Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1967-03-17 / 11. szám
/of, egyesüljetek! Arat 60 fillér • • KÖZLÖNY XII. évfolyam, 11. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA •ff Kiskunfélegyháza, 1961. márc. 17. Történelmi évforduló Vetik a zabot és a cukorrépát Március 15 emlékezete A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmű győzelme reménnyel töltötte el a világ elnyomott dolgozóit. Példája nyomán Magyarországon is az „őszirózsás” demokratikus forradalom győzelme után megindult a harc a szocialista forradalomért. E harcot az 1918. november 20-án megalakult KMP vezette. A harc eredményeként 1919. március 21-én a szocialista forradalom győzött, és létrejött a Magyar Tanácsköztársaság. Fennállása alatt a magyar nép történelmének legdicsőbb napjait élte. A hatalmat az arra legjogosultabb: a nép vette kezébe. Az ország irányításában minden ténykedés a dolgozó nép érdekében történt. iskunfélegvházán 1919. március 22-én délelőtt alakult meg a direktórium. A város történetéből kitörölhetet- lenek azok az intézkedések, törekvések, amelyeket a direktórium a város felvirágzásáért, a város népéért tett. és amelyeknek a felszabadulás után folytatói, megvalósítói voltunk és vagyunk. A direktórium legfontosabb intézkedései között találjuk, hogy a mezőgazdasági termelés folyamatosságának fenntartásával, annak szocialista átszervezése történjék. A felszabadulás után a városban 1960 és 1966 között ez megvalósult úgy, hogy ez időszak alatt is növekedett a mezőgazdaság termelési szintje. A munkanélküliség felszámolása is szerepelt a célkitűzéseik között. ame'y ma már megoldott feladat. Városukban a felszabadulás után az iparban foglalkoztatottak száma megtízszereződött és a jelenlegi tervciklusban mintegy kétezerrel emelkedik. Nem mellékes. hogy az iparban foglalkoztatottak közel fele női munkaerő. Igen nagy gonddal foglalkozott a direktórium az ifjúság, az inasok problémáival, rendeletet hozva azok tanulási és pihenőidejére. Ennek megvalósulása ma egy igen korszerű. 12 tantermes iparitanulóiskola építkezésének megkezdésével folytatódik. káig lehetne sorolni azo. kát az intézkedéseket, amelyeket hazánkban a dolgozó nép érdekében a Tanácsköztársaság kezdeményezett, és amelyet ma folytatunk, illetve megvalósítottunk. Népünk legszebb hagyományait ápolva emlékezünk meg a Tanácsköztársaságról, megalakulásának negyven- nyolcadik évfordulója alkalmával. A céljait ma a IX. kongresszus iránymutatása alapján becsülettel valósítjuk meg az egész magyar nép boldog jövőjének megteremtése érdekében. 1919. április 7-én választották meg városunkban a 80 tagú munkás-katona-földműves tanácsot, amelynek örökébe lépő városi tanács ugyancsak 80 tagjának megválasztására most vasárnap kerül sor. Azt várjuk a j megválasztottaktól, hogy a Tanácsköztársaság hagyományaihoz méltóan munkálkodjanak a városi tanácsban. Dr. Belényi István, a városi tanács elnökhelyettese Ebben az évben sem könnyű körülmények között kezdték el a tavaszi munkát a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetek. Most is, mint az előző évben a talajvíz okozott és még okoz komoly gondot, hiszen 3040 holdon áll a víz. A kedvező időjárás kicsalogatta az embereket a földekre és igyekeznek is időben előkészíteni a megfelelő magágyat és elvetni a korai növényeket. A határ benépesült, emberek százai dolgoznak gépeken, fogatokon, gyalogosan. Szórják a trágyát, nagy ütemben szántanak a tavasziak alá és minden termelőszövetkezetben vemárcius 19-én Két nap múlva a városban és a járás községeiben csaknem ötvenezer választó élhet jogával és megválasztja az elkövetkezendő négy évre országgyűlési képviselőit, megyei, járási és községi tanácstagjait. Több alkalommal számoltunk már be lapunkban arról, hogy a járás és város lakossága jelölőgyűléseken. választási gyűléseken hogyan vitatta meg az előző négy év munkáját, értékelve a választottak tevékenységét, és hogyan ismerte meg, tárgyalta meg az elkövetkezendő feladatokat a Hazafias Népfront, a párt választási programját. Az előkészületek során a korábbiaknál sokkal nagyobb aktivitás és élénk közéleti tevékenység alakult ki, melyben igen sokan nemcsak mint választók, hanem mint a különböző bizottságok tagjai a választások előkészítőjeként, szervezőjeként vettek részt és vállaltak közéleti munkát. A két nap múlva lezajló vátik a borsót, zabot, borsós-takarmánykeveréket. Megkezdték a nyárfa telepítését. Nyitják a szőlőt, tisztogatják, metszik a gyümölcsfákat. Az emberek aktivitását elősegíti több termelőszövetkezetben a készpénzfizetés bevezetése. Ennek eredménye, hogy március 17-ig már 900 holdon végeztek tavaszi szántást, 115 holdon vetettek borsót, zabot 50 holdon, cukorrépát 40 holdon, szőlőnyitást 300 holdon, gyümölcsfák metszését 400 holdon. Nagy ütemben folyik a nyárfalasztásokon a választók a saját maguk által javasolt jelöltekre szavaznak, és ez azt is jelenti, hogy nem egyszerűen egy időnként szükséges alkotmányjogi cselekmény hivatalos lebonyolítása történik, hanem annak a helyes politikának és a választóit érdekében történő tevékenységnek az elismerése is, melyet éppen a korábbi jelölőgyűléseken tárgyaltak meg a választók. A Hazafias Népfront, a párt programja a mi programunk, a mi népünk jobb életét, boldogulását kívánja biztosítani, és ennek a programnak a megvalósítása érdekében fognak tevékenykedni a most megválasztásra kerülő országgyűlési képviselőjelöltek és tanácstagjelöltek. Ennek a programnak megvalósítása érdekében fogunk tevékenykedni valamennyien saját magunk és egész népünk érdekében. Éppen ezért meggyőződéssel szavazhatunk március 19-én a Hazafias Népfront, a párt programjára. A Maris-pusztai iskolában A Maris-pusztai iskola ablakai estéről estére a késő éjjeli órákig világítottak bele a tanyai éjszakába. Változatos színekben bontakozott ki ott bent a tanyavilág kulturális élete. Egyszer a szülői munkaközösség, máskor a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam, majd az ifjúság vette birtokba a termeket. Minden este egymásra talált ott egy csomó ember, aki közös ügyet intézni, tanulni, művelődni, vagy éppen szórakozni akart. Itt szervezték meg a társadalmi munkákat is. Hovatovább bensőséges, eleven klubélet alakult ki, melyben Lórik Józsefné tanítónő irányításával végül is az ifjúság vette át a vezető szerepet. A több irányú kulturális tevékenységben a hangsúly a tanuláson volt. Ennek köszönhető, hogy a mezőgazda- sági szakmunkás- képző tanfolyam valamennyi végzős hallgatója megállta, a helyét a záróvizsgán. Nagy sikere volt a szülői munkaközösség rendezvényeinek. Éltes, munkában törődött asszonyok. férfiak kóstoltak bele a ,,társadalmi életbe”, mely esténként az iskolában bontakozott ki és fejlődött cselekvő tényezővé az emberek felfogásának átformálásában és a közjó megteremtésében. Néhány szembetűnőbb eredmény: Több ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek nemcsak az iskola átépítésével kapcsolatban. hanem más vonatkozásban is. Zenekar alakult. Fellendült az úttörőmozgalom. A szülők és az iskola érettségizett volt növendékei védnöksége alatt zajlott le az úttörők mozgalmas jelmezbálja. A mozgalmas téli esték hosszú sorát műsorral egybekötött 100 terítékes vacsora zárta le. A kiskunmajsai Rákóczi Tszcs dicséretére legyen mondva: a lelkes tanítónőt nagyszerű munkájában szlvvel-lé- lekkel támogatta. H. J. Meggyőződéssel szavazhatunk telepítés 132 holdon, fűzfát pedig 6 holdon ültettek már el. Ezenkívül a fejtrágyázást, műtrágyaszórást, melegágyak készítését és a palánták kihelyezését végzik folyamatosan. Sajnos, az őszi kalászosok vetésén, 560 holdon víz áll. Ugyancsak belvízkárt szenvedett 789 hold szántóterület, 76 hold szőlő és gyümölcsös. A kalászosoknak körülbelül 10 százaléka kipusztult. Ezeken a területeken részben napraforgót, részben takarmányféléket vetnek. Mindezen munkák elvégzése nagyon jó ütemben halad. Előkészítették, kijavították az erő- és munkagépeket, s ezek biztosítják, a folyamatos munkát. A Zárszámadó közgyűléseken a tagság hangsúlyozta, hogy az elmúlt év eredményei kötelezővé tették számukra 1967-ben a mennyiségi növelés mellett a minőségileg is jobb terméseredmények elérését. Ehhez útmutatást adott a párt IX. kongresszusának határozata, valamint a megyei és városi pártértekezlet határozatai. N. I. Nagyszabású, szépen megrendezett ünnepségen emlékezett meg Félegyháza ifjúsága 1848. március 15-ről. Több mint félezer fiatal gyülekezett a Petőfi- szobornál, hogy emlékezzen a szabadságharcról és a szabadság lánglelkű költőjéről, Petőfi Sándorról. Az ünnepségen a város valamennyi üzemének és középiskolájának KlSZ-szerveze- tét és úttörőcsapatát népes küldöttség képviselte. Csorna Béla tanár méltatta március 15 történelmi jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a szabadságharc eszméinek igaz értelmét a felszabadulás után nyerte el a magyar nép. A szavalatok és kórusszámok után a fiatalok koszorút helyeztek el nagy költőnk szobránál, majd a Petőfi-házhoz vonultak és az ott elhelyezett emléktáblát ko- szorúzták meg. A járás és város valamennyi általános és középiskolájában az úttörőcsapatok, illetve KISZ- szervezetek ugyancsak szép ünnepségeket rendeztek 1848. március 15. emlékére. 20 OOO pár cipő terven felül 1958. január 2-án 74 dolgozó-' val indult az akkor kicsit nagyképűen gyárnak nevezett cipőüzem, és termelése az indulás hónapjának végén már napi száz pár gyermekcipő volt. Ez jutott eszembe, amikor Kiss Bálint műszaki vezető végigkalauzol a most már valóban komoly gyárnak nevezhető üzemen, ahol a napi termelés elérte a 2000 párat. Elmúlt évi tervük 524 000 pár cipő legyártását irányozta elő, ezt 543 948 párra sikerült teljesíteni, így a terven felül előállított cipő majdnem húszezer pár. A dolgozók ősszlétszáma 475, s ennek hetven százaléka nő. Kovács Erzsébet kéregbebúzó munka közben. (Lakatos József felvételei l Tavaszi híradás a földekről
