Félegyházi Közlöny, 1964 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-10 / 2. szám

•* WMjjf protetdrflut, egyeaiijetekl Arm 60 m* • » FElIGYHAZI ROZIM IX. évfolyam, 2. szám * A PETŐFI NÉPE FeLEGYHÄZIKIADÄSA * Kiskunfélegyháza. 1964. január 1*. Kedveső kilátások Jól szervezeti leltározás az Új Élet Tsz-ben A félegyházi Űj Élet Tsz nem a legnagyobb és nem is a leg­jobb a város termelőszövetkeze­tei között. Az Üj Élet vezetését 1961-ben Sági Pál vette át, de, sajnos, mind a mai napig egy­részt megfelelő szakemberek hiánya, másrészt — s ezt őszin­tén meg kell mondani — nagy­fokú szervezetlenség miatt nem tudta fellendíteni a szövetkeze­tét. Ez az oka annak, hogy az elmúlt év sem hozta meg a várt eredményeket, s a ki­tűzött célt: Ötmillióval több A megyei Finommechanikai Vállalat telepén a munkások létszáma az elmúlt évben hat­vannal emelkedett. Jelenleg 180-an dolgoznak az üzemben. Az évi teljesítményről és az 1964. évi tervről Szabó Lajos telepvezető a következőket mondotta: — Termelésünk értéke 5 mil­lióval emelkedett. Ami azt je­lenti. hogy tervünket maradék­talanul teljesítettük. Saját erőnkből egy nagyméretű szere­lőcsarnokot építettünk. Ebben már a tavasszal iskolai beren­dezésekéi, padokat, székeket fo­gunk gyártani. Több kisebb-na gyobb épületet emeltünk egész­ségügyi létesítményeink elhelye­zésére. egy gazdára jutó 12 ezer forint háztáji nélküli jövedelmet nem érték el. S bár a városi átlag­tól nem maradtak el, a 9000 fo­rint messze elmarad a tervezet­től. Nemrég kapott a szövetke­zet egy növénytermesztő agro- nómust, s a közeljövőben egy állattenyésztő is segíti majd a közös gazdaság gazdálkodását. Ebben az évben az Űj Élet tel­jesen az állattenyésztésre tér át, s az elnök szerint ehhez a fel­tételek jórészt biztosítottak is. Ezt a célt szolgálta egyébként a jól előkészített leltár is. A termelőszövetkezet leg­jobb, leglelkiismeretesebb dolgozóiból három leltározó brigádot alakítottak, s egyik legfontosabb feladatuk­nak a brigádok a pontos, reális takarmánykészlet felmérését, valamint a nagyszámú állatállo­mány számbavételét tekintették. A leltár szerint 280 szarvas- marha, 55 anyakoca, 125 hízó­sertés, 420 birka és mintegy 250 darabból álló pulykatörzsből te­vődik az állatállomány. A leltározással a brigádok a beütemezés napjára, de­cember 31-re készen voltak. A leltározó brigádok ellenőrzé­sét a szakvezetők végezték, s azt állapították meg, hogy a pon­tos. gondos leltár jó kiindulást alapot ad a szakvezetés számá­ra az 1964-es évre. A szakosítás, a már említett szakemberek be­kapcsolódásával, reméljük a Tovább növekedett a járás és város termelőszövetkezeteinek vagyona A szövetkezeti gazdaságok sa­ját erőforrásaik kihasználása mellett fokozottabban vették igénybe az állam által nyújtott hosszú és középlejáratú hitele­ket. Mindez a gyorsabb ered­mények elérését, a gyengén gaz­dálkodó tsz-ek megszilárdulását eredményezd az esetben, ha a rendelkezésre bocsátott hitele­ket ésszerűen használják fel. A járás és város szövetkezeti gazdaságai több mint 41 millió forintot költöttek 1963. évben építkezésre, beruházásra. To­vább növelték a szarvasmarha­férőhelyek számát, amely közel 5 millió forintba került, azon­ban az épületek kihasználása még egyes gazdaságokban nem kielégítő. A szövetkezeti pa­rasztság munkáját könnyítik meg az elmúlt évben vásárolt gépek, melyek értéke több mint 7 millió forint. Szőlő- és gyümölcstelepítésre és talajjavításra 21 millió fo­rintot költöttek a nagyüzemi gazdaságok. Ma ezek hatalmas beruházások, de 1965-ben már termőre fordulnak az első ültet­vények, és ezt követő években a termés megkétszereződik. Ez azt is jelenti, hogy például 1963. évben csak a borfelvásár­lás után 46 millió forintot fi­zettek ki a termelőknek. Ha ez megkétszereződne, egy év alatt a borértékesítés után közel 100 millió forintot vehetnek fel a termelők. Ebből a hosszú lejá­ratú hitelt már 20—25 év alatt — a jövedelem tervszerű eme­lése mellett is — könnyebb lesz visszafizetni. Fontos feladat, hogy a léte­sítmények jól legyenek haszno­sítva, kihasználva, mert ez nagymértékben befolyásolja az üzem gazdaságosságát. munka sokkal szervezettebbé válik, s ebben az évben az Üj Élet jelentős lépést tehet előre. Ehhez azonban szükséges a tervezett két istálló és törzsliba- ól mielőbbi felépítése, a sertés- fiaztató korszerűsítése és a csi­benevelőházak építése. Sági Pál elnök szerint a tagság szorgal­mával nem lesz hiba. s ha az összefogás is szorosabbá válik, a ma még mérieghiányos szö­vetkezet egy ev múlva szép eredményekkel zárhat. B. L. Kiváló minőség A Kiskunfélegyházi Háziipari Szö­vetkezet gyártmán> ainak jelentős részét exportra szállítja. A kül­földi és a hazai vásárlók számára gyártott kosarak minőségét azon­ban egyaránt gondosan ellenőrzik. (Lakatos József felvétele.) 98 millió forint értékű áru a tsz-ekből, háztáji gazdaságokból A felvásárlás 1963. évi mérlege A felvásárlás a termelt ám mennyiségével van szoros ös­szefüggésben. Ezért elsődleges feladatnak tartják a szövetke­zeti gazdák, hogy a szövetke­zeten belül, de a háztáji gazda­ságban is több állatot nevelje­nek. A járás és város szövetkezeti, háztáji gazdaságai a legfonto­sabb nyolc felvásárlási cikk ér­tékesítése után 98 millió forin­tot kaptak. A város termelői­nél a kenyérgabonáért: 4, hízó­sertés eladásáért több mint 9, vágómarháért 6. baromfiért 8 és fél millió forintot fizettek ki a felvásárló szervek. A város termelőegységei hízott sertés­ből 112 százalékra, vágómarhá­ból 116, tejből 141 százalékra teljesítették éves felvásárlási tervüket.' Nagy lemaradás volt barom­fiból, hiszen csak 50 százalékra tudták tervüket teljesíteni. E fontos és a régi hagyományok­nak megfelelő baromfiértékesi­tést nagymértékben javíthatnák a háztáji és közös gazdaságok. Ez segítené hozzá a várost, hogy a jelenlegi 86,8 százalékos múlt évi tervteljesítés, ez évben száz legyen. A járásnál is hasonló a helyzet, kenyérgabona, burgo­nya. vágómarha, tejfelvásárlási tervét teljesítette vagy túltelje­sítette. Azonban 1963. évben le­maradás volt hízósertés, baromi fi, tojás és napraforgó felvá­sárlásból. Ebből adódik, hogy az éves tervet 98,8 százalékra tudta teljesíteni. A szövetkezeti és háztáji gaz­daságok már most, 196-4 első napjaiban, ha úgy alakítják ter­veiket, gazdaságukat, a ter­mést, hogy e fontos élelmezési cikkekből ne legyen hiány. A termelők, ha több árut állítanak elő a hiányzó cikkekből, és már most kötnek szerződést ér­tékesítésre, várható, hogy az 1964. évi terv 100 százalékra teljesítve lesz. Ormándi János Februárban újraválasztják a HazafiasNépfron* városi bizottságát Az új esztendő első napjai- ' ban megélénkült a társadalmi élet városunkban is. A Hazafias Népfront kongresszusára készül­ve, február hónapban újravá­lasztják a Hazafias Népfront városi bizottságát. Az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmé­nyek dolgozói azokat bízzák meg képviseletükkel, akik ismerik a népfront célkitűzéseit, felada­tait és hajlandók is a mozga­lomban tevékenykedni, dolgozó­társaikat képviselni. Négy üzem egyesi lésével megalakult az Alföldi Cipőg\ ár Január 2-án budapesti szék­hellyel megalakult az Alföldi Cipőgyár, amelyhez egyik gyár­egységként hozzácsatolták a fél­egyházi cipőgyárat is. A félegy­házi gyáregységnek az egyesü­léssel fejlesztést ígértek, ennek következményeként a szegedi úti telephelyen felépül az új irodaház, még az év első felé­ben. A termelési tervet műsza- konknét 50—50 párral, vagyis napi 100 párral emelték, a je­Eiőnevelőházak épülnek Január elsejétől kezdve a kis­kunfélegyházi fmsz is belépett tagnak a tsz-közi libatenyésztő vállalkozásba. így jelenleg ma már hét tagja van a vállalko­zásnak. Ha a belépett tagok ré­szesedési arányát száznak vesz- szük, akkor a földművesszövet­kezet részesedési aránya 26,3 százalék. Az 1964. évi beruházási programba, amely ezideig meg­haladta a 3 millió forintot — az fmsz részéről újabb 1,3 mil­lió forintos hozzájárulás tör­tént. Ez évben tovább folytat­ják az előnevelöházak építősét. A MÁSODIK MILLIÓ Három évtizede ül a volán mellett Fa­zekas János, a járá­si tanács gépkocsi­vezetője. Pontossá­gát, biztos kezét, megbízhatóságát az egész megyében is­meri fc, kétszer nyer­te el már a baleset- mentes vezetésért kijáró plakettet, most várja a har­madikat. Ködös időben in­dultunk el a kiszé­lesített majsai úton, ahol nincs egyetlen fa, egyetlen kerék­vető kő. hogy az utat mulassa. A nagy fehérségben egybeolvad az egész határ, vezető le­gyen a talpán az, aki le nem szalad a síkos országúiról. Érthető, hogy min­den idegszálával az utat figyeli, és hat­van kilométeren ké­résziül alig tudom szóra bírni. Mégis megtudtam tőle, hogy két éve van hátra nyugdíj­jogosultságáig, és már a második mil­lió kilométert „gyű­ri” kocsijaival, ame­lyek mind használ­tak voltak, amikor kapta őket. A mos­tani Warszava az első új kocsi. Nincs az országnak olyan része, ahol nem járt volna, de nincs a járásban olyan ta­nya, amit ne ismer­ne. Az a vágya, hogy az új kocsival 150 ezer kilométert fut­hasson főjavítás nélkül. Biztosan tel­jesülni fog, hiszen aki olyan férfiasán ellenáll a szanki bornak és a majsai birkapörköltre szó­davizet iszik, hosz- szú életű lesz, ko­csijával együtt. tt. m.) lenlegi 1400 pár gyermekcipő helyett pedig az év végére már 2000 párat fognak gyártani na­ponta. A félegyházi cipőgyár az el­múlt évi 21 milliós termelési tervét 109 százalékra, pár­számra pedig 115 százalékra teljesítette. Ez a különbség a tervteljesítésnél onnan adódik, hogy az év folyamán 70 ezer pár gyermekszandált is gyártot­tak, ami munkaigényesebb a gyermekcipőnél, viszont az ára 20 forinttal kevesebb. Az el­múlt évek eredményei után következtetve, bízunk abban, hogy az új Alföldi Cipőgyár kiskunsági gyáregysége bevált­ja a hozzá fűzött reményeket, és a dolgozó gárdája becsüle­tes munkájával továbbra is hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. A városi bizottság tagjai sze­mélyesen keresik fel munkahe­lyükön a dolgozókat, ismertetik a mozgalom előtt álló legköze­lebbi feladatokat és segítségüket kérik azok megvalósításához. Czinege Gábor, a Hazafias Nép­front járási titkárától kapott tájékoztató szerint a legtöbb tsz, üzem, intézmény dolgozó­gárdája nagy örömmel fogadja a megküldött körlevelet, és minden remény megvan arra, hogy a februári választás al­kalmával olyan emberek kerül­nek a városi bizottságba, akik­nek jelenléte, a közért vállalt áldozatkészsége a legnagyobb tömegmozgalomnak erős bás­tyájává teszi a Hazafias Nép­front városi bizottságát is. Természetesen, ennek az úgy­nevezett „kampányfeladatnak” végrehajtása egy percre se ál­lítja le a városi bizottság min­dennapi politikai munkáját, Önkéntes tűzoltók Kiskunmajsán az új művelő­dési házban. Szánkon vezetőség­választáskor a kultúrotthonban gyülekeztek a községi önkéntes tűzoltók. Fegyelmezett magatar­tásukból látszott, hogy méltó képviselői községük tűzvédel­mének. Mindkét községben nagyon készülnek a májusi versenyre, ahol be szeretnék bizonyítani elméleti és gyakorlati felké­szültségüket. ügyességüket, gyor­saságukat. Hogy nem esély nél­kül indulnak, bizonyság rá a majsaiak eddig elnyert 12 ok­levele. Látogatottak a népművelési előadások A népművelés egyik központi feladata a járásban és a város­ban a kulturális szemle, és az erre készülő csoportok munká­jának felülvizsgálása, segítése A népművelési előadások álta­lában népesebbek, mint a múlt évben. Ennek oka a jó propa­gandamunka, a helyes téma­választás és az előadók jobb felkészülése. Az általános isko­lában tanuló felnőtteknek a tananyaggal kapcsolatos kísérle­teket mutatják be. A foglalko­zások rendkívül érdekesek és hasznosak, mert elősegítik a tananyag elmélyítését. B. w.

Next

/
Thumbnails
Contents