Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-09-22 / 38. szám

Világ proletárjai> egyesül Jet eh’ Arat 60 fillér FÉIMHÁZI KÖZLÖNY XII. évfolyam, 38. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1981. szept. 22. Gyors ütemben fejlődik Jászszentlászló Gyümölcsösök as egykor árvalányhajat termő rónaságon A két éve felújított, csinos, emeletes tanácsházán éppen egy megbeszélés végére értünk: JászszenÜászló sportjáról ta­nácskoztak a község vezetőivel a járási pártbizottság, a KISZ, az MHS és a TST vezetői. Ad­dig megnézhettük az előcsarnok képeit, amelyekkel a képzőmű­vész szakköri általános iskolá­sok, Seres Sándor festőművész tanár tehetséges tanítványai remekeltek. Ám máris rendelkezésünkre áll Lódri János tanácselnök, és Muzsik Tiborné vb-titkár, a 3200 lakosú község két vezetője, s bevezetőül elmondják, hogy ebben a kis községben, ahol a lakosság hatvan százalé­ka tanyán él, a felszabadu­lás óta kétszáz családi ház épült. Az építkezési kedv azonban egyre fokozódik, s a tanács ál­tal kijelölt 139 új házhelyre máris van 134 jelentkező. De nemcsak a házhelyet, hanem az építőanyagot is biztosítják. A földművesszövétkezet majsai út melletti TÜZÉP-telepén tégla, cement, mész, fenyőfűrészárú ugyanis mindig kapható. A máshol „hiánycikk” ablaküve­get lengyel üveggel, a faanya­got a Dunántúlról, szabad fel- vásárlású gömbfával biztosít­ja a telep vezetője, Gulyás Jó­zsef. A telepen ezenkívül kor­látlanul kapható tüzelő is: szén, fa, brikett és iszapszén. Most fejezték be az egy kilo­méter hosszú út építését, amely a központtól az új település irá­nyában halad. Hét és fél kilo­méter a vízvezeték hossza, 43 közkifolyóval; épülnek a gya­logjárdák és bővül a villanyhá­lózat, tehát javul a közvilágí­tás. A társadalmi munka értéke tavaly 188 ezer forint volt, az idén el szeretnénk érni az egy lakosra eső száz forint érté­ket. A lakosság egészsége fölött egy orvos és egy ápolónő őrködik, van azonban egy utolsóéves, ösztöndíjas orvostanhallgatójuk is. A napközis óvodában 65 gye­rekre vigyáznak, az iskolások között pedig 92 a napközis di­ák. A községi könyvtárat jelenleg bővítik. A most vásárolt ház emele­tén pedagógus lakás, a föld­szinten két olvasóterem Iesz^ A könyvtárat közel hatezer kö­tettel látják el. Kordás József könyvtáros, a művelődési állan­dó bizottság elnöke elmondta, hogy 1966-ban 868 olvasó 25 134 kötet könyvet kölcsönzött. Há­rom kihelyezett tanyai könyv­táruk is működik. Szeptember 25 — 30.: A Fegyveres Erők Hete A boltok áruellátása jó. 1958- ban még alig haladta meg a 4 milliót a kiskereskedelem for­galma, tavaly viszont már 11 miliónál is több volt. A Takarékszövetkezet 1958 őszén alakult. A tsz-szervezés előtt a legmagasabb betétállo­mány 272 ezer forint volt, ma azt öt és fél millión is felül van. Jászszentlászló határában, az azelőtt árvalányhajat és szamár­tövist termő rónán, két közös gazdaság: az Aranyhomok és az Űjbarázda Tsz gazdálkodik. Őszibarackosuk, törpealmá­suk most legalább olyan híres, mint azelőtt volt az árvalányhaj! Külön cikket érdemel az Is­kola rajzszakköre és a rádió adó-vevö szakkör. Érdekes és értékes munkájukról a közeljö­vőben számolunk majd be. T. M. A pártnapok tapasztalatai A járási pártbizottság által meghatározott feladatok között első helyen szerepel a járás la­kosainak tájékoztatása minden olyan kérdésről, mely iránt ér­deklődést tanúsítanak. A mos­tanában megtartott pártnapok tapasztalatai pétiig híven iga­zolják, hogv községeink lako­sai egyre jobban érdeklődnek mind a nemzetközi események, mind a belpolitikai helyzet iránt. Szeptember 12-én Jász- szentlászlón Ispánovits Márton, a járási pártbizottság első tit­kára, 15-én Kömpöcön dr. Lacz- kó Tibor, a járási pártbizott­ság titkára, ugyancsak 15-én Szánkon és 18-án Pálmonosto- rán Czinege Gábor osztályveze­tő tájékoztatta a jelenlevőket az időszerű kül- és belpolitikai helyzetről. Szeptember 21-én Kiskun- ma jsán és Gátéron, 22-én Ál- páron és Tiszaúj falun, 30-án pedig Petőfiszálláson lesznek pártnapok. Az eddig már megtartott pártnapok előadásait mindig nagy figyelemmel kísérte a hall­gatóság, az elhangzott kérdések­ből pedig arra lehetett követ­keztetni, hogy az emberek he­lyesen, józanul értékelik a nemzetközi és a belpolitikai ese­ményeket, ismereteik további gyarapítására azonban igenis szükség van. Járásunk dolgozó népe megérti és vallja, hogy számára a legfontosabb a béke, mert csak békében dolgozhat nyugodtan és eredményesen a haza, a család boldogulásáért és valamennyiünk közös ügyéért, a szocialista társadalom teljes ki- alaki tásáért. Az emberek kezdik megérteni a gazdaságirányítási reform cél­ját. Fokozatosan megismerik azokat az alapvető közgazdasá­gi tényezőket is. amelyek nap­jainkban mindenki számára egyformán fontosak. Tudják azt is, hogy a gazdaságirányítási re­form bevezetésével nem törté­nik csoda, hanem annak segít­ségével lehetőség nyílik erőink hatékonyságának növelésére. C. G. A gyenge tszcs-k helyzetét tárgyalta a párt-vb A honvédseregek 1848. szep­tember 29-én —mint a történe­lem könyvekből is tudjuk — fé­nyes győzelmet arattak Jellasich horvát bán csapatai felett. A negyvennyolco« honvédek utó­dai, néphadseregünk katonái, minden évben ezen a napon ün­nepük meg a Fegyveres Erők Napját. A hagyományos ünnep­ségek az idén egy hétig tarta­nak, majd 27-én, délután 5 óra­kor, a Fegyveres Erők Klubjá­nak mozitermében filmvetítéssel egybekötött munkás—paraszt— katona fiatalok találkozójával kezdődik az ünnepségsorozat; 28-án este 7 órakor a tanácshá­za előtt utcabál; 30-án, délután 2 órától pedig a Kun Béla SE sportpályán ugyancsak munkás-, paraszti, katona- és diákfiatalok sportvetélkedője, azt követően harcászati bemutató, este nagy­szabású tűzijáték, 20 órakor pe­dig bál lesz a klubban. Október 3-án, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére tabló- és fényképkiállítást rendeznek a Fegyveres Erők Klubjában. Járásunkban ie szövet­kezeti gazdaság tartozik a leg­gyengébb természeti adottságok i között gazdálkodó termelőszö­vetkezeti csoportok közé. ' . Jelentősége azért is érdemel nagy figyelmet, mivel a járás összes területének közel 45 szá­zalékán, míg a szántóterület több mint 47 százalékán gazdál­kodnak, s ezek a gazdaságok adják évek óta az árutermelés közel 50 százalékát, vagyis: több mint 75 millió forintot. Ezekben a gazdaságokban tömörült 6350 család, amelynek közel 65 szá­zaléka tanyán él. Vagyoni helyzetük állandó gyarapodást mutat, mivel a be­Megnyitották új helyén a félegyházi 2. számú postahivatalt Múlj heti számunkban hírül adtuk/ hogy hamarosan átadják a GELKA-szerviz régi helyén a kispostát. Az átadás ünnepélyes keretek között a hét elején meg is történt. A Szegedi Postaigazgatóságtól dr. Varga József igazgató, dr. Gilly Gyula főtanácsos, Kovács József építési osztályvezető, a 2-es számú postahivatal terve­zője, valamint a városi pártbi­zottság képviseletében Bányai Ferenc elvtárs, a városi tanács­tól Fülöp Gyula vb-titkár, az 1-es számú postától a hivatal vezetője: Lux Márta, a kivite­lező Gépjavító Állomástól pedig Váradi Antal igazgató volt jelen az átadás, illetve a kisposta megnyitása alkalmából. Lux Márta postahivatalvezető ismertette a 2-es számú posta- hivatal történetét, majd megkö­szönte az igazgatóságnak a ter­ven felüli és soron kívüli beru­házást, a város vezetőségének és lakosságának támogatását, s nem utolsósorban az építőknek a hivatal határidő előtti elké­szítését. Az ügyfelek alig várták a kis ünnepség végét, mivel minden­ki első akart lenni a köztiszte­letnek örvendő Hajnal József né és Ördögh Istvánné vezetésével újra működő, korszerűen felsze­relt és berendezett kispostán. ruházott vagyonuk családokra osztva ma már meghaladja a 7100 forintot. A közös gazdál­kodásból származó bevétel egy év alatt 20 százalékkal növeke­dett, s ezen felül a tagság ré­széről történő befizetés évente eléri a 3 millió 200 ezer forin­tot. Januárban került sor e gaz­daságok beruházási hitelének rendezésére, s ennek keretében több mint 4 és fél millió hitel­elengedésben részesültek. Esek a közös gazdaságok 872 ezer forint adót, illetve község­fejlesztési hozzájárulást fizetnek be évente. Ezzel szemben a Megnörekedett Kiskunfélegyháza idegenforgalma Az utóbbi években valóságos népvándorlás indult meg hazán­kon keresztül, és így városunk Európa egyik legforgalmasabb országútja mellé „került”. Nem kell sokat ácsorogni a város központjában, hogy külföldi rendszámú gépkocsit lásson az ember. Akad olykor százával is. Az átutazó idegenek egy része meg is áll, ételt, italt fogyaszt és megszáll a Kiskunság Szállo­dában, városunk egyetlen ilyen intézményében — persze, ha kap szobát. Kiss Józsefné, a szálloda ve­zetője pontos kimutatást vezet az utóbbi négy hónap vendég- forgalmáról. A 14 szállodai szo­bát májustól augusztusig össze­sen 3724 vendég vette igénybe, ebből 432 volt a külföldi. Más a helyzet a Kiskunság Étteremben, ahol korlátlanul fo­gadhatják az átutazó vendége­ket; 280 ezer forintos tervüket 350 ezerre teljesítették. A vá­lasztékos menü 70 százaléka sa­ját készítésű étel, köztük a kül­földiek által közkedvelt magya­ros ételek: bográcsgulyás, be­tyárgulyás, magyar gulyás stb. Az idegen nyelvvel sem áll­nak már hadilábon az étterem dolgozói. Tizenketten nyelvtan- folyamokra jártak: németül, franciául tanultak és a vendég­látó szakmához tartozó szavakat már jól elsajátították. Két szo­cialista brigádjuk: a Béke és a Kiskunság versenyez egymással, s mégis egymást segítve, a ven­dégek elismerésének elnyerésé­ért Jó hírű konyhájuk 700 sze­mélyre főz naponta és az étter­met is egyre többen veszik igénybe rendezvények, lakodal- i mák lebonyolítására. I T, I kormány határozataiban fog­lalt feltételek teljesítése lehető­vé tette, hogy alapszabályszerű működés esetén, üzemviteli, be­ruházási és egyéb állami ked­vezményben részesüljenek. Az 1966-os esztendőben ez egymil­lió 400 ezer forint volt. A tszcs-gazdaságok egyenkén­ti nagysága 3012 hold. Ilyen át­lagos nagyságú gazdaságokban, jó vezetés mellett, már lehet korszerűen gazdálkodni. A gaz­daságok között egészséges ver­seny alakult ki; figyelemmel kísérik egymás eredményeit, a jól bevált módszereket igyekez­nek elterjeszteni, s ebben a kis- kunmajsai termelőszövetkezeti csoportok járnak az élen. Vannak azonban még plvan tényezők, amelyek fékezőleg hatnak a gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlődésére. Ilyenek pél­dául, hogy a közös gazdálkodá­suk után rosszabb elbírálásban részesülnek, mint a tsz-ek, vagy, ha a tszcs közös gazdaságában sertést hizlal, azt kilogrammon­ként 50 fillérrel alacsonyabb áron veszik meg, mint a tsz-től, vagy az állami gazdaságtól. A termelőszövetkezeti csoportok­ban dolgozók SZTK-, nyugdíj-, betegségi és családi segély vo­natkozásában is hátrányban vannak. A jelenlegi átlagos élet­kor is 53 év; s ezért egyre töb­ben várják nyugdíjuk rendezé­sét. A községekben és a ter­melőszövetkezeti csoportokban működő pártalapszervezetek he­lyesen összegezték a megoldásra váró feladatokat, s tettek javas­latot a járási párt-végrehajtó­bizottságnak az ellentmondások kiküszöbölésére. Az alapos és átgondolt javaslatokat a járási párt-vb az illetékes felsőbb szervhez terjeszti majd feL Ormándi János

Next

/
Thumbnails
Contents