Félegyházi Közlöny, 1964 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1964-07-31 / 31. szám

Pitág proletárjai, egyesüljetek! Ara• 60 fillér • • KÖZLÖNY IX. évfolyam, 31. szám A PETŐFI NÉPE FÉLEGYHAZI KIADÄSA Kiskunfélegyháza, 1961. júl. 31. A földekről jelentjük Kombájnok vágják a silókukoricát A legnagyobb zöldtömeget adó silókukorica betakarítása járás- szerte megkezdődött. A járás­ban és városban közel 2300 hol­dat nagy teljesítményű szovjet silózó kombájnokkal vágnak le. A 2—3 méter magasra nőtt silókukoricát a tsz-gazdaságok időben megkezdték betakaríta­ni. A kiskunfélegyházi Petőfi Tsz gazdái már a múlt héten hozzáláttak 70 hold igen jó ter­mést ígérő silókukorica betaka­rításához. Segítséget kaptak más tsz-ektől is. E héten kezdte meg a silózást a Dózsa Tsz, Vörös Október és Eem Tsz. A kiskun­félegyházi város tsz-ei több mint 1000 holdról takarítják be a magas termést ígérő értékes silókukoricát, mely a szarvas­marhaállomány takarmányának alapját képezi. A járásban 5 silókombájnnal végzik a silózást. Elsőnek a gát­éri Aranykalász Tsz kezdte meg 255 hold silókukorica betakarí­tását. A jászszentlászlói Üj Ba­rázda Tsz segíti a mellette levő Virágzó Tsz-t, a pálmonostori Keleti Fény és Béke Tsz-t gé­pekkel, kisegítő személyzettel, hogy e fontos, nagy értéket kép­viselő növényt, a silókukoricát Jöhet a gépi A rakodás megfelel a tűzbiztonság követelményeinek — állapította meg Tóth Imre tűzoltóparancsnok, a kunszállási Alkotmány Tsz szérűjén. Kezdődhet a cséplés. —• (Lakatos József felvétele^) Napi 2000 páron felül Előnyére vált a cipőgyártásnak az átszervezés „öregbetűs” címmel adtuk tudtára annak idején az olva­sónak, hogy az 1958. január 16-án megnyílt cipőüzem 72 dolgozója egy nap alatt 150 pár gyermekcipőt fejezett be, szeptemberben pedig azt, hogy a napi termelése már közel 400 pár. Hol tartanak már ettől ma a cipőüzem dolgozói? Az év ele­jén „még csak” 1300 pár volt a napi teljesítés, a második ne- negyedévben 130 ezer párat gyár­tottak. A negyedik negyedévi tervük mar 149 ezer pár gyer­mekcipő készítését szabja meg. A fejlődés azonban belátha­tatlan. Két év múlva 4000. a négy év előtti terme'ésnek tíz­szerese lesz a napi terv, amit nem is hosszú idő alatt 7000 párra akarnak felfokozni. Ebóo'l a néhány számból is látható, hogy jót tett a Kiskun Cipőüzemnek, hogy az Alföldi Cipőgyár Kiskunsági Gyáregy­sége lett belőle, hogy nagy­üzemi szinten, korszerű tech­nológiával és egyre jobb körül­mények között működhet dol­gozó gárdája. Gyártmányuk felerészben magasszárú gyermekcipő, fele pedig szandál. A közeljövőben bővül a profil: 38-as számig gyártani fogják az úgynevezett Kamasz-cipőket is. A minőség kielégítőnek mondható, a 90 százalékra előirányzottat 90,7 százalékra javították. Az elő­irányzott átlagbért és anyaghá­nyadot is betartották. A 370 dolgozó között sok olyan nő, édesanya van, akit a fáradsá­gos utazgatástól, vidékre já­rástól mentett meg az üzem alapítása. határidőben be tudják takarí­tani. Silókészítés nagy hozzáértést igényel, mert egy-egy megkez­dett silógödröt nem lehet na­pokig töltögetni, jól kell tömö­ríteni és ezt követően légmen­tesen lezárni, majd a tetején levő földréteget rendszeresen gondozni. Gyors ütemben halad a cséplés A járásban és városban 56 cséplőgép fogyasztja az asz- tagba rakott gabonát. Naponta több mint 60 vagon szem ke­rül a zsákokba és magtárakba. A termésátlagok 2—3 mázsá­val jobbak a tavalyinál. A cséplőgépek dolgozói ha a jelen­legi ütemet tartják, akkor ezt a fontos munkát augusztus 20-ig járásszerte be lehet be- jezni. Az első hírek, Kömpöc- ről és Kiskunmajsáról érkez­tek, az ottani tszcs-k közül né­hány már be is fejezte a csép- lést. A kombájnszalma többségét már letakarítottak a tarlókról és a tarlóhántáijt .140 erőgép végzi. A traktorok 30 százalé­ka dolgozik kettős műszakban. O. J. Túlteljesítette tervét a nyomda Kétszázötven mázsa papír fél év alatt Féléves tervét 109 százalékra teljesítette a félegyházi nyom­da. Fedig az első negyedév le­maradása után senki sem re­mélt ilyen eredményt. Igaz, a Láng Gépgyártól egy korszerű automata gyorssajtó géppel szaporodott állományuk, de az eredmény elsősorban a kitűnő kollektíva érdeme. Néhány szám a fél évről: Több mint 250 mázsa papirost használtak fel. Tóth elvtárs elmondotta, hogy a megye 120 mozijának és sok művelődési háznak plakátjait ők nyomják. Nagyon sok megrendelést kap­nak a Nyomtatványellátó Vál­lalattól, s azokat kifogástalan minőségben készítik el. Ottlé­temkor az egyik gépen szovjet exportra készült gyógyszerek­hez cirilbetűs használati uta­sításokat nyomtak. Most 750 ezer darab készül, legutóbb már 1 milliót leszállítottak a megrendelőnek. A budapesti, tatai, kecskeméti és félegyházi cipőgyáraknak három színnyo­mású címkéket készítenek. Meghívók, levelezőlapok, röp­cédulák, gyászjelentések, ame­lyek a félegyházi nyomda gé­pei alól a tengernyi betühal- mazból kikerülnek. Régi ismerőse vagyok a nyomdának, de meglepő, hogy Úttörőtáborok Űttörők zsivalyától hangosak a táborok. Izgatott mamák ér­deklődnek levélben csemeté­jüktől, elég-e a koszt, aztán megérkezik az ifjú úttörő egészségesen, kigömbölyödve és hosszú hónapokig meséli a tá­bor élményeit. Az idén is út­rakeltek az úttörők, hogy a jól végzett iskolaév után pi­henjenek, országot lássanak. Tizenkét csapat küldi el tag­jait a tíznapos váltótáborokba. Sokan most látják először Mis­kolc-Tapolcát. Az első turnus már hazaérkezett, hogy átadja a helyét a többieknek. Nyolc iskola csapata szervezett há­romszáz fő részére önálló tá­borokat. Így például Sikondán és Visegrádon ütötték fel sát­rukat a félegyházi úttörők. S mert még mindig nagyon sok jelentkező maradt, 11 csoport hatszáz fiatallal országjáró ki­rándulásokra indult, Budapest­tel és Szegeddel ismerkednek, a többiek a Balatont keresik fel. Sazdag, szép programot biztosítottak a táborozóknak. A vérbeli táboréletet ízlelhetik meg, önellátók, jól szervezett Sok kicsi sokra megy... A lakosság alig ismeri, de a népgazdaság nagyra értékeli azt a munkát, amit a MÉH vállalat dolgozói az ifjúság tá­mogatásával a hasznos hulladék összegyűjtésével kifejt. A Pest, Bács, Nógrád megyei MÉH vállalat félegyházi tele­pét meglátogatva, szép ered­ményekről számolhatunk be la­punk olvasóinak. A mintegy harmincféle fő­cikk közül az első fél évben vasból 1558 mázsát, a második fél évben 3100 mázsát, rongy­ból 154, illetve 187 mázsát, pa­pírból 268 és 350 mázsát gyűj­töttek be a telepen. Hogy a MÉH vállalat mun­kája mennyire függ az ifjúság segítségétől, és az ifjúság mun­kája a jó szervezéstől, igazol­ja az Alpári Árpád Úttörőcsa­pat kiváló eredménye: másfél nap alatt 204 gyerek 80 mázsa vasat és 5 mázsa egyéb hasz­nos hulladékot gyűjtött össze és szállított be a telepre. irányítással maguk biztosítják a nyaralás zavartalanságát. A KISZ-bizottság állandó felügye­letet gyakorol, hogy semmi akadálya ne legyen a gondta­lan, élményekben gazdag pi­henésnek. KISZ-es ifivezetők segítenek minden táborban a legifjabbaknak, szervezik a ki­rándulásokat, irányítják a tá­boréletet. A romantikára vágyó ifjú úttörők kedvükre élvezhetik a táborok nyújtotta kalandokat, sok szépet, újat látva, élmé­nyekkel gazdagon térhetnek vissza majd az iskola padjai­ba. néhány év alatt milyen nagy fejlődésen mentek keresztül nemcsak a gepek mennyiségé­ben, hanem a termelés és ter­melékenység növekedésében is. A néhány évvel ezelőtti bat- hét idősebb dolgozó mellé sok fiatal sorakozott fel a növekvő feladatok elvégzésére. Ma hu- szonhatan dolgoznak az üzem­ben és jó nevelő munkájukat dicséri, hogy Kecskemétnek is adtak szakképzett nyomdászo­kat. A nyomda további fejlő­désének, sajnos, eddig akadá­lyozója volt a kis helyiség. Most azonban a Tőzegkiter­melő Vállalat új helyiségeket kap, s az ö régi helyüket a nyomda foglalhatja el. Bálint László Átalakítják a bútorüzletet A város bútorellátásának ne­hézségeiben része volt annak is, hogy az amúgy is szűk bolt még rendes raktárépülettel sem rendelkezett. így aztán az üz­letben hegyén-hátán volt min­den. Sokszor ki kellett „bá­nyászni” a kért árut. Örömmel hallottuk a hírt, hogy az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat közel 450 ezer forintos beruhá­zással modern, korszerű rak­tárépületet épített. A 240 négy­zetméter alapterületű raktárban 10 vagon bútor fér el. A ki­vitelezést a Vegyesipari és Szolgáltató Vállalat készítette, s a gondosan, lelkiismeretesen végzett munkát határidőre át is adták. A vállalat a III. negyedévben újabb beruházással segít a bú­tor-gondok enyhítésében. A je­lenlegi bútorboltot lakberende­zési bolttá alakítják át, így aztán a vásárolt szobabútorhoz mindjárt ki lehet választani a csillárt, függönyt, szőnyegeket. A kiképzendő boxokban helye­zik el a bútorokat a hozzávaló tartozékokkal. A vevő az árut a boltban fizeti és blokk elle­nében a raktárból szállíthatja el. Haranglornyok a Tátra alatt (2.) Rohan a gyors. Szlovákia északi részében járunk. A közel tízperces alagút után már gyorsan közeledik Poprád. Fejlődő nagyváros a Tátra tövében. Négy ki­sebb helységet csa­toltak hozzá, össze­építik. Szlovák-sváb házaspárnál szél­iünk meg Szepes- szombaton. A háza­kon zsindely és tör­ténelem. Az udvar ''égén a méhesből látni a Tátrát. A Ie- ”egő éles. tiszta. Alig pár kilométer­re tőlünk Mateocz, :°lenleg Poprád egv része, amely 1200 körül már város volt. Az első benyo­mások: Rengeteg söröző, büfé, önki­szolgáló boltok, a dupla, egy adag őrölt kávé a csésze alján, amit nyakon öntenek forró víz­zel. A cukrászdák­ban szeszes italt nem lehet fogyasz­tani. A sör a sörö­zőkbe való. Ütban Késmárk felé, szeszélyesen kanyarog körülöt­tünk a Poprád. Számtalanszor ke­resztezi utunkat, ringatja a hátán a pelyhes libákat, vi­rágszirmot, és a vo­nat remegő képét. Kopognak lépteink a fahídon. lenézünk a köveket simogató sebes folyású vízre, de már harangszó hívogat. A szepesi templomok jelleg­zetessége, hogy a harangokat külön haranglábon helye­zik el, a templom tornya inkább meg­figyelőhely jellegű. A késmárki torony 1591-ben épült. Nemrég tatarozták, még friss a festék rajta. Az évszáza­dok hangulata an­nál régibb. Mellette a templom, a tor­nya zsindelyes, oromdíszes, bádog­zászlós. Idős néni szegődik nyomunké ba. Csak azt tudja, hogy a templomot több mint ötszáz éve építették, táb­lát, magyarázó szö­veget viszont hiába keresünk a temp­lom műemlék-jelle­gére, történetére, sehol sem találunk. Tóth György

Next

/
Thumbnails
Contents