Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1966-05-20 / 20. szám
f ílág proletariat, egyénüljetek Arai 99 fülét* FÉLEG1HÁZI KÖZLÖNY XI. évfolyam, 20. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1966. máj. 20. A IX. Pártkongresszus tiszteletére 37 ezer kacsát és 21 ezer csirkét nevelnek fel A sertéstenyészté«, a gyap- júhozam és a cukorrépa-termesztési ágazatokban elküldte benevezését a kongresszusi verseny járási és megyei csoportjába a gátéri' Aranykalász Tsz, de ezenkívül termelőszövetkezeteken belüli versenyt is indítanak a baromfitenyésztésben. A termelőszövetkezet sertésállománya 58 anyakoca, 126 szopós malac és 560 hízósertés. A kongresszusi versenyben célul tűztek ki, hogy a süldőket 8—10 hónapos korukban 110—120 kilogrammos súlyban beadják, ami Jelentős bevételi többletet jecAsjzúnyok találkozója A jászszentlászlói Üjbarázda Termelőszövetkezet nőszövet- sege a közelmúltban megrendezte az asszonyok találkozóját a Lantos-tanyai . iskolánál. A TalSIXoáón több tiftint-vl-r>0-tn vettek részt. Érdekessége többek között, hogy az Üjbarázda és az Aranyhomok Termelőszövetkezetek, illetve a községi nőszovetség asszonyai ezúttal találkoztak először. N. S. lent majd a termelőszövetkezeteknek. A juhászatban az a cél. hogy 1280 darab juh átlagában a tervezett 3,80 kilós gyapjúhozamot 1 kiló fölé emeljék. Cukorrépa- termesztesben 98 holdon a tervezett 120 mázsás holdanként! termésben arra törekednek, hogy a munkák jobb minőségével 140 mázsás átlagot érjenek el. A baromfitenyésztésben helyi versenyt szerveznek, a tervek szerint azonban megyei szinten is jelentős eredmény várható. A versenyfeltételek között szerepel a jobb takarmányértékesítés és az elhullás minimálisra való csökkentése. értek el a csirkegondozók Is, akik az elhullást a tervezett 5 százalékkal szemben 2—3 százalékra csökkentették. A baromfitenyésztés jelentős bevételi többletet biztosít a termelőszövetkezeteknek. Egymillió 495 ezer forint bevételt terveztek, de máris megállapítható, hogy a tervet 2 millió forinton felül teljesítik. A kongresszusi versenyben célul tűzték ki még a gazdasági mutatók további javítását is, ami igen kedvező bevételi többletet fog jelenteni a termelőszövetkezetnek. Patyi László Pályaválasztás előtt Minden évben —, s ez mar szinte hagyomány — ellátogatunk valamelyik középiskolába a továbbtanulók felől érdeklődni. Az idén a Petőfi Gimnázium adatairól adott felvilágosítást Harsányt Lajos igazgató. A régebbi érettségizők közül heten, a mostaniak közül pedig 47-en adták be továbbtanulási kérelmüket. Az általános tapasztalat a megoszlásnál leginkább az, hogy az elméleti pályák iránt még mindig nagyobb az érdeklődés, mint a sokkal nagyobb lehetőségekkel biztató gyakorlati foglalkozások irányában. Az orvosi szakra mindössze hatan jelentkeztek, jogásznak hárman készülnek, felsőfokú mezőgazda- sági technikumba 10 jelentkezőt találtunk. S éppen úgy. mint tavaly a Móra Gimnázium érettségizői, most a Petőfisek között is legtöbben a pedagógus pályára készülnek. Egy-két jelentkező akad csak agrártudományi egyetemre, gépjármű-közlekedési és gépipari technikumba, néhány a Műegyetemre, főként villamos-, és gépészmérnökire. Most is csak hangsúlyozni tudjuk, hogy báláz említett elméleti területen is szükség van szakemberekre, elsősorban a mezögazdasagban égető a helyzet, ott még inkább várják a speciális kérdésekben jártas mérnököket, technikusokat. Mint azt az igazgató elmondotta, a jelentkezések ilyenirányú megoszlása, s az, hogy valamelyest sikerült a tanulókat az érdekesebb, praktikusabb pályákra irányítani, elsősorban a nevelőtestület munkáját, felvilágosító tevékenységét dicséri. A jövőben pedig a KISZ-szcrvezet is többet szándékozik e téren segíteni, hogy a fiatalok tájékozottak legyenek a rájuk váró lehetőségek között es sokkal differenciáltabban, ésszerűbben igyekezzenek helyet, találni az építő munkánkban. T. Gy. 28 ezer kacsa és 12 ezer csirke felnevelését tervezték, de előreláthatóan 37 ezer kacsát és 21 ezer csirkét nevelnek majd feL. Ebben máris szép eredményeket, értek el: eddig 5 ezer kacsát neveltek fel és 8 hét alatt elérték a 2,20—2.40 kilós átlagsúlyt. Egy kiló élősúlyt a ter- val ármánnyal • szemben 3.50—3.70 kilóból tudták előállítani. Az elhullás csupán kétezrelékes, hiszen az 3 ezerből alig 10 darab hullott el. Bujáki Jánosné és Kozma Erzsébet gondozók továbbra is biztosítják a iá eredményeket. Hasonló szép eredményekéi Megmozdul a föld Három és fél millió Kiskunmajsa fejlesztésére A kiskunmajsai tanács végre- hejtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a község 1965. évi gazdálkodásának eredményeivel, valamint az 1966. évi költségvetési és községiéileszté- si tervekkel. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a lakosság öntudatában tapasztalt örvendetes fejlődés eredményeként az elmúlt évi adóbevételi tervet 100" százalékon felül sikerült teljesíteni. Ennek következtében a tanács megkapta a költségvetési kiadások fedezetének mintegy 50 százalékát kitevő adórészesedést, ami 2 604 000 forinttal szerepel a költségvetési zárszámadás bevételi rovatában. A bevételi főösszeg egyébként 5 875 000 forint az előirányzott 5 774 000 forinttal szemben. Az „Ifjú Gái4a” Művelődési Ház rendezvényekből és egyéb előadásokból származó bevétel megközelíti a 300 000 forintot. Állami támogatással kiegészített összbevétele 432 000 forint volt, ami 106 százalékos teljesítménynek felel meg. A községfejlesztésre előirányzott 2 756 000 forint helyett 3 491 000 forintot vettek be, ami a már módosított előirányzathoz képest 126.6 százalékos teljesítmény. A kiadások között jelentős összeggel szerepel az utak és hidak karbantartása, az utcák portalanítása, a piacterek korszerűsítése, lakások kialakítása. a községrendezés, mely utóbbi maga 725 000 forintot vett igénybe. A lakosság 389 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. Az 1966. évi jóváhagyott költségvetés szerint a költségvetési bevétel és kiadás 3 500 000, a községfejlesztési alap összesített bevétele és kiadása pedig 3 743 000 forint. A községfejtesz- tési alapot idén is főként a járdahálózat fejlesztésére, por- talanított utak építésére, a villany- és a vízhálózat bővítésére, valamint házhelyek biztosítására fordítják. Horváth József Békegyűlés Kígyóspusztán A Kígyőspusztai Művelődési Házban békenagygyűlést hívott össze a puszta tanyai népfrontcsoportja. Papp István tanácselnök széles körű tájékoztatót adott a világpolitikai helyzetről. Méltatta a vietnami nép szabadságharcát. Rámutatott az amerikai imperializmus támadó jellegű kísérletezéséire, a német revanspolitika veszélyeire, majd az öt világrész országait átgofó békefront erejének egyre fokozódó jelentőségére. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után Egri Andor megyei tanácstag a puszta nagy problémájával, a létesítendő tanya- központ kérdésével foglalkozott. A Szarvasi Talajjavító Vállalat nyolc földgyaluval megszállta és napok alatt átalakítja az Izsáki úttól a felsőtcmctöig elterít- j lő hetven holdnyi területet. A Kiskunfélegyházi Városi Tanács házhelyek céljára sajátította ki ezt a dimbes-dombos földterületet, de mielőtt átadnák az építkezni szándékozóknak, clegyenget- teti a talajt. Kétméteres szintkülönbségek is vannak rajta, és nyolcvanezer köbméter földet kell megmozgatni, ami hétszázezer forintba kerül. Megalakult a Könyvbarátok Klubja Az újjászületett és modernizálódott Hattyú-ház, könyvtárforgalmának lebonyolítása nagy felelősséget ró a vezetésre, mivel igényes környezetben színvonalas szórakozási, művelődési lehetőséget is kell biztosítaniok a város lakóinak. A nagy olvasóterem a felnőtt olvasók kölcsönzési ideje alatt nyitva van, folyóiratok, könyvek várják az érdeklődőket. Bevált az a kezdeményezés, hogy kéthetenként, pénteken este a könyvtár dolgozói, vagy a TIT előadók a legújabb kiadásokkal ismertetik meg az olvasókat. Az emlékezetes Jancsó-est csak indítása volt egy havonként jelentkező sorozatnak, amelyben előadóművészek, írók. költők, képzőművészek szerepelnek. Megalakult a Könyvbarátok Klubja és társadalma vezetőség irányítja majd a munkát, negyedéves tervet készítenek és nagyon ésszerűen, a meghívandó művészek, illetve a műsorok tekintetében, közvéleményku tatással akarják a várható igényeket kielégíteni. A Hattyú-ház újjáépítése idején már folytak a viták az olvasóterem hasznosításáról; ki vezesse, mi legyen a neve? A vélemény azonban az, hogy sokkal többet érne belekezdeni és csinálni a dolgot, mint meddő vitákkal semmire sem menni. A kéthetenkénti könyvismertetés, a havonkénti igényes műsor és a mindennapos nyitva- tartás biztosítja, hogy a Hattyúház könyvtár tevékenységén túli munkája színvonalas művelődést és egyben szórakozást is biztosít. T. Gy. Növekedett a betétállomány 1958. nyarán 120 takarékos ember Alpáron is megalapította a takarékszövetkezetet. Az elvetett mag nyolc év alatt terebélyes fává fejlődött, s a tagok száma felül van már a kilenc- százon. A 475 betétesnek 3 708 960 forintja kamatozik a szövetkezetben. s a tagok 1 327 000 forint kölcsönt vettek fel különféle célokra. Czinege Albert, az alpári takarékszövetkezet vezetője látogatásunk alkalmával elmondta: nagyon hasznos a tagság számára ez az összefogás, és legújabban biztosítási tevékenységgel is bővítették ügykörüket, hogv ezt az emberbaráti szolgáltatást is közelebb vigyék a község lakóihoz. Íz idei termés védelme A város és járás termelőszövetkezeteinek és termelőszövetkezeti csoportjainak elnökei a Fegyveres Erők Klubjában tűzrendészért értekezletet tartottak a megyei tűzrendészért Parancsnokság és a Járási, valamint a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályainak részvételével. A tűzrendészet! parancsnokság vezétője ismertette az elért eredményeket, áz előírt követelményeket. s az 1966. évi mező- gazdasági termények védelmével kapcsolatos feladatokat. A beszámolót követő vita bebizonyította, hogy az értekezlet elérte célját, a termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti elnökök szívügyüknek tartják a közös vagyon védelmét és jóelő- re felkészülnek a rájuk bízott javak védelmére* /
