Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-04-12 / 15. szám

Nyelvoktatás és tanulságai l\ Móra Gimnázium- ban a szakosított nyelvoktatás 1962-ben in­dult meg. A német és fran­cia nyelv iránt érdeklődő diákok közül évente 36-an jelentkezhettek a nyelvta gozatra, ahol heti hat órá­ban tanulják a választott idegen nyelvet. Az oktatás­ban a segédeszközöket si­kerrel alkalmazzák, így elsősorban a magnetofont, a lemezjátszót, ám számos idegen nyelvű lap, folyó­irat is megfordul a diákok kezében. Az igény változatlan, sőt egyre növekszik. Termé­szetesen követelményt is támasztanak a jelentkezők­kel szemben, mivel a gyönge tanulóknak nem is volna értelme a fokozott megterhelést jelentő nyelv- tanulás. Érdekes tapaszta­lat, hogy a speciális osztá­lyok tanulói más tárgyak­ban is rendkívül jól állják meg helyüket. B ven te 2—3 idegen “ nyelvű műsoros es­tet rendeznek. Furcsa je lenség viszont, hogy — bár az országban a Móra Gim­náziumon kívül csak Sá­rospatakon, Budapesten és Szombathelyen vannak ha­sonló rendezvények — az érdeklődés a várt alatt ma­rad. A diákok természete­sen a szünidőt arra hasz­nálják fel. hogy tudásukat a gyakorlatban is haszno­sítsák. Igen sokan utaznak turistaként külföldre, s hogy mindent összegezve, oktatásuk alapos és gyü­mölcsöző. mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy tavaly 51 százalékát vették fel egyetemre, illet­ve főiskolára. A szakember-ellátottság terén nincs gondja a gim­náziumnak: a német nyel­vet dr. Héjjas Zoltán és Fazekas Olga. míg a fran­ciát Csányi György és Pa- tyi Béláné tanítja. A tudás és az élő beszéd elmélyíté­se, a stílusgyakorlatok és a komolyabb nyelvi oktatás sikeresen valósul meg a szakkörök munkájával. E ddig két évfolyam ™ érettségizett a nyel­vi tagozatnál, az idei lesz a harmadik; idegen nyelv­tudásukat rendkívül vál­tozatos lehetőségek mellett tudják hasznosítani, ezt igazolja az eddig elhelyez­kedett vagy továbbtanuló diákok példája is. Elsősor­ban nyelvszakos tanárként, a külkereskedelemben tol­mácsként, fordítóként, üze­mekben és intézmények­ben mint fordítók és leve­lezők, az IBUSZ-nál ide­genvezetőként helyezked nek el, további tanulmá­nyaik elvégzése után. A gimnázium terve, hogy az idegen nyelvek tanítását még színvonalasabbá tegye. Ennek érdekében arra tö­rekszik, hogy a szakkönyv­ellátás. s persze a techni­kai felszerelés is minél jobb legyen. A jó munka szép jutalma Tizenhat gazda részesült kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetésben A szocialista mezőgazda­ság kialakítása után végre elérkezett az az idő, ami­kor a mezőgazdaságban is — akár az iparban — az átlagosnál kimagaslóbb eredményeket elérő dolgozó megkapja a kiváló terme­lőszövetkezeti tag kitünte­tést. Hazánk felszabadulásá­nak 23. évfordulóján a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a kiskunfél­egyházi járás 16 termelő­szövetkezeti tagját részesí­tette a „Kiváló termelőszö­vetkezeti tag” kitüntetés­ben. Mind a tizenhatan ed­digi odaadó munkájukkal, a mozgalom érdekében va­ló erőfeszítéseikkel, példa- mutatásukkal érdemelték ki a megtisztelő kitünte­tést. Az erkölcsi elismerés mellett természetesen a tsz-ek vezetősége kitünte­tett tagjait még külön 500 —1000 forint pénzjutalom­ban is részesítette. Ügy érezzük, nem érdek­telen, hogy az immár tény­legesen is kiváló szövetke­zeti tagokat névszeri nt is megismertessük olvasóink­kal: Szabó Istvánné és No- vák József, az alpári Búza­kalász Tsz tagja, Kovács Károly, a gátéri Aranyka­lász Tsz, H. Tóth Vince és Bóna Kálmán a j ászszent- lászlói Aranyhomok Tsz, Pintér Sándor és Farkas Mihály, a jászszentlászlói Űj Barázda Tsz, Batka Ist- ván, a kiskunmajsai Kun­sági Tsz, Kertész János, a kunszállási Alkotmány Tsz, Czene István, Pál János és Szabó Sándor, a pálmonos- tori Keleti Fény Tsz, Fe­kete Ferenc, a szanki Ha­ladás Tsz, B. Kovács János, a tiszaújfalui Alkotmány Tsz. valamint Zsigó Ferenc és Góg Mihály, a tiszaúj­falui Tisza Termelőszövet­kezet tagjai részesültek az elismerő kitüntetésben. A kitüntetést és a pénz­jutalmakat április 3-án a vezetőségek által szervezett kis ünnepségeken, a járási pártbizottság és a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársai adták át. Valamennyiüknek továb­bi eredményes munkát, sok sikert, s mindehhez erőt, egészséget kívánunk! V. J. l Vörös Csillag Tsz traktorosai nem tétlenkednek: „nyújtott” műszakban porhanyósítják a talajt, hogy utána megkezdhessék a kukorica vetését. Hétmillió csomó pirosretek A hagyományos kiskun­félegyházi- piros retekből idén is jelentős mennyi­ségre szerződött a MÉK he­lyi telepe a gazdaságokkal — ez mennyiségileg meg­haladja a .7 millió csomót. A felvásárlás már az el­múlt hetekben megkezdő­dött és az elmúlt heti me­leg hatására, napról napra nagyobb a kínálat. A hé­ten már naponta ötvenezer csomó retket szállítanak a felvásárló vállalathoz. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy a fólia használata kifizetődik, hiszen a jelen­legi 1—1.50 forint csomó­kén ti ár megfelelőnek bizo­nyul. E mellett a retek ___ljfóliák alatt korai paradicsomot, uborkát le­het még termeszteni szin­tén primőr áron. A MÉK vezetője szerint mintegy 9 millió csomó pi­rosretek felvásárlására le­het számítani, ami jó ered­ménynek mondható, annál is inkább, mert a közvetlen szabadpiaci értékesítés a pesti és az iparvidéki terü­leteken jelentősen növeke­dett. Az eddig felvásárolt pi­rosretekből jelentős meny- nyiséget szállítanak külföl­di piacokra is. Q vadászok évzáró közgyűlése A Petőfi Vadásztársaság sikeres vadászszezont zárt le a napokban megtartott közgyűléssel. A száztagú vadásztársa­ságban az évek folyamán kialakult baráti, elvtársi légkör megkönnyíti a há­rom vezető: Pesir István, Szabó István és Kiss Imre munkáját. A vadászok ugyancsak elégedettek, hi­szen a most lezárt idény­ben is fejenként 20 nyulat és szárnyas vadat vihettek haza a konyhára, emellett természetesen kitűzött élő­vad befogási tervüket is túlteljesítették. Csak néhány szám en­nek igazolására: 1500 élő nyúlra szerződtek és 1871-et fogtak be, alig 15 nap alatt (a napi fogási átlag 96 da­rab volt). A 300 darab szer­ződött fácánt is „megtol- dották” 61 darabbal, s a ki­fogott szárnyasok helyett 600 fácáncsibét vásárolnak és engednek el a területen a vadállomány pótlására és vérf el f r i ssí tésére. A vadetetést is gondosan megszervezik minden télen. Az idén télen «re nem volt szükség, pedig 70 má­zsa szemes takarmányt tá­roltak a vad szárnyasok­nak. A Fegyveres Erők Klub­jában szombaton este meg­rendezett évzáró vacsorán nemcsak a vadászok és csa­ládtagjaik, hanem számce meghívott, s kedves ven­dég is kitűnő hangulatban szórakozhatott. T. M. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszaba­dulásának 23. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül Makai Pétert, a Vegyipari Gépgyár TMK-csoportve- zetőjét a Munka Érdem­rend ezüst, Fricska Nagy Jánost, a Petőfi Tsz elnökét a Munka Érdemrend bronz fokazatával tün­tette ki. Szántó And­rás, a városi tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezető a Mezőgazdaság kiváló dol­gozója kitüntetést nyelte el. Ugyancsak a félegyházi Vörös Csillag Tsz-ben a hét elején egy 10 holdas táblán hozzáláttak a káposzta és a karalábé gépi kapálásához. (Kovács János felvétele.) A majsaiak „éléskamrája” Húszéves a fogyasztási és értékesítő szövetkezet A kiskunmajsai dolgozók árutermelési és értékesítési célokat szolgáló önkéntes társulása 20 évvel ezelőtt, 1948-ban jött létre, amikor a lakosság különböző réte­geiből verbuválódott lelkes emberek összeadták termé­nyeiket és pénzüket, meg­alapozva így az azóta nagy vállalattá erősödött Kis- kunmajsa és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezetét. Földművesszövetkezet né­ven és jelleggel meglehe­tősen szerény keretek kö­zött indult el a vállalko­zás, mely az igényeknek megfelelően gyorsan kiépí­tett bolthálózatával a szo­cialista kereskedelem ré­szeként minden tekintetben biztosítani tudta a lakosság ellátását, beleértve a me­zőgazdasági vonatkozású beszerzéseket is. Jelentős feladat volt ez, éppen az államosítások idején. Ké­sőbb a szövetkezet kebelén belül mezőgazdasági üzem- ágak létesültek, hogy elő­segítsék a termelés belter­jes fejlesztését és a szövet­kezeti mozgalom erősödé­sét A két évtizedes munká­val és tapasztalattal meg­alapozott szövetkezet 1967. évi szövetkezetpolitikai és gazdasági tevékenységét vizsgálta meg és hagyta jóvá a napokban lezajlott népes küldöttgyűlés. Tu­domásul vették a mérleget és az eredményszámlát, melyből kitűnt, hogy a szö­vetkezet vagyona 19 millió 207 ezer, az 1967. évi nye­reség pedig 5 millió 414 ezer forint. Húsz év távla­tából értékelve az ered­ményt, csaknem egymillió forintos gyarapodás esik minden esztendőre. A nagyszerű eredmény elérésében döntő szerepet vittek a szövetkezet dolgo­zói. A szocialista brigád címért 5 munkacsapat küz­dött 36 dolgozóval. Ezen­kívül 36 munkahelyen 98 dolgozó kapcsolódott be a munkaversenybe. A körül­tekintő kereskedelmi mun­kának köszönhető, hogy a környező községek és vá­rosok húsellátásánál lénye­gesen jobb volt Kiskun- majsának és vidékének húsellátása. Csak a hely­beli Jonatán Szakszövet­kezettől másfél ezer birkát és 100 darab sertést vásá­rolt a szövetkezet " A boltok 94 millió 626 ezer forintos forgalmat bo­nyolítottak le az előző évi 85 és fél milliós forgalom­mal szemben. Jól dolgozott a felvásárló részleg is. Gyü­mölcs- és zöldségfelvásár­lása 44 millió forint, s csaknem 4 millió tojást adott tovább a Baromfi- feldolgozó Országos Válla­latnak. Mint négy községre ki­terjedő tömegszervezet mindig figyelembe vette az egyes községek pártbizott­ságának és tanácsának a kereskedelemmel és egyéb, elsősorban politikai mun­kájával kapcsolatos észre­vételeit. Ez erősen kifeje­zésre jutott a küldöttgyű­lésen elhangzott hozzászó­lásokból is. A szövetkezet tagságá­nak megoszlása községen­ként a következő: Kiskun- majsa 3484, Szánk 915, Kömpác 416, Csólyospálos 735 taggal szerepel a nyil­vántartásban. Horváth József Tavaszi munkák ........................................................ Világ proletárjait egyesültetek! Ara: 80 fillér FflfflHÍZI KÖZLÖNY XII. évfolyam, 15. szám Kiskunfélegyháza, 1968. ápr. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents