény, hogy a vállalat átszervezésével a dolgozók a történelmi múltú Építők Szakszervezetéhez kerültek, kötelezettséggel is jár, úgy a szervezettségben, mint a politikai és szakmai képzettség fokozásában. Ezután áttért az előző vállalatnál elért gazdasági mutatók ismertetésére. 1967-ben 16,6 millió forint volt a termelési érték, 179 összlétszámmal, 1968-ban pedig 21,8 millió s a létszám 244 fő. Javult az átlagbér, az önköltség és az egy főre eső termelési érték is emelkedett. Az elmúlt év jobb munkája után most már nyereségrészesedést is tudnak fizetni, és rajtuk áll, hogy ez a részesedés a megerősített, tiszta profilú új vállalatnál még nagyobb legyen. A tartalmas beszámoló után hozzászólások következtek, felszó'alt a megyei Htkár és a vállalat igazgatja is. A sz?kszerveze‘i bői, mint megyei első került a zártkörű országot versenyre, s miután az első tíz között végzett, jogot szerzett arra, hogy részt vegyen a tv nyilvánossági előtt Sorra kerülő vetélkedőre. Első eset, hogy városunkból sikerül valakinek ilyen nagy vetélkedőn részt venni, s minden bizonnyal az egész város szurkol majd sikeres szerepléséhez. ; Az, hogy az ország tiz leg- '■ jobb fiatal biológusa közé | került és a döntőben sze- j repelhet, minden elismerést megérdemel, hiszen nemcsak önmagának, hanem intézetének és egész Félegyházának szerzett ezzel elismerést. B. L. Barátság-vonat az I\DK-ba Lassan hagyománnyá válik, hogy tavasszal a megye fiataljai — köztük városunk képviselőivel — barátságvonaton látogatnak el valamelvik baráti országba. kapcsolatot teremteni az ott élő fiatalokkal, megismerni életüket, munkájukat. ismerkedni ismeretlen tájakkal, emberekkel. A megyei KlSZ-bizott- ság szervezésében ebben az évben április 4—14-ig az NDK-ba szerveznek utazást. A tervek szerint a többiekkel együtt. Félegyházáról 35 fiatal vehet részt a Drezdába és Liocsébe tervezett kmándu'áson. Mind a jelentkezéseknél, mind nedig a jelöléseknél, az 1968-ban végzett munkahelyi és KISZ-munka le<z a mérvadó. A termelésben, tanulásban éc a KTSZ-munkában legkiválóbbak részesü’nek a kedvezményben. A tájékoztatás szerint a munkái- ‘atók is hozzátá — 'lnqk envag! •‘á'nnzqtással a fta- 'aiok uta^ácáboz. s nem közömbös számukra sem. hogv a legjobbak kapják a jutalmat. gyei pártbizottság munka- J társa, a városi pártbizott- ; ság küldötte, dr. Dobos Ferenc. a városi tanács elnöke, és Magony Imre. a területi szövetség titkára. Papp János párttitkár megnyitója után Pesir István tsz-elnök ismerttette a tagsággal az 1968. évi gazdálkodás eredményeit, hiányosságait. A súlyos, aszályos esztendő nagyon próbára tette a tsz vezetőségét — szakembereket és az egész tagságot, hogy a kieséseket eredményesen tudják pótolni. Növénytermesztésnél 4.3 -millió forint kiesés volt az aszálv miatt. Ezt pótolta az állattenyésztés és a kiegészítő üzemágak. Sikerült elérni, hogv 1968-ban is komoly nverecé<*et tudtak fizetni és emellett a tar- talékalanra is megfelelő forintmennyiség jutott. Az állattenyésztés 2.9 millió forinttal teljesítette túl az éves tervét. Az egy dolgozóra jutó részesedés elérte a 23 169 forintot. 5 09 száza’ékkal magasabb mint 1967-ben volt. A tsz ütemes fejlődését mutatja, hogy 1962-ben az egy kataszteri holdra jutó termelési érték 3410 forint volt. 1968- ban elérte a 7185 forintot. 1968-ban 163 547 munkanapot dolgoztak, az egy napra eső átlagkereset 87.37 forint volt. Ezek az eredmények elsősorban a szövetkezeti gazdák, a vezetőség. a párt-, tömegszervezetek. a szakemberek jó munkájának köszönhetők. Másodsorban pedig a kibontakozó szocialista mun- kaversenvnek. 1968-ban a szocialista. munkaverseny jutalmazására 172 ezer forintot fizettek ki. A brigádversenyben (növénytermesztésnél) első lett Tippai Mihálv. a második helyezést Tóth János brigádja érte el.~ A traktorosok közül első lett Palásti Ferenc, akinek elért teljesítménye 1811 normá'ho'd. a második pedig Antal József. 1712 normálholddal. Foglalkozott a beszámoló az 1989. évi feladatokkal is. Tudatták a tagsággal, hogy az 1969. évi terv 75 millió forint, ebből körülbelül 25 millió forint a kiegészítő tevékenységből lesz. A megvásárolt Gépjavító Állomás ez évben már komolv bevételt fog biztosítani, a vételárat (9 millió forint) 4 év alatt kell ..megkeresni”. V. I. Sikeres kísérletek Sisák Péter, a kiskunmaisai Petőfi Tszcs elnöke a vezietőség 1968. évi tevékenységéről számolt be, majd a mezőgazdász a termelési eredményekről adott számot. A szövetkezet 1968-ban 1382 holdon gazdálkodott. ami meghaladja a járá'ban működő néhány termelőszövetkezet területét is. A növénytermesztésben először végeztek kísérletezést. Azonos feltételek mellett bánkúti búzából 7.1 mázsás, bezosztáia búzából 11.1 mázsás. kecskeméti H rozsból 10.2 mázsás és triticáiéból 10.2 mázsás át- lag*ermést értek el holdanként. Sikeresen próbálkoznak az anyarozs-termesztéssel. 1968-ban 41 kiló holdanként! termést értek el, mgPvel országosan harmadik helyezést értek el é- '■''00 forint jutalmat kap tak. A gazdaság fő profilja az állattenyésztés. Az átlagos Gehe ni é tsz ám 43 darab és az átlagos tejhozam 4 százalék zsírtartalommal 2600 liter, de van olvan egyed is. amely 3600 litert adott. Örömmel számoltak be, hogy sikerült tbc-mentes állományt kialakítani. Az 51 koca 415 szaporulatot biztosított. A közösből 314 hízott sertést értékesítettek. A közös és a tagok gazdaságainak jó kancscüatát bizonyítja, hogv 408 hízott sertést és 43 hízott marhát értékesítettek a közösön keresztül. A pénzügyi beszámolóból kitűnik, hogy az áüóesz- kö7áilománv több mint 7 százalékkal, a közös vagyon 4.8 mi'lió forintról 5.9 millióra növekedett. A beszámolót vita követte. amelvben felszólalt a termelőszövetkezetek terület) s7öVetsZff^, "1 K ív. t'árs T ászló ehtt^m tifkár- he’vet*» s is. Fmékojto a zazdacág 1958 évi eredményeit és rövid tájékoztatót adott az új tszcs-tőrvény- ről. Patyi László A közös gazdaságokban teljes erővel folyik az 1989. évi termelési, értékesítési, pénzügyi tervek készítése. Az új gazdaságirányítási reform bevezetése óta eltelt egy év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a termelőüzemek önállóságának növekedése, a mezőgazdaságban is kedvezően befolyásolja a termelés fejlesztését. A közgazdasági eszközökkel befolyásolt, információkon alapuló tervezési rendszer sikeresen hangolja össze az űzetnek érdekeit a népgazdasági igényekkel. Máris tapasztaljuk, hogy általában helyesnek bizonyultak a bevezetett gazdasági ösztönzők és elősegítették úgy a népgazdasági, mint az üzemi érdekek kielégítését. Az önálló vállalati gazdálkodás kiterjesztése megnövelte a szövetkezetek vezetésének felelősségét a termelés és értékesítés valamennyi területén. E kedvező körülmények között, egy év gazdag ta- f'sztnTaV’írlak hasznosításával kell valamennyi üzemnek elkészíteni idei tervét. Az előzetes kilátások szerint nem lehet jelentősebb vetésszerkezeti változásra számítani a növény- termesztésben. Mégis, talán azt kell tanácsolni, hogy a jelentéktelen — többnyire nem gazdaságos — növények termesztésével kevésbé foglalkozzanak. Az állattenyésztés takarmánybázisának, saját termésből való növelése érdekében célszerű úgy az abrak, mint a szálas és tömegtakarmá- nyok területi és hozamemelése. Zöldségfélékből a legjövedelmezőbb, nagy volument képezőek termesztését kell növeini. A szőlő- és gyümölcstermesztésnél a termőerő növelése érdekében a talajerőt kell fokozni, a növényvédelem korszerűségével pedig a veszteségeket minimálisra lehet csökkenteni. Az állattenyésztésben a korábbi hagyományoknak megfelelően a szarvasmarha és juhtenyésztés fejleszthető az elmúlt évi ütemben. E célok megvalósítása érdekében az üzemgazdászokra és a szakvezetőkre fon- ! tos feladat vár, mert nekik kell azokat a gazdaságos- sági, jövedelmezőségi számításokat elvégezni, amelyek alapján az üzemi döntésre sor kerül. Nagy gondot kell fordítani az egyes ágazatok termelésének — szükségleteinek — összhangjára. A termelés jó megtervezése mellett, igen ! fontos az értékesítés meg- j alapozása. Az a biztonsá- 1 gos, ha a termékek nagy részét megfelelő szerződé- j sekkel a vállalatokkal, vagy fogyasztókkal előre lekötik. Az elmúlt évben a melléküzemi tevékenység kiszé- ! lesítésében általában előrelépés volt és több helyen ! éltek is a kedvező lehető- , ségekkel. Az idén a mel- élstevé\-j)ro--.é' ''isTé'esiiá- sére további nagy lehetőségek nyíltak. Elsősorban azokat kell fejleszteni, amej lyek a mezőgazdasági ter- ! meléssel vannak összéfüg- gésben. Nagyobb teret kell biztosítani az élelmiszer- ipari elő- és részfeldolgozás fokozására. A tervek készítésébe be kell vonni a szövetkezeti tagságot is. Egyes ágazatok célkitűzéseit brigádgyűléseken kell megbeszélni és a javaslatokat a kivitelezésnél figyelembe kell • venni. Ezt követően kerülnek a tervek a közgyűlések elé jóváhagyásra. X jóváhagyott terv maradéktalan megvalósítása úgy a vezetőség, mint a szakvezetés számára kötelező. Bízunk abban, hogy a kellő alapossággal elkészített üzemtervek a gazdálkodási eredmények további javulását eredményezik. Vaszkó József A kiskunfélegyházi Ve rös Csillag Tsz zárszám adási közgyűlésén megje ler|t Berki András, a me Félegyházi tanuló a televízióban Évről évre országos érdeklődés kíséri a televízu „Ki miben tudós” adásait örömmel közöljük, hog\ végre városunk tanulói kö zül is sikerült a Móra Fe renc Gimnázium negjedi kés diákjának, ifj. Fekete j Sándornak bekerülni az or szágos döntőbe. Biológiá
