Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-11-03 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 4ra: 60 iillér FÍUGYMH KÖZLÖNY U ' ----- ■ i . u-m A PETŐFI NEPE FELEGYHAZI K1ADASA XII. évfolyam, 44. szám Kiskunfélegyháza, 1967. nov. 3. Fél évszázad a Nagy Október szellemében Irtat Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára Helytálltak a vasutasok /\tven évvel ezelőtt, 1917. november 7-én, megva­lósult a szocialista forradalom, mely századunk legjelentősebb eseménye volt. A ,,kommunizmus kísértete”, mely bejárta Európát, s amely­ről oly lelkesült költői sza­vakkal írt Marx és Engels, a föld egyhatodán kézzelfogható valóság lett. A szocialista for­radalom története, mely a mai nemzetközi élet legdinamiku­sabb tényezője, nemcsak emlé­kezésre késztet minden gon­dolkodó embert, hanem arra is, hogy eltöprengjen napjaink valóságán. S ez mindenképpen figyelemreméltó, hiszen az öt­ven esztendővel ezelőtt kezdő­dött fordulat ma is folytatódik, azóta világméreteket öltött és korunk legfőbb tartalmává lett. Az Auróra ágyúlövése hatal­mas hullámokat kavart és ez megrengette a régi világot, olyan változásokat eredménye­zett, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt el­képzelhetetlennek látszottak. A szocialista rendszer már nemcsak a Szovjetunió határa­in belül létezik, hanem Európa kétharmadán, Ázsia jelentős te­rületén, sőt előretolt pozícióban az amerikai kontinensen is. IV épünk történetének Is nagy sorsfordulói kap­csolódnak szorosan az Októberi Forradalomhoz és annak szü­löttéhez, a Szovjetunióhoz. 1919-ben az orosz példa lelke­sítette a magyar forradalmi erő­ket. 1945-ben a szovjet nép fiai szabadították fel népünket, s tették lehetővé, hogy a szocia­lista fejlődés útjára térjünk. Amikor 1956-ban a szocia­lizmus veszélyben volt, ismét a szovjet nép fiai segítettek meg­védeni és visszaállítani a nép hatalmát ötven év alatt nagyot vál­tozott a világ. Ma már a szocia­lista országok részvétele nélkül nem lehet döntést hozni egyet­len, az emberiség szempont já- ból fontos kérdésben sem. Igaz, hogy a szocializmus területét fizikai értelem­ben államhatárok szabják meg, de szellemi, eszmei hatása az egész földkerekségre kiterjed. Az ismeretek és az emberi ön­tudat növekedésével a gondol­kodó ember elkerülhetetlenül eljut annak felismeréséig, hogy azt a világot, amelyben milli­árdosok és koldusok vannak, s amelyben az erőszak kultusza és faji megkülönböztetés ural­kodik — azt a világot fel kell váltania egy másik, egy jobb, egy valóban demokratikus vi­lágnak. Nagy és dicső utat tett meg 1917. óta a világforradalom. Ugyanakkor napjainkban szá­mos gondal is terhes a világ. A reakciós erők, az imperializmus újabb és újabb feszültséget teremt a világ különböző tá­jain. Vietnamban osztálytest­véreink vére folyik, a Közel- Keleten csakhogy elhallgattak a fegyverek, és Európában is új­raélednek a Nyugat-Német mi- litarista-revansista körök, akik nyíltan hangoztatják a jelen­legi államhatárok megváltoz­tatását. A Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése és az atomfegyverek megszerzése ~ a céljuk. Október szelleme arra tanít bennünket, hogy a társadalmi haladást nem a világháború, hanem a proletariátus osztály­harca szolgálja. Ezért harco­lunk az egységért, a kommunis­ta és forradalmi pártok, az egész világ proletárjai és dol­gozó tömegeinek összefogásáért, az új világháború elhárításáért. ¥7 harchoz ad erőt és biz- tatást a világ minden becsületes emberének a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme és annak fél­évszázados eredményei. Éppen ezért a Nagy Október 50. év­fordulója nemcsak a szovjet emberek ünnepe, hanem ün­nepe a földünkön élő embe­rek többségének, köztük a ma­gyar népnek is. A Vörös Október hálastaféta útja A járás községeiben egyen­ruhás, vörös nyakkendős úttö­rők, ünnepi öltözékben fiatalok és idősebbek gyülekeztek az el­múlt vasárnap. Ezen a napon indították ugyanis a járási ju­bileumi hálastafétát az 50 éves évforduló tiszteletére. A staféta, sek lelkes kísérő­vel és a küldöttséggel délelőtt fél 9-kor indult Jászszent- lászlóra, ahol ifjúgárdista mo­torosok várták őket, s ahol fel­került az első üdvözlő szalag a stafétabotra. Rövid ünnepség után tovább indult a staféta Szánkra. Ott Papp Jenő, közsé­gi párttitkár ünnepi beszédé­ben a többi között elmondta, hogy az iparosodó község ifjú­sága és felnőtt lakossága mi­lyen nagy lelkesedéssel készült az 50 áfes évfordulóra. Kérte a staféta küldöttségét, hogy jut­tassa el hálaszalagjaikat és vál­lalási lapjaikat a Komszomol- nak és a nagy szovjet népnek. Dr. haczkó Tibor, a járási párt- bizottság titkára ezt örömmel megígérte. A hálastaféta ezután folytat­ta útját Kiskunmajsára, majd onnan Csólyospálosra, Köm- pöcre és Pálmonostorára. Min­denhol meleg szeretettel fogad­ták. Dél elmúlt, amikor a sta­féta befutott Petöfiszállásra, ahol szovjet pionírok és kom- szomolisták köszöntötték. Gát- érre, Tiszaújfalura, Alpárra délután 3 órakor érkezett a hálastaféta, majd az utolsó ál­lomás, Kunszállás következett. Ügy érezzük, hogy járásunk ifjúsága méltó képpen készült az 50 éves évfordulóra, és a Nagy Október „unokái” hűek lesznek a forradalom szellemé­hez. Növák Lajos Saját erőből A várost és járást a 22 rész­legével behálózó Szolgáltató Ktsz az újtemplom mögött há­zat vásárolt, azt átalakítva, megnyitotta benne a 21. számú női fodrászrészleget és odahe­lyezte a városi bérházból irodáit is. Követésre méltó ennek a kis, 70 dolgozóból álló szövetkezet­nek azon igyekezete, hogy ven­dégeinek és dolgozóinak kedve­ző feltételeket teremtsen. vetkezetünknél 3200 dolgozó 384 milliót termelt 1960-ban. 1965- ben 5050 munkás 709 milliós értéket termelt. Az idén 7000 dolgozóval már 939 millióra emelkedik a termelés, 1970-re viszont 1325 milliós a tervünk. A második ötéves tervben 214 milliót fordítottunk ipar- fejlesztésre, a harmadik öt­éves tervben 500 milliót. Az évi termelés a Vegyipari Gépgyár­ban 290. a Húsfeldolgozó Válla­latnál 325, a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban 105 millió; a Kézműipari Vállalatnál 62 millió. Ipari üzemeink profilja ked­vező és a dolgozók az országos versenyben is jól megállják he­lyüket. A dohánygyár négy éve tartja az elsőséget a dohány­iparban, élüzem a gépgyár, mű­anyaggyár, toliüzem. A munka­versenyben 203 brigád 2500 dol­gozóval vesz részt — nagy len­dülettel az 50 éves évforduló tiszteletére. (T. M.) Vasútállomásunk dolgozói is munkaversennyel, vállalásoik tel­jesítésével készülnek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50, évfordulójának megünneplé­sére. A versenynek érezhetően nagy lendületet adott az, hogy májusban új főnök: Miklós László MÁV-tanácsos vette át a nagyforgalmú, szűk vasútál­lomás vezetését. Az évi forgalom minden té­ren 5—6 százalékos emelkedést mutat, és az állomáson működő 3 forgalmi szocialista brigád vállalását brigádonként is túl­teljesítette, de teljesítette vál­lalását az üzemi konyhán mű­ködő szocialista brigád, vala­mint a raktár kereskedelmi bri­gádja is. Nagy segítséget adnak az állo­más dolgozói az E—5-ös út épí­tőinek azzal, hogy az útépítő anyagot az építkezés színhelyé­re szállítják. A termelőszövet­kezetek lápföld- és műtrágya­szállítmányait azonnal továbbíts ják. A Vegyipari Gépgyárnak MÉG NEM IS olyan régen Kömpöc homokos puszta volt, mint a többi a Kiskunságban. A központban egy sor ház, egy iskola, egy kocsma és egy affé­le szatócsbolt. ahol petróleu­mot, sót, cukrot, ostornyelet és más, tanyai embereknek való kelendőséget lehetett kapjni. Mint az egri káptalan birto­ka, jószágkormányzó uralma alatt sorvadozott, majd Kis- kunmajsa határaként került felosztásra. A felszabadulás után önálló községgé alakult és elindult a gazdasági és kultu­rális fejlődés útján. Most mára szó való értelmében modern falu művelődési házzal, vil­lannyal, sok tanerős osztott is­kolával, parkosított udvarú ta- nácsházávál. csinos, tiszta há­zakkal, melyek előtt takaros járda kíséri az utat, de úgy is mondhatjuk: utcát. A szegedi busz naponta többször közleke­dik rajta. A KISKUNMAJSA és Vidé­ke Körzeti Földművesszövet­kezet 17-es számú vegyesbolt­ja igyekszik a fiatal község 410 családjának fokozódó igényét kielégíteni. Mind a mai napig meglehetősen nehéz körülmé­nyek között mellékhelyiségek­ben tudta megnövekedett for­galmát lebonyolítani. Most meg­történt a bolt szakosítása. Két új kereskedelmi egység talált korszerű, jó raktárral rendel­kező otthonra. A felépítés 700 ezer forintba került. Az összeg­ből futotta a csárdaszerű ital­bolt felszámolására, illetve he­lyette egy minden igényt ki­elégítő kisvendéglő létesítésére. Az új, modernül berendezett boltok és a múlt stílusát idéző bolthajtásos vendéglő párját ritkítja. Az utóbbiban meleg italokat is szolgálnak ki. De gondoskodnak arról is. hogy a tanyáról bejáró tanulók és a, és a Műanyaggyárnak elegendő kocsit időben biztosítanak, ezen felül társadalmi munkában még sportpálya építésre is jut ide­jük. Az igazgatóságtól tetemes se­gítséget kaptak vasutasaink. A legnehezebb szolgálatnál beve­zették a közbenváltást, ami a munkaidő rövidítés kezdetét je­lenti a MÁV-nál. A legégetőbb üzemi lakásproblémát 4 új lakás juttatásával megoldották, beve­zették a premizálást a legnehe­zebb munkáknál, ami az ott dolgozóknak havi 300 forint többletkeresetet is jelent. T. M. * * Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának munkaversenyében a kiskunfélegyházi vasútállomás dolgozói lettek az elsők. Az ez­zel kapcsolatos ünnepséget a félegyházi vasutasok november 5-én este 6 órai kezdettel tart­ják meg. buszra váró utasok reggelihez jussanak. A LAKOSSÁG a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmával no­vember 4-én, szombaton veszi át ünnepélyes külsőségek között földművesszövetkezetének új lé­tesítményeit. A község életében nagy jelentőségű eseményén a földművesszövetkezetek megyei elnöksége, valamint a járási pártbizottság és a járási tanács is képviselteti magát. Horváth József Testvéri találkozó Nagyszerűen megrendezett testvéri találkozónak lehettünk tanúi a Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet vá­rosi központjában. A kertészet szo­cialista címért küzdő brigádja az 50. évforduló tiszteletére vállalta, hogy tervét 110 százalékra .teljesíti. A tel­jesítés ezzel szemben 117 százalékra sikerült. Ezek a „mai fiatalok” ugyanis a ledolgozott órákat 11S százalékra emelték, ami nem azt jelenti, hogy amikór „csengetnek”, mindenki otthagy asapot-papot, ha­nem a kötelező munkaórákat még meg is toldották. Vállalásuk egyik pontja úgy szólt, hogy szovjet fiatalokkal Is találkoz­nak a nagy ünnep előtt. Ez. Is si­került. Szabó István őrnagy elvtárs vezetésével fiatal szovjet tisztek, komszomolisták látogatták meg a csinos kertészlányokat. A vendége­ket a szövetkezet vezetősége nevé­ben Hideg János elnökhelyettes és Papo János párttitkár üdvözölte a baráti fogadáson, amit a küldöttség vezetője köszönt meg: „A szovjet katonáknak nagyon jó hallani az önök sorsáról, mert a szovjet nép nagyon tiszteli és becsüli a magyar népet; 50 évvel ezelőtt sokat segí­tettek a forradalomnak a magyar katonák is. A Szovjetunió ezt soha sem fogja elfelejteni” — mondta többek között a fiatal szovjet tiszt. S miközben az elnöki szobában folyt a testvéri eszmecsere, a fiata­lok 1« összegyűltek, még a gazda­ság távolabbi területeiről Is, és meg­kezdődhetett a hangulatos baráti ás testvéri táncmulatság. th —és Veteránok látogatása két nagy ipari üzemünkben A Városi pártbizottság a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulója tiszte­letére gyárlátogatásra hívta meg a munkásmozgalom régi harcosait. A különbuszon érke­ző vendégeket a Vegyipari Gép­gyár új irodaházában Kohut Béla párttitkár és Steingrubér István főmérnök fogadta. Nagy derültséget keltettek Kohut elvtárs szavai, amikor üdvözlő beszédében azt mond­ta: „Az elvtársak most megné­zik, jól csináljuk-e, jól vált- juk-e valóra elképzeléseiket...” Ügy látszik, jól csinálják. A régi szántóföld helyén most acél- és betonépület óriások emelkednek, s az 1350 dolgozó­ból álló gárda ebben az évben már 290 millió forint értéket termel, amiből 150 millió ex­portra kerül. Ezen felül har­mincezer társadalmi órát vál­laltak a napi — könnyűnek nem mondható — munka elvégzése után üzemük fejlesztésére. Fiatal ez az üzem és fia­talok a dolgozói is. Az átlag életkor 32 év. Az utánpótlásról sem feledkeznek meg: 300 ipari tanulót képeznek, megfelelő körülmények között. Kell ez az egyre növekvő, nagy jövő elé néző vegyipari üzemnek. A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyárban Pataki Árpád igazgató fogadta a látogatókat. Elmondta, hogy 1961. április 1-ér., 24 dolgozóval, 3—4 rossz géppel a régi nyúltelep primi­tív épületében kezdte meg mű­ködését az új „üzem”. Célja az volt, hogy a városban levő nők­nek munkaalkalmat teremtsen. Ezt most már el is érték, hiszen ezer dolgozójuk között hétszáz nő van. Az utánpótlást száz ipari tanuló biztosítja. Az álta­luk előállított termelési érték ebben az évben már megha­ladja a 100 millió forintot, és 1970-re 250 milliót terveznek. A gyárlátogatás alkal­mával Hegedűs Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára is­mertette a veteránokkal a város ipari helyzetét. Nyolc ipari vál­lalatunknál és hat kisipari szö­Kömpöc a gazdasági és kulturális fejlődés útján

Next

/
Thumbnails
Contents