Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-18 / 46. szám

ifi U

Világ proletár fai, egyesültetek!

m •

*•

Arai 60 fillér

KÖZLÖNY

XI. évfolyam, 46. szám

A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA

•ft Kiskunfélegyháza, 1966. nov. 16.

A 1

Tízéves a FéiegyMzl Közlöny

i *3S*SS

(r« jßiier

FELEGY

‘áí«*F * *' ss

titftssi és iífusi rssies usfin

,-| sztrájk es iufláeió helyett munkát és buldogéi hh életet

Nni-Í * .rí>>-:>*' jt «*.:? l*r :

V-lí<i:ís <•»' ft ;

*>*:»«•* A U'K'i-V »&{'«;*< >'v> <í- :<••?'::•>< í :

*•*•;< ■'< ['•** ffyijpteiy-' ii><•";

' A*< >! ^ >':

kkki;

Káéár Jónás ohtátt, l ,m"m

a fofföáa!m> kofmooy ■ y

mim$ztar»ift$kén«k. b»sÍéc3éhőt#-^:FS

' *v' •

’ •• >' "i

' - -Ti: ' mm

»• 'X.

• - Mj*v :>,•

'v\v:

: <••••• é.-' 1

Ur.$ - ■

■: V.. •

\/ <'Ӓ

>>i«*

’•

< < ••

'• • . tr:>i íi*.

' •

;«

'Jb

*<V «*&'/>►' i

<

Nehéz esztendők

„A sztrájk és infláció helyett munkát és boldogabb életet” — kiáltotta bele tíz esztendővel ezelőtt az akkori bábeli zűrzavarba a hosszú kényszerszünet után megjelenő helyi lap ... Félegyházi Újság volt a neve a városi és járási tanács lapjának, és 1956. november 17. volt rányomva az I. évfolyam 1. szám címlapjára. A második szám az olvasók kérésére már felvette a több évtizedes múltra visszatekintő elődjének nevét és azóta mint Félegyházi Közlöny jelenik meg.

Nagy akaraterő, szívós, kitartás és nem kis bátorság kellett tíz évvel ezelőtt egy újság megjelentetéséhez. A szerkesztéshez akkor még keveset értő szerkesztőbizottságnak nem volt semmije, de mindenki érezte, hogy kell egy helyi hírszolgálat, egy olyan sajtótermék, még ha egészen kicsi is, amelyik a rémhírek ezreit megcáfolja, a tétovázó, jószándékú munkásokat, parasztokat munkába lendíti. És mint 1944-ben, 56-ban is a szovjet elvtársak siettek segítségünkre. Napokkal előbb egy ilyen tanácskozáson megjelent egy szovjet őrnagy, és amikor hallotta, hogy miről van szó, megkérdezte:

— Tudnátok újságot csinálni?

— Nincs papírunk!

— Ha van papír, akkor tudtok újságot csinálni?

— Áramunk sincs!

— S ha áram is lesz?

— Akkor tudunk! — És másnap papírral megrakott szovjet gépkocsi állt meg a nyomdánál, meg egy kis csoport szovjet katona és — hosszú gumikábelen keresztül bevezették az áramot a gyorssajtó motorjába. Ugyanakkor a szó legszorosabb értelmében az égből kaptunk útmutatást a követendő irányvonalhoz. Kádár János elvtársnak, a forradalmi munkás-paraszt kormány minisztere’nőkének beszédét ugyanis repülőgépről dobták le!

Ha belelapozunk a tíz év előtti újságokba. látuatjuk, m;lyen

mélyről kellett az életet újra| kezdeni. Két személyvonat in-1 ; dúlt naponta Budapestre, egy • i Kecskemétig, egy pedig Cégié- j j dig járt. A többi irányban még j i rosszabb volt az utazási és szál- : lítási lehetőség. Erről a mély ! pontról — szerénytelenség nél- I kül mondhatjuk — a mi kis la- i punk is segítette a kimozdu- I last, a kibontakozást, őszintén I feltárta a helyzetet, bírálta és I bátran leleplezte a nép ellen-1

ségeit, kikérte az olvasók tanácsait, javaslatait és a hasznosakat, közérdekűeket eljuttatta az illetékes fórum .hoz.

S ma, az ünnepi évfordulón elmondhatjuk, hogy a kiszélesített, társadalmi szerkesztőbizott- ság munkáját a tudósítók és az olvasók ezrei segítik. Ez a „titka” annak, hogy a Félegyhézi Közlöny megyénk talán legnépszerűbb hetilapjává fejlődött.

Emlékezzünk 1944 őszére is

Nagy munkában találtam az Állami Levéltár félegyházi le-' véltárosát: Szabó Sándort. Felsőbb megbízatásra időrendi sorrendben gyűjti a dokumentumo- j kát városunk felszabadulásáról. Nehéz, mégis boldog idők tanúi j ezek a több mint két évtizede; sárguló okmányok. Szeretek: köztük bogarászni, és újra fel- j idézni az idősebb félegyháziak j emlékezetéből már-már kihulló,! de a fiatalok által nem ismert! eseményeket.

Nézzük hát, hogy is volt 1944.! október 4-én? Dr. Pálos Károly j polgármester a Hadműveleti Kormánybiztos rendelete alapján a városban levő összes iskolát bezáratta. Ezt követően tíz nap múlva. 1944. október 14-én jelent meg a város kiürítéséről szóló hirdetmény. Tovább már nem lehetett húzni- halasztani a falragaszok elkészítését, mert a város katonai parancsnoka le akarta csukatni az egész „nyomdászbandát”. A kiürítést azonban ekkor már nem lehetett végrehajtani.

Kiskunfélegyháza történetében talán egyedülálló, hogy 1944. október 21-től november 11-ig vezetőség nélkül volt a város. íln- terregnum volt.) A rend. a biztonság megteremtésére már a felszabadító szovjet csaoatok bevonulását követő első órákban a mindadd;g illegálisan műr ködő kommunista elvtársak vállalkoztak. Ehhez a munkához a szovjet parancsnokság a legmesszebbmenő seeitI'éf'ei nvú.i- j tóttá. November 18-án 50 lovat, 1

20-án pedig újabb 1430 lovat adott át a városnak az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez.

Ezután már filmszerűen peregtek az események: november 24-én megalakult az ideiglenes városi tanács, 30-án megjelent a hirdetmény az isk Iák megnyitására. December 7-én 69 tanulóval, négy tanárral, négy tanteremben megkezdte működését a gimnázium. December 13-án az ideiglenes városi tanács Barta Károlyt városi rendőrkapitánnyá nevezte ki. Ugyanezen a napon városunkban érkezett dr. Molnár Erik és Faraghó Gábor, az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő küldöttek jelölésére.

Ám 1944. december 18-án hajnali 4 órakor megjelentek a város fölött a német repülőgépek. Az éledező várost úgy megbombázták, hogy az épületek 70— 90 százalékos kárt szenvedtek: csak az ablaküveg-szükségletet 21 600 négyzetméterre becsülték. Az élet mégis ment tovább. December 20-án megnyílt a tanítóképző 61 tanulóval, négy tanárral, 22-én megindultak a malmok. A Nemzeti Bizottság 1945. január 15-iki határozatával köztulajdonba vette a Szijiártó- féle ipartelepet, április 30-án 617 földigénylő 4200 hold föld’t igényelt és június 30-án azt jelenti a polgármester az alispánnak, hogy Kiskunfélegyházán 6053 hold földet ve*tek igénv1-' Tóth Miklós

Távlati tervezés a termelőszövetkezetekben

A járás tizenöt termelőszövetkezetéből nyolc már kidolgozta harmadik ötéves távlati fejlesztési tervét, hét termelőszöv^ke- zetben pedig most készül. Céljuk a gazdaságos termelés, aminek alapja a földek jobb hasznosítása, a gépek és felszerelések további fejlesztése.

A jó összhang megteremtésére való törekvés nyilvánul meg a gazdaságok építkezési programja, valamint az állattenyésztés es a takarmánytermesztés tervezése között. Ezekből adódik, hogy a tervezésnél elsőrangú helyet foglaljon el az üzemszervezés. Fontos feladat a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozottabb érvényeskése, összhangban a termelés növelésével, a minőségi követelmények kielégítésével. A már jól bevált módszereket gyakorlatban fogják alkalmazni, újításokat vezetnek be és sajátos körülményeikhez megfelelően azt továbbfejlesztik.

A munkaerő-ellátottság javítására több szociális intézkedést

| terveztek, vágj' terveznek. Így I többek között jónéhány terme- j lőszövetkezet tervében szerepel az üzemen belüli étkeztetés, va- ! lamint a major köz lantokban tisztasági fürdők létesítése. Ez utóbbiban jó példával szolgálhat a móricgáti Petőfi Tsz, ahol 10 ezer forintos költséggel tisz- tasági fürdőt építettek.

A gazdaságokban a szigorú, de ésszerű takarékosságot továbbra is alkalmazzák. Ez azonban csak akkor jár eredménynyel, ha a termelés minden ágában következetesen érvényesül. A távlati tervezés eddigi tanulsága, hogy azok a vezetőség elképzelését tükrözik. Megvalósításuk csak úgy lesz lehetséges, ha a vezetőség és a közösség elképzelése találkozik a tsz-ben dolgozók egyéni érdekeivel. Erre kel! a fő figyelmet fordítani. A tervek általában jók, ám — minden terv annyit ér, mint amennyit megvalósítanak.

Ormándi János

A filmprogram

megvalósításáért

A Kiskunfélegyházi Lúdte- ríj-észtő Közös Vállalkozásban 1936-ra harmincötezer naposliba előnevelését tervezték, ezzel szemben 45 ezer darabot adtak át a társ-termelőszövetkezeteknek. Ez a főhivatása a vállalkozásnak, hiszen terriielöszövetke- zeteink ma még nem rendelkez- I nek nagyüzemi technológiával I felszerelt nevelőhazakkal.

A fenti szám nagyságát jel- j lemzi, hogy városunkban sző- í vetkezeteink összesen 55 ezer; naposlibát neveltek fel, illetve! hizlaltak, s ehhez az alapanyag ■ több mint 80 százalékát a közös j vállalkozás adta. Mintegy nyolc- , ezer liba hizlalását irányozták i

ra. Ennek elsőrendű célja, hogy egyrészt a társulás saját magát, másré^t városunk termelőszövetkezeteit saját előállítású húshibrid napos csibével lássa el. Jelentőségét felmérhetjük úgy, hogy az eddigi kilenchetes 90— 100 dekás csirke helyett azonos idő alatt, 15—20 százalékos ta- karmánj-megtakarítáasal, 120— 140 dekás csirkéket nevelnek.

Feltétlenül pozitív eredmény az is az elmondottakon kívül, hogy azok a szövetkezetek, amelyek eddig idegenkedtek a nagyüzemi libaneveléstől és töméstől (pl. a Kiskunság, és a Béke Tsz), ez évben már 8500 előnevelt libát vettek át és hizlalelő ez évben gépi töméssel. Tervüket november 30-ára teljesítik és decemberben további kétezer libát hizlalnak. Emellett nagy súlyt helyeznek a nevelő- I házak kihasználására, ezért 35 j ezer csirke nevelését irányozták elő, ám előreláthatólag az i év végéig több, mint negyvenezer kerül ki a társulástól. Ugyancsak az év végén új termelési ággal bővítik tevékenységüket. Megyénkben elsőnek ötezer darab, felsőbabádi állami gazdaságból származó hús- hibrid kerül ugyanis beállításiak. A Béke Tsz ezenkívül v 1000 törzslibát is beállított. E ■ zel Kiskunfélegyháza termelő szövetkezeteinek törzsliba-állo- mánya — az 1962-es évi 750- ről — közel hatezerre nő.

A nagyüzemi libamáj előállításával tovább kísérletezik a társulás. A kezdeti eredménjek biztatóak, s biztosak vagyunk benne, hogy a félegyházi Lúdtenyésztő Közös Vállalkozás a munkájához fűzött reményeket egyre inkább beváltja.

B. L,