Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1965-02-19 / 7. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Ara: 60 fillér • • • • FELEGl HÁZI KÖZLÖNY X. évfolyam, 7. szám A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHAZI KIADÁSA + Kiskunfélegyháza, 1965. febr. ’9. A párthatározat nyomában Félmillió pár gyermeltcipőt gyáríoüak az elmúlt évben Minden látogatásunk alkalmával találunk valami újat az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyáregységében. A fejlődés A tavaszra készülnek A naptár még februárt mutat, de a gépállomásból gépjavító állomássá átalakult üzem dolgozói már a tavasz fogadására készülnek. Képünkön Tóth Imre és Lovas Ferenc egy vetőgép javítása közben látható. (Lakatos József felvétele.) olyan gyors, hogy alig tudjuk nyomon követni, s alig tudjuk összehasonlítani az 1958-ban alapított Kiskun Cipőgyárral, amelynek a kisvárosháza épületében székelő üzemét csak túlzott nagyképűségből nevezhettük gyárnak. Mai formájával, tágas munkacsarnokával, emeletes irodaházával, 460 dolgozójával már tényleg rászolgál a cipőgyár elnevezésre. A párt és szakszervezet vezette dolgozógárdája nemcsak létszámban nőtt ötszörösére, de mérhetetlenül megnőtt öntudatban, szaktudásban, kollektív szellemben egyaránt. A pártértekezlet határozatát például valamennyien ismerik, a szakszervezet gondoskodott róla, hogy a gazdasági vezetők, műszaki értelmiség és minden dolgozó megismerje és magáévá tegye. Igyekeznek is úgy dolgozni, hogy a minőség még profilváltozás esetén se essen vissza. Az elmúlt évben 500 ezer pár gyermekcipőt szállítottak ki a cipőgyárból, 1963- ban ez a szám még csak 300 ezer pár volt, az idén már 600 ezer párat terveztek, a közeljövőben pedig hazánk összes belföldi gyermekcipőszükségletét a kecskeméti és a kiskunfélegyházi gyáregységek elégítik majd ki. A cikk elején említett meglepetést most a szabászatban munkába állított kilenc darab új gép adta, ezek nemcsak meggyorsítják, de könnyebbé is teszik a szabászok munkáját, nem is beszélve arról, hogy a legpontosabb minőségi munkát lehet velük elérni. T. M. Fellendülőben a járás juhtenyésztése A kiskunfélegyházi járás össz- terü létének közel negyedrészét rét és legelő borítja. A legcélszerűbben a juhtenyésztéssel hasznosíthatók. Amíg 1963-ban összesen 23 ezer darab juh volt a járás termelőszövetkezeteiben Tapasztalatcsere Tapasztalatcseré-látogatáson vettek részt a Szentesi Járási Tanács V. *B. művelődésügyi osztályának dolgozói Gombos József osztályvezető vezetésével a kiskunfélegyházi járásban. A kedves vendégeket Schwob Péter, a megyei tanács vb tanulmányi felügyelője és Kapusi Mihály járási tanács vb művelődési osztályvezetője és munkatársai fogadták. A járásban tett kőrútjuk során megnézték Ti- szaújíalun az új négytantermes iskolát, Alpáron az új kéttan- termes. közművesített politechnikai műhelyt és a napközi otthont. Megtekintették a petőfi- szállási művelődési otthont. Pálmonostorán részt vettek a színjátszók esti próbáján. Másnap Jászszentlászlón megnézték a négytantermes, közművesített, újjáépített óvodát, és a közelmúltban felavatott pedagógus iker szolgálati lakást. Szánkon pedig a most felújított kultúrházat. Hosszasan időztek a Szánk Tázlári úti részben osztott iskolában, ahol népművelési ügyvezetőség, szakmunkás- képzés, felnőttoktatás, a felső tagozat osztályaiban szakrendszerű oktatás és már második éve orosz nyelvoktatás is van. Kiskunmajsán a napközi otthont, a községi könyvtárat, délután pedig az impozáns művelődési házat nézték meg. Este részt vettek az országban csak itt működő dolgozók iskolája kísérleti tagozatainak vizsgáin. A vendégek véleménye szerint a járásban a művelődésügyi intézményekben eredményes munka folyik. Balogh Ödön és termelőszövetkezeti csoportjaiban, addig 1964. évben már 29 ezer darabra futott fel a létszám. A juhállomány mennyiségi növekedésével azonban nem tartott lépést a minőségi fejlődés. Igen alacsony a gyapjúhozam és a száz anyajuhra eső bárányozási arány. Éppen ezért a járás termelőszövetkezetei idei tervükben a juhtenyésztésben a minőség javítását irányozták elő. A jelenlegi egy juhra eső o,5—3,7 kilogrammos gyapjú hozamot, 3,8—4 kilogrammra tervezik felemelni; HATÁRSZEMLE Megkezdődött az őszi vetések ápolása A járás szántóterületének 38,3 százalékán — 23 600 holdon — kenyérgabonavetés van. Már ez a második év, hogy a járás termelőszövetkezetei és termelőszövetkezeti csoportjai együttesen több mint 2000 holddal nagyobb területen vetnek kenyér- gabonát, mint az azt megelőző években. Ez is bizonyítja azt, hogy a járásban a termelő egységek erejükhöz mérten hozzájárulnak az országos programhoz — a kenyérgabona hazai termésből való biztosításához. Bár, egy kissé még korai a tél elmúlására gondolni, ezért a kenyérgabonavetések határszemléjéről csak az eddigi tapasztalatok alapján adhatunk tudósítást. Először is, ahol az optimális vezetési határidőket betartották, azokon a helyeken az enyhe tél folyamán továbberősödtek a vetések. Általános tapasztalat jelenleg az, hogy sok a belvíz, ezért a szokványos foltokban megjelenő belvizek elvezetését azonnal meg kell kezdeni. Ezt teszik a szanki, a kömpöci és a jászszentlászlói termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok gazdái. A belvizek elvezetésében segítik a szövetkezeteket a Vízgazdálkodási társulatok is. Ahol a. vizek elvezetése már megtörtént, ott megkezdődött a nitrogén műtrágya első adagjának kiszórása. Így például a gátéri Aranykalász és a tiszaújfalui szövetkezetekben. Újjáalakult a városi kultúrál s bizottság Február 4-én újjáalakult a pártbizottság mellett működő, a propaganda és művelődési osztály irányítása alatt álló városi kulturális bizottság. Elnöke: Bányai Ferenc, a propaganda és művelődési osztály vezetője, elnökhelyettese: Betise György tanulmányi felügyelő, titkára: Bodor Miklós, városi népművelési felügyelő. Az' ülésén résztvett a kulturális bizottság 20 tagja, köztük Gila Istvánná művelődési osztályvezető, dr. Fazekas Lajos kórházi igazgató, Bohus Mihály, a népfront városi titkára és Kiskunfélegyháza művelődésügyi intézményeinek vezetői. A kulturális bizottság megtárgyalta a városban működő munkásakadémiák helyzetét, a kulturális szemle állását, a honvédelmi propagandamunka soron levő feladatait. Megvitatta a kulturális bizottság a Magyar Televízió márciusban induló új versenyprogramját, mely versenyző varosok néven indul majd. A bizottság elhatározta, hogy Kiskunfélegyháza város 1965. március 1-ig benevez a versenybe. Végül a kulturális bizottság minden megtárgyalt kérdésben határozatot hozott. Előrelátó tsz-gazdaságok Új bolt — új emberek Vidéki ismerősömmel beszélgettem. Elmondta, hogy szemüveget csináltatott az OFOTÉRT-ban, s tévedés folytán kevesebb pénzt kapott vissza. Néhány perc múlva visszatért, s megnyugtatták, hogy pénztárzáráskor figyelni fogják az összeget. Két hét telt el, amikor a kész szemüvegért beutazott, s ahogy bevallotta, már letett arról, hogy meglesz a nyolc forint. Egy kicsit ő is kételkedett, hátha tévesen reklamált, s a pénzt máshol költötte el. A tokot mosolyogva nyújtotta át Vlncze Etelka, benne a pénzzel és a szemüveggel. Ilyen előzmények után kerestem fel az új boltot, amelyet valamennyien örömmel üdvözöltünk december M-i megnyitásakor. Eszik Imre. a boltvezető, maga is fiatalember, kérésemre előkeresi a fiókból a mindent tudó füzetet. Januárban ötvenkilencezer forintot forgalmaztak. Négyszázöt esetben adtak ki receptre szemüveget, ami a forgalom zömét, 43 ezer forintot jelent. S ahogy nézegettem a különleges és szép árucikkek között, örömmel fedeztem fel, hogy például napszemüvegben minden igényt ki tudnak elégíteni, a Pentinától a Werráig számos féRyképezőgép-típus között válogathatok, de ott vannak a polcon a különböző nagyítók, fénymérők is. TÓTH GYÖRGY kor tudtam meg azt is, hogy a városban tizenegy, a járásban tizennyolc tsz működik. A városban ötnek, a járásban pedig csak kettőnek nincs TÁV biztosítása. Ez a Termelőszövetkezetek Általános Vagyonbiztosítását jelenti. S hogy hasznos-e, arról dr. Patkó elvtárs beszámolója tanúskodott. Az alpári BúzakalászV^Tsz ártérijén levő földjeit, főkenfcfcJícuTtúrDOvénye- ket, a tavaszi ár elöntött, k félmilliót kaptak kártérítési Ugyanez volt a helyzet a ^f újfalusi Alkotmánynál is, kétszázezer forint került kiűzetésre. "i&l •oaetbei^Jizeitek állatelhullás *&án ‘összesen^ 22,1 ezer forintót, \t járás tetyleté vagyonkárok után' 1 rytmo 659, ezer forintot kaptak a termelő-■* szövetkezetek. Jégkár és állatkár összesítetten 438 ezer forintot jelent. Nagy számok és sok olyan eset, kár, amelyet előre tervezni nem lehet. Az előrelátó tsz-ek azonban gondoskodnak arról, hogy a gazdálkodás jól alapozott legyen. Azt, hogy a város termelőszövetkezetei deficitmentesen tudnak zárszámadást készíteni, elősegítette az Állami Biztosító segítségadása is, s meggondolandó, hogy a többi tsz is helyesen tenné, ha az évi költségvetésben ott szerepelne a biztosítás díja is. A mezőgazdaságban dolgozóknak nagy segítség még a háztáji általános biztosítás, amelyet a TÁV-val együtt érdemes megemlíteni. Egyéni jégkár miatt 134 ezer forint került a gazdák zsebébe, de ez a biztosftásfaita is széles körben kártalanítja őket a tűzkártól egészen a balesetig, T. Gy. Beleszédül az ember a sok rövidítésbe: GASCÖ, ÉHÁ, TÁV meg ehhez hasonlók. Az Állami Biztosító helyi fiókjához látogattam el és magyaráztattam az érthetetlen jeleket. Nem vagyok mezőgazdasági szakember, nem szégyellem bevallani, ak-
