Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-09-01 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Arat 60 fillér Ftl MM KÖZLÖNY A PETŐFI XII. évfolyam, 35. szám NEPE FELEGYHAZI KIADASA Kiskunfélegyháza, 1967. szept. I. Biztató kilátások Harminc mázsa kukorica holdanként Jól bírták a szárazságot a hibridek Néhány nappal ezelőtt végig­jártam a Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet 6700 holdas terü­letének egy részét, és örömmel hallgattam, tapasztaltam, hogy a szövetkezet fennállása óta az idén takarította be a legmaga­sabb búzatermést — 15 mázsás átlagot —, s már a talajmun­kát is elvégezték. Arra voltam elsősorban kíváncsi, hogy a két­hónapos szárazság ellenére is, vajon milyen kukorica, és egyéb terméseredményekre szá­míthatunk? Nos, a mintegy nyolcszáz holdnyi kukorica és háromszáz hold siló várakozáson felül jól bírta a hosszú szárazságot. A szövetkezet főagronómusa sze­rint elsősorban a jó vetőma­goknak köszönhető ez. A különböző hibridek kö­zül a martonvásári 1-es és a jugoszláv fajták bírták legjobban a szárazságot. Ez utóbbi szára jó három mé­teres és termése is ígéretes* A jelenlegi kilátások szerint holdanként körülbelül 30—35 mázsa csöves terelés várható, ami 20—22 mázsa májusi mor­zsoltalak felel meg. A jó vető­mag mellett az őszi mélyszán­tás is hozzájárult, hogy még most is, jó néhány centiméter­re a felszíntől, nedves a föld. Emellett a kukorica területének hatvan százalékát vegyszeres gyomirtással kezelték. Most a viszonylag jó termés betakarítása jelent gondot. En­nek előfeltétele, hogy a többi terményt (hagymát, burgonyát stb.) ugyancsak időben szállít­hassák el a földekről. Érthetet­len akadály nehezíti ezt. A MÉK a burgonyát ugyanis csak szeptember 15. után hajlandó átvenni, holott már szedik a gumós növény termését. Per­sze, a Vörös Csillag Tsz veze­tői igyekeznek áthidaló megol­dást találni úgy, hogy más fo­gyasztó szerveknek, üzemek­nek közvetlenül szállítják a Félegyházi tsz-gazdák Dániában A mezőgazdasági szakkör szervezésében a város és járás termelőszövetkezeteiből a ve­zetők nyolcnapos tanulmányi kiránduláson vettek részt Dá­niában, hogy megismerkedje­nek a négy és fél millió lakosú ország fejlett mezőgazdaságá­val, de különösen a világon első helyen álló állattenyész­tésével. A gazdag tapasztalattal visz- szatérő szakemberek saját te­rületükön beszámolnak a lá­tottakról. Megkértük hát Ágó József elvtársat, a Lenin Tsz elnökét, hogy olvasóinknak mondjon el néhány érdekessé­get. — A dán parasztok egyesü­letekben tömörültek. Ezerhat- száz, 20—50 hektáros gazdaság tartozik egy egyesülethez — mondotta a többi között. Egyik parasztnál 18 tehenet találtak, ezeket egyedül gon­dozza. Évente 5—8 ezer liter tejet ad be (nálunk a 3—4 ezer liter már jónak mondható) egy tehén után. A küldöttség tagjai saját szemükkel győződtek meg a 18 tehén után beadott napi 400 liter tejről, a tej 5—6 szá­zalékos zsírtartalmáról. Az istállók gépesítése tökéle­tes: fejőgép, villany, telefon. Földjük köves, de az időjárás ellensúlyozza a rossz talajviszo­nyokat, naponta esik az eső, süt a nap, felváltva. A növénytermesztéssel nin­csenek előbb. Fő növényük a tavaszi árpa, amelynek átlag­termése hektáronként 22—24 mázsa (holdra számítva 12—14 mázsa). Az árpa adja az alap­anyagot az abrakhoz és a sör­gyártáshoz. A sör nagyon drá­ga, utcán át kimérve 3 deci 4 korona (16 forint). Étteremben még drágább. Búzájuk jó ter­mő, de keveset termelnek. Ke­nyér helyett több burgonyát, sok sárgarépát és zöldséget fo­gyasztanak. 23 korona egy ebéd (92 forint). Egy szállodai szo­ba egy éjszakára 130 korona, ami 520 forintnak felel meg. Beszélt Ágó elvtárs a Cseh­szlovákián, Németországon ke­resztül megtett útról is, és a berlini Szovjet Hősi Emlékmű szépségéről. Ezekre azonban majd más alkalommal vissza­térünk. <T.) burgonyát Sajnos, a hagyma átvételénél, illetve elszállításá­nál is nehézségek vannak. Jelenleg mintegy 1000— 1200 láda elsőosztályú hagy­ma várja sorsát, amelyet a MÉK-nek már át kellett volna venni. Az átvételi kereskedelem szállítási nehézséget okozhat a kukorica betakarításában. A tsz silókukoricája is szép, és ha nem is fizet kimagasló terméssel, a 120 mázsa körüli átlag biztosítja a takarmányo­záshoz szükséges mennyiséget. A feldolgozást időben és kitű­nő minőségben egy jugoszláv gyártmányú silókombájnnal végzik. A tsz elnökére és szakembe­reire az a jellemző, hogy a legjobb eredmények mellett is kutatják az új lehetőségeket, a még több és a még jobb ter­més eléréséért. Erre egyik pél­da a jugoszláv hibridek beve­zetése, a másik éppen a közel­múltban adódott, amikor felke­resték a Telekgerendási Állami Gazdaságot, s ott a francia „Eteile” nevű búzafajta vető­magjából vásároltak 170 hold­ra valót Ez a fajta az ottani gazda­ságban ugyanis 38 mázsás holdanként! átlagot adott az idén, s ezzel megelőzte még a Bezosztája fajtákat is. Céljuk elsősorban a nagy termőképességű növényfajták bevezetése, minél nagyobb te­rületen, s emellett a lehetősé­gekhez képest a műtrágya fel- használásának a növelése, va­lamint még több erő- és mun­kagép beállítása, hogy vala­mennyi munkát időben és jó minőségben el tudják majd vé­gezni. Bálint László Az iskolaév kezdetén mai nappal újból — ki kell, hogy kibontakozzon isk«- tudná megmondani, há- Iáinkban. ^ j vonás lesz az is, hogy nyadszor — benépesülnek az iskolák, kezdetét veszi az 1967/ 68-as oktatási évad. megnövekszik az igazga­tóságok önállósága, de ezzel Az ünnepélyes alkalomból együtt a felelőssége is az okta- sok szeretettel köszöntjük a tó-nevelő munkában, a tantes- gyermekeket, a tanuló ifjúságot, tületek szocialista szemléletű nevelőinket, minden művelő- kollektívákká való átalakításá- désügyi dolgozót. Külön szere- ban, ezzel párhuzamosan ifjú­tettel köszöntjük az elsősöket, ságunk szocialista jellemvoná- akik ezekben a napokban is- sainak, magatartásának formá- merkednek meg az iskolapa- lásában. dokkal, vagy éppen új — fel- E sokrétű feladathoz igyekez- sőbb — intézménynél folytatják tünk megteremteni minden is- tanulmányaikat. Köszöntjük az kólánál a személyi és tárgyi új nevelőket, akik ettől az év- feltételeket, s ha mégis vannak tői kezdődően ismerkednek meg problémáink, nehézségeink, az városunkkal, járásunkkal, az általános helyzetkép megfelelő: itt dolgozó emberekkel, szülők- az iskolák, a nevelők felkészül- kel, tantestületekkel. ten várják a fiatalokat. Az 1967/68-as tanév új voná- Kf ívánunk a nevelőknek és sa, hogy az oktatási reform má- a tanulóknak eredmé­sodik szakaszához értünk. Tar- nyes munkát, kölcsönös bizal- talmában szocialista, módszerei- mat és őszinteséget, segíteni ben sokszínű, változatos; jobban akarást és megértést, nevelő az eredményességre törő, az optimizmust és szorgalmas fel- élettől, a gyakorlattól elválaszt- készülést, hatatlan oktató-nevelő munka Bányai Ferenc Úttörővezetők tanácskozása Már hagyománnyá vált, hogy a tanévkezdés előtt úttörő csa­patvezetőink több napos ta­nácskozást tartanait, ahol érté­kelik az elmúlt időszak moz­galmi tevékenységét, a nyári vezetőképzés és a táborozás eredményeit, fogyatékosságait, valamint meghatározzák az új oktatási év tennivalóit. A járási úttörőelnökség szer­vezésében augusztus 21 és 25-én kétnapos tanácskozáson vettek részt a járási-városi úttörőcsa­patok vezetői, s megismerked­tek az 1967—68-as tanév moz­galmi feladataival. Hallottak tájékoztatást kül- és belpolitikai kérdésekről — élménybeszámo­lót a KISZ VII. kongresszusá­ról — és résztvettek egy ünne­pélyes csapatgyűlésen, bemutató rajfoglalkozáson, ahol az út­törőmunka sajátos módszereivel ismerkedtek meg. A harmadik napon az általános iskolákban tevékenykedő mintegy 150 pe­dagógus raj vezető részvételével tartottak módszertani-, őrsi- és rajfoglalkozásokat Az úttörőveztők tanácskozá­sának célja elsősorban az volt hogy az ifjúsági szövetség sa­játos munkájával segítse az iskola nevelő tevékenységét és hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanulók a gyakorlatban is meg­ismerkedjenek a szocializmus feladatai vaL N. L. Az új gazdaságirányítás a cipész szövetkezetben Az 58 dolgozóból álló Kis­kunfélegyházi Cipész Szövetke­zet is él az új gazdaságirányí­tás adta lehetőségekkel, és ön­állóan köt szállítási szerződé­seket a Cipőnagykereskedelmi Vállalatokkal. Szegedre például 2000 pár férfi szeges cipőt és 750 pár női szandált, Pécsre 400 pár férfi szeges cipőt szállított. Méretes részlege 476 pár vegyes méretes cipőt, tiszti és polgári csizmát készített, javítórészle­gük pedig 22 ezer pár lábbelit javított meg az év első felében. A kis szövetkezet a kötelező hasznot nem tudta elérni, mert az állóeszköz-kiselejtezés és az előző évele mintegy 13 ezer fo­rintos vesztesége csökkentette a félévi nyereséget. Ettől füg­getlenül az egy dolgozóra eső termelési érték 1,7 százalékkal emelkedett. Az egy főre eső kereset 1 százalékkal növeke­dett, s a két tényezőt egybe­vetve 0,7 százalék termelékeny­ség emelkedést értek el. Gátézi látogatás a Dohánybeváltóban Vasárnap este a város köz­pont jáoól is jól lehetett látni a magasba csapó lángnyelve­ket: 19 óra 24 perckor riasztot­ták a tűzoltókat, akkor már ja­vában égett a Dohánybeváltó Vállalat úgynevezett tűzlégíű- téses ikerszárítójának egyik fele. A kivonuló tűzoltóság gyors és szakszerű beavatkozása tiz per­cen belül eloltotta a lángokat. és megakadályozta a tűz átterje­dését a másik szárítóra. A tűz úgy keletkezett, hogy a fűtőtest védőrácsára hullott do­hánylevél a hősugárzástól iz­zásba jött és a szárítótérbe fel­jutva később tüzet fogott. A kár a becslések szerint 36 ezer forint, a veszélyeztetett, de meg­mentett érték viszont megköze­líti az egymillió forintot. A sikeres mentést a tűzoltók emberfeletti munkáján felül nagyban segítette az, hogy meg­felelő mennyiségű víz állt ren­delkezésükre a víztároló me­dencékben. Ilyenek, sajnos, még nem minden üzemben találha­tók. Legyen ez intő példa, ta­nulság a város üzemeiért fele lös személyeknek. —th —ós Csupán három forintnyi tá­volságra fekszik a kis Gátér Kiskunfélegyházától (a vasúti jegy oda-vissza, biztosítással együtt ugyanis hat forint), mégis olyan ritkán látogatunk el a községbe. Pedig megér­demli Gátér, márcsak azért is, mivel 172 vásárlója van ott a Félegyházi Közlönynek, ami azt jelenti, hogy — kézről kézre adva — minden felnőtt ^ol­vassa. Alkalmatlan volt az idő ki­választása a látogatásra, mert szombat délután lévén, a ta­nácsnál is, a termelőszövetke­zetben is vége a műszaknak. A „Kiváló hivatal” címmel ki­tüntetett gátéri postahivatal mindhárom dolgozóját azonban bent találtuk. Eggyel többen is voltak, mint a hivatalos lét­szám, mert egy fiatal szaktárs­nőjük ott tanulja a sokoldalú hivatali ténykedés minden csín- ját-binját, hogy azután a’ kö­zeli kis községben, mint vezető, helyt tudjon állni. Jó „tanműhely“ ez. a já­rásunk területén egyetlen ki­váló hivatal. Csáki Benjámin vezető, Szatmári József belte­rületi és Fazekas László külte­rületi kézbesítő nagyon „benne vannak” ebben a szakmában. Az elmúlt évi kiváló eredmény is kötelezi őket, de az idén a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének 50. év­fordulója is serkenti valameny- nyiüket a még jobb munkára. A községi könyvtár is zárva. Kedden és pénteken tart könyv­tári órákat ifi. Urbán Istvánná. Gondoltam, Jfelkeresem a la­kásán, a tanyán. Sima betonalap járda vezet ki a községből az utolsó házig, ezek mind mostanában épültek. Babot csépelnek az egyik háznál vasvillával, a táncdalfesztivál egyik dalának hangjaira üteme­sen csapnak le a száraz bab­szárakra. „Vtanúm a vízözön!” — hallom még akkor is, amikor a nádas mellett bekanyarodok abba az irányba, amerre a ta­nyának kell lenni. Marikát, a könyvtárost nem találtam ott­hon. Éppen Jugoszláviában van a KISZ jóvoltából. (Mert KISZ- titkár is a tsz-ben, ahol dolgo­zik.) Sebaj, majd felkeresem máskor. Visszatérve a községbe, nyi­tott kapu mellett visz el az utam. Az fmsz TÜZÉP-telepe. Az utcán kocsi áll, bent tető­cserepet pakolnak. Az irodában egy fiatal asszony könyörög, hogy adják ki neki a cserepet, mert negyven forintot kell órán­ként fizetnie a Zetorért. Azért késtek el, mert az úton valami elromlott a gépen. A kis telep vezetője, Szántai Kiss Lajosné, szombat délután is kiadta a cserepet. Amikor ebben meg­egyeztek, rám került a sor: „Tessék!” Ez a hivatalos hang az amolyan „gyüttmenteknek” szóit, aki valahová el akarja vinni a tüzelőt, az építőanyagot a gátériek orra elől. Ám a be­mutatkozás után mindjárt barát­ságosabb a hangulat, és meg­tudtam, hogy a telepvezető csak négyórás dolgozója az fmsz- nek, de sokszor dupla műsza­kot is kell teljesítenie, hogy kielégíthesse a vevőket. Igaz, ebben segít a férje, aki egyéb­ként Félegyházi Vas-Fémipari Ktsz dolgozója. Élelmes a vezető, nincs is. hiány semmiben. Szén, brikett, fa- és építőanyag van bőven. A nagy keresletnek örvendő hulladékfából kerítést, ólat is építenek a szorgalmas gátériek. Megígértem, hogy hamarosan ismét meglátogatom községüket. T. M.

Next

/
Thumbnails
Contents