Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-12-15 / 50. szám

rfiMHÁzi mm A PETŐFI NEPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Szövetkezet vagy vállalat? A Kiskunfélegyházi Villamos- szigetelő és Műanyaggyárról több ízben tudósítottunk az el­múlt hónapokban, s minden al­kalommal csak az elismerés hangján szólhattunk kiemelke­dő munkasikereikről, szakmai téren felmutatott eredményeik­ről. Legutóbb a szakmaközi bi­zottság által lebonyolított szel­lemi vetélkedőn bizonyították be, hogy a szocialista munka- versenyhez való viszonyuk, po­litikai és szakmai képzettségük egyaránt példamutató. Az utóbbi hónapokban újabb szép eredményeket ért el a budapesti Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregysége. Az összvállalati szocialista munkaversenyben, a pesti gyáregységeket megelőzve, s a harmadik negyedév terme­lési eredményeit értékelve, a legjobb teljesítményt nyújtotta a félegyházi gyár, s az éves versenyben jelenleg az első he­lyen áll. Hasonló jó eredményt ért el a gyáregység a kiskun­félegyházi vállalatok részére meghirdetett jubileumi munka­verseny során is. Ezt a városi szinten folyó szocialista munkaversenyt még az elmúlt év végén hirdette meg a műanyaggyár. A verseny rtékelésére első ízben a félévi eredmények után került sor, és most, a harmadik negyedév ter­melési eredményeinek ismere­tében, másodszor. Mindkét al­kalommal a műanyaggyár érte Javult a járás állategészségügyi helyzete A járás közös és háztáji, il­letve kisegítő gazdaságainak ál­lategészségügyi helyzete, a leg­utóbbi megállapítás szerint, igen sokat javult. Szarvasmarhából például az első félévben mind­össze 1,2 százalék hullott el, szemben a megyei 2,1 százalé­kos elhullással. Sertésből a já­rási 6 százalékos elhullással szemben a megyei eléri a 14 százalékot; ezen belül kedvező­en alakul a szopóskorban elhul­ló arány, mivel az a sertések­nél még az összállományon be­lüli összehasonlításnál is jobb. — A járás állategészségügyi helyzetének örvendetes javulá­séhoz nagymértékben hozzájá­rult az illetékes egészségügyi szolgálat odaadó munkája. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán december 16-án, szombaton délután az ügyeletet ár. Lombár László íőállatorvos tartja, laká­sa: Lónyai u. 2/a., telefon: 490 Ugyanezen idő alatt Gátér, Pálmonostora, Kunszállás és Petőfiszállás községek részére az állatorvosi ügyeletet dr. Hor­váth Tibor tartja, lakása: Már­tírok útja 4., telefon: 387. el a legjobb eredményt, leg­utóbb a Vegyipari Gépgyárat, a Községgazdálkodási Vállala­tot, a Húsfeldolgozó Vállalatot, valamint a Kézműipari Válla­latot előzte meg. A munkaverseny szempont­jait vizsgálva, a teljes termelé­si érték teljesítését, a selejt- veszteség csökkentését, a politi­kai oktatásban résztvevők szá­mát és az elfogadott újítások növelését tekintve a műanyag­gyár végzett az első helyen. A baleseti napok számának csök­kentésében és a társadalmi munkaórák növelésében a Vegyipari Gépgyár, míg a ter­vezett önköltség csökkentésé­ben a Községgazdálkodási Vál­lalat mutatta fel a legjobb eredményt. A jubileumi munkaverseny vándorzászlaját tehát műanyag­gyáriak vették át megőrzésre, az 1967 harmadik negyedévében elért eredményeik alapján. K. L zövetkezeti vezetőink, me­zőgazdasági szakembe­reink, de a szövetkezeti tagok többsége is az utóbbi időben többször hozza szóba az új gaz­dasági mechanizmus irányelvei közül azokat, amelyek a szö­vetkezetek vonatkozásában a vállalatszerű gazdálkodással foglalkoznak. E tekintetben já­rásunkban is igen eltérőek a vélemények. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a vállalati vo­nások veszélyeztetik a szövet­kezeti jelleget, korlátozzák a tagok jogait, az irányelveken túlmenően hangoztatják a vál­lalati vonások elsődlegességét. Megállapíthatjuk, hogy a fen­ti eltérő vélemények ellenére a szövetkezeti tagság zöme öröm­mel fogadta az új szövetkezeti törvény megjelenését, helyeslik azokat az új rendelkezéseket (munkaidő és munkabér szabá­lyozása, alapok képzése, a szö­vetkezetek tevékenységének sza­bályozása stb.), amelyek végső soron a vállalati elemek bevo­nulását jelzik a szövetkezeti gazdálkodásba. Mindezek a vál­tozások szükségesek voltak ah­hoz, hogy a szövetkezeték is na­gyobb döntési hatáskörrel ren­delkezzenek, kezdeményezőbben dolgozhassanak, és jól haszno­sítsák lehetőségeiket. /f z aggodalmaskodóknak is ** meg kell érteniük, hogy a vállalati vonások nem ellen­tétesek a szövetkezeti jelleggel, szerves részei a helyesen értel­mezett szövetkezeti gazdálko­dásnak és elősegítik a teljesebb kibontakozást. A megfelelő anyagi és pénz­ügyi alap megteremtésével job­ban érvényesülhet a sokat em­legetett szövetkezeti demokrá­cia is. a tagok szabadon és fe- ’elősséggel dönthetnek a gaz­dálkodás fontos kérdéseiben. Nem kell attól sem félni, Tesztelt Szerkesztőség! Közel 40 éve vagyok, lelkes, rajon- gó híve a sportnak, szurkolója, tá­mogatója a labdarúgásnak. Jóban, rosszban mindenkor kitartottam csa­patunk mellett, s bár nagyon ritkán szoktam gondolataimat írásban kö­zölni, csapatunkért a féltő aggódás most mégis kezembe adta a tollat. Szeretném előre kihangsúlyozni, hogy nem azért Írok magam és szurkolótánsaim nevében, mert egy osztállyal alacsonyabb csoportba ke­rültünk — bár véleményem szerint ezt könnyen elkerülhettük volna — hanem csupán azért, mert nem lá­tom eléggé biztatónak a fejlődés le­hetőségeit. Valóban nem tudnám eldönteni: mi okozta, hogy játékosaink nagy része — tisztelet a kivételnek — szinte az egész idényben úgy ját­szott a pályán, mint akiknek nem túl sok közük van egymáshoz. Nem alakult ki egységes jó szellem, és közös akarat. Pedig tudomásom szerint, legalább annyi kedvezmény­ben részesültek a játékosok, mint bármely más hasonló osztályban játszó csapat tagjai. Tehát rögtön le is szögezem az első hibát. A ve­zetés változásai miatt nem fogták össze a játékosokat. Olykor indoko­latlan engedményeket adtak nekik, elnézték, hogy az edzésekre rend- szertelenül járjanak, itt még a osa- oatkapitány sem volt kivétel, tehát sem a fegyelem, sem az összetartás nem volt megfelelő. Másik hiba — hangsúlyozom nemcsak a magam, hanem nagyon sok szurkolótársam véleményét és mindenképpen segítő szándékkal tolmácsolom, hogy évek óta nincs egységes stílusa csaoa- tunknak, menetközben (mérkőzések- -ek gondolokl csak a legritkább esetben tudtak a* ellenfél taktiká­iéhoz alka’mazkodni. Sorolhatnám még a hibákat, de az eddigieket is azért hoztam fel. hogy minden erőt összefogva kikü­szöbölhessék azokat. Mi a javasla- mnk? Fgvetlen mondatban össze- 'nglalhatjuk. A jövőben csak olvan 'átékosokat szerepeltessünk, akik munkahelyük szeretete mellett sze­retik a soortot, szeretnek focizni, s nem kötik a sportolást jogta’an. in- Jokoiat!an kedvezmények me"szer- -ésAhez. Hiszen a logosokat úgv is -urúitla a sportkör. Inkább k'seb1- ’-énességű, de ló ezeUemd iátéko- ~okra van pzüksngnnk még akkor is, ba pgv-kéf éwot később jutónk ' un ét felsőbb osztályba. S min'51 'több k°zdiflk el az ilvnn szapoptf! —goat kl a1 „kft ’’sát. ennél botp°ra1'u •éiont-ketnok maid az prorfrnónvaV Mi, a józanul goodotkoH^ s,„-ko 'ék. az ilven irányú foiiöd^shez min- >en anyagi és erkölcsi segíts'5«"" meg-dunk. Támaszkodjon a szak osztály vezetősége azokra a ió szel­lemű játékosokra, akik szerencsére hogy a nagyobb gazdasági sza­badság mellett elsikkadnak a népgazdasági érdekek, mivel az új gazdaságirányítási rendszer­ben is megvannak mindazon gazdasági eszközök, tapasztala­tok, amelyekkel biztosítani le­het az összhangot. Persze nem rendeletekkel és utasításokkal, hanem közgazdasági eszközök­kel, a gazdasági befolyás mód­szerével. így meg lehet találni azt az utat, amelynek követke­zetes végigvitele hasznos lesz a szövetkezetnek és a népgazda­ságnak egyaránt. ££ imondhatjuk tehát azt. **■ hogy a vállalati vonások erősödése mellett bizonyos érte­lemben erősödni fog a szövet­kezeti jelleg. Ezután is a tagság dönti el a törvényes rendelke­zések keretei között, hogy az előállított termékeket hogyan használják fel, mennyit értéke­sítenek belőlük, s mennyit hagy­nak meg. Mindenesetre egyet le kell szögezni: szövetkezeteink fel­adata jellegüknél fogva a me­zőgazdasági termelés, az ország ellátása mezőgazdasági árukkal. Miért kell ezt hangsúlyozni? Azért, mert vannak olyan gaz­daságok. amelyek igen sokszor a gazdaságosság figyelmen kí­vül hagyásával, megalapozatla­nul kezdenek különböző vállal­kozásokba. s ez gyakran csak a mezőgazdasági termelés rovásá­ra történhet. £ a mezőgazdasági tevé­kenység ilyen vonatko­zású háttérbe szorítása nem hozható összefüegésbe sem a vállalati vonások erősítésével, sem az új gazdaságirányítási rendszer irányelveivel. Nem szabad összetéveszteni a gazda­sági önállóságot, mondhatni úgy is, a gazdasági szabadságot a gazdasági szabadossággal. Kovács Ferenc szép számmal vannak a Vasasban és szórja ki kíméletlenül azokat, akik nem a játék szeretetéért, ha­nem kizárólag anyagi érdekekért akarnak sportolni. Köszönet soraim közléséért. Sporttársi üdvözlettel: T. F. — R. T. és sok szurkolótársa. MEGJEGYZÉS. A beküldött cikkel egyetértünk ég szeretnénk, ha a szurkolók további hasonló segítő szándékú javaslatokkal fordulnának a Félegyházi Közlöny szerkesztő bi­zottságához, illetve e rovat vezető­jéhez. Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Ipacs Bertalan Zsolt (anyja: Herczeg Erzsébet Julianna), Sahin-Tóth Dezső (Németh Mária Aranka), Keserű Márta Rozália (Fa­zekas Rozália), Rátkai Csaba (Jónás Gabriella Márta), Seres Róbert Im­re (Boros Erzsébet), Barta Sándor Mihály (Fekete Piroska), Hegedűs József (Patyi Erzsébet), Bajomi- Nagy Imre (Szabó Piroska), Kürtösi István János (Iványi Erzsébet), Fe­kete Béla (Vörösváczki Rozália), Bo- zóki Tamás (Hatvani Julianna Ro­zália), Makai Klára (Gulyás Éva), Farkas István János (Nemes Ilona), Trecskó Éva Magdolna (Mikloczki Éva). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Feke­te Pál — Galló Márta Ilona, Kolom­pár András — Puporka Mária. MEGHALTAK: Duchon Istvánná Plankó Anna 84 éves, Vidács Imre 52 éves, Szikszai Pálné Buschbacher Ilona 79 éves, Seres Józsefné Sze­gedi Erzsébet 75 éves, Rozmán Fe- rencné Szabó Erzsébet 45 éves, Bol­dizsár Ferenc 73 éves, Kristóf Jó­zsef 42 éves, Virág Elek László 60 éves, Kis Péter Pál 64 éves, Pintér Jánosné Gulyás Ágnes 85 éves, Mo­gyoró Mátyásné Zsolnai Erzsébet 76 éves, Dora László 52 éves, Retkes Mihály 25 éves, Magyar-Nagy Sán­dor 74 éves. 'VWVWWWVWVW/V^W^WVWWV FELEGYHAZl KÖZLÖNY A Magvar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi »arasi városi Bizottságának tapia Petőfi Nepe siadasa Főszerkesnő: F Tóth Pál. Fel°lő« kiadó* Mezei István. Szerkesztőséé es Kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza Szabad-ae tér Telefon 115 143 273 A lapot árusításban a féiegyházJ tárás oo«5tahlvatalai 'pr7pp?tik Bacs Ki«kun megyei Nyomda V. Kecskemét. - Tel.: 11-85. Index: 25 906 A gyáregység legújabb terméke a palackvédő műanyagtok, amelyet Tóth Ilona tanuló már nagy gyakorlattal készít. (Rádi József felvétele.) Segítő társadalom A Veréb család tragédiája ott cezdődött, hogy a családjáért fe- elős apa 1956-ban felelőtlenül itt- lagyta feleségét és négy gyerme- lét. Az édesanya hetven százalé­kos rokkant, cukorkaárusítással óglalkozik, ami alig néhányszáz forintot hoz a konyhára, így a egidősebb leány, az 1947. évi szü- etésü Éva lépett elő családfenn­tartónak. Azt szokták mondani, hogy a baj nem jár egyedül. Vereb Jó- Esefné családját is többször meg­látogatta. Megbetegedett a kis Eva, a család támasza, és huza­mosabb betegség után kilépett munkahelyéről, a cipőgyárból. Betegsége azonban ezzel nem szűnt meg, inkább jobban elha­talmasodott, annyira, hogy végül Budapesten agyműtétet hajtottak végre rajta. Betegsége következ­tében látóképességét is elveszí­tette. A szerencsétlenség híre a városi pártbizottsághoz is eljutott. A megbízott munkatárs felkereste a városi tanács titkárát és anyagi segítséget kért a sorsüldözött csa­ládnak. A szociális előadó gyors­segélyt, utána pedig havi 230 fo­rint szociális segélyt biztosított. Megmozdult a cipőgyár is. A régi munkatársak küldöttei meg­látogatták Almos utca 53. szám alatt a szegényes hajlékot. Ezer forintot, élelmlbaert, tüzelőt vit­tek Éváéknak, és elhatározták, hogy a jövőben is védőszárnyaik alá veszik a kis; családot és ha­vonta 400 forinttal segítik. Karácsonykor lesz egy hónapja, hogy e szomorú eset a pártbizott­ság tudomására jutott. Azután tudta meg a tanács és a cipőgyár is. Azóta a dolgozók és vezetők számtalan példával bizonyították be, hogy a mi társadalmunk se­gítő társadalom. Az, hogy a pénz­ügyi osztály törli, vagy legalábbis mérsékli a kis cukorkaárus adó­tartozását, és nem küld végrehaj­tót az utolsó párnáért, mint a kapitalista társadalomban tették, nálunk már olyan természetes. S az, hogy az üzem egyelőre köny- nyű munkakörben alkalmazza Éva húgát — eszünkbe juttatja a tőkés világ farkastörvényét, ahol a gyáros azonnal leveszi kezét ar­ról a munkásról, amelyik nem hajt már neki több hasznot —, a szocialista társadalom fölényét, humanizmusát bizonyítja a kapi­talista társadalommal szemben. Nem tudom, olvasóink hogy vannak vele, de engem nagyon lehangol, ha ilyen szomorú tragé­diáról hallok. De végtelenül tu­dok örülni, ha látom, hogy az emberek nem hunynak szemet és nem mennek el érzéketlenül mel­lette, ha emberi balsorsról van Levél a szerkesztőséghez A jubileumi munkaversenyben első a ▼ iiiamosszigeieio és Műanyaggyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents