Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1969-02-21 / 8. szám
I Világ proletárjai, egyesüljetek I Arat 80 fillér A PETŐFI NEPE FELEGYHÁZI KIADÁSA »ÍIÍ. évfolyam, 8. szám Kiskunfélegyháza, 1969. február 21. A város költségvetési és fejlesztési tervjavaslata a tanácsülés előtt Az érdekelt szakigazgatási szervek bevonásával és az állandó bizottságok meghallgatásával elkészült Kiskunfélegyháza 1969. évi költségvetési és fejlesztési tervjavaslata. A végrehajtó bizottság január 30-i tárgyalása után a tervjavaslatot a tanácsülés elé terjesztették jóváhagyásra. Mint az előterjesztésből kitűnt, költségvetési gazdálkodásunk több mint kétmillió forinttal, 6,6 százalékkal, fejlesztési alapunk pedig közel tizennégy millióval, 66,3 százalékkal meghaladja az előző év előirányzatának összegét. Költségvetésünk és fejlesztési tervünk együttes előirányzata 85 832 000 forint, a 3 300 000 forint társadalmi munkával együtt eléri a 89 millió 132 ezer forintot. Ez az összeg közel 19 millió forinttal nagyobb, mint az 1968. év eredeti előirányzata volt. A kiadások fedezete elsősorban állami és megyei támogatás, és csak kisebb hányada a saját bevétel. Összegszerűen: a támogatások összege 55 millió 815 ezer forint, míg a saját bevételek és a társadalmi munka együttes értéke 33 millió 317 ezer forint. A közvilágítás korszerűsítésére rendelkezésre bocsátott megyei keretből befejeződik az E 5-ös útvonal városi szakaszának korszerű megvilágítása, s ugyancsak megyei külön- keret biztosítja a belsősé- gi vízelvezetés további korszerűsítését is. A költségvetési előirányzatban a legnagyobb hányadot a szociális és Sikeresen zárták a múlt évet a Kunsági Termelőszövetkezetben — Űj gazdaságirányítási rendszer, új tsz-törvény, új alapszabály, új földhasználati törvény, új gazdálkodási mód: mind együtt jelenti az 1968-as évet. Sok új jött, féltünk tőlük, nem láttunk tisztán, és sokszor már a bizalmatlanság jelei is mutatkoztak egyesek részéről, főleg a bérkérdésben ... Így kezdte beszámolóját Csóti Lajos elnök a kiskunma jsai Kunság Tsz zárszámadó közgyűlésén. A félelem nem volt indokolatlan. De nem az ismeretlentől, az újtól féltek, hanem a nagyon is ismerttől, a gazdaság homokterületétől, amely egy kis szél biztatására megindul, és ki tudja, hol áll meg. Ilyenkor a homokveréshez egy kis mulasztás, s egy kis akadály kell csak, és felborul a legjobban kidolgozott terv, az egész termelés. Az aszály és a homokverés miatt ki kellett szántani 20 hold búzavetést, 6 hold triticalet, 15 hold lucernát. 30 hold nyúlszapukát és 30 hold somkórót. Ha figyelembe vesszük, hogy a kis tsz összterülete, felkerekítve 500 hold, és ebből 347 hold a szántó, láthatjuk, hogy a nagy mérkőzés a homok és a rajta dolgozó 32 család között egészen a zárszámadásig nyílt volt. Most végre eldőlt a dolgozó emberek javára, s a visszatartott 20 százalék munkabért is ki tudták fizetni. A beszámolóból azt Is megtudtuk, hogy 35 hold szőlőjük 175 mázsával többet hozott a tervezettnél. A zöldségtermelés igen rosszul sikerült, mert a fű- szerpaprika nem tudott a szárazsággal megbirkózni. Belátták, hogy „nem megy” a száraz kertészet, víznyerési lehetőségük nincs. így a kertészetet felszámolják. A szakszerű és óvatos vezetés, valamint a dolgozók szorgalma végül is — a sok elemi kár és mostoha időjárás dacára is —, meghozta a megérdemelt eredményt; a mérleg adatai szerint a közös vagyon 695 000 forint növekedést mutat, s tehermentes tiszta vagyon 30 százalékkal növekedett. Természetesen megnőtt a kis tsz gazdáinak önbizalma is, látva, hogy összefogással, szorgalommal még a természeti csapásokon is úrrá lehetnek. Nem szabad elhallgatni azt a kedves meglepetést, amit a szövetkezeti gyerekek szereztek a gyűlésen jelenlevőknek: mindenkinek nagyon tetszett a 10— 12 éves gyerekekből alakult zenekar fellépése. Az általuk produkált kedves műsor is hozzájárult ahhoz, hogy mindenki elégedetten távozott erről a zár- számadó közgyűlésről. egészségügyi ágazat képviseli: 41,2 százalékkal, utána következik a kulturális ágazat 36,7 százalékkal. A fejlesztési alap pénzeszközei elsősorban legégetőbb gondjaink megoldását segítik. Éppen ezért a legnagyobb összegeket lakásépítésre és annak járulékos beruházására fordítjuk. Ennek eredményeképpen 16 millió 633 ezér forintot fordítanak lakásépítésre, az előző évi 9 millió forinttal szemben. Ugyanakkor 15 millió forint már biztosítva van 1970-re további lakások építésére. Ebből az összegből 192 új lakást adnak át a harmadik 5 éves terv hátralevő két évében. Mint jelentős lakossági igényt emeljük ki a vízhálózat megépítésének nagy programját, amely közel 10 kilométer vízvezeték megépítését irányozza elő 1969-ben. Ugyancsak a lakosság sürgetésére 13 000 négyzetméter járda is épül ebben az évben. A tanácsülés á város költségvetését sok hozzászólás és hosszú vita után egyhangúan elfogadta. T. M. Héderl Antal, mint szervezett szakmunkás, fiatalon megtanulta: A tőke ellen csak szervezetten lehet harcolni! 1890. május 27-én született Kiskunfélegyházán. Az építőiparban vasbeton munkásként dolgozott. A vasbetonszerelés nehéz fizikai munkát és nagy szakértelmet igényelt. A budapesti építkezéseknél tapasztalta és értette meg a sztrájk és bérmozgalom jelentőségét. A Szociáldemokrata Pártban gazdasági és politikai szervező munkát végzett. A szervezett munkások sorait úgy akarták megbontani, hogy vezetőit frontszolgálatra küldték. Héderi Antal elvtársat is az Oroszország frontra vezényelték. Hamarosan hadifogságba került és a táborban ismerte fel azt, hogy az igazi ellenség nem a fronton, hanem az ország belsejében van. Az orosz munkás és muzsik ugyanolyan kizsákmányolt mint a magyar. A háború imperialis ta, nép ellenes a tömegmészárlás pedig nem a dolgo zók érdeke. 1918. őszén so’ hadifogoly társával egyytt visszaérkezik az országb: és azonnal felveszi a kapcsolatot az új erőre lelt munkásmozgalommal. Kiskunfélegyházán, a négyéves háború után súlyos a gazdasági helyzet. A 80 filléres karton 25—30 korona, egy pár csizmáért pedig 8-^10 korona helyett Csak szervezetlen lehel harcolni 100-at kérnek A kenyerei őrölt kukoricacsutkával kevert lisztből sütik, nincs petróleum és cukor. Az emberek facipőben, papírruhában jártak. Ilyen körülmények között volt a városi számvevőség, és adóügy osztályvezetője, a közmunka szocializálás, középítkezés, ipar és személyügyi vezetője. E nehéz és felelős ségteljes beosztás mellett a munkás-, katona-, földműves tanács direktóriumi és városintéző bizottság tagja. Elképzelni is nehéz, hogyan lehetett ilyen körülmények között fenntartani a város gazdasági életét. Milyen roppant méretű munka kellett ahhoz, hogy a helyzetet némileg normalizálják és közben megoldjanak sok szociális ploblémát és felszereljék, majd folyamatosan ellássák a „38-as Kiskun Vörös Ezredet”. A Tanácsköztársaság bukása után a darutollas különítmény, a csendőrséggel karöltve letartóztatta és a jírás nróság fogházába zárta. 1920. június 2-án az éjjeli órákban Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály bandája lefegyverezte a ka- puőrséget, Várnai László vezetésével kihurcolták Héderi elvtársat a cellájából és bestiális módon meggyilkolták. A gyilkosokat mm kereste senki, hiszen a darutollas különítmény „hazafias” felbuzdulásból szabadon gyilkolhatott Magyarországon. Azt a hősi munkát, amit ők kezdtek, nekünk az utókor nemzedékének kell befejezni a szocializmus teljes felépítésével, S. U Zárszámadó közgyűlések A járás termelőszövetkezeteiben és termelőszövetkezeti csoportjaiban, az előzetes ütemezések szerint e hét végére három gazdaság kivételével lezajlanak a zárszámadó közgyűlések. Az 1968. évi gazdálkodásról szóló beszámolók, a sok nehézség mellett jó ered- n fényekről adnak számot. A gyenge szövetkezetek az új gazdaságirányítási rendszerben feltalálták magukat és megfelelő dotációval rentábilisan gazdálkodtak. A közös vagyon jelentős növekedése mellett emelkedett a tagok évi jövedelme is. Legtöbb gazdaság a különböző alapok fejlesztésén túl, az eredmény egy részét biztonsági tartalékba helyezte, ez idei gazdálkodásának biztonságosabbá tétele érdekében. Az ellenőrző bizottságok jelentése nagyon őszintén tárta fel az elmúlt évben tapasztalt hiányosságokat. Több helyen, mint például a petőfiszállási Aranyhomok Tszcs-ben, a beszámoló — a tagság nagy tetszése mellett — megnevezte a hanyag, a közös vagyont „csáki szalmájaként” kezelő dolgozókat. A zárszámadó közgyűléseken a dolgozó tagság nagyrésze megjelent és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy soha nem látott érdeklődést tanúsítanak a közös ügyek iránt. Nagyon pozitívan lehet értékelni a kiskunmajsai közös gazdaságok közgyűléseit, melyek valóságos „tömeg demonstrációról” tettek tanúbizonyságot. Hasonló nagy volt az érdeklődés Jászszentlászlón is, az Üj Barázda Tsz közgyűlésén. A beszámolók feletti viták, helyes javaslatok a felelősség elmélyülését, a vezetésnek való segíteni áka- • rást mutatják. A tszcs-köz- gyűléseken szinte mindenütt felvetődött, hogy a közelmúltban megjelent jogszabályok folytán, hogyan alakul az alacsonyabb típusú szövetkezetek szervezeti élete, további gazdálkodása. Máris tájékoztatást kérnek az új alapszabályok várható keretszabályozásáról. A petőfiszállási Aranyhomok Tszcs-ben a zárszámadó beszámoló után nagy érdeklődés mutatkozott a vezetőség és ellenőrző bizottság újjáválasztá- sa iránt. Ez annál is inkább érdekfeszítő volt, mert a tszcs-k esetében most alkalmazták először az 1967. évi III. szövetkezeti törvényt. A titkos választás kötelező előírása nagyban növelte a tagság felelősségét. A vezetőség és ellenőrző bizottság tagjaira a jelölőbizottság tett javaslatot. A helyes kiválasztás bizonyítja, hogy valamennyi jelölt 90 százalék feletti szavazatot kapott és elnöknek újra Do- bák Dezsőt választották meg. A közgyűlések után a vezetőségek fontos feladata lesz, hogy az elhangzott javaslatokat feldolgozzák és amit helyesnek tartanak, építsék be az 1969. évi tervekbe, már az idén is alkalmazzák egyes területeken azokat. Az a jó ütemterv, amelyben a vezetés elképzelése mellett testet ölt a tagság véleménye is. Az új gazdaság- irányítási rendszer lüktetőbb ütemét a lehetőségek jobb kihasználásával, a kollektíva egészének részvételével lehet erőteljesebben fokozni. Vaszkó József A kiskunmajsai májlibások eredményeiről A kiskunmajsai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kötelékében működő libatömő közösség évi rendes közgyűlésén hangzott el:. A közösség 61 tagja a múlt évben 20 340 hízott libát adott át a Barnevál- nak. Májprémiumként 90 000 forintot kapott a kollektíva. Évi tervét 101,7 százalékra teljesítette. A közös vagyon 1967-ben 123 000 forint volt, 1968-ban 157 000 forintra emelkedett. — A líbatömő-közö6ség fennállása óta a múlt évben kényszerült arra, hogy a terv teljesítése érdekében nagyobb mennyiségű libát vásároljon. Az ország különböző részeiből nem kevesebb, mint 7800 darab sovány libát szereztek be. A közösség vette a libákat és azokat hitelbe adta ki tömésre. Volt olyan tag, aki 15 000 forintot hitelt kapott a 180 000 forint értékű libaállományból. A tagság dicséretére legyen mondva: a hitelt mindenki hasznosította. Annak ellenére, hogy számottevő libaelhullás volt, a vállalt kötelezettséget teljesítették. Javult a tűzvédelem tsz-einkben A városi tanács mező- gazdasági osztályának tájékoztatása szerint 1968- ban elismerésre méltó munkát végeztek termelő- szövetkezeteink a tűzvédelemmel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a tartós szárazság fokozta a tűzveszélyt, az elmúlt évben, az előző két évhez viszonyítva egyharmadára csökkent a tűzesetek száma. Az anyagi kár értéke az 1957. évi 102 ezer forintról 32 ezer forintra csökkent. A rendszeres ellenőrzések is azt bizony ították, hogy termclőszövetl .eleinkben, felismerve a tűz- v lem fon’ >sáaát sokat javult a megelőző tűzvá- de'-~i tevékenység. A fejlődés különösen, a tűzvén szélyes folyadékok tárolásánál, a dohányzási tiltó je.zéseknál, a fűtés és világítási szabályok be.„rtá- sá ál mutatkozott. A javuló munka ellenére viszont azt is megállapították, hogy egyes tűzrendészed elnöki utasítások már elavultak és az indokolt változ' tásokat még nem hajtották végre. Valamennyi termelőszövetkezetünk megkapta a tűzvédelmi oktatásról készített jegyzőkönyv minta- példányát, melyeknek hátlapján a dolgozók elismerik, hogy az oktatást tudomásul vették. Biztos, hogy ez is hozzájárul és továbbra is segíti tsz-eink- nél a tűzvédelmi munkát. , B. U
