Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1969-01-03 / 1. szám

rtiBMin mim A PETŐFI NEPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADÁSA Utazni jő! Móricz Zsi gmond egyik legnépszerűbb novellás kö­tete, a „Gyalogolni jó” cí­mű remekmű, melyben or­szágos barangolásairól ír érdekfeszítően. Napjaink­ban — eltekintve attól, hogy százezrek hódolnak a turisztikának — egyre töb­ben vannak, akik igyekez­nek megismerni országunk legszebb részeit, éppen úgy. mint a külföldet Ez a vágy, ma már. többé-ke- vésbé kielégíthető. Ehhez nyújtott az elmúlt évben és nyújt 1969-ben is nagy segítséget az IBUSZ kis­kunfélegyházi kirendeltsége. Az „Ismerd meg orszá­godat ’ kirándulások éppen annyira népszerűek voltak, mint azok a túrák, melye­ken más országok népeit, szokásait, szépségeit lát­hatok. tanulmányozhatták a résztvevők. Ebben az év­ben még fokozni szeret­nék mind a belföldi, mind a külföldi utazások számát, s az érdeklődők válogat­hatnak az olcsóbb és drá­gább utazások között. Em­lítésre méltóak a januárra és februárra tervezett ked­vezményes árú hatnapos „Leningrádi séta”, vala­mint a tavaszi „Lipcsei vá- <ár” e’nevezésű utazások. Ez utóbbira különvonattal utazhatnak a résztvevők, s a hétnapos út mindössze 1?'*9 forintba kerül. Természetesen a Szov- ietunlóba ugyanúgy, mint a többi szocialista ország­ba. bőséges a választék _a különböző utazások és idő­pontok közül. Külön sze­relném megemlíteni a bol­gár és román tengerpar­tokra tervbe vett sok szép utat, valamint a már múlt évben nagy sikert aratott. he1 vb ól induló. Kassára és a Krasznahorkára kirán­duló buszokat. Több nyugati út között is lehet válogatni, s ezek közül elsősorban érdekesek lesznek a kilencnapos olaszországi körutak, me- lvekre április—május—jú­nius hónapokban kerül sor. Szervez még az IBUSZ szíriéi, ausztriai, svájci és egyiptomi, ugyancsak ki­lencnapos körutakat, s le­hetőség nyílik a részvétel­re május—június hónapban az „Egy hét Párizsban” el­nevezésű úton. Az IBUSZ-kirendeltség dolgozói ez évben is nagy figyelmet szentelnek a már megszokott és jól bevált Kecskemét—Budapest szín­házlátogató autóbuszutak szervezésére. Szeretnék 1969-ben minél több olyan bel- és külföldi utazásra vinni városunk és a kör­nyék lakosságát, melyeken a kirándulás élményein kí­vül sok hasznos tapaszta­latot is szerezhetnek. Egy­re többen tudják azt, hogy utazni valóban jó. Remél­jük, sokan lesznek, a.kik él­nek is ezzel a lehetőséggel. B. L. Olvasóink figyelmébe! Közöljük kedves olvasó­inkkal, hogy a Félegyházi Közlöny január 10-1 lap­számában, kiadóhivatalunk ajándékaként, falinaptárt mellékelünk. A 4. pont; „Az úttörő ahol tud, segít” Hétfőn délben kipirult arccal, izgatottan ment ha­za két kisfiú az iskolából. A két szomszédos házban ugyanaz a téma, mindket­ten mesélik a családnak, milyen élményük volt. Az egyik utcánál óriási csat- tanással összeszaladt egy teherfurgon és egy motor- kerékpár. A járókelők is összecsődültek, s a két kis­fiúnak jutott eszébe elő­ször, hogy értesítse a men­tőket. Iskolatáskájukat két kisdobosra bízva, rohantak az egy sarokkal arrébb lé­vő mentőállomáshoz, jelen­teni, hogy mit láttak. Még be sem fejezték a jelentést, amikor csengett a telefon. — Várjatok csak, bizto­san azt jelentik — mond­ta az ügyeletes, amikor fel­vette a telefont. Egy járó­kelő tényleg a súlnos sze rencsétlenséget jelentette, . már indult is ki a fehé\ mentőkocsi. És másnap ígj :rt róla a Petőfi Népe: „.. Retkes Illés, a ■ kis kunfélegyhári kórház te- hergévkocsijával úgy haj­tott ki a táblával védett útvonalra, hogy nem vette figyelembe a jelzőtáblát. Elütötte a szabályosan mo­torozó Juhász Lászlót, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz állatgondozóját, akit súlyos sérüléssel szállítottak kór­házba .. A félegyházi zeneiskola Fekete Párduc őrsének két úttörőjét, és a nekik segéd­kező két kisdobost a negye­dik pont teljesítéséért meg­dicsérjük. T. M. Mártírhalált halt névadójára emlékezett a tűtóház szocialista brigádja December 20-án megállt egy órára a kiskunfélegy­házi vasútállomás örökké mozgó fűtőházi brigádja, hogy kegyelettel emlékez­zen meg névadójáról: Bar- tha Miksa fűtőházi vezető­ről, akit 1920. április 20-án a fehérterror pribékjei or­vul meggyilkoltak. Az ünnepi brigádértekez­leten Öcsai Sándor, a szo­cialista brigád vezetője üd­vözölte a Szegedi Igazgató­ságot képviselő Szabó Géza elvtársat, az állomásfőnö- köt, a párttitkárt, a KISZ- titkárt, a kereskedelmi bri­gád képviselőit, valamint a brigád tagjait. Bejelentette, hogy Gácsi Istvánnal együtt egy fontos dokumentumot találtak: Bartha Miksa „Szolgálati táblázatát”; melyből kitűnik, hogy a brigád névadója 1893. de­cember 20-án lépett vasúti szolgálatba, tehát pontosan 75 esztendeje. Temesvár Versec, Lugos, Eszék és Szeged után 1914. január 19-én a kiskunfélegyházi állomáshoz került, itt fe­jezte be pályafutását 1920. április 30-án. Látni, érezni lehetett a brigád tanácskozásán, hogy Bartha Miksa nevét nem kölcsön kérték, példája, szelleme harminckettedik- ként ott él a brigádban. Erre engedtek következtet­ni a spontán megnyilatko­zások, melyekből kitűnt a vasút szeretete, egymás se­gítése. Az állomás 12 szo­cialista brigádja közül a Bartha Miksa brigád áll négy újításával élen az újí­tómozgalomban, és 60—60 óra társadalmi munkával segítették két társuk ház­építését. —th —ős Jó a nevelő munka a Kun Béla SE-ben KRESZ raj foglalkozások l A kiskunmajsai művelő­dési ház tv-termében a község „Vezess balesetmen­tesen” mozgalom propa­gandabizottsága, a felnőt­tek oktatása mellett, meg­kezdte az általános iskolás tanulók „Hogyan közle­kedjünk helyesen” raj fog­lalkozásait. Az érdekes ren­dezvényen négy raj, azaz négy-négy osztály mintegy 580 tanulóval vett részt. A foglalkozásokat a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, filmek vetíté­sével és a mozgalom által összeállított kérdésekkel tették színesebbé. A tanu­lók szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak a vitába. Értékelték a filmet, helyes válaszokat adtak a kérdé­sekre. A legjobb pajtáso­kat jutalomban részesítet­ték. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy ez a kezdeményezés helyes. A mozgalom jól képzett gép- járművezetői ezzel nagy se­gítséget tudnak nyújtani a pedagógusoknak, s egyben az általános iskolás ta­nulóknak is segítenek a he­lyes és balesetmentes köz­lekedés megvalósításában. A mozgalom propagandabi- zottságának további terve, megtartják, s ebbe a kül­területi és a környező köz­ségek iskoláit is bekap­csolják. Hudoba József, gimnáziumi tanár, a mozgalom elnöke. Nyitott sze... .Az úton menni kell!' Az Alföldi Cipőgyár Kiskun­félegyházi Gyáregységének ez évben avatott ebédlőjébe hív­tak szombat estére pacalvacso­rára. A meghívót négy üzem KIjE-vezetősége írta alá, az Alföldi Cipőgyár, Kézműipari Vállalat, a Húsipari Vállalat és az Építőipari szövetkezet mint­egy 250 ifjú kommunistája ne­vében. Nem egyszerű vacsorá­ról volt hát szó. A gyárhoz vezető Felszaba­dulás útja mintha erre az al­kalomra öltözött volna ünnepi fényárba, a korszerű világító testeket most szerelik fel a városon áthaladó főútvonal két oldalán a DÁV dolgozói. Jó az ilyen egyenes, sima, fényes ton járni, hős elődök nyomá­én. Akaratlanul is Váci Mi- Sly sorai jutnak eszünkbe: v»m elég a célt látni: járha­tó útja kém Nem elég útra ■ini az úton menni kell! gve-uu is: Elsőnek, elől in- !il el!" ne • versn-k folytatása Is i, nézzük aak: Nem elég n-* lnl, de mást la hívni -éli! S csak az hívjon magá­val, aki vezetni mer! — A légy üzem KISZ-vezetői mer- ve&ttnl, merték vállalni % kockázatot, hogy újszerű mó­don közeledjenek az ifjúság­hoz. A négy titkár a titkári továbbképzőn kötött szövetsé­get, egyesítve a széttagolt erő­ket. Az Ilyen találkozókat ez­után havonta megrendezik, más-más üzemben — jelentet­te be nagy tetszés közepette Baranyl Irénke, a cipőgyáriak talpraesett KlSZ-tltkára. Szabkov Miklós, a városi KlSZ-bizottság titkára, a város kisdobosai és úttörői, valamint ifjú kommunistái nevében üd­vözölte az összegyűlt fiatalo­kat: új Jelenségnek, hasznos kezdeményezésnek Ismerve el az ilyen ismerkedési rendezvé­nyeket, s ezeket a többi alap- szervezeteknek is követésre ajánlotta. Köszönetét mondott az illetékes üzemek párt, gaz­dasági és szakszervezeti veze­tőinek, akik ezt és a kővetke­ző baráti találkozókat segítik létrehozni. főkor Jo« «* « kezdeménye­zés, hiszen éppen a magyar kommunista ifjúsági mozgalom 50. évfordulóját ünneplik a fiatalok. 1969. január é-ig min­den KlsZ-szervezetben ünnepi taggyűlésen méltatják se ével forduló jelentőségét, egyszers­mind megbeszélik azokat a jó módszereket is, amelyek hasz­nosak az ifjúsági mozgalom továbbvitele érdekében. Visszatérve az első ilyen kö­zös ismerkedési estre, az ott jelenlevő „felnőttek” (nem akarom írni, hogy öregek) ár­gus szemmel sem vettek ész­re semmi kivetnivalót: precíz volt a szervezés, finom volt a vacsora, gyors volt a felszol­gálás, kitűnő a háromtagú ze­nekar. Egységes volt a négy különböző üzemből összese- reglett fiatalság. Nekem külö­nösen tetszett az az egyöntetű döntés, hogy kollektiven néz­zük meg a folytatásos krimi soron következő adását a tv- ben, de az még inkább, ami­kor a kulturáltan szórakozó ifjúság közé betévedt a köz­ismert „falurossza”. Nem volt ott semmi, talán sokan észre sem Vették, amikor a fiúk egy kicsit összébb húzták a szem- aldőkúket é* fel’ré-zfUtek az ”zet1eges „támadás” tdssmve- r«sére. Szerencsére, nem ke­rült rá sor, mert a környezet nem kedvezett a fenegyerekes- kedésoek. «feli Miklós Kiskunfélegyháza egyik leg­több szakosztályt foglalkoztató sportköre a Kun Béla SE, vagy ahogyan városunkban jobban ismerik: a félegyházi Honvéd. E sportkörnek elsősorban az a feladata, hogy a bevonult fiataloknak sportolási lehető­séget biztosítson. Emelle.t nagy szeretettel várja és fogadja a város tanuló és dolgozó fiatal­jait is. A katonáknak a lab­darúgó-, ökölvívó- és a torna- szakosztályban maximális le­hetőség nyílik a sportolásra. A két legnépszerűbb szak­osztály az NB III-as labdarú­gó és az NB X/B-s ökölvívó­szakosztály. A Jelenlegi nehéz helyzete után az MTH új tor­nacsarnokának megnyitásával megnövekednek fejlődésének a lehetőségei. A labdarúgó­szakosztály szereplése ismert, s bár a csapat helyezése nem a legjobb, minden körülmény figyelembevételével azonban feltétlenül elfogadható. Az is köztudott, hogy elsősorban a rendszeresen ismétlődő lesze­relések befolyásolják — s te­szik ingadozóvá — a labdarú­gók teljesítményét. Ennek tu­lajdonítható, hogy a tavaszi fordulóban még heteken át el­ső helyen álló együttes, mely­nek tagjai aránylag elég gyor­san összeszoktak (dicséretére a szakvezetésnek,, a leszere­lés után olyan változáson ment keresztül, hogy szinte teljesen új csapatot láthatott a közön­ség az őszi fordulókban. Az ökölvívó-szakosztályról is ugyanezt mondhatjuk el, ahol a leszerelők pótlása még több nehézséget okozott. Végül azonban a szakvezetés itt is tudott úgy erősíteni, hogy jö­vőre ismét az NB 1/B-ben sze­repelhetnek a Honvéd népsze­rű öklözöl. Továbbra is az edzők és szakvezetők feladata, hogy év­közben a bevonulok közül jól válasszák ki a minőségi spor­tolókat, s igy a kettős feladat­nak — a tömeg- és a minősé­gi sport követelményeinek — egyaránt eleget tegyenek. Az elmondottak alapján úgy gondoljuk, hogy a város sport­közvéleménye, s a Kun Béla SE vezetőt egyaránt elégedet­tek lehetnek az idei eredmé­Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán 1969. január 4-én. szombaton dél­után és 5-én. vasárnap egész nap ügyeletet; dr. Kiss Lajos tart, lakása Bajcsy-ZHlinszky u. 2. Te­lefon: 523. Ugyanezen idő alatt Gátér, Pálmonostora, Kun­szállás és Pe+őfiszáUás köz­ségek részére ’ az ügyeletet dr. Gyenes M. János tart­ja. Lakása Bajcsv-Zsilinszky u. 4. Telefon: 325. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY \ Magyar Szocialista Munkás­áért Kiskunfélegyházi Járási- Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Felelős kiadó; dr. Mezei István Szerkesztőség és kiadóhivatal Kiskunfélegyháza Szabadság tér. Telefon: 11S. 143. 273 \ lapot árusításban a félegyhá- •< 'árás oostahivatalai terjesztik A képzőművészeti pályázat győztesei A forradalmi ünnepek tiszteletére az általános is­kolák tanulói részére hirde­tett képzőművészeti pályá­zat győztesei: batikolás Gondi Edit, József Attila Iskola I. díj, Németh Géza, Móra Ferenc Iskola I. díj, Szamosfalvi András, József Attila Iskola II. díj, Rajz: Hegedűs Erzsébet, Izsáki úti külső II. díj, Besze Kata­lin, Móra iskola külön díj. Alsótagozat: Tamasi Jó­zsef, Izsáki külső iskola I—II. díj, Szabó András, Móra Ferenc iskola III. díj. nyekkel, amelyek jó alapot szolgáltatnak az új év még magasabb célkitűzéseihez. Asszonyháború a piacon Valóságos ütközetet ví­vott egymással a félegy­házi külső piacon összeta­lálkozó két verekedő bri­gád, melynek tagjai asszo­nyokból verbuválódtak ösz_ sze, csupán egy szál férfi keveredett közéjük: Ajtai Antal, aki „férfiasán helyt­állt” az asszonyháborúban. A látványos és botrányos verekedésnek sok szem- és fültanúja volt. A szabály­sértési előadó összesen 5500 forint bírságot „osztott szét” a résztvevők között, érdem szerint. Legtöbbet Rafael Jánosné, sz. Ajtai Teréz 34 éves, Romhinyi utca 67. sz. alatti lakos fi­zet: 1500 forintot. Ajtai An­tal 53 éves, Batthyány u. 14. sz. alatti lakos 1200, Megyeri Pálné, sz. Ajtai Franciska 900, Ajtai Karó­im 800, Ajtai Antalné, sz. Kolompár Rozália 600, Rácz Istvánná, sz. Keresztesi Ho­na pedig 500 forinttal vette ki részét a pénzbírságból. Anyakönyvi hírek 'Cs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Tel : 11-85. Index: 23 908 KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Fakó Andrea (anyja neve: Kovács Mária), Piros Anna (Almási Anna), Pallagi Árpád (Seres Ilona), Dénes Béla (Tarjányi Mária), Magyar Sándor (Kocsis Erzsé­bet), Nagy János Béla (Nagy­vári Katalin), Feri Julianna Mária (Schenk Erzsébet), — Drozdik Ákos (Fazekas Vero­nika), Sutka János (Krupa Margit), Udvari Katalin (Kis Veronika Klára), Molnár Ani­ta (Ónodi Erzsébet), Góg Zol­tán Pál (Gondi Rozália), Sal- lai Tibor László (Pintér Mar­git Katalin), Gondi Rita (Czi- pár Erzsébet), Pap-Szigeti Ró­bert (Székely Mária), Kiss Ri­ta Mária (Nagy Katalin Györ­gyi), Dobák Sarolta (Gulyás Erzsébet), Kurucz Katalin (Zsolnai Veronika), Rácz Anna Mária (Fehér Veronika), Ko­vács Tivadar Imre (Peregi Ro­zália) . _____ HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Panceram-Horst Kurt — Ju­hász Klára Katalin, Kis Imre — Szénási Margit, Tóth László — Arva-Tőth Mária Terézia, Klement Csaba Tibor — Feke­te Erzsébet. MEGHALTAK: Jéga-Szabó Frlzvesné Szűcs Julianna 50 éves', Kis Mária 75 éves. Tar­jányi Józsefné Herczeg Teré­zia 81 éves. Bense László 73 évas, Sz*cs*nyi-Tóth Dezső 76 -'vés, Lantos Jánosné Kürtösi Agnes 76 éves. Horváth István 26 éves, Fekete Imréné Áron Franciska 61 éves, Petrőczi I6-­zsef 56 éves, Endre Károly 6« éves, Tarjányi Károlyné Hor­váth Piroska 71 éves, Görög Pál 78 éves, Tarjányi József 89 éves, Kállai Rókusné Lekrinsz- ki Agneg 71 éves, Fekete Gá- borné Dinnyés Julianna 8(1 éves. KISKUNMAJSA SZÜLETTEK: Tóth Miklós (anyja neve: Balogh Erzsébet), Kiss Tóth Marina (Rohoska Valéria), Kovács Márta (Köp Sípos Margit), Néme.h Etelka Éva (Kuklis Etelka), Csontos Irén (Pekó Ilona), Lozó Eri­ka (Üjfalusl Katalin), Kovács Imre (Volentére Franciska), Halász József (Kovács Mária), Jegyes Molnár Pál (Egri Te­rézia Rozália), Takács Győző Zoltán (Forczek Etelka Kata­lin), Kovács Erzsébet (Római Piroska), Pél László (Szécsé- nyl Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Deli József — Balázs Jolán, Laczkó István — Vida Julian­na Erzsébet, Kurgyis István — Dudás Ilona, Patyi István — Tornán Ilona, Sipos István — Ancsa Molnár Etelka. MEGHALTAK: Sípos Szabó Uhályné Süli Csontos Eme- rencia 99 éves. Farkas Illésné Tandari Po-ália 78 éve". Sirvog Mária 79 éves. Ga-'dacö TAogeí- né Juhász FranT ska 75 éves, ■’e-’edfls Mihály 88 éves, Cson­ka Hunyadi Balázs 80 éves, Ancsa Molnár Péter Pálné Hor- pácsi Macska Eszter 71 éved,

Next

/
Thumbnails
Contents