Félegyházi Közlöny, 1963 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-25 / 4. szám

Virágkertészet ’ Tiszaújfalun Kint, a szabadban mínusz 20— 22 fokot mutat a hőmérő hi­ganyszála, de a tiszaújfalui Ti­sza Termelőszövetkezet üveghá­zában kellemes meleg van. Az üvegház alig nagyobb 50 négy­zetméternél, mégis többszáz cse­repes virágot és néhány ezer vi­rágpalántát nevelnek benne. Bársony István és felesége jól érti ezt a munkát, hiszen mind­ketten szakképzett kertészek. Már szállításra készen áll 600 cserép ciklámen, 200 primula. 500 muskátli, 60 pálma, félszáz fikusz, igen sok aszparágusz és ki tudná még felsorolni, há-.y ezer szegfű és palánta. A két kertész februárban, az időjárás­tól függően, 500 darab magas­törzsű rózsa szemzését végzi el Ezeket majd májusban értéke­sítik. Kell a sok virág a névna­pokra, esküvőkre és egyéb al­kalmakra. A Tisza Termelőszövetkezet­nek egyébként a szomszédos Al- pár községben van egy jó for­galmat lebonyolító virágüzlete, amelyet ez a kertészet lát el áruval egész esztendőben. D. F, Világ proletariat, egyesüljetek! Arat 60 fillér 09 f mim A PKTŐFÍ NÉPE FÉIEGTBAil KIADAS4 Vin. évfolyam, 4. szám Kiskunfélegyháza, 1963. január 25, lói zárták az évet lavuló munkaszervezés, tízmilliós termelési érték A Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet, noha több mint tízéves múltja van — 1951 szeptemberében alakult — nagyarányú fejlődést csak az utóbbi négy év alatt ért el. Az első évben mindössze tizenöt ta­got számláltak, nagyrészt autó-, motorkerékpár-, és kerékpár­javítással foglalkoztak, s a ter­melés szervezetlen volt. 1958-ra a dolgozók létszáma negyvenre emelkedett, s ebben az évben már két és negyedmillió forint fölé emelkedett termelésük ér­téke. Tizennyolc kilométer Olvasóink előtt ismeretes az az áldatlan állapot, amit a fel- szabadulás előtti időkből örök­ségül kapott városunk: a sáros, járdanélküli utcákat, poros, ko­pár, sötét tereket, a vízhiányt, A mai Félegyházát — bár gondunk bajunk még most is akad bőven — már alig lehet összehasonlítani a régivel. Ha csak a leguhVsó négy esztendő adatait vizsgáljuk, azok is óriá­si fejlődésről tanúskodnak. A zetrnéter járdát építetten' 2 200 000 forint költséggel. Ki­lenc utca korszerű útburkolatot kapott, mintegy négy és fél kilométert, tízmillió forint ér­tékben. A vízhálózat bővítésére, új kutak fúrására 6 300 000 fo­rintot fordítottunk. 14 200 folyó­méter vízvezetéket fektettünk le. Az elmúlt négy év alatt húszezer négyzetméter területet parkosítottunk háromszázezer forintot költöttünk erre a célra. Városunk az Alföld legsöté­tebb városa volt azelőtt. Most új, fénycsővilágítást kapott nemcsak a . Kossuth utca, ha­baduIás. Bíi«n*nazkv és az En?efs utca is. A villanyhálózat is bővült másfél kilométert. T. M. Fő munkaterületük még min­dig az autójavítás volt. 1960-ban tértek át a javító­szolgáltató tevékenység mellett az élelmiszeripari gépek gyár­tására, s a múlt évben 67 mun­kással, közel 10 milliós értéket ter­meltek, s ebből mintegy négymillió forintot tett ki a sokoldalú javító-szolgál­tató tevékenység. Konzervipari gépeik keresettek az egész országban szállítanak Kecskemétre, Nagykőrösre, Bu­dapestre, s a békéscsabai új konzervgyárnak is, többek kö­zött főzőüstöket, vákuumedénye­ket, hámozógépéket és szállító szalagokat. A múlt évi országos mezőgaz­dasági kiállításon az általuk gyártott génekért kitüntetésben is részesültek. Mégy év eredményei Valamikor régen a városunk egyik legelhanyagoltabb része volt a Bankfalu. A Horthy-rend- szer virilista képviselőinek ki­sebb gondja is nagyobb volt an­nál, hogy ezt a kétkezi dolgozók által lakott területet felkarolja. Az utóbbi években, főleg 1958 óta azonban a bankfaluiak is szép. eredményekről számolhat­nak be. Artézi kút, autóbuszjárat, nyilvános telefon Igaz, a mai városi tanács tel­jes erővel támogatta azt a múlt­ban csak „proli" negyedként em­legetett települést. Az elmúlt négy év jelentősebb sikerei közé tartozik többek között, hogy 150 ezer forint beruházással jó vizű artézi kutat fúrtak. Iskolájukat korszerűsítették úgy, hogy ma a járás egyik legszebb, legjobban felszerelt intézménye. A korsze­rűsítésre több mint 150 ezer fo­rintot fordítottak. Teljesült az ott lakók régi kívánsága: nyil­vános telefont is kaptak. Rend­szeres autóbuszjárat köti össze Törpevízmű Kunszálláson Kunszállás községben az el­múlt napokban adták át a tör­pevízmű létesítéséhez fúrt ku- jat. A községfejlesztésből létesí­tett. kút a törpevízművel együtt 1 millió 200 ezer forintba ke­rül. A kút percenként 1000— 1200 liter vizet ad, mely a szak' emberek véleménye szerint ele­gendő egy 14 ezer lakosú köz­ség vízellátásához. A kunszál­lásoknak tehát lesz elegendő Vizük a község vízellátásához. és hozza a városhoz közelebb az ott lakókat. Körzeti könyvtár, filmvetítés Bonkfaluban Az egész környék kulturális igényeit szolgálja az itt műlcödö könyvtár, amelynek oli'asótábora napról napra növekszik. Néhány éve folyik a rendszeres ismeret­terjesztő filmvetítés. Ennek is nagyon sok a látogatója. Sok még a feladat, de éppen az ed­digi munka alapján nem csoda, hogy Eankfalu lakosainak bizal­ma változatlanul régi tanács­tagjuk mellett nyilvánult meg és egyhangúlag újra Mészáros Lászlót, a külterületi iskolák népszerű igazgatóját jelölték. B. L. A mi’Tikafegvélem lárdítása, a Jobb munkaszer­vezés fontos tényezői an­nak. hogy mintegy félmillió forint nyereséggel zárult az 1902-es év. A szövetkezet további fejlődésé­nek előfeltétele egy új üzemház létesítése (az .erre vonatkozó iái 7 ~-k *J>M vanrek. folya matbán) amely reméljük, mi­előbb megvalósul. A város több pontján rozoga épületekben dol­gozó műhelyeket sikerül majd összpontosítani. A korszerű, szo­ciális követeiményeknek is meg­felelő üzemház pedig megfelelő feltételeket teremt majd a ter- melékenvség növelésére, más­részt még több dolgozó munká­ba állítására. Ez az év a múlthoz viszonyít­va. igen jól indult. Amíg tavaly még az év első hónapjában nem igen tudták mit fognak gyárta­ni, most az első félévre annyi megrendelést kaptak, ami egész évi termelési értéküket is meg­haladja. Ez dicséri a jobb mun­kaszervezést. de főleg elismerés a szövetkezet által gyártott konzervgyári berendezésekkel kapcsolatban. Jó lenne tehát, ha a szövet­kezetek megyei vezetői minél gyorsabb segítséget nyújtanának az üzemház felépítéséhez. Ezzel kiszélesíthetnék a javító-szol­gáltató tevékenységet, s a vá­ros iparosodásának ütemét is még tovább gyorsíthatnák. Bálint László KÉSZÜL A DRÓTHÁLÓ A Kacs-Kiskun megyei Finomme­chanikai Vállalat kiakunmajsal tele­pén a megyei nagykereskedelmi vál­lalat megrendelésére dróthálókerí­tést készítenek. Ez az áruféleség az tízem termelésének egyharmadát te­szi ki. Az ötéves tervben tovább bővül az üzem, amely Igen jó mun­kaalkalmat biztosít a környék lakos­ságának. Képünkön Kuklia Margit a drótfonógépen dolgozik. (Lakatos felvétele.) A választási előkészületek és tsz-zárszámadásst eddigi tapasztalatait éi tékelték a* a lap szervezeti párttitkárok tanácskozásán A járás és a város MSZMP alapszervezeteinek titkárai ja­nuár 21-én tanácskozásra gyűl­tek össze a járási-városi párt- bizottságon. Az értekezleten Túri József elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára értékelte a pártalapszervezetek eddigi tevé­kenységét. különös tekintettel a választási előkészületekre, ta­nácstagielölő gyűlésekre. Ebből az előkészíts munká­ból a népfront, a nőtanács, a KISZ és a pártonkivüliek töme­ge kivette a részét. A járási pártbizottság ezért köszönetét fe­jezi ki mindazoknak, akik fárad­ságot nem kímélve vállalták ezt az önkéntes munkát. A tapasztalatok szerint a je­lölő gyűléseken felszabadult lég­kör uralkodott, a részvevők bát­ran mondták el véleményüket, ‘ javaslataikat, bírálataikat egy­Úí építés Kiskunmasán A jelölő gyűlések Kiskunmaj- sán is lezajlottak. A hideg idő­járás és a szinte járhatatlan utak ellenére a tanyákon is igen szép számban vettek részt e fontos eseményen a választók. A 'termelőszövetkezeti csoportok közül néhány bent a községben tartotta meg a jelölő gyűlést. Az Üj Barázda Tszcs tagjai például a kultúrotthonba jöttek össze, Aruértéltesiíésben Tíszaújfa'u az első A járási tanács felvásárlási csoportja számbavette az elmúlt évi áruértékesítési terv telje­sítését. Az értékelésnél 12 főbb mezőgazdasági termék: kenyér- gabona, hízóseriés. tej stb. fel­vásárlásának helyzetét vette alapul. Ennek megfelelően já­rásunkban a következő sorrend alakult ki: Első Tiszaújfalu 116.7, második Csólyospálo6 108,3, harmadik Alpár 107.4, negyedik Kiskunmajsa 101,6, ötödik Kunszállás 101,5 száza­lékos teljesítéssel. Ezen belül a termelőszövetkezeti községek összesen 101,3, a tszcs-községek 98.2 százalékra teljesítették hiúit évi áruértékesítési előirányza­tukat. Művelődési ház avatására készülnek Molnár Pálnak, a kiskunmaj- sai Ifjú Gárda Művelődési Ott­hon igazgatójának régi álma valósult meg. Saját zenekara van a művelődési otthonnak. A régi zenészek naponta foglalkoz­nak a fiatalokkal, hogy az után­pótlást is biztosítsák. Iludoba Jó­zsef rézfúvós hangszeren például négy fiatalt tanít. A zenekar tag­jai igen komolyan veszik a foglal­kozásokat, mert még a mesz- sze tanyákról is bejönnek a pró­bákra. melyeket nagy hozzáér­téssel Bodor Zoltán, a Papír­üzem dolgozója vezet. A fúvós, a szintfónikus és a női mandolin zenekar nyár ele­jén a művelődési otthon fel­avatási ünnepélyén mutatkozik be műsorávei. Balogh Ödön ahol Varga Antal, a községi pártbizottság titkára tárta fel részletesen a község mezőgazda- sági problémáit és mutatott rá azokra az eredményekre, melyek következtében a termelőszövet­kezeti csoportok tagjainak élete is szebb, emberibb lett. Kiemel­te a parasztság egyre erősebben jelentkező haladásvágyát és köl­csönös segíteni akarását. Ennek következménye — mondotta — az a több százezer forint értékű társadalmi munka, mely a ta­nyavilágban a kulturáltabb élet feltételeit hívja életre évről évre. A megyei tanács méltá­nyolta is a gazdák dicséretes alkotókészségét. A közelmúltban jutott tudomásunkra, hogy a ids. kunmajsai utak, hidak karban­tartására 330 000 forintot bocsát a községi tanács rendelkezésére, A gyűlés örömmel vette tudo­másul a bejelentést, majd Var­ga Antal párttitkár javaslatára Papp Istvánt, a községi tanács vb-elnökét egyhangúlag járási tanácstagnak jelölték. Itt említ­jük meg. hogy Varga Antalt, a községi pártbizottság első titká­rát belterületen, az 5-ös körzet­ben jelölték községi tanácstag- §_j nak. A jelölő gyűlésen, mely „ Mezőfi József asztalosmester-dUSzavatossági helyében zajlott le. nyel; , - | gulatban nyilvánul* ' * kosság tisztelete Varga Antal álló pártnv-^w aránt. Olyan is előfordult, hogy a jelölt helyett a gyűlés rész­vevőd másik, alkalmasabb sze­mély jelölését javasolták. A tanácskozás további részé­ben Laczkó Tibor elvtárs, a já­rási-városi pártbizottság titkára a tsz-zárszám adások és tervké­szítések tennivalóit ismertette. Tájékoztatta a résrv-vőket » tsz-leltározások eredményeiről. Elmondotta, hogy az 1962-es gaz­dasági évben a kedvezőtlen idő­járás ellenére is, jelentős mér­tékben gyarapodtak Félegyháza és a járás közös gazdaságai. — Szükségesnek látszik azonban, a tsz-ek gazdálkodásának tovább» javítása érdekében, újabb szak­emberek alkalmazása. Jelenleg 77 állami dotációs szakember dolgozik a közös gazdaságokban, a járás vezetőinek az a terve, hogy még 28 szakemberrel biz­tosítsák a mezőgazdasági irányí­tás hatékonyságát. Dóczi F, A nép bizalmából Lapunkban már több alka­lommal beszámoltunk a ci­gányság megváltozott életkörül­ményeiről, arról a gazdasági, társadalmi és kulturális fel- emelkedésről, amelyek a Kis- kunmajsán és a járás többi községében lakó cigányok is ré­szesei. Hírt adtunk arról, hogy a kiskunmajsai pedagógusok szabad idejüket is feláldozva, fáradoznak azon, hogy minél több cigánygyerek végezze el sikeresen a nyolc általános is­kolát és hogy a felnőttek közül is mind többen sajátítsák el a szükséges ismereteket. A napokban jelölő gyűlést tar­tottak a kiskunmajsai cigány­soron, amelyen a környék lakót közül hatvanan vettek részt. Nyílt, őszintehangú beszélgetés zajlott le a község vezetői és r környék lakói között. A, vők örömmel szám ról, hogy közüli}" jutnak munkáJzenodes- javarésze * keresetük ■ retnénel Kérik " se------ i — msm illumi Biztosító

Next

/
Thumbnails
Contents