Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-01-19 / 3. szám

Világ proletár falt egyesüljetek! Ära: 80 fillér FÉMHÁZI KÖZLÖNY XIIL évfolyam 3. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1968. jan. 19. Pa rtszervezetei n k feladatai l/'ülönböző gazdasági és politikai szinteken, de egyszerű emberek nyel­vén is az elmúlt időben gyakran hangzott el ez a szó: gazdasági mechaniz­mus. Ahogy az új év felé közeledtünk, még többet beszéltünk róla, de most már konkrétan azokról a tennivalókról is szó esett, melyek a gazdasági reform végrehajtását még jobban elősegíthetik. így esik szó a pártalapszervezetek, a kommunisták feladatairól is. Milyen feladatok várnak 1968-as évben pártalapszer- vezeteinkre annak érdeké­ben, hogy megfelelő politi­kai, gazdasági koordináló tevékenységükkel még job­ban elő segíthessék járá­sunkban gazdasági célkitű­zéseink megvalósítását, a gazdaságirányítás új rend­szerét? P ártszervezeteink fel­adatai közé tartozik, hogy ipari és mezőgazdasá­gi üzemeinkben egyaránt megfelelően, jó politikai munkával, a pártalapszer- vezat ésa kommunisták po­litikai tevékenységével szer­vezzék az új feladatok vég­rehajtását. Ehhez a munká­hoz elengedhetetlenül szük­séges az, hogy párttagjaink a gazdasági élet különböző területein, de különösen a saját üzemeikben megfele­lően ismerjék a gazdasági tervfeladatokat, a törvényes lehetőségeket, a rendelke­zésre álló gazdasági erőket. Pártszervezeteinknek is­merni kell azokat az anya­gi lehetőségeket is, melyek a tervfeladatok végrehajtá­sa során a bérezés külön­böző formáin keresztül a dolgozókat megilleti. Vala­mennyi kommunistának tisztában kell lenni azzal, hogy a gazdasági célkitűzé­sek a párttagok, a pártoft- kívüli dolgozók, a pártszer­vezetek vezetői, a gazdaság­vezetők, vagyis: a termelő üzem kollektívájának ösz- szefogásával valósulhatnak csak meg. F ontos feladat a dol­gozók sokoldalú tá­jékoztatása, a termelési cél­kitűzések ismertetése. Szük­séges üzemeinken belül a dolgozóink véleményének állandó figyelemmel kísé­rése, meghallgatása, az egészséges eszmecserék ki­alakítása a vezetők és a be­osztottak között. A pártszerveknek segíteni kell a gazdaságvezetők új és helyes munkamódszeré­nek kialakítását. A párt- szervezet ellenőrző tevé­kenysége a gazdaságvezetők segítésére kell, hogy irá­nyuljon és nem szabad ha­tározatlanná és bátortalan­ná tenni őket, megfosztva azokat esetenként a me­rész, de helyes elképzelé­seik megvalósításától. A kommunistáknak támogatni kell minden olyan kezde­ményezést. amely a gazda­sági célkitűzések megváló- i sítását szolgálja még akkor j is, ha azok merészeknek j hátnak és bizonyos mérté- ' kű kockázatot vonnak ma­guk után. Fel kell viszont lépni minden olyan gazda­sági kalandorkodással szem­ben, mely a helytelen in­formációkra és megalapo­zatlan gazdasági ismeretek­re helyezkedik. Arra kell törekedni, hogy a gazdaság­irányítás új rendszerében a gazdálkodás minden terüle­tén megfelelően érvénye süljön az az elv, mely az össznépi, a vállalati és az egyéni érdek helyes össze­egyeztetését határozza meg. El kell ítélni és szigorúan fel kell lépni minden olyan tevékenység ellen, mely a társadalmi érdek figyelmen kívül hagyásával csak a vállalati és egyéni érdeket hangoztatva különböző spe­kulatív módszerekkel a többletnyereség megszerzé­sére irányul. P ártalapszervezeteink követeljék meg a gazdaságvezetőktől, hogy minden fontosabb gazdasá­gi kérdésben, de az embe­reket érintő minden egyes gazdasági intézkedés végre hajtásában kérjék ki a pártszervezet véleményét, beszéljék azt meg a szak- szervezeti vezetőkkel és az ifjúsági vezetőkkel egy­aránt. Biztosítani kell, hogy egyetlen gazdasági intézke­désben se vesszen szem elől a dolgozó ember, más szó­val az az elv, hogy a re­form alapvető célja a dol­gozókat szolgálja. Pártalapszervezeteink 1968. évi feladatai közé tar­tozik a pártszervekben vég­zett politikai munka szín­vonalának növelése, a párt­munka tekintélyének és rendszerességének biztosí­tása és a dolgozókkal való tömegkapcsolat tovább szé­lesítése. A gazdasági reform be­vezetése után párt­szerveinknek továbbra is fel kell használni a propa­ganda és agitációs munka valamennyi formáját annak érdekében, hogy a gazda­sági élet minden területén valamennyi dolgozó és ve­zető megértse és segíthesse azoknak a feladatoknak a megvalósítását, mely a szo­cialista társadalom teljes felépítését és az emberek boldogulását szolgálja. Budai József Lezajlott az első eirszamado közgyűlés Kiskunfélegyházán A Kiskunfélegyházi Tsz- közi Lúdtenyésztő Társulás megtartotta 1967. évi zár­számadó közgyűlését, ame­lyen Martin Lajos igazgató beszámolójából kitűnt, hogy a társulás libaelőnevelési és libahizlalási tervét egy­aránt túlteljesítette, ezen­kívül pedig még csaknem 47 ezer pecsenyecsirkét is felneveltek, illetve értéke­sítettek. Beruházott vagyonuk 402 ezer forinttal gyarapodott: felépült a tíz géppel beren­dezett keltetőjük, s folya­matosan építik a szociális létesítményeket is. Gazdál­kodásuk eredménye 126 ezer forint volt, amelyből 98 ezer forint került fel­osztásra. A társulás poli­tikai és gazdasági életében fordulópontot jelentett a KISZ-szervezet megalaku­lása, mivel azt követően tizenhat fiatal szerződött le tanulónak. Célul tűzték ki, hogy 1968-ban, a szervezet meg­szilárdítása, s az önálló ter­melési feladatok végrehaj­tása mellett, teljes egészé­ben megvalósítják a liba­programot. A beszámolót élénk vita követte. S ahol most készülnek... A zárszámadás előkészí­tése valamennyi termelő- szövetkezetünkben eddig nem látott erőkifejtést kö­vetel azoktól, akiket hiva­tásuk a mezőgazdasági ter­melés élvonalába állított. Január 20-ig ugyanis el kell készülniük a zárszámadás­sal, de ezzel a külön is nagy feladattal egyidőben törlik a csak papíron sze­replő, nem dolgozó „tago­kat”, s május 30-ig készen kell lenni az új alapszabá­lyoknak is. Némedi—Tóth Másfél közúti baleset „Lassan járj, tovább érsz!” — Ezt a régi, bölcs közmondást a rohanó gép- korszakban így kellene módosítani: Lassabban járj, tovább élsz! — Ezzel kívül is ezt kiáltanám a világba, a gépjárműveze­tők és gyalogjárók fülébe. Megyénk baleseti statisz­tikáját tanulmányozva meg­állapíthatjuk, hogy van ok, a jelmondattal pályáznám meg az Állami Biztosító versenyét, de versenyen Tizenhat ifjú állampolgár névadó ünnepe Kedves ünnepség színhe­lye volt a közelmúltban a tanácsháza kisterme. A Vil­lamosszigetelő és Műanyag­gyár 2. számú gyáregysé­gének szakszervezeti bizott­sága a nőbizottsággal kö­zösen ekkor tartotta meg ugyanis a vállalati dolgo­zók újszülötteinek névadó ( Ünnepségét. A meghitt han­gulatú kisteremben Nagy I József né anyakönyvvezető j tizenhat újszülöttnek ne- j vét jegyezte be az anya­könyvbe. Az ünnepi aktus beféje- j zéseképpen az ifjú kis- j kunfélegyházi lakosok em­léklapot kaptak, majd Kiss Kálmánné, a Műanyaggyár nőbizottságának és a válla­lat vezetőségének ajándé­kát, a kétszáz forintos vá­sárlási utalványokat adta a boldog mamáknak, s pa­páknak. komoly ok az aggodalomra. Míg egy évvel ezelőtt „csak” 990 baleset történt, ebből halálos 66, sérüléses 718, sérülés nélküli 272 volt, addig 1967-ben 1254 baleset történt, ebből halálos 77, sérüléses 900, sérülés nél­küli 354 volt. Százalékban kifejezve az emelkedés 26,6 százalékos. Ha ez így megy tovább, nem kell még négy esztendő sem ahhoz, hogy a balesetek száma megdup­lázódjon. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a gépjármű­vek számának emelkedésé­vel nem törvényszerű a balesetek emelkedése. A jó­zan, megfontolt, óvatos em­ber betartja a közlekedési szabályokat, megelőzheti és 1 elkerülheti a balesetet. T. M. 1 A háztáji bizottságok szerepe A január elsején élet- belépett termelőszövetke­zeti törvény külön jelen­tőséget tulajdonít a bizott­ságoknak. Kimondja, hogy a közgyűlés és a vezetőség hatáskörébe tartozó egyes ügyek előkészítésére, vég­rehajtásának megszervezé­sére, vagy lebonyolítására állandó, vagy ideiglenes jelleggel működő bizottsá­gokat hozhat létre. Ilye­nek lehetnek a háztáji, szociális, oktatási, kulturá­lis bizottságok. Közülük is a háztáji bizottságot sze­retném kiemelni, mivel je­len időszakban igen sokré­tű, szerteágazó a feladata. A gazdaságirányítás új rendszere szükségessé teszi a bizottságoknál is a gya­korlati módszerek több te­kintetben való megváltoz­tatását. Fontos ez azért is, mert a háztáji bizottság tevékenysége szinte az egész termelőszövetkezeti tagságot érinti. A törvény kimondja, hogy a háztáji gazdaság a termelőszövet­kezeti tagok kisegítő gaz­dasága, amelynek fő célja a tagok és családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A kÖZÖS gazdálkodás maradéktalan biztosítása érdekében azonban fontos, hogy a szövetkezet és a ta­gok érdekei összhangban álljanak. A háztáji bi­zottság ennek szemelőtt- tartásával kell, hogy vé­gezze érdemi munkáját. A termelőszövetkezet új alap­szabályának megfelelően a bizottságnak a háztáji te­rületekre vonatkozóan ja­vaslatot kell készíteni. A bizottság méri fel a háztá­jiban tartott állatállományt és amennyiben az az előírt mennyiséget meghaladja, úgy intézkedik, hogy a többlet állattartásra a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály engedélyt adjon. A háztáji gazdasá­gokban jelentkező fogatos, szállítási, valamint az egyéb munkák elvégzését illetően a bizottságok jár­janak el a tsz vezetőségé­nél. Az 1968-tól érvényben le­vő rendelkezések szerint lehetőség van arra, hogy a háztáji gazdaságokban ter­melt termékeket a közös gazdaságon keresztül érté­kesítsék. E termékre a gaz­daság szerződést köthet az állami felvásáf-ló vállala­tokkal, amelyek lebonyolí- I tásáért a nagyüzemi felár is megilleti. Lehetőség van ezentúl arra is, hogy a tsz a háztáji gazdaság termékeit feldolgozásra, vagy közvetlen értékesítés­re átvegye. A háztáji bi­zottság e tevékenységi kör­ben sokat segíthet a tsz ve­zetőségének. Megítélésünk szerint helyesebb, ha vala­mennyi tsz-tag háztáji ter­mékeit a közös gazdaságon keresztül értékesíti, hiszen a felár közvetett formában is jelentkezik a tagság ré­szére. A vezetőségnek le­hetősége van az ilyen ér­tékesítésre tagjait külön­böző formákban ösztönözni. El tudunk képzelni ‘olyas­mit is például, hogy a gazdaság a nagyüzemi fel­ár egy részéből jutalék­alapot létesít és azt eseten­ként, vagy év végén szá­molja el a tagok részére, persze az értékesítés ará­nyában. A háztáji gazdaság termékeinek közösen tör­ténő értékesítése lerövidí­ti és egyszerűsíti a lebo­nyolítást. A felvásárló vál­lalatoknak nem kell egyé­nenként szerződéseket köt­ni és az átadás is nagy- üzemileg valósítható meg. Éppen ezért valamennyi háztáji gazdaság részére ezt az értékesítési formát javasoljuk. Kérjük, hogy a vezetőségek és a háztáji bizottságok mérjék fel a helyi igényeket és adjanak lehetőséget tagjaiknak a kö­zös gazdaságon keresztül történő értékesítésre. Vaszkó József Különbözeti vizsga szakmunkásoknak Az MTH iskola zártsá­gának feloldása, s az, hogy a technikus képzés 1968. évtől teljesen felsőfokon történik, szükségessé tette, hogy a szakmunkások gyor­sított ütemben leérettsé­gizhessenek, azaz: tanul­mányaikat különbözeti vizs­gával a II. illetve a III. gimnáziumban folytathas­sák. Bővebb felvilágosítás a beiratkozások alkalmával, a Kiskunfélegyházi Petőfi Gimnázium igazgatóságánál hétfőn, szerdán, pénteken 16 órától 18 óráig, kedden 8—10 óráig. Megváltoztak a körzeti orvosi rendelöórák A városi tanács egészségügyi osztálya rendelkezése értelmében dr. Kraján Vince és dr. Barta Gábor kör­zeti orvosok rendelésének idejét, kísérletképpen, ja­nuár 22-től az alábbiak szerint megváltoztatta. Dr. Kraján Vince hétfőn, szerdán, pénteken dél­előtt 8-tól 12 óráig, kedden, csütörtökön délután 14—18 óráig, szombaton pedig 8—10 óráig rendel. Dr. Barta Gábor hétfőn, szerdán, pénteken délután 13-tól 17 óráig, kedden, csütörtökön délelőtt 8—12 óráig és szombaton 10—12 óráig tartja rendelőóráit A síkos út áldozata ez a kocsi. Félegyházán 9 háláló áldozata volt a közlekedésnek az elmúlt esztendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents