Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1965-01-22 / 3. szám
proletár fai, egyesüljetek Ara: 60 fillér KÖZLÖNY X. évfolyam, 3. szám •k A PETŐFI NÉPE FÉLEGVHAZIKIADASA k Kiskunfélegyháza, 1963. jan. 22. * Első az országos versenyben Félegyháza legrégibb üzeme Látogató» a dohánybeváltóban Az 1876-ban alapított dohánybeváltó üzem az 1964-es évben is dicsőséget szerzett városunknak: az ország tíz dohányszárító telepe között indított gazdaságossági versenyt — az 1963. évhez hasonlóan — újból megnyerte. Az örömhír hallatára felkerestük a „dohánygyárat” — így nevezik a félegyháziak ezt az üzemet, ahol Nagy Imre üzemvezető megerősíti a hírt, de részletes számadatokat még nem tud mondani, mert a verseny kiértékelése hivatalosan még nem érkezett meg. Ettől függetlenül azonban nem jöttünk el tőlük üres jegyzetfüzettel. Az első bejegyzés már a portásfülkében megtörtént. Különleges öltözetben, mintha az Északi-sarkra, vagy a Holdra indulna, ott várakozott egy elvtársnő, s csak amikor mosolyogva felemelte szélvédő szemüvegét, ismertük fel, hogy az egyik brigád vezetője: Fekete Pálné országgyűlési képviselő. A szabolcsi dohány beváltása még be sem fejeződött, máris indulnak ki a termelőkhöz szerződést kötni, az idei év sikerének alapjait lerakni. Közel ezer hold az a terület, amelynek, termését a félegyházi üzem veszi át és készíti elő feldolgozásra, a dohánygyárak számára. Két fajta dohányt terŰj húsvágó gép A Bács-Kiskun megyei Húsfel dolgozó Vállalat kiskunfélegyházi üzemében javában folyik a korsz erüsítés. A képen látható „mindent tudó’* gép is nagyban hozz zájárult ahhoz, hogy a heti 300 mázsa töltelékáru elkészüljön. A 120 lóerős villanymotor meghajtású gép húst vág, kever, húspépet ké szít Pál János szakmunkás irányítása mellett. (Lakatos József felvétele.) Megkezdődött a mérlegbeszámolók fe'.ül vizsgálata A Kiskunfélegyházi Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályán — mindig sok a munka —, de különösen nagy a „hajrá” ilyenkor januárban — a zárszámadások előkészítésének idején. A mezőgazdasági osztály dolgozói naponta 2—3 tsz zárszámadási mérlegét vizsgálják felül, így érthető, hogy a 18 tsz, a 16 tszcs és az egy szakszövetkezet egész évi gazdasági tevékenységének számszaki ellenőrzése nem könnyű feladat. Az eddig tapasztaltak azt mutatják, hogy a legtöbb gazdaságban a vezetők már jó előre felkészültek, ismerik a zárszámadás írásos tennivalóit. Természetesen, még akadnak olyan bosszantó apróbb tévedések, hogy a darab helyett mázsát, és fordítva, írnak. Az egyik leltározó bizottság a burgonyát darabban jegyezte fel mázsa helyett. A zárszámadási mérlegeket a mezőgazdasági osztály hagyja jóvá január 31-én. melleinek: hevesit, amit zölden vesznek át és az üzemben szárítanak, valamint szabolcsit, amit szárított állapotban, éppen most hordanak be a tsz-ek. így ennek tényszámai még nem ismeretesek. A hevesi dohány sok évi átlaga szárított állapotban holdanként 5—6 mázsa között mozog. 1963-ban azonban 7,8 mázsa, tavaly pedig 7 mázsa volt az átlagtermés. A mennyiséggel tehát nem volt baj. Jelentős gondot okozott azonban az exportterv teljesítésében a peronoszpóraf er tőzés, ami miatt foltosak lettek a dohánylevelek, ezért exportra alkalmatlanok. A városból a Kiskunság Tsz tartozik a legjobb „partnerek’’ közé, az 1964. évben 12 holdról 588 mázsa zöld dohányt hozott be 122 400 forint értékben, 49 mázsa átlagterméssel 10 200 forint jövedelmet ért el egy holdról. A járásban a pálmonostori KelTíi Féry Tsz jár az élen, 51 holdon 56 mázsás átlagtermést takarított be zöld dohányból, amiért 614 ezer forintot, kapott. Egy hold dohány 12 054 forintot jövedelmezett. Hétmillió forint a villanyhálózat fejlesztésére A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat kiskunfélegyházi üzemvezetőségéhez a városon kívül még 18 község is tartozik. A hálózat hossza 365 kilométer, háromszor annyi, mint Budapest, Kiskunfélegyháza közötti távolság. Ezt a drót- rengeteget mindössze 74 dolgozóval tartják üzemben, akik közül a fizikai dolgozók száma 66. Ha felosztjuk a nagy területet a dolgozók között, rájövünk, hogy minden szerelőpárra tizenegy kilométer jut. S ha elgondoljuk, hogy 365 ezer méter hosszúságú területen mennyi külső behatásnak, rongálódásnak, természeti csapásnak van kitéve ez a hálózat, mindjárt másképpen szemléljük ennek a kis csoport szakembernek áldozatos és veszélyes munkáját, és nem csak akkor veszünk tudomást róluk, amikor valami okból üzemzavar keletkezik. A most lezárt 1964-es esztendőt eredményesen fejezték be. Villanyt adtak a Bem és Kiskunság Tsz-eknek, a Dózsa Tsz 2. számú üzemegységének, a pálmonostori Keleti Fény, a kecskeméti Alkotmány, a nyárlőrinci Aranykalász, a lakiteleki Szikra, az orgoványi Sallai, a lászlófalvi Üj Tavasz és Kossuth Tsz-nek. Üj hálózatot kapott a Bankfalu, a Csólyosi út melletti városrész és az V. kerület egy része. Alpáron, Tisza- újfalun és Csólyospáloson bővíEgy ellenőrzés tapasztalatai A járási-városi népi ellenőrző bizottság, a közelmúltban két alkalommal tartott számos társadalmi ellenőr részvételével vizsgálatot a helyi boltokban. Az egyik vizsgálatot az ünnepek előtti megnövekedett forgalom idején tartották az állami és szövetkezeti boltokban. Mind a két ellenőrzésnek egyöntetűen az volt a tapasztalata, hogy a boltok dolgozói pontosan igyekeznek kiszolgálni a vásárlókat és tévedés, helytejen mérés csak nagyon ritkán fordul elő. A legtöbb eladó szinte hiba nélkül végzi felelősségteljes munkáját. Érdekes, hogy a tévedések legtöbbször nem a fogyasztók, hanem a bolt kárára történtek. Az előre csomagolt áruk közül a cukornál, lisztnél, rizsnél egykét dekás eltérést észleltek eseA Bem Tsz-ben Mivel töltik a téli hónapokat a termelőszövetkezetek gazdái? — Ez a kérdés vár feleletet és erre válaszolunk, amikor találomra felkerestük városunk egyik — nem a legnagyobbak A. libatömő közösség eredménye A Kiskunmajsai Földműves- '/.zőíetkezet két libatömő közössege beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Jó eredményük hozzájárult, hogy a község 1650 mázsa baromfit adott el a felvásárlóknak és azzal éves tervét túlteljesítette. A májliba árát 27 forintban állapították meg és a termelők -— minden leszerződött liba után — 25 kg tákarmányjuttatásban is részesültek. A tömőközösség az idei első negyedévre újabb ezer libára szerződött, amelyből eddig több mint 50 mázsát már átadtak a felvásárlóknak. A közösség elnöke Balogh Sándorné több mint 900, Bakró László pedig 700 libát hizlalt meg és értékesített. ,.10111-1 ■ nUliiii közé tartozó közös gazdaságát: a Rákóczi Termelőszövetkezetet. Náluk sem volt téli szünet, ők sem aludtak át a telet. Novemberben javában folyt az 50 holdas kajszibarack telepítése, decemberben 38 hold őszibarackos csemetéi is a földbe kerültek. Ezzel egy időben előkészítették a fiatal őszibarackos bekerítését, amit az év végéig be is fejeztek. A nagyüzemi szőlőben, helyükre rakták a kordonok kifeszítésére szolgáló betonoszlopokat. Most azt várják, hogy az időj.rás lehetővé tegye és akkor folytatják a szőlő- és gyümölcstelepítést. Az előirányzatok szerint szőlőültetvényüket 50, a gyümölcsöst pedig 25 holddal gyarapítják ezen a tavaszon. 1 .HMin ti tenként, azonban amennyivel az egyik csomag kevesebb volt, szinte ugyanannyival a másik többet mutatott. Előfordult, hogy a számolásban tévedtek az eladók, azonban a megvizsgált esetben ez is a bolt kárára történt. Az üzletekben alkalmazott súlyok és mérlegek hitelesítése megfelelő volt és a pontos mérésre alkalmasak. Lejárt szavatosságú élelmiszert csak jelentéktelen mennyiségben találtak az ellenőrök és azokat felkérésükre azonnal kivonták a forgalomból. tették a hálózatot. A jobb áramellátás érdekében a Berzsenyi utcában új trafo-állomást építettek, Kiskunmajsán pedig kettőt létesítettek. Az idén tovább folytatják a hálózatfejlesztést, mintegy hétmillió forintos kerettel. Villamosítják Petőfiszállás és Pál- monostora két-két termelőszövetkezetét, az orgoványi Kossuth és Rákóczi Tsz-eket, valamint a lászlófalvi Alkotmány Tsz-t. Kiskunfélegyházán 100 ezer forintos beruházással tovább korszerűsítik a közvilágítást. Hálózatbővítés lesz Félegyházán, Alpáron, 'Piszaújfalun, Jász- szentlászlón. Kiskunmajsán másfél milliós beruházással korszerűsítik az elavult hálózatot, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Előbbre lép'ek A kiskunfélegyházi termelőszövetkezetek zárszámadásai számszakilag elkészültek, s azokat jelenleg a Magyar Nemzeti Bank. helyi fiókja vizsgálja felül, s rövidesen megerősítésükre is sor kerül. Sőt a. jó eredményeket felmutató lúdtenyésztő közös vállalkozását már jóvá is hagyták. Már az eddig ismert előzetes adatok azt bizonyítják, hogy 1964-ben szövetkezeteink tovább léptek előre. Külön érdekesség, hogy főleg az eddig gyengébben működő termelőszövetkezetek — a Felszabadulás, a Zöldmező és a Bem Tsz — eredményei javultak sokat. Ez utóbbi 1963-ban mindössze tíz forintot fizetett munkaegységenként, most pedig 24 forint jut egyre és ezt a termelési szint emelésével érték el. Nagyon örvendetes, hogy az átszervezés óta első ízben Kiskunfélegyházán nem lesz mérleghiányos termelőszövetkezet. Bálint László Régi, rossz ízű megjegyzés: mostohák! Bennünk van valami ösztönös tiltakozás, ha halljuk. Ma nemcsak az elnevezés más. A gyermekvédelmi felügyelőségen nehéz a választás, mert a nyolcvan gyerek ne- velőszüleiröl, szinte valamennyiről a legnagyobb elismerés mellett lehet szólni. A nevek ismeretlenek, így hát én választok ki kettőt, kapásból. Az egyik: Pallagi József és felesége, a kis TÜZÉR vezetője. Az ötéves Ilonka és a 3 éves Marika otthonra talált. Melegszívűi, önzetlen emeberek, akik nem nézik, ki gyereke, akiknek az élete ezzel a tartalommal van tele; ha a két kislány mosolyNevelőszülők gos, egészséges és bújik a simogató kéz alá. Egy kislányt már felneveltek, elkerült tőlük. De a szülői szeretettel is vetélkedő érzést és nevelést sem felejti, azóta is visszajár, ellátogat. Mintha hazajönne. Es egy kicsit tényleg így is van: haza jön. A másik név: Fazekas Sándor gépállomási dolgozó és felesége. Három saját gyermekük mellett vállalták egy kislány és ”gy kisfiú nevelését. És a gyerekek olyan jól megvannak együtt. Nem érzik Fazekasék, de a gyerekek sem, hogy nem „igaziak’. Az emberség nagyszerű példái ezek, bizonyságai annak, hogy társadalmunkban új erkölcsi normák élnek már, amelyek erősebbek, mint a törvények. Senki se higgye, hagy rózsaszínű képet akartam festeni, vagy netán túldicsérni. Győződjenek meg róla. A nyolcvan család nem dicsekszik, nem kíván kitűnni, élnek. De a szívükben maradt még hely olyanok számára is, akik a szeretetnek a morzsáival is megelégednének. És nem morzsákat kapnak, hanem egész kalácsot. Hogy megtanulják az emberséget, hogy érezzék: ebben a világban az emberek egymáséit vannak. Tóth György
