Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1965-02-05 / 5. szám

Hi**- proletárjai, egyesüljetek ! Ara: 60 fillér' KÖZLÖNY X. évfolyam. 5. szám A PETŐFI NÉPE FÉL EGYHÁZI KIAD AS A Kiskunfélegyháza. 1965. febr. 5. Túlteljesítették a tervet • A Kiskunfélegyházi Asztalos Szövetkezet fejlődése az elmúlt évben is folytatódott Az elmúlt évi munkák szám­bavételének időszakában va­gyunk. Ipari és mezőgazdasági üzemeink, vállalataink és szövet­kezeteink most adnak számot a lezárt 1964-es esztendőről, hogy a jót tovább fejlesztve, a hibá­kat megszüntetve munkálkodja­nak az idei feladatok elvégzé­sén. Az asztalos szövetkezet most készülő beszámoló jelenté­se a fokozatos és egyenletes fej­lődés folytatásáról ad számok­ban bizonyságot. Az 1964. évi termelési tervet részleteiben is teljesítették, sőt jelentősen túlszárnyal­ták anélkül, hogy az a minőség ro­vására ment volna. Túlteljesítet­ték helyi iparpolitikai tervüket is. A lakosság javítási igényei­nek jobb ellátása érdekében a Hunyadi utcai műhely mellett, a járásban pedig Al- páron, Jászszentlászlón, és Kunszálláson felvevő helye­ket létesítettek a Szolgálta­tó Ktsz telephelyeinek bevo­násával. Űj gépek beállításával emel­ték a munka termelékenységét, megoldották a csiszolóműhely portalanítását, a Klapka utca 36. szám alatti telek megvételével az anyagtárolás régen húzódó problémáját is. Ennek a terület­nek korszerű anyagtároló hely- lyé való berendezése már az 1965. év feladata lesz. De néz­zünk néhány számadatot. Ta­valy elkészítették 1080 darab Szikra kombinált szekrényt és 540 darab ,.A" fázisú kombinált szekrényt, A teljes termelési ér­ték 1963-ban -7 millió 621 ezer forint. A Vegyipari Gépgyárban A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár termékei között szerepelnek a korszerű szirupfőző berendezések is. Az elmúlt évben 276 dara­bot gyártottak ezekből, nagyrészt külföldi megrendelésre, a gyár dolgozói. Háromszáz mázsa mézel értékesítenek a félegyházi méhészek Rekord méz-év. így emlegetik a kiskunfélegyházi Méhész Szakcsoport tagjai az 1964-es évet. A hordás kezdetekor ugyanis még korántsem mertek volna előre inni a medve bő­rére. az év végére azonban el­készült a szezon mérlege, ami a várakozáson felüli volt. Két­száztíz mázsás mennyiségre kö­töttek értékesítési szerződést, a tényleges teljesítés azonban 296 mázsa volt, ami 141,2 százalékos tervteljesítést jelent. Kiemelke­dik a névsorból Hajnal József, az Asztalos Ktsz dolgozója. Ret­kes Mátyás gépállomási dolgo­zó. Fazekas István tsz-tag és Tarjányi József pedagógus, akik a vállalt mennyiségnek több mint kétszeresét adták át. A teljesítésben nagy része van a tagok szakmai képzettségének. A téli szezonban mindig, így most is rendszeresen összejön­nek és szakoktatáson vesznek részt. Hét új taggal gyarapod­tak, de a folyó év legnagyobb gondját az jelenti számukra, hogy a MÉSZÖV csak a tavalyi tervezett mennyiségre tud szer­ződést kötni. A termelők azon­ban a tavalyi 210 mázsával szemben már eddig 270 mázsa mézet ajánlottak fel. A problé­ma országos, és intézkedések megtételét tervezik, hogy a méz­fogyasztás hazánkban js növe­kedjen. Tóth György Az 1964. évi tervük 8 millió, teljesítésük pedig 8 629 199 forint volt. A nyereség az 19Ö3. évi 829 ezer forinttal szemben egymillió fo­rintra emelkedett. Jó munkájukról tanúskodnak a többi jellemző mutatók is: az összes kifizetett munkadíj 1 673 500 forintról 1 819 200 fo­rintra, az egy főre eső termelési érték 117 000 forintról 123 300 forintra emelkedett. A helyi iparpolitikai tervet száz száza­lékkal túlteljesítették. Népgaz­daságunk a megye szövetkeze­teire hat és fél százalékos ter­melékenység emelést irányzott elő. Ennek elérése érdekében az asztalos szövetkezet vezető­sége még átfogóbb szervezéssel és további műszaki fejlesztéssel megtette a szükséges intézkedé­seket. Többek között megrendelt egy hidraulikus prést, egy enyv- felhordót és egy marógépet. De nemcsak ezek. hanem elsősor­ban a szövetkezeti tagság maga­tartása. rr.unk^zr'leme is bizo- rtvítja. hogy az őcdigieknéL még nagyobb feladatok megoldására képesek. A KÖZGYŰLÉSEK ELŐTT Megerősítették a mérlegbeszámolókat Az elmúlt napokban vala­mennyi termelőszövetkezet és tszcs mérlegbeszámolóját fe­lülvizsgálta és jóváhagyta a járási tanács vb mezőgazdasá­gi osztálya. A közeli napokban a járásban gazdálkodó 18 tsz, 16 tszcs és egy szakszövetke­zet zárszámadó közgyűlésére is sor kerül. A mérlegbeszámo­lók adatai azt tükrözik, hogy a közös gazdaságok tagjai az elmúlt évben szorgalmasan dolgozlak. A bevételi tervüket a tsz-ek 5 millió forinttal túl­teljesítették, melynek alapján a tagok részesedése a közös gazdaságból a tervezett fölé emelkedett 1 millió forinttal. Ez azt is jelenti, hogy min­den szövetkezeti gazda része­sedése közel 1000 forinttal emelkedett az előző évihez vi­szonyítva. A tervezett egy mun­kaegység értéke a 22 forinttal szemben járási átlagban 24 fo­rint 50 fillért ért el. A terme­lőszövetkezetek közös vagyona 29 millió forinttal gyarapodott egy év alatt és ma már eléri a 222 millió forintot, az egy tsz- tagra jutó közös vagyon 32 ezer forint. A közös vagyon nö­vekedésével párhuzamosan a tsz-ek tiszta vagyona is növe­kedést mutat. Egy év alatt 11 millió forinttal gyarapodott, es egy szövetkezeti gazdára szá­mítva 19 ezer forintot meg­haladja. A zárszámadásokat megerősítő bizottság tsz-en- ként értékelte az eredménye­ket. Ennek során kölcsönösen megállapodtak az 1965. évi fontosabb feladatok megszer­vezésében és a tervek végre­hajtásában. Szocialista címért küzdő brigádok a boltokban A város kereskedelmének szocialista brigádjainak képvi­selői is resztvettek január 26- án, a Budapesten megrende­zett országos értekezleten. A Munkaverseny a Vörös Csillag Tss-ben A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet nö­vénytermesztő brigádjai évek óta versenyeznek egymással a magasabb terméseredmények­ért, a tervek túlteljesítéséért. Az elmúlt évi verseny ered­ményeit az elmúlt napokban értékelték. Első helyezést a kettes számú brigád érte el, tagjai 201 hold földet művel­tek és az azon előállított ter­mékekért 1 083 000 forintot kap­tak. A holdanként elért ter­melési érték meghaladja az 5370 forintot. Az 1963. évihez képest a növekedés 474 forint holdanként. Egy-egy munka­egységre a brigád által meg­termelt növényféleségek érté­kéből 194 forint jut. A második helyet a négyes számú brigád tagjai szerezték meg, 218 hold szántón 1 116 000 forint értékű ■ kapásnövényt termeltek. Egy holdra jutó tér­A felszabadulás ünnepére készülnek A felszabadulás megünnep­lésének amúgy is gazdag és színes programját igyekeznek még emlékezetesebbé, ünne­pibbé tenni városunk és járá­sunk úttörői. Az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén is meg­rendezik, csak természetesen még igényesebben és nívősabb műsorral a felszabadulási kul­turális szemlét. A csapatok ké­szülődéséről már beérkeztek az első hírek. Szinte valameny- nyi művészeti ágban indulnak, elsősorban természetesen a sza­valok, színját szócsoportok, tánecsoeortoik, de hangszerszó­listák és kamarakórusok is a dobogóra állnak. Érthető, ha a nagy versenyre valamennyi csapat a legjobbjait állítja a küzdőtérre és igyekszik, hogy az évfordulóhoz méltó műsort állítson össze. A járás csapatainak elődöntője Kis- kunmajsán, a városiaké a mű­velődési házban lesz lebonyo­lítva. Itt rendezik meg a járá­si-városi döntőt is, ahonnan az egyes művészeti ágakból meg­hívásos alapon kerülnek be a legjobbak a megyei vetélkedő­re. melési érték a brigád által mü­veit területen 5115 forintot tett ki. Az előző évhez képest az egy holdra jutó termelési érté­ket 755 forinttal növelték. A harmadik helyet az egyes, a negyedik helyet pedig a hár­mas számú brigád .tagjai sze­rezték meg. Az egy holdra ju­tó termelési érték az egyes számú brigádban 4779, a hár­mas brigádban pedig 4378 fo­rintot tett ki. A termelési tervek túltelje­sítése alapján a versenyző bri­gádok tagjai prémium címén a munkaegységre járó részese­désen kívül munkaegységen­ként átlagosan 4 forint több­letjövedelmet kapnak. Németh Imre tanácskozáson napirendre ke­rültek a fejlődő szocialista ke­reskedelem égető problémái, amelyeknek középpontjában természetesen a szocialista ori- gádok tevékenysége és felada­tai voltak. A tervek szerint a kiskereskedelem városunkban 3,5 százalékos forgalomemel­kedéssel számol. Ennek érde­kében sok a tennivaló az ész­szerű készletgazdálkodás és a kiszolgálás színvonalának eme- ’ése, továbbá a bolti munka- fegyelem javítása a helyiségek korszerűsítése, valamint a ta­karékosság érdekében. A szo­cialista címért küzdő brigádok, boltegységek az udvarias, ba­rátságos kiszolgálással, a mun- kaverseny-mozgalomban, a tár­sadalmi tulajdon védelmében jó példát akarnak mutatni. Szó esett a tanácskozáson a kereskedelmi dolgozók művelt­ségi színvonalának emeléséről is, ami társadalmi fejlődésünk­ben szükségszerű követelmény. A brigádokra vár most ezek megvalósítása, hogy a pult mindkét oldalán minden rend­ben legyen. Tóth György 1 Dr. Springer Jó­zsef alpári állator­vossal az ismeret, ségünk akkor kez­dődött, amikor né­hány évvel ezelőtt Tiszaújfalu mellett egy utast vett fel kocsijára és Fél­egyházán a szülő­otthonnál kettőt tett le, mert út­közben megszüle­tett a gyermek. Ás­óin többször talál­koztunk az örök­mozgó) állatorvos­sal. Az alpári ta­nács vb és tanács­ülésein, a mező­gazdasági állandó bizottságnál, ahol elnöki tisztséget tölt be. a Hazafias Népfrontnál, a ter­melőszövetkezet­ben. Nemcsak szem-t Az állatorvos lélője, hanem irá­nyító résztvevője Alpár és Tiszaúj­falu községek fej­lődésének, őre a megye állategész­ségügyének. Az utóbbi időben há­romszor jártam ná­la, mire végre ott­hon találtam. Ép­pen lehúzta félláb­szárig sáros csiz­máját. amikor ter­vezett pihenésében megzavartuk. Dr. Springer Jó­zsef tíz éve tevé­kenykedik Alpáron és környékén. Ak­kor 18 tehén, 11 ló és egy juhnyáj tar­tozott a közös gaz­daságba, ma 100 szarvasmarha, Í00 ló. 5000 sertés, 4000 juh, 30 000 baromfi biztosítja a mező- gazdaság fejlődé­sét. Mint mezőgaz­dasági szakember, a szakmunkáskép­zés intenzívebb be­vezetését, népsze­rűsítését, elterjesz­tését tartja legfon­tosabb feladatnak. Szerinte vannak most is a tsz-ek- ben olyan gazdák, akiknek gyakorla­tuk van az állat- tenyésztésben, a borjúnevelésben, de nem vállalják, mert lealacsonyitónak tartják. Pedig az állattenyésztés egyik legfontosabb, legszebb, és jöve­delmezővé tehető igazi szakmunka. T. M,

Next

/
Thumbnails
Contents