Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1968-06-14 / 24. szám
Világ proletár iái, egyesüljetek! Arat 80 fillér KftnfluiY A PEIOÍ-I NEPfc f£ LEG »HÁZI K 1 A ü A S A SOI. évfolyam, 24. szám Kiskunfélegyháza, 1968. június M. Ha 50 esztendeje H | olló Lajos városunk nagy szülötte ma 50 éve, 1918 június 14-én, pénteken, — az első szabad, független, demokratikus magyar állam megszületését meg nem érve — távozott küzdőtársai sorából. Élete összekapcsolódott a város küzdelmeivel, történelmével, de túl is mutatott azon. Pályafutását a Félegyházi Hírlap főszerkesztőjeként kezdte, majd elnöke lett a 48-as népkörnek, alelnöke a Függetlenségi 48-as pártnak. 1887-től — 31 éven át —, a város képviselője, függetlenségi programmal. Alapítója a „Magyarország” című lapnak. Harcolt tollal és szóval. Az iskolák államosításának bátor szószólója volt. Érdeme többek között, hogy a tanítóképző Félegyházán maradt. T evékenységének eredményességét csökkentette ellenzéki politikus volta. Tudott, hogy „az udvari párt örökös hajszát és vadászatot tartott a nemzet szabadsághőseire”, ö pedig korának leghajszoltabb, legnemesebb vadja volt. Valóságos statáriumot hirdettek ellene, mindent elkövettek, hogy erejét megtörjék, hogy elpusztítsák lába alatt a talajt, mert kimondták róla, hogy „amig ez az ember él, Magyarország népét nem lehet kiábrándítani a függetlenség őrült agyréméből”. Harca indokolt volt, hiszen 1870-ben az írni, olvasni tudó férfiak száma mindössze 22 százalék, a nőké pedig 11 százalék volt Félegyházán. A városért való tenni- akarás családjában hagyomány; Holló Gáspárt, mint iparos embert ott találjuk a városatyák között. Édesapját, a néptanítót is a város szeretete fűtötte. Holló László festőművész képeinek egy részét nemrégen adományozta a városnak, aki unokaöccse Holló Lajosnak. V árosa szereteténél csak a háború ellenessége, a függetlenség szeretete volt nagyobb. Komoly része volt abban, hogy az országban elsőnek avatták díszpolgárrrá Kiskunfélegyházán Kossuth Lajost. Halálának híre megdöbbentette a barátokat, ellenfeleket egyaránt. A városi tanács rendkívüli ülésre gyűlt össze. Temetése méltó volt életéhez. A Félegyházi Hírlap 1918. június 16—i számában így ír: „Dr. Holló Lajos alakja ma már történelem. Bárki fogja is megírni a mi nemzeti küzdelmünk lefolyt újabb fél évszázadát, az ő nemes alakját oda fogja állítani nehéz küzdelmeink közepébe, s ha majd a magyar nemzeti állam teljes kiépítését fogja a magyar nemzet ünnepelni, hálás kegyelettel teszi le a pálmaágat arra a sírra, mely alatt az egyik legjelentősebb magyar függetlenségi politikus alussza örök, nagy álmát. Holló Lajos városa életnagyságú képét ma is a tanács dísztermében őrzi Kossuth képével együtt. Díszpolgárrá avatták őt is, mint Kossuthot. — Utcát neveztek el róla. Szülőházát emléktáblával jelöltük meg. és születésének 100. évfordulóján felállítottuk mellszobrát. |^| őst, halálának 50. évBTB fordulóján tisztelettel helyezzük el a megemlékezés sorait abban az újságban, amely a haladó hagyományok ápolását és a mai gondok megoldását éppúgy célnak tekinti, mint a Holló Lajos által szerkesztett újságok. Megemlékezésünk akkor lesz méltó a nagy politikushoz, publicistához, ha mi, a második szabad, független, demokratikus magyar állam polgárai hozzá hasonlóan szeretjük hazánkat, becsülettel teljesítjük kötelességünket a haza, a társadalom iránt. Kellő tisztelettel illetjük azokat, akik népünk előrejutásáért, boldogulásáért tevékenykedtek és tevékenykednek. Czinege Gábor Hétfőn kezdődik az aratás a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági emberek véleménye szerint az idei aratás — sajnos —, nem lesz olyan nehéz munka, mint azt még a kora tavasszal is gondolták. A gabonafélék ugyanis éppen az idő tájt nem kaptak csapadékot, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna. Ezért nem fejlődhettek, bokro- sodhattak megfelelőképpen a kalászos növények, s nem nőhetett meg a száruk sem a szokásos magasságra. A homokon még a szélverés is komoly károkat okozott, a szikes területeken pedig valósággal kiégtek a kalászosok. A vetések összterületéből így mintegy 600 holdon teljesen, kipusztult az ígéretesnek induló gabonatermés. A város mezőgazdasági nagyüzemei egyébként serényen készülnek az aratásra, s úgy tervezik, hogy június 16—20. között — vagyis hétfőtől kezdve — hozzá is látnak. A tsz-ékben és az állami gazdaságban összesen csaknem 10 ezer hold kalászost aratnak majd le, illetve takarítanak be teljes gépesítéssel. A munkához 28 kombájn, 16 kévekötő és 7 rendarató áll készenlétben. Az aratást és betakarítást, tervszerűen, körülbelül 22 nap alatt szeretnék elvégezni a gazdaságok, s ehhez 180 pótkocsis vontatót állítanak munkába. Minden gazdaságban intézkedési tervet készítenek, s azt a párt- és gazdaságvezetőségi üléseken, valamint a brigádértekezleteken alaposan megtárgyalják. Az idei aratásban a gazdaságok nem súlymennyiség után fizetik a célprémiumot, hanem aszerint, hogy a kombájnosok közül ki tudja a legkisebb szemveszteséggel betakarítani a gabonát Ennek sikerét nagy mértékben segíti a terményforgalmd vállalat, amely ugyancsak alaposan felkészült az átvételre. Az aratás után természetesen nagyon fontos még az is, hogy a kombájn-szalmát mielőbb lehúzzák a tarlóról; ezzel meggyorsítják a másodvetésekre való előkészületeket, mivel a másodvetésekre az idén igen nagy szükség lesz a megszaporodott jószágállomány zavartalan ellátásában. Nagyon fontos még a tűzrendészet! rendelkezések szigorú betartása — nehogy valahol is a tűz martalékává váljék az egész évi gabonatermés! Némedf Imre A Tisza vidékén már vágják a rendet A tiszaújfalui Tisza Termelőszövetkezet — mint arról gyorshíradásban már beszámolt megyei lapunk, a Petőfi Népe —, a múlt héten megkezdte az aratást, s utána csupán néhány órás „késéssel” az Alkotmány Tsz is. Igaz, nem kombájnnal, hanem csak rendre- aratóval. Antal József az első napon nyolc holdról vágta le a beérett ősziárpát. Három női brigád a ktsz-ben A Strasser-féle villa nyitott ablakain kihallatszó varrógépzúgást naponta brigád”, 1967-ben, a Szovjetunió születésének 50. évfordulóján alakult Tagjai A „Március 8.” brigád egyik fele. Az első gépnél Bosnyák Istvánné brigádvezető. (Rádi József felvétele) hallják a Kossuth utcai fasorban sétálók. A Mezőtextil Ktsz félegyházi részlege működik ott nagy szorgalommal. Termelésük állandóan száz százalék fölötti, a minőség ellen sincs kifogás sohasem, most mégis inkább a három szocialista nőbrigád másik, emberi, társadalmi tevékenységéről írunk. A „Március 8.” kétszeres szocialista brigád tagjai a szociális otthonban választottak maguknak védencet. A 65 éves Fekete bácsit hetenként kétszer is meglátogatják, nundig valamilyen ajándékkal kedveskednek neki, születésnapkor nem marad el a hagyományos torta. A „Béke-brigáh'’ tagjai a giai iskola rendezvényein részt vesznek, úttörő- és kisdobosavatáson megvendégelik a pajtásokat. A három brigád közösen hulladékból készített kesztyűkkel látta el majdnem az egész iskolát. Legfiatalabb a „PetőfiVidám élet a strandon Nemcsak a városból, hanem a környék községeiből, de még Kecskemétről is szívesen keresik fel a félegyházi hideg-meleg vizes strandfürdőt. Vasárnapi „csúcsforgalomban” például nem ritkaság az ötezer fürdővendég, s hogy ennyi ember igényét ki is lehessen elégíteni, a vízmű vállalat a tavalyihoz képest megduplázta a személyzet létszámát. Bővült a fürdő szolgáltatása is, a pedikűr mellett bevezették a masz- szírozást is. Nyugágy, úszógumi, fürdőruha kölcsönzés, úszótanfolyam stb. mind kedveltebbé teszik ezt a gyönyörű fekvésű pihenőhelyet. Örömmel hallottuk, hogy most már napirendre került a fürdő impozáns épületének fokozatos felújítása is. —th —ős városban egy idős veterán elvtársat patronálnak, s most, hogy felesége kórházban van, ebédet is hordanak a magányos idős embernek. A gyógypedagó- a szociális otthonban egy házaspárt vettek védőszárnyaik alá, de jut idejük a város Petőfi emlékeinek ápolására is. Rendszeres látogatói a honismereti klub foglalkozásainak. Szanki híradás A Honismereti Szakkör nemrégen helytörténeti kiállítást rendezett a művelődési otthon előcsarnokában. A szakkör tagjai, Kozma Huba történelem- szakos tanár vezetésével* már hónapokkal a kiállítás megrendezése előtt szorgalmas gyűjtőmunkába kezdtek. Ennek eredményeképpen nyílt meg és zárult eredménnyel a kiállítás, amelyen az érdeklődők Szánk történetébe és múltjába pillanthatnak vissza. Arpádkori ezüstpénzek, régi oklevelek, használati tárgyak, edények fegyverek és fényképek mutatták be, hogy Szánkon is van lehetősége a honismereti munkának, csak szorgalom és lelkesedés kell hozzá. Sikerrel zárult a könyvhét Ismét bebizonyosodott, hogy a szép és a jó könyvek barátainak tábora növekszik Félegyházán is. De az eredmény a könyvkiadást is dicséri, mivel az ünnepre évről évre érdekesebb és szebb kiadványokkal lép az olvasók elé. Az FJK Könyvesbolt ünnepi pavilonjában és a boltban megnövekedett a forgalom, s az egy hét alatt 195 ezer forint értékű könyv talált gazdára. (Tavaly az ünnepi könyvhét forgalma 179 ezer forint volt.) Különösen sokan keresték Asturias: Az a félvér nőszemély, Faulkner: Szentély c. kötetét, a mai szovjet írók novelláskötete is elfogyott az utolsó darabig, de nincs már a Szép versek című válogatásból sem és úgy látszik, az igény felülmúlta a várakozást, Róna^ György kisregényeivel, Garai Gábor és Váci Mihály új verseskötetével kapcsolatban is. Községfejlesztés Szánkon A községfejlesztési tervek között ebben az évben is szerepel a járdahálózat bővítése. A községi tanács minden évben 100 ezer forintot biztosít az új járdák építésére. Június elején ismét két utcában, a I Kossuth utca és az Irinyi I utca egy-egy oldalán ké- ' szült el az új járda. 1 Nagy a „forgalom” ez egyik medencében. (Lakatos József felvétele.) * Június 3-án a községi pártházban összejövetelt tartottak az értelmiségi klub tagjai. A klubesten, amelyre a községi népfrontbizottság aktivistáit is meghívták, Czinege Gábor elvtárs tartott rövid vitaindítót az ifjúság társadalmi helyzetéről és szerepéről. A vita során a résztvevők konkrét javaslatokat tettek a szanki fiatalok szórakozási és művelődési lehetőségeinek javítására. A jól sikerült vitaest eredményeképpen a klub tagjai :lhatározták, hogy — a tervekkel ellentétben — a legközelebbi összejövetelt nem októberben, hanem a nyári hónapokban tarják íglódi Miklós tudósító
