Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-02 / 48. szám

Világ proletariat, egye*üljetekl Árat 60 fillér • • FELEGTIIAZI KÖZLÖNY XI. évfolyam, 48. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA ^ Kiskunfélegyháza, 1966. dec. *. Folytatja munkáját a IX. kongresszus Az első négy napirendi pont vitájával foly­tatta tanácskozását csütörtökön reggel a, Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Erdei Lászlóné bejelentette, hogy szerdán újabb 221 távirat és levél — összesen eddig 962 üdvözlet — érkezett a kongresszus tit­kárságára. Az ország határain túlról a kongresszushoz eddig 57 üdvözlet érkezett. Szerdán táviratban köszöntötte a kongresszust a Jordániái Kommu­nista Párt és a Bolíviai Kommunista Párt. Az elnöki bejelentések után Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel elsőként. ideológiai feladataink Szirmai István felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A kongresszuson munkánkról, feladatainkról, eredményeink­ről, pótlandó fogyatékosságaink­ról van szó. Ez így van rend­jén. De azt is helyénvalónak tartom, hogy pártuhk IX. kong­resszusát, amellett, hogy hang­súlyozzuk munkaértekezlet jel­legét, tekintsük olyan alkalom­nak is, amikor hétköznapi gondjaink vizsgálata mellett emlékezünk a már befutott nagyszerű forradalmi útra, messze mutató’ céljainkra, a kommunisták elhivatottságára, arra, amit a szocialista ma­gyar nemzet megvalósításáért, a nép szabadságáért és fel- emelkedéséért eddig tettünk és ezután kell tennünk. Most 10 éve a magyar munkásosztály újjászervezett pártjával az élén fegyveres erővel verte le az ellenforradalmat, megvédte a munkáshatalmat és olyan szo­cialista politikát kezdeménye­zett, amely felszabadította né­pünk alkotó energiáját és for­radalmi lendületet adott a szo­cialista építőmunkának. Érdemes megvizsgálni, ho­gyan alakult, fejlődött-e az el­múlt években a nép társadal­mi-politikai tudata. A közgondolkodásban, a nép tudatában előtörtek a szocialis­ta elemek, szélesedett az is­meretanyag és növekedett a politikai érettség. Tanúsítja ezt: a nép túl­nyomó többsége ragaszkodik a munkáshatalomhoz, egyetért a szocializmus építésével, hazánk bckepolitikájával. olvas, tanul, Nagyarányú városfejlesztés a harmadik ötéves tervben Meggyorsul a lakásépítés képezi magát, tudja, mi az imperializmus és gyűlöli aát, érti a népek testvériségének gondolatát és szívből szolidáris a megtámadottal. A tíz éve alkalmazott való­ban lenini, eredményes politi­ka radikális fordulatot hozott a magyar szellemi életben is, felszabadította a szellem erőit. Ma a magyar nép büszke ha­talmára. Arra, hogy íme urak nélkül 21 év alatt csodákat tett: nemcsak gyárakat épített, mezőgazdaságot korszerűsített, hanem igazán, végre nemzetté lett. Nem is akármilyen nem­zetté, mert . megvalósult Besse­nyei „jámbor szándéka", hogy „lennénk tudós nemzetté”, meg­valósult Széchenyi nemes szen­vedélyű álma. hogy a nemzet legyen „a kiművelt emberek sokasága”, És a t; nemzeteket népeik szabadságjogain, a tavi sadalmi háfadásért folyó harc- i ban elfoglalt helyük, kulturális színvonaluk alapján rangsorol­juk, akkor a magyar nemzet­nek a világban az első sorok­ban van a helye. A szocialista és nemzeti tu­dat formálója, a tudatba ivó­dott része a nemzet múltja, történelme. Ezért néhány törté­nelemtudóssal vitatkoznom kell. \ Baranva megyei pártértekez­leten idézték Anatol France aforizmáját: ..a történelem nem fudomány, hanem művészet”. Éz a szellemes, csúfolódó meg­határozás arra utal. hogy a történelmi múlt értékelését a Pillanatnyi hatalom érdekei szerint változtatták. Tették ezt annak ellenére, hnnv épnen a történelem bizonyította az ön­kényes „átírások” rövid élet­tartamát és kétes sikerét. így (Fobrtatii* n ?. oldnJ/yn.) Vasárnap délelőtt a városi ta­nács nagytermében a legtevé­kenyebb társadalmi munkások jelenlétében értékelte a. máso­dik ötéves terv városfejlesztési eredményeit dr. Dobos Ferenc tanácselnök. Elmondotta, hogy a múlt rendszertől örökölt lakásgondok csak tovább szaporodnak, s enyhítésük egyre sürgetőbb. Ez érthető is, hiszen a házak 95,6 százaléka a múlt században ala­pozás nélkül, vert falból vagy vályogból épült. Közülük a vi­zes esztendőkben ezer lakás megrongálódott A harmadik ötéves tervben nagyobb lendületet vesz majd a lakásépítés, és itt első helyen szerepel a ma­gánerőből épített lakás. Megvan ennek az anyagi fede­zete is; 1960-ban ugyanis csu­pán 16 millió forint volt a la­kosság betétállománya (1965-ben 66 millió) 1966 elmúlt tíz hó­napja alatt azonban 78 millióra emelkedett, vagyis kevés híján megötszöröződött A város területének 60 szá­zalékát .35 kilométer hosszú cső­hálózat látja el ivóvízzel, 1580 lakáshoz kötötték be a vizet, a lakosság segítségével. Az árok kiásását méterenként 30 forint hozzájárulással lehetett csak megvalósítani. A harmadik öt­éves tervben ugyanezzel a mód­A kongresszus elnöksége szerrel 28 kilométer hálózatbő­vítést terveznek. Ezt a bővítést most már le­hetővé teszi az épülő öt­száz köbméteres víztorony. A város 437 400 négyzetméter útjából 83 400 négyzetméter a. szilárd burkolatú, az elmúlt öt évben több út épült, mint a város fennállása óta eltelt 200 év alatt. Ugyanez vonatkozik a járdákra is. A harmadik ötéves tervben közel százezer négyzetmé­ter út kap szilárd burkola­tot. s mintegy 6 kilométer hosszú új járda épül. Park­jaink területe 40 ezer négy­zetméter. ennek jelentős ré­sze társadalmi munkával készült. A villanyhálózat hossza 66 ki­lométer, a bekötött lakások száma 6606, a közvilágítási lám­páké pedig 1183. Az egy lakos­ra jutó társadalmi munka ér­téke 32 forint, de könnyen le­hetne száz forint is — ha min­denki kivenné részét a társadal­mi munkából. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a lakosság nagyobbik része nem vett részt társadalmi munkában, és aki részt vett, az a kimutatott ösz- szegnél sokkal többet végzett a társadalom javára. A részletes beszámoló után a társadalmi munkások kitünte­tése következett: emlékplaket­tet harminchétén, jelvényt pe­dig kilencvenhárman kaptak. Arisunk ipara az új gazdaságirányításban Járásunkban — mint ismere­tes — a lakosság nagy többsé­gét a mezőgazdaság foglalkoz­tatja, de emellett egyre foko­zódik érdeklődésük az iparban való elhelyezkedés iránt is. A második ötéves terv Időszaká­ban — a helyes irányban tör­ténő fejlesztés következtében — az ipari termelés értéke közel négyszeresére, s az iparban fog­lalkoztattak száma több mint kétszeresére emelkedett. Az idei gazdasági év eddigi eredményei is azt bizonyítják, hogy az emelkedő tendencia továbbra is tart a járás ipará­ban. Az 1966-os i'jari tervszám közel kétszerese az elmúlt évi­nek, és a harmadik negyedévi teljesítési adatok alapján meg­állapítható, hogy ez a terv ma­radéktalanul meg is valósul. Kiskunmaisán két tanácsi vál­lalatnak van ipartelepe. Mind­kettő az évközi profilváltozások ellenére is jó gazdasági ered­ményeket tud felmutatni. Kü­lönösen jónak mondható a fog­lalkoztatottság alakulása. Ked­vezően alakul a szövetkezeti iparban is a termelés. A harma­dik negyedévi tervet 109 5 szá­zalékra teljesítették és az éves torvet is teljesítik, összességé­ben tehát biztatónk az eredmé­nyek, a részletekben azonban vannak még vezetési és szemlé­letbeli hibákból eredő hiányos­ságok. Ezeket mielőbb ki kell javítani, annál is inkább, njert az új gazdasági mechanizmus­ban ezek fokozottabban érezte­tik káros hatásukat. Az 1966-os évből a még hátra­levő időszak különös figyelmet érdemel — nem mindegy hogyan alakul az ipari termelés, mivel harmadik ötéves tervünk első esztendeje, megalapozója a kő­vetkező évnek, s az új gazda­sági mechanizmusra való átté­résnek. A jövő évi termelési és értékesítési feladatok pontos ki­dolgozása és megismerése nagy feladatot ró a gazdasági veze­tőkre, a pártszervezetekre, a nem utolsósorban az üzemi törzsgárdára. A belső erőforrások, és a bő­vítési lehetőségek feltárása, a takarékosság, a sokoldalú ten­nivalók megvitatása a termelési tanácskozásokon előfeltétele an­nak, hogy minden vállalat to­vább haladhasson a már meg­kezdett úton. Kovács Ferenc Sorkötelesek A kiskunfélegyházi járás te­rületéről bevonuló sorkötete;: ifjakat a Móra Ferenc Műve-, lődési Házban a járási tanács nevében Baunoch György elv- társ, a járási tanács vb-titkára adta át a honvédség képviselői­nek, akik ígéretet tettek a fia­talok hazafias nevelésére.

Next

/
Thumbnails
Contents