Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1968-03-15 / 11. szám
IHág proletárjai, egresül ietehi Ara: 80 fillér Ffimmin mow ■ —-------— - 11 ■ ii I. in»» ■» —■——^ A P E I O F I NEPE FELEGYHAZI K I A D A S A XJL évfolyam, 11. szám Kiskunfélegyháza, 1968. mára 15. a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Tegnap délelőtt 9 órakor, a kecskeméti városi tanácsháza dísztermében ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke a népfront megyei küldöttértekezletét, melyen háromszáz küldött és meghívott vendég vett részt. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, megyénk országgyűlési képviselőjét, dr. Molnár Frigyest, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb-elnökét, Hajduska Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának vezetőjét, a megye, a városok, járások párt-, állami és tömegszervezeti vezetőit, közéleti személyiségeket. Bevezetője után Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára emelkedett szólásra, s mondotta él a megyei népfrontbizottság beszámolóját Farhas József b*2széde Bevezetőben a tanácskozás kettős céljáról beszélt Farkas elvtárs: egyrészt értékelést adni a megye népfrontmozgalmának fejlődéséről, a Hazafias Népfront dött be a megye egész gazdasági szerkezetét megváltoztató szőlő- és gyümölcstelepítési program. 33 ezer Hold új telepítésű nagyüzemi szőlő és 20 ezer amely — személyenként — az 1963-as 10 895 forintról 1967-re már 15 200-ra nőtt. Az élétszínvonal emelkedésének további bizonyítékait ismertetve arra is ráFarkas József beszédét mondja. Az elnökségben: dr. Molnár Frigyes, dr. Bodóczky László és Nyers Rezső. ül. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról, másrészt az itt kialakuló egységes állás- foglalás alapján kell megbízással ellátni a IV. kongresszus küldötteit, hogy megfelelően képviseljék a megye társadalmát. Majd arról az örvendetes politikai aktivitásról szólt, amely — pártunk és kormányunk helyes politikájának, a dolgozók iránti mélységes bizalmának eredményeként — egész népünket áthatja. A nemzetközi helyzet vázlatos áttekintése után a megye politikai, gazdasági helyzetéről adott rövid tájékoztatást. Ennek során elmondotta: — A megye szocialista ipara 1967-ben 28,3 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. E teljesítménnyel elértük a III. ötéves terv előirányzatának 51,6 százalékát. 4700 fővel gyarapodott a foglalkortatottn! száma. Mezőgazdaságunk célkitűzései is időarányosan megvalósultak a tervidc szak első két évében. Ez alatt 10,2 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés. Sikeresen fejező; hold gyümölcstelepítvény hirdeti homoki gazdálkodásunk sikerét és jövőbeli útját. A bruttó termelési érték mintegy 15 százalékkal növekedett évente. A II. ötéves terv esztendeinek 5,8 milliárdos átlagával szemben 1986—67-ben 6,7 milliárd forint volt az átlag termelési érték. Évről évre gyarapodik a szövetkezeti tagság jövedelme, mutatott a megyei népfronttitkár, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a többi dolgozó réteg együttműködése nyomán szélesedett tovább a szocialista nemzeti egység. A mozgalomról szólva többek között hangsúlyozta: — Termékenyítőleg ha(Folytatás a 3. oldalon) .Vidám eszmecsere a »ház’’ folyosóján. Az Alpári ÜTSZ zárszámadó közgyűlése A múlt héten tartotta meg zárszámadó közgyűlését az Alpári Háziipari Termelőszövetkezet, a község művelődési otthonában. A közgyűlésen jelen volt a szövetkezet felettes szervének, valamint a járási párt- bizottság képviselője is. Papp Elemér szövetkezeti elnök beszámolójában ismertette a tagsággal az elmúlt év eredményeit, s a soron következő feladatokat. Az elért eredmények igen szépek, s a jövőre nézve is biztatóak. Az eredeti termelési tervük két és fél millió forint volt, amelyet a múlt év folyamán 3,2 millió forintra módosítottak, s még ezt is túlteljesítették 435 ezer forinttal! Ezen belül a szövetkezet az 1,6 millió forintos exporttervet is túlteljesítette 129 ezer forinttal. A szövetkezet erőfeszítései meghozták gyümölcsüket, mert 315 ezer forint nyereséggel zártak, amely majdnem duplája az 1966. évi eredménynek. A hozzászólók elégedettségüknek adtak kifejezést, s ehhez hozzájárult még az is, hogy 98 ezer forintot osztottak ki nyereségrészesedés címén. A szövetkezet vagyona az elmúlt év végére meghaladta a félmillió forintot, s remélhető, hogy az idén további jelentős összeggel emelkedik. Az 1968. évi tervekben szerepel egy igen régi problémájuk is, nevezetesen a raktározás gondja, amelyet egy új, csővázas raktárépítésével, saját erőforrásból oldanak majd meg. Az idei termelési értéket közel 4 millió forintra tervezik, amelynek csaknem a fele export lesz. A szükséges alapanyagot már teljes egészében biztosították, a szállítási szerződések nagy részét is megkötötték. A kereskedelmi szervekkel már az elmúlt években is igen jó volt a kapcsolatuk, s így csupán a minőségi munkára helyezték a hangsúlyt. A termelés mellett igyekeznek kielégíteni a dolgozók szociális és kulturális igényeit is. Öltöző és zuhanyozó építését is tervbe vették, ami egyébként a szövetkezeti bizottság költségvetéséből is kitűnik. Jelentős összegeket irányoztak elő még kirándulásokra, üdülésre, valamint szociális segélyekre. A zárszámadó közgyűlés jó hangulatban zajlott le, utána közös vacsora volt, amelyen a családtagok és hozzátartozók is részt vettek. Kovács Ferenc Forradalmi tavaszok 1/ ülönös tavasz volt 120 évvel ezelőtt. Olyan tavasz, amikor a forradalom szele, a szabadság levegője járta be egész Európát. Az elnyomott népek és nemzetek egymásután rázták le magukról az elnyomatás igáját. Az évek óta érlelődő forradalom 1848. február 24-én Párizsban megbuktatta Lajos Fülöp trónját és Franciaországban kikiálltották a köztársaságot. Ezt követően március 13- án Bécsben is kitört a forradalom és futásra kényszerítette Metternich herceget a nép haragja elől. Mint ahogy a természet ereje, a tavaszi rügyfaka- dást sem lehet megállítani, úgy nem lehet gátat vetni a forradalomnak sem. A bécsi fellobbanás szikrája hazánkat is lángragyújtot- ta. agyarországon 1848™ ban a haladó körökben tisztában voltak azzal, hogy az ország fejlődését két rettenetes béklyó akadályozza. Az egyik az Ausztriától való gyarmati függés, a másik a fejlődés- képtelen feudalizmus. E két hatalom szorosan összefonódva támogatta egymást. Nyilvánvaló volt tehát, hogy hazánkat nem lehet kiszakítani Ausztria karjaiból, anélkül, hogy szét ne zúznánk a feudális intézményeket is. Ebben az időben Magyar- országon mintegy 600 főnemesi, 30 ezer középnemesi, és 100 ezer kisnemesi család birtokolta a földet, élvezve nemesi előjogait, a jobbágyok és szegénypa- rasztok kárára. A szabad parasztok száma alig érte el a 70 ezret. A városi polgárság a gyarmatosító politika miatt igen gyenge, a munkásság pedig a feudális viszonyok miatt, ipar hiányában számszerűleg elenyésző volt. Az értelmiség száma meghaladja a 30 ezret, jórészt haladó szellemű volt, de legtöbbje feudális családból származott. A z elnyomott nép veze- ** tő erejét az értelmiségi ifjúság képezte. Megfogalmazták március 11-én a 12 pontból álló határozati javaslatot, melyet a népgyűléssel kívántak megszavaztatni Rákoson, majd az országgyűlés elé terjeszteni. A március 19-ére tervezett rákosi népgyűlésre nem kerülhetett sor, mert 15-én a bécsi forradalom hírére Pe- tőfiék és a haladó értelmiség vezetésével kitört a pesti nép, a munkások és a kisemberek forradalma. Sikerre jutott a magyar nép forradalma, a jobbágyok parasztok, munkások nyomorából, a szabadságvágyából és hősies elszántságából. Annak ellenére, hogy az ellenforradalom erői nemzetközileg összefogtak a szabadságát kivívó nép és hazánk ellen, történelmileg mégis nagy jelentőségű volt 1848. március 15. Történelmünkben megmutatta a nép az erejét és megrengette a feudális úri rendszert. A márciusi forradalmat vér- befolytották, de népünkben a szabadság iránti vágyat nem tudták megölni... 1919-ben új tavasz jött, s akkor ismét megmutatta erejét a forradalom. És az első győzedelmes ^ március után csaknem 100 év múlva, 1945- ben, a harmadik tavasz alkalmával népünk végleg elnyerte azt a szabadságot, amelyért a 48-as márciusi ifjak és a vörös sipkás honvédek, majd a Tanácsköztársaság hősei életüket adták. Budai József Két tsz egyesült A gazdaságirányítás új rendszere több változást hozott termelőszövetkezeteink életében is. Például megszűnt a gyenge tsz-ek úgynevezett megkülönböztetett állami támogatása. Járásunk közös gazdaságait az igazságosabb árbevételi dotációs rendszerbe sorolták. Ez a forma általában jó, mivel hatása ösztönző mind a termelésre, mind az árbevételek növelésére. A gyenge tsz-ek megkülönböztetett állami támogatására járásunkban különösen szükség van, mivel legtöbbjének földje rossz; a homokos talajokon igen nehéz a rentábilis gazdálkodás. A csólyospálosi Egyetértés Tsz vezetősége és tagsága, mérlegelve a helyzetet, úgy döntött, hogy egyesül a szanki Haladás Tsz-szel. A szanki szövetkezet vezetősége megfelelő gazdaságossági számítások után úgy látta, hogy az egyesüléssel megoldódik a gazdaság eddigi problémája. — Mindkét tsz tagsága titkos szavazással határozta el az egyesülést a március 2-i közgyűlésen. Titkosan választották meg a tsz elnökét, a vezetőséget, az ellenőrző bizottságot, a tsz-szövetség képviselőjét és a küldötteket is. A közgyűlés elnöknek újra Kovács Lászlót, szövetségi küldöttnek pedig Tóth István főkönyvelőt választotta meg. Vietnami vendégek a Vörös Csillag Tsz-ben A városi és járási nőtanács vezetőivel három vietnami lány érkezett a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-be, hogy a közös gazdaság dolgozóival együtt ünnepeljék a nemzetközi nőnapot. A külső központban levő új kultúrház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a tsz asszonyai, leányai, akiket Hideg János üdvözölt. Papp János, a tsz párttitkára méltatta ezután a nemzetközi nőnap jelentőségét. Nem maradt szem szárazon, amikor az egyik vietnami lány tört magyarsággal elmondta a hazájukra tört ellenség embertelen kegyetlenkedéseit. Az ünnepséget még kedvesebbé, színesebbé tették a tsz területén levő iskola növendékeinek műsora, Borda Lászlóné vezetésével. Ezután ajándékozás következett Tóth Józsefné, a járási nőtanács elnöke egy- egy szép jutalomkönyvet adott át az asszonyoknak azért, mert eredményesen megoldották a vietnami műszakot és 13 913 forintot fizettek be annak eredményeként, a tsz férfiai pedig csokoládéval kedveskedtek munkatársnőiknek.
