Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-23 / 38. szám

f iiég proletárjai* egyesüljetek! Arat 60 fillér FEIMHAZI KÖZLÖNY XI. évfolyam, 38. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1866. szép*. SS Kihasználják a kedvező időt Vetik a búzát és a rozsot „Öltöztetik“ a körtefákat a kiskunfélegyházi határban Mozgalmas napok a Petőfi Tsz-ben Az Izsáki út két oldalán terül el a Petőfi Tsz 2600 holdas gaz­dasága. A £ városból Kunszállás felé haladva, úgy tűnik, mintha • egy óriási hófolt fehérlene a zöld gyepen, csak amikor köze­lebb érünk, látjuk, hogy libák azok, az ezres törzs és a leszer­ződött háromezer májliba egy része. Az elnök nem nagyon örült látogatásunknak. Nincs náluk semmi olyan, amiről lehetne ír­ni. .. Pedig a termelőszövetke­zet mozgalmas naoiai érmen az ellenkezőjét bizonyítják. A trak­torok mintha egymást kerget­'TxiAut — fiatalok iní’tóéiból A város számos fiatal, tehet­séges diákja, ifjúmunkása fog­lalkozik rendszeresen hol ön­állóan, hol különböző szakkö­rökben képzőművészettel. Az így született alkotások azonban ritkán, vagy alig-alig kerültek közönség elé, hiszen a múze­umban erre állandó lehetőség nincs. Ezen kíván segíteni a műve­lődési ház. Megszervezi ugyan­is a rendszeres bemutatókat, ahol a fiatalok a nagy közön­ség elé állhatnak grafikáikkal, festményeikkel. szobraikkal. Szeptember 10—30-ig elsőnek Molnár Árpád Pál műveit lát­hatják az érdeklődők. ' nék, úgy húzzák a „csíkot” a magágynak. A tervezett 130 hold rozs­ból 80 hold már bevetve 96 százalékos tisztaságú vető­maggal, búzából 300 holdat nagyhozamú intenzív Be- zosztáját vetnek, mert hol­danként az idén is négy mázsával több termést adott, mint a hazai fajta, s ez 12 vagon többletet jelentett. Ösziárpa-vetőmagjuk ugyancsak 99 százalékos tisztaságú, 97 szá­zalékos csíraképességű. Ebből 220 holdat vetnek el az idén. Egy nagy csoport ember a ta­vasziak alá teríti az istállótrá­gyát, 200 mázsát holdanként. 65 holdas cukorrépa-táblájukról hetvenen szedték a termést. A munkába bevonták a családta­gokat is. A cukorrépa 125 má­zsás átlagterméssel fizetett. Máj János bácsi, az építőbri­gád vezetője. Most éppen azon serénykednek, hogy befejezzék a 12 vagono6 új góré építését. 230 holdon terem az idén kukoricájuk és nem akar­nak egyetlen mázsát sem a szabad ég alatt teleltetni. Az új górénak az a nevezetes­sége, hogy ugyanazzal a ráfor­dítással és anyaggal 2 vagonnal nagyobb befogadóképességű lesz. A lóistálló majdnem üres, ugyanis 28 lovuk közül 24 dol- 1 gozik. A marhaistállók azonban tele vannak. A teheneket éppen fejik, részben géppel, s az el­nök az iránt érdeklődik a fejő­gulyástól. hogy szeretnének-e még több fejőgépet Az ex­portra hizlalt marhákból 25-öt Svájcba, 25-öt pedig Olaszor­szágba importáltak. Az istállók szomszédságában egy partos helyen készül a si­lókazal. Nem gödörbe silóznak, mert a múlt télen a talajvíz sok kárt tett a silóban. Siló­dombot készítettek, szalmával takarták, traktorral tapostatták és tetejére rozsot vetnek, annak sűrű gyökérzete nem engedi át az erjesztő baktériumokat. Már ennyi látványért is érde­mes volt kimenni a tsz-be, de a legfontosabb még hát­ra van: a libák birodalma. Itt géppel végzik a tömést. Az első turnusban hizlalta- kon már tovább adtak. A 980 darab átlagsúlya 7,5 kilé volt. A takarmányért ók asitén: a 35 kilóval szemben 15,90 giló a felhasználás. Egy kiló súlygya­rapodást 6,40 kiló takarmánnyal érték el. Az elhullási százalék csupán 2,3 volt. ami országos viszonylatban kiemelkedő! T. M. Ki minek a mestere? TarjáJii Erzsébet és Szénáéi Rozália mezőgazdasági szakmun­kástanulók gyakorlati foglalkozáson a Bem Termelőszövetkezet kör­tefáit „öltöztetik” a teli rágcsálók kártevései ellen. (Uádi József fel­vétele.) Fél év alatt 25 ezer pár cipő Munkásőrök a gyakorlaton Alapos kiképzésen, nagy körültekintéssel sajátítják el a robbantás különféle módszereit munkásőreink (Rádi Jó­zsef felvétele^ Nemes vetélkedőre hívta fel nemrég a tv a fiatal szakembe­reket, most elsősorban az esz­tergályosokat. A városi KISZ- bizottság tájékoztatása szerint Félegyháza sem akar kima­radni a küzdők sorából, ezért megszervezik a Vegyipari Gép­gyárban a fiatal esztergályosok versenyét. A szeptemberben le­zajló verseny első helyezettjei ugyancsak e hónapban a me­gyei döntőben mérik össze tudá­sukat. szakmai fejlettségüket és ügyességüket, s az itt is helyt­állók jutnak majd tovább Bu­dapestre, a döntőbe. Bízunk abban, hogy valaki képviselni fogja városunkat is, a tv kamerái előtt. T. Gy. Csizmadia Jenő, a Petőfi általános iskola második osztályos ta­nítójára már sokan fel­hívták a figyelmemet. De nem is kellett na­gyon felhívni, már az iskolák államosítása óta, 21 éve, magam is figyelemmel kísrtem türelmes, szerete teljes nevelő munkáját, és most, az új tanév kez- j detén időszerűnek tar- ! tóm néhány mondat- i ban bemutatni olvasó- ! inknak. ő is azok közé tar­tozik, akiknek a fel- szabadulás meghozta az ijjazi felszabadulást. Az 50 termelő, 1 műszaki, 3 adminisztratív és 1 kereske­delmi dolgozóval működő Kis­kunfélegyházi Cipész Szövet­kezetnek az idei első félévben Szegednek 2100, Győrnek 900 és Miskolcnak 400, összesen 3400 pár keresztül varrott fér­fi félcipőre volt szállítási szer­ződése. A méretes részleg 580 pár vegyes lábbelit készített meg­rendelésre, a javító részlegek pedig 21420 párat javítottak meg. Több mint 25 ezer pár lábbeli az első félévben, ami a szövetkezet ötven dolgozójá­nak kezei közül kikerült. Az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva majd­nem minden fontos mutatót megjavítottak a szövetkezet dolgozói, a nyereség mégis csökkent. Ez abból adódik, hogy a Könnyűipari Miniszté­rium 1966. január 1-től vissza­menően eltörölte az árkiegé­szítést az évek óta gyártott ke­resztül varrott férfi félcipőnél, mely páronként 18,30 forinttal csökkentette a Cipész Szövet­kezet nyereségét. Ez az intéz­kedés június 20-án jutott tu­domásukra, amikor már nem volt idő és mód más gyárt­mányra átállni. Sőt már a har­madik negyedévre is van szer­ződésük ilyen cipő gyártására) ami újabb 20 ezer forinttal fog­ja csökkenteni a kis szövetke­zel bevételét Egy kiváló tanító Mint egy rossz álmot, úgy beszélik el felesé­gével, hogy nyolc évig tanítói oklevéllel a zsebében, édesanyja trafikjában dolgozott a mindennapi kenyérén. 34 évvel ezelőtt, ami­kor 800 kérvény volt bent a minisztérium­ban, ö is bekerült a szerencsés 80 közé, aki­ket végre kineveztek. Tápiószelén, Munká­cson, Harkapusztán ta- nítóskodott, s akkor még a nyári szünet alatt nem járt fizetés a tanítóknak. 1947-ben, az államo­sításkor hazakerült fe­leségéhez Kiskunfél­egyházára. azóta is ott vezeti a második osz­tályt. Évente átlag 35 gyermek kerül ki védő­szárnyai alól, s nem nehéz kiszámítani, hogy közel húsz év alatt hányán mondhat­ták tanítójuknak. 1918. óta a szakszer­vezet járási gazdasági felelőse, 40 bizalmi és 800 szakszervezeti tag tartozik hatáskörébe. 1952-ben Kiváló dolgo­zó kitüntetést kapott. Tankönyvfelelős, az MSZT ezüstkoszorús tagja. Üdülőjegyek szétosztásánál, a gáz­elosztásnál, de minden tevékenységében az emberszeretet, az igaz­ságosság, a humaniz­mus vezérli. Fontos es sokoldalú munkásságához az új tanév kezdetén jó egészséget és sok si­kert kívánunk, és még azt, hogy a múlt rend­szer bűne miatt kiesett idejét közmegelégedés* re bepótolhassa,

Next

/
Thumbnails
Contents