Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-30 / 39. szám

XI. évfolyam, 39. szám * f ★ A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA ★ Kiskunfélegyháza, 1966. szept. 30. Jó alapokra épül J a mezőgazdaság további belterjes fejlesztése Befejeződött a megyei tanácsülés Csütörtökön délelőtt a megyei tanácsülés folytatta mun­káját. A megye mezőgazdaságának a második ötéves tervidő­szakban elért eredményeiről és a harmadik ötéves terv cél­kitűzéseiről szóló előterjesztést vitatta meg. Az ülést leveze­tő elnök dr. Bodóczky László, a szokásos üdvözlésen kívül köszöntötte dr. Szongoth Miklóst, az Élelmezésügyi Miniszté­rium Felvásárlási Főosztályának jelenlevő vezetőjét. Ezután felkérte Oláh Györgyöt, a megyei tanács vb elnökhelyette­sét, hogy tartsa meg az írásbeli beszámolót kiegészítő re­ferátumot; Az előadó először részletesen ismertette a megye mezőgazda­ságának a második ötéves terv időszaka alatt elért eredmé­nyeit. Rámutatott, hogy kettős feladatot kellett megoldani eb­Az elmúlt öt év alatt a ta­nácsi szektorhoz tartozó mező- gazdasági üzemek több mint 2 milliárd forint beruházást kap­tak. A népgazdaság, illetve az üzemi teherbíróképesség mér­természetesen a termelőszövet­kezetekkel közös elhatározással, kialakítani. E törekvések a gaz­daságosabb termelés, az adott termelési viszonyok legjobb ki­használásának irányában hatnak a jövedelmezőbb és olcsóbb ter­melési feltételek megteremtését eredményezik. Az előadó ezután művelődési áganként, állattenyésztési ága­zatonként elemezte a fejlődést. Külön foglalkozott a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának javulásával. Részletesen rátért a még nem megfelelő szinten gazdálkodó termelőszövetkeze­tek helyzetére. Hangoztatta, hogy mind a tanácsok, mind a termelőszövetkezetek vezetői A tanácstagok egy csoportja. ben az időszakban, egyrészt a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését, másrészt ezzel egyide­jűleg a termelés szinten tartá­sát, illetve emelését. Mindkét feladatnák sikerült eleget tenni. A megye mezőgazdasági ter­melése az előző időszakhoz képest öt év átlagában 11,8 százalékkal növekedett, 1,8 százalékkal meghaladta az országos ütemet. A termelés ilyen arányú nö­velése mellett történelmi jelen­tőségű eredmény a szőlő- és gyümölcstelepítési program vég­rehajtása. amely különösen a . homokhátság területén levő községek, szövetkezetek életé­ben jelent, a termőre fordulás mértéke szerint, döntő változást. Az elmúlt időszakban a me­zőgazdasági termelés fejlődésé­nek pozitív irányát más tények is bizonyítják. Félreérthetetle­nül beigazolódott, hogy helyes volt a szövetkezeti átszel-vezés módszerére és ütemére kidolgo­zott megyei politika. Ezt bizo­nyítja a termelőszövetkezetek, valamint a termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek eredményei. A fejlődés meghatározója pa­rasztságunk szorgalmas munká­ja, s a vezetés javuló színvona­la mellett szocialista állaafvnk segítsége volt, amely több ol­dalról is megnyilvánult. tekéig megteremtődtek a mező­gazdasági termelőszövetkezetek­ben a nagyüzemi termelés tech­nikai, műszaki bázisának alap­jai. A traktorok száma meghá­romszorozódott. Az öntözött te­rület mintegy 35 ezer kataszt- rális holddal nőtt. Az üzemek 30 ezer holdon végeztek talaj- javítást. Fejlődött a nagyüzemi állattenyésztés. Lényegesen ja­vult a felvásárlás módszere, a felvásárlási szervek technikai felszereltsége. Az egész termelés majd min­den ágazatában magasabb szin­ten valósult meg a korábbi idő­szakhoz viszonyítva. Politikai értelemben a megye mezőgaz­dasági termelésében beállt pozi­tív változások, mozgalmi és gaz­dasági eredmények kétséget ki­záróan elősegítették az egysé­ges paraszti osztály kialakulá­sát. A megye sajátosságai, talaj-, éghajlati, közgazdasági viszo­nyainak sokrétűsége indokolta azt a megyei pártbizottság áltál kezdeményezett gazdaságpoliti­kai intenciót, hogy az Irányító munkában meg­honosodjon a termelési kör­zetekben való gazdálkodás. A megye három termelési kör­zetén belül ma már minden já­rási vezetés kialakított alkörze- t'tíket is, ahol az adott közgaz­dasági viszonyoknak legjobban megfelelő struktúrát kívánnak, keresik a lehetőségeket a gaz­dálkodás megjavítására. Ezután rátért a felvásárlás­ban elért eredmények elemzé­sére. 1965-ben 1960-hoz képest 25 százalékkal nőtt az összfel- vásárlás értéke, s meghaladta a 2 milliárd forintot A közös gazdaságok 1965-ben 54 száza­lékát adták az összesen felvá­sárolt árumennyiségnek. Ez a szám azt is tükrözi, hogy a háztáji gazdaságok szerepe vál­tozatlan jelentőségű. Megsegíté­sükre tett intézkedések eredmé­nyei pozitívan jelentkeznek a felvásárlási terv teljesítésében is. A kővetkezőkben az előadó részletesen ismertette a harma­dik ötéves terv célkitűzéseit. —- Számításaink szerint a harmadik ötéves tervidőszak alatt a tanácsi irányításhoz tar­tozó mezőgazdasági üzemek brut­tó termelését 21 százalékkal, az országos átlagnál na­gyobb mértékben lehet nö­velni, ami megfelelő alapot jelent a felvásárlás mennyiségének fo­kozottabb mértékű emeléséhez — hangoztatta. Az országos 13—15 százalékos növekedéssel szemben ez a cél­kitűzés megalapozott, mivel a második ötéves terv időszaka alatt telepített ültetvények a (Folytatás a 3. oldalon.) A pártkongresszus sikeréért Kiváló terméseredmények az állami gazdaságban év áprilisában nagy elha­tározásra jutott a Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegy­házi üzemegységének eddig is jól dolgozó négy munkacsapa­ta és 12 traktorosa: ők sem maradhatnak ki az ország legjobb dolgozóinak a pártkongresszus tisztele­tére indított hatalmas mun- kaversenyéböl, hatvanan ők is beállnak azok soraiba, akik munka és ered­ménytöbblettel akarnak bizal­mat szavazni a pártkongresz- szusnak. Brandt Béla, a fiatal, agilis gazdaságvezető az áprilisi vál­lalási jegyzőkönyvből a követ­kezőket olvassa: 16,60 mázsás őszi búza tervüket 50 kilogram­mal túlteljesítik. Az eredményt már „könyv nélkül” mondja: a kombájngabona 18,10 mázsa, a tisztított 17,14 q lett holdan­ként. A juhászat dolgozói a terve­zett 20 literes tervhez még 10 litert vállaltak és teljesítettek, ez 52 ezer forint többletbevé­telt eredményezett. Országosan is kimagasló eredményt értek él a paradi­csom termesztésben: 34 holdról 6836 mázsa pa­radicsomot szedtek le, eb­ből exportra 2028 mázsa került, a termésnek mint­egy harminc százaléka. Termés- és exporttöbletből 360.000 forint plusz bevételt ér­tek el. Brandt Béla élvtárs elmon­dotta, hogy az idei magasabb paradicsomtermés náluk nem jelentett különösebb problémát, mert mire más gazdaságoknál a termés zöme beérett, ők már az értékesítésen is túl voltak. Az export zöme Csehszlo­vákiába, az NDK-ba és Nyugat-Németországba ment. Ennek „titkát” sem titkolta éL Kongresszusi felajánlásuk ér­telmében április 13-án meg­kezdték és 25-re befejezték az edzett palánták kiültetését a jól előkészített szabadföldbe. Holdanként 6-7 mázsa műtrá­gyát és jó minőségű szerves­trágyát használtak fel. Úgyne­vezett tőszámhiányuk sem volt, korszerű növényvédelmet al­kalmaztak és a területet öntöz­ték. A paprika szedése még tart, de 500 mázsás exporttervüket máris 130 mázsával túlteljesí­tették, s ha az időjárás engedi, az idén még tekintélyes meny- nyiségű vitamindús zöldpapri­kát adnak át a kereskedelem­nek, illetve szállítanak export- i ra. Ezzel nemcsak jövedelmü­ket gyarapítják, hanem eleget tesznek jól megalapozott és tervszerűen végrehajtott kong- j resszusi vállalásuknak is 1 Tóth Miklós Megválasztották A most folyó vezetőségválasz­tó taggyűlések közül kettőn: a III—IV. körzet és az Építő Szövetkezet kommunistáinak tanácskozásán vettem részt. Üj és hasznos, hogy a jelölőbizott­ságokat már egy hónappal előbb megválasztotta a taggyűlés, volt hát idejük a párttagság véleményét meghallgatni, a leg­alkalmasabb vezetőket kiszemel­ni és megválasztásra javasolni. Így a javaslatba hozott ve­zetőségi tagok személye ellen sem a körzeti, sem az üzemi alapszervezetnél nem volt ki­fogás. Csupán a vezetés mód­szerén kell javítani, korszerű­síteni, többet kell a párttag­sággal és a párttagságnak a pártonkívüliekkel foglalkozni, mert a körzetnél az is kiderült, hogy a párttitkáron kívül a ve­zetőség tagjait alig ismerik. Az Építő Szövetkezet újjává­lasztott pártvezetőségének kü­lönösen fontos szerep jut váro­sunk életében. Köztudott do­log már, hogy a harmadik öt­éves tervben ezer űj lakást kell felépíteni. A munka orosz­lánrésze a helybeli építőkre vár. Nagy, de hálás feladat abban résztvenni, úgy tervezni, szer­vezni, agitálni, mozgósítani, hogy a tervezett lakások egy- től-egyig felépüljenek, mert na­gyon várja már ennek a múlt­ban elhanyagolt városnak lakos­sága. T. M. Mit várhatunk a város termelőszövetkezeteitől ? Kiskunfélegyháza 11 termelő- szövetkezetében azt vizsgálják a szakemberek, milyen eredmé­nyeket várhatunk, s melyek a még hátralevő legfontosabb fel­adatok. Eddig hat közös gazda­ságban végezték el ezt a mun­kát. Ezeknél a gazdaságoknál több, mint hat millió forinttal magasabb bevétel várható, mint a tervezett, s az annál értéke­sebb, mert szinte valamennyi szövetkezetünknél a belvízkárok és a múlt évinél kedvezőtlenebb időjárás miatt, főleg a kalászo­soknál, elég komoly forint ösz- szegű kiesés volt. Ezt a kiesést azonban Igen helyesen öntevékenyen különbö- eő más terményekkel azonnal pótolták. így főleg az állatte­nyésztésen belül magasabbak az eredmények, hiszen nagyobb­részt kölest, és tömegtakarmányt vetettek a vizes területekre. Kü­lönösen jó a vizsgált hat szövet­kezet közül a Vöröscsillagnál el­ért többlet eredmény. Ennél a szövetkezetnél négy és negyed- millióval magasabb az eredmény a tervezettnél. A kisebb közös gazdaságok közül a Petőfi és Rákóczi termelőszövetkezetnél 800—800 ezer forintos többlet bevétel várható, mint a terve­zett. A még eddig felülvizsgá­latra nem került öt termelőszö­vetkezetnél is hasonló eredmé­nyek várhatók. 4 J

Next

/
Thumbnails
Contents