Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1968-02-23 / 8. szám
Íras 80 fillér Kll. évfolyam. 8. szám ★ ■' . 1 ■ . ——■—« ■ A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1968. febr. 23. Virágvásár — egy liétig I A* utolsó szegfűket szedi le Girasek Karoijmé, aki elmondta, hogy Julianna névnapra 17 000 forint értékű virágot vásároltak a félegy háziak. (Hadi József felvétele.) ;,AM ä virágot szereti, rossz ember nem lehet” — tartja a közimondás. Ha ez igaz, városunkban nagyon jó emberek élnek, mert fél év alatt hatszázezer forintot költöttek szálas és cserepes virágra.- koszorúkra, a Lenin Tsz virágboltjaiban. A virágkertészet idei terve 1 312 000 forintot irányoz elő bevételként, és ennél többet tesz ki az az összeg, amiből mai helyéről a Vegyipari Gépgyár 1 mellé, korszerűbb körülmények közé telepítik át a virágkertészetet, üvegházaival együtt- Az új gazdaságirányítás szele a kertészeikhez is elért, s a virágkedvelők nagy örömére február 26- tól március 2-ig, egy hétig tartó virágvásárt rendeznek. amikor minden fajta virágot •harminc százalékos árengedménnyel árusítanak a Kossuth utcán levő virágboltban. Csaknem 70 százaléka exportáru Nem lehet véletlen, hogy I éppen a nemzetközi nőnap I ünnepi készülődésének ide- j jén, március 6-án tartja ' mérlegzáró küldöttgyűlését a nők egyre erősödő üzeme, a Háziipari Szövetkezet. Az sem véletlen, hogy ezen a közgyűlésen csak küldöttekkel képviseltetheti magát a tagság, hiszen egyelőre nincs olyan helyisége a városnak, ahová meg lehetne hívni a szövetkezet 1190 dolgozóját. Farkas Jenő főkönyvelő elmondja, hogy az összes termelés 68,3 százaléka kerül exportra; 30 százalékát a belkereskedelemnek adják át és 1,7 százalékát a lakosság vásárolja meg. A szövetkezet dolgozóinak szorgalmas és eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1967. évi nyereségből 443 ezer forint részesedés (21,7 napi munkabér* nek megfelelő összeg) kerül kifizetésre a március 6-i mérlegzáró közgyűlésen. A szövetkezet saját vagyona jelenleg meghaladja a négymillió forintot. A január 1-én bevezetett új gazdasági mechanizmus következtében beállott változások a szövetkezet fő tevékenységűi, a varrott áruk készítését kedvezően befolyásolja. Külföldi és belföldi megrendelésekkel bőven el vannak: látva, s így e varrott áruk hímzésével foglalkozók munkaellátása zavartalannak tekinthető. Kedvezőtlen azonban a kesztyűkötők és horgolok helyzete, mivel ezeknél az állami- támogatás mértékét csökkentették. Ezért lenne jó, ha e két részleg dolgozói közül minél többen át- állnának olyan tevékenységre, amelyben a szövetkezet korlátlanul elláthat- 1 ja őket munkával. Á Hazafias Népfront választási nagygyűlése Az 1968. évi népgazdasági terv — figyelembe véve a szükségleteket — igen nagy súlyt helyez az állattenyésztés fejlesztésére. Ebben járásunkra is komoly feladat hárul. Az állattenyésztés támogatása érdekében a közelmúltban több olyan központi intézkedés született, mely várhatóan jó eredménnyel kecsegtet. Termelőszövetkezeteink ugyanis minden élve született borjú után 2 ezer forint állami támogatásban részesülnek, a háztáji, kisegítő és egyéb gazdaságok pedig 5000 forintos árkedvezménnyel vásárolhatnak legalább héthónapos vemhes üszőt. Az állatforgalml vállalat kirendeltségénél elmondották, hogy előreláthatólag a háztáji igényeket teljes egészében ki tudják elégi-i teni. Megítélésünk szerint is előnyös ez a háztájiak részére,, mivel a kiöregedett tehénállomány „fiatalítása” így meggyorsul. A leadásra szánt teheneket r- megfelclöep hizlalva —> körülbelül 4 forinttel magasabb áron vásárolja meg a vállalat Az árutermelés emelésére a magasabb felvásárlási ár folytán még nagyobb a lehetőség, mivel még mindig igen sok hízómarhaalapanyag kerül ki járásunkból. A szarvasmarha- hizlalás mellett különösen gazdaságos a növendék bika—linó hizlalása, mivel árban ez előnyösebb, mind a gazdaságoknak, mind az egyéb szerződőknek. Az ál- latforgalmi vállalat eddig csaknem 3000 hízómarhára kötött szerződést a járásban és a városban. Igen fontos a sertéstenyésztés is. A járás harmadik ötéves tervének célkitűzése szerint elsődleges a kocaállomány növelése, mivel az alapanyag szaporodását eredményezi majd. Az alapanyag jelentős részét, a kedvezőtlen abraktakarmány miatt malac, illetve süldőként ajánlatos értékesíteni. E tekintetben továbbra is fontos, hogy a háztáji gazdaságok egyrészt gyarapítsák, másrészt minőségileg javítsák sertésállományukat. (A sertésszerződéskötés csak az év végén zárul le.) A háztáji gazdaságoknak ajánljuk továbbá, hogy állataikat elsősorban is saját termelőszövetkezetükön keresztül értékesítsék, mivel az több tekintetben is előnyös. Az állatállomány számszerű fejlődése megfelelő, s így a lakosság húsellátásának további javítására minden reményünk megvan, Y- J. lakosság érdeklődését a közügyek iránt. Hegedűs Ferenc a város tízéves fejlődéséről szólva kijelentette: a fejlődést még fokozni lehet, ha ahhoz a lakosság segítségét kérjük. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a lakosság társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással is hajlandó támogatni a város- fejlesztés nagyszerű programjának végrehajtását. Istvánt, Pál Sándort, Tóth Miklóst és Vrbán Pálnét. A nagygyűlés befejezése után a megválasztott bizottsági tagok a gyűlésteremben maradtak, hogy megválasszák a tisztség- viselőket. Elnök: dr. Mi- halovits István, alelnöki Szemlét Sándor és Gazda József, titkár: Bohus Mihály. Az elnökség tagjai: Bányai Ferenc, Bodnár András, Csorna Béla, Fülöp Az elmúlt vasárnap délelőtt sok száz ember gyülekezett a tanácsháza dísztermében, hogy részt vegyen azon a nagygyűlésen, amelyen újjáválasztották a Hazafias Népfront városi bizottságát. A választási nagygyűlés elnökségében a többi közt helyet foglalt Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titkára, dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb-elnöke, Pesir István Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, dr. Dobos László, a Hazafias Népfront megyei elnökségének képviselője és XJrbán Pálné, a szakszervezetek megyei elnökségének tagja. A díszterem karzatáról az ének-zenei általános iskola kamarakórusa köszöntötte a megjelenteket, majd Fülöp Gyula vb-tit- kár megnyitotta a nagygyűlést A népfrontbizottság beszámolóját az eltelt négy év munkájáról Bohus Mihály, a Hazafias Népfront városi titkára terjesztette a nagygyűlés elé. — A népfrontmozgalom •inunár 1-armmcéves műit-, ra tekint vissza —- mondotta. — Kezdetben a fasizmus elleni küzdelem, az ország függetlenségének kivívása volt a fő célkitűzés, a felszabadulás után a demokráciáért, napjainkban pedig a népeik békéjéért mozgósítja és hívja harcba a széles néptömegeket. A beszámolót élénk vita követte, amelyen elsőnek Oláh Károly kanonok szólalt fel, s leszögezte: a népfront olyan terület, ahol mindannyian otthon érezzük magunkat. Dr. Dobos László felszólalásában hangsúlyozta, hogy olyan embereket kell a helyi bizottságokba választani, akik hajlandók is aktívan közreműködni a kitűzött feladatok megvalósításában. Farsang Péter elvtárs, a párt veteránja annak a véleményének adott kifejezést, hogy fokozni kell a Végül Fülöp Gyula vb- titkár előterjesztette a nyolcvan tagú városi bizottság névsorát, melyet a nagygyűlés egyhangúlag elfogadott. Megyei küldötteknek választották meg: Bányai Ferencet, Bohus Mihályt, Bodnár Andrást, Fülöp Gyulát, Gazda Józsefet, dr. Horváth Katalint, dr. Lombár Lászlót, Lux Mártát, dr. Mihalovits Gyula, Gondi Vilmosné, dr. Horváth Katalin, dr. Lombár László, Pál Sándor, Szántó Andor, Tóth Tibor és Varga Jánosné. A megválasztottak nevében dr. Mihalovits István köszönte meg a bizalmat és ígéretet tett arra, hogy a helyi népfrontbizottság a párt irányvonalának megfelelően folytatja tovább munkáját. Zárszámadás a pusztán Kevés olyan mostoha körülmények között dolgozó termelőszövetkezet van megyénkben, mint a szank- móriegáti Petőfi Tsz. A gazdaság földje holdanként 3,6 aranykoronát ér, s így a tsz hosszú évek óta a gyengén gazdálkodó mező- gazdasági üzemek kategóriájába tartozik. A szövetkezet vezetősége ennek tudatában kereste a lehetőséget a jobb eredmények elérésére, s a tagság életkörülményeinek megjavítására. Az út két irányú volt, egyrészt a termelés színvonalának, hozamainak emelése, másrészt pedig a mezőgazdasághoz kapcsolódó melléküzemági tevékenység kialakítása. A zárszámadási beszámolót Bódi Ferenc elnök in-1 mertette a tagsággal: a talajjavítás végül is meghozta a várt eredményeket — mondotta —. a terméshozamok pár év alatt megkétszereződtek. A szálastakarmányok, ezen belül a pillangósok arányának növelése a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztésére adtak lehetőséget. A juhászat félmillióval hozott többet a tervezettnél, mivel a gyapjú és az export- pecsenyebárány értékesítése igen kedvező volt a gazdaságnak. Az ipari üzem- i nek is beillő melléküzemág j ma már több ipari munkát is végez, s legfőbb érdeme, ! hogy megoldja a fiatalok foglalkoztatásának problémáját. Végezetül Bódi elvtárs , nagy vonalakban említést i tett az 1968. évi feladatokról, s kérte a tagságot, mondják el javaslataikat, mivel az éves terv jóváhagyásra a következő közgyűlésen már sor kerül. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Körösi László, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese, aki elismerését fejezte ki mind a tagságnak, mind a vezetőknek az elmúlt évben végzett munkájukért. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg legfontosabb feladat a megalapozott terv elkészítése, az idei termelés jó megalapozása. Reményét fejezte ki, hogy az új dotációs rendszerben a gazdaság tovább erősödik i és rövidesen a jól gazdál- I kodó termelőszövetkezetek közé emelkedik. Vaszkó József Előnyős értékesítés
