Félegyházi Közlöny, 1963 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-18 / 3. szám

I Hág- proletariat, egyesül jet eh! Ara: 60 fillér rfiffiVBin mow hm ' ...... ... i . A PKTŐFI NÉPE FÍLIGTHAZI KIADÁSA VITT. évfolyam. 3. szám Kiskunfélegyháza. 1963. január 18. Négy év mérlege 1958-ban 4091962-ben 309 e%er pár cipő Négy évvel ezelőtt, mint a megyei Vegyesipari Vállalat egyik részlege alakult meg a Kiskunsági Cipőüzem. Az első évben 62 dolgozóval meglehető­sen mostoha körülmények kö­zött, a szó szoros értelmében ócskavastelepen vásárolt és a helyszínen kijavított gépekkel 40 ezer pár gyermekcipőt ad­tak át a kereskedelemnek 2 800 000 forint értékben. A túl­nyomórészt betanulatlan segéd­munkás mellett az üzem már az első évben deficitmentesen zárta mérlegét. Az igazi fejlődés 1960-ban következett be, ekkor önál­lósították a vállalatot, s eb­ben az évben már 211000 pár cipőt gyártottak, s a termelés értéke közel 15 millió forint volt. A 170 dolgo­zó — két és félszerese az indu­ló létszámnak — ötszörösét ter­melte. Termékeit rövid idő alatt a megye határán túl is megis­merték. s az ország valameny- nyl nagykereskedelmi vállalatá­nak szállítottak már gyermek­cipőket. A műit évben — 1962-ben — nagy változás következett be az üzen életében. Két év alatt hússzorosára növekedett az Alföldi Műanyagüzem Két ÉVVEL EZELŐTT 22 dolgozóval kezdte meg működé­sét a Műamyagfeldolgozó Vál­lalat. Két és fél holdas terüle­tét akkor nagynak is találtuk» ma már 550. az év végére 700 dolgozóval fog működni, múlt évi. 26 milliós terve az idén 60 millióra növekszik. A vállalat- veeie+ésnek mnholnap az lesz a gondja, ,iogy szűknek btzomvo. a múlt évben még nagynak hitt telek. Ebben az évben elkészül a rohamosan fejlődő gyár beru­házási terve, hogy az előirány­zott 40—50 millió forintot mi­lyen módon fogja felhasználni. EDDIG A FEJLESZTÉS úgy­szólván saját (városi és megyei) beruházásból történt. Ezután már központi beruházással, ki­emelt vállalatként a helyi Igé­nyek kielégítésén túl a népgaz­daság számára fog termelni. Ebben az évben megkapja az élsó új importgépeket, hogy azután évről évre növelhesse termelési értékét, a munkásmők létszámát. Mert egyik nagyje- lehetőségű hivatása új gyá­runknak a nők foglalkoztatása. GONDJA, BAJA is van bö- ven a vállalatnak, ezek főleg a gyors fejlődésből adódnak. Kinőtték az ebédlőt, szűkek aa irodahelyiségek, öltözők. Szak- emberhiánnyal küzdenek, ez különben országos probléma, nehéz egyik napról a másikra megoldani. Mégis bízunk benne, mer* 1? az üzem, amelyik két ér ?■ .{?' hú^szOnosárp. növeke­dett, képes megoldani ezeket a „kisebb” feladatokat is Korszerű telephelyet kaptak és új gépek is kerültek a régiek helyére. Igaz, a szociális helyiségek és irodák építésére csak ebben az évben kerülhet majd sor. A termelési mutatók azonban to­vább javultak. A múlt évben az üzem 309 ezer pár cipőt ter­melt a tervezett 265 ezerrel szemben. A Kiskunsági Cipőüzem ter­mékeit ma már az egész or­szágban Ismerik és keresik, s a korszerű gépek jobb kihaszná­lása mellett, második műszak beállításával egyrészt félmillió párra emelhetnék a termelést, másrészt 160 új munkaerőt fog­lalkoztathatna az üzem. Ehhez kellene segítség a felettes szervek részéről, főképpen anyagkiutalásnál. Ebben az« évben a gyermek szárascioők mellett a kereske­delem által nagyon igén veit fél­cipőket is gyártanak, sőt való­színűség szerint lehetőség nyí­lik gyermekszandálok és női papucsod/gyártására is. A Kiskunság Cipőüzem létre­hozása eg"ik mutatója a város fejlőd'-r^k is. Reméljük, ez a jövőben t 'tétlenül ível felfelé, ■szolgái;, a «-'VoscáfT íz^nvei- nek máiéi jt-ob kiéiégíté-ét. B. U A Kiskunfélegyházi Cipész Kisipari Termelőszövetkezetről nyugodtan elmondhatjuk, hogy legfontosabb feladatuknak a lakosság igényeinek kielégítését tartják. Erre állították be üze­müket, s ma már ott tartanak, hogy bevételük 62 százaléka ja­vítás-szolgáltatásból adódik, és csak 38 százalék náluk a kész­áru termelés. A városban levő két javító részlegen kívül Alpáron és Kun­szálláson van javító műhelyük, Bugacmonostoron, Gátéron és Pálmonostorán felvevő helyeik. Az elmúlt év folyamán össze­sen 16 000 pár lábbelit javítot­tak meg, tehát minden máso­dik lakosra jut Félegyházán egy javítás. Készáru termelé­süket a teljes selejtmentesség jellemzi, az elmúlt évben egyet­len darab selejtáru nem ké­szült náluk, érthető hát, miért ragaszkodik a kereskedelem a Négyszázezer forint kedvezmény A város termelőszövetkezetei­nek legnagyobb része teljesítette az 1962. évi áruértékesítési ter­vét. A 3004 A sz. kormányhatá­rozat értelmében az a közös gaz­daság, amely meghatározott mennyiségű terményt, termékei értékesít az állam és a szövet­kezeti szervek részére — jelen­tős kedvezményben részesül. — Minden 100 hold szántóegységre háromezer forint kedvezményt, Megváltozott a csályospálosiak élete Az igazi fordulat a legelső tanácsválasztás alkalmával, 1950-ben következett be Csó- lyospáloson. Azóta rendbehoz­ták a homokos dűlőútakat. Meg­indult a szőlő- és gyümölcsös telepítése. A csólyospálosi gaz­dákhoz közelebb jutott a köz­ség és a város, kerékpáron, mo­toron közlekednek és ritka az a tanya, ahol nem szól a tele­pes rádió. Száműzték a maradiságot, új­ságot, könyvet olvasnak, műve­lődnek a falu lakói, orvos vi­gyáz egészségükre és egy-egy tanyai iskola a kulturális élet központja lett, különösen ilyen­kor, télvíz idején. Az eddig tanyán lakók közül is mind többen költöznek be a faluba, ahol nagyobb a szóra­kozási lehetőség. Ezt bizonyítja a községben nemrégen felépült, negyvennél több 2—3 szobás lakóház. Dóczi Frigyes vagy hitelelengedést kapnak, ha ezt maradéktalanul teljesítik. Minden további százalék után — 100 holdanként — 100 forint a kedvezmény. Ez nagy segítség a tsz-eknek. A három legnagyobb tszt a Dózsa, a Lenin és a Vörös Csil­lag áruértékesítési tervüket 100 százalékon felül teljesítették és ezért közel 400 000 forint ked­vezményben részesültek. A kö­zös gazdaságokat a kedvezmény eléréséhez nagyban hozzásegí­tette az a tény. hogy gazdáik a munkaegység-részesedésen felül prémium és egyéb címen kuko­ricát osztottak, hogy a háztáji gazdaságokon belül az állam­nak sertéseket hizlalhassanak. Balogh Ödön ; Minden második lakosra egy javítás A szövetkezet egyik dolgozója: Varga József a csiszológépen dolgozik. Cipész Szövetkezet készítmé­nyeihez. T. M. A jelölő gyűlésekről jelentjük A kiskunmajsaiak járási tanácstagjelöltje Túri József és Ispanovics Márton A tömegszervezetek, üzemek, ktsz-ek, általában a szövetke­zetek jelölő gyűlései már lezaj­lottak. Mindenhol nagy volt az érdeklődés és lelkes hangulat­ban nyilatkozott meg a dolgo­zók állásfoglalása a jelöltek mellett. Spontán volt ez a meg­nyilatkozás. Politikai érettség és felelősségtudat következmé­nye. Elindítója és mozgatója pe­dig a bizalom volt. Különösen tapasztalható volt ez a Házi­ipari Szövetkezetben, ahol já­rási tanácstagnak Túri Józsefet, a városi és járási pártbizottság első titkárát jelölték. Figye­lemre méltó tömeg-megmozdu­lásnak tekinthető a finomme­chanikai telep gyűlése, ahol Nagy Kálmánná kiváló tanítót, a leányiskola igazgatóhelyette­sét megye'. Szabó Lajost a te­lep vezetőjét pedig járási ta­nácstagnak jelölték. A földművesszövetkezet más­félszáz dolgozója a kultúrott- honba vonult fel és ott nagy lelkesedés mellett foglalt állást Egri Andornak, a megye álla­mi gazdaságai főagronómusának megyei és Ispanovics Márton járási tanácselnöknek járási ta-. nácstagként való jelölése mel­lett. A többi, eddig megtartott je­lölő gyűléseket is mindenhol nagy érdeklődés előzte meg. Élénk eszmecserék alakultak ld a község eddigi fejlődésével és továbbfejlesztésével kapcsolat­ban. Megszívlelendő elgondolá­sok kerültek felszínre. Komoly bírálatok hangzottak el éppen a községfejlesztéssfcl kapcsolat­ban. Meg keil állapítani, hogy a jelöltek máris bőséges útra- valót kaptáik. Megválasztás uJc esetén nem kell tömi a fejü­ket azon, hogy mivel is kezd­jék közéleti tevékenységüket. Megismerték választóik egyéni és közös ügyét-baját ás mind­azt, amit tenniük kell, hogy • a község fejlődésének ütemé* meggyorsítsák. tr. x Fekete Pá’nét újra országgyűlési képviselőnek, ár. Cseh Lászlót megyei tanácstagnak jelölték A lelkes hangulatú jelölő gyűlések sorozatából kiemelke­dik a Toliüzemben megtartott gyűlés, amelyen a Toliüzem munkásnőin kívül felvonultak a Dohánybeváltó Vállalat és a2 Asztalos Szövetkezet dolgozói is, hogy ragaszkodásukról, sze- retetükről és bizalmukról biz­tosítsák munkatársukat é6 volt szaktársukat. A népes jelölő gyűlésen Haj­ba Ottó, a Vegyipari Gépgyár igazgatójának megnyitója után Holló Béla, az MSZMP városi­járási bizottságának titkára mondott beszédet, majd egy­Az elmúlt évek legjelent'sebb eredményei a járás tsz-eiben 1854 hold nxőlő és gyümölcsön Termelőszövetkezeti mozgal­munk egyik legfőbb eredménye, hogy a tengernyi nehézséggel küzdő félegyházi tsz-ek stabili­zálódtak, egyre erőteljesebben erősödnek a nagyüzemi gazdál­kodás alapjai. A homokhaszno­sítás mérföldes léptekkel halad. A négy év alatt összesen 1854 hold szőlő és gyümölcsös telepí­tése történt meg. Jelentősen megnövekedett a korai zöldség- termesztés területe, s ezzel pár­huzamosan emelkedett az öntö­zött terület. Igen kiemelkedő szerepet töltenek be a négy év alatt felépült nagyüzemi épüle­tek és a tsz-ek gépparkjai. 1958- ban a tsz-ben a beruházott ér­ték 22 785 000 forint volt. 1962- ben pedig 58 483 000 forint. A tsz-ek saját gépparkja 1962-ben 62 darab, ez több mint három­szorosa az 1958-as tényleges ál­lapotnak. Jelentős mérvű emel­kedést mutat a fel nem osztható szövetkezeti vagyon. Míg 1958- ban a járás tsz-eiben összesen 11 425 000 forint volt, addig 1962- ben 28 153 000 forint. L. T. Választó és választható Sok fiatal állam­polgár, ifjú és le­ány először vesz részt idén a válasz­táson. Ez mindig nagy esemény a fia­talok életében, hi­szen valamennyien büszkék arra, hogy felnőttként, az or­szágos ügyek inté­zésébe is beleszól­nak. Városunkban, s já­rásunkban is foly­nak a választási előkészületek és a sokezer választópol­gár között a fiata­lok is ott vannak a jelölő gyűléseken hogy döntsenek a községi, városi, já­rási, megyei tanács­tagok, országgyűl .•sí képviselek választói listára való felvéte­léről. Az az elv ér­vényesül, hogy az arra alkalmas, rá­termett, a nép bi­zalmát élvező em­bereket jelöljék. Járásunk több községében a vá­lasztók fiatalokat is javasoltak tanácsta­goknak. Ebből is kitűnik, hogy az idősebbek bizalom­mal vannak irán­tuk. Kömpöcön az egyik jelölő gyűlé­sen egy fiatalasz- szony nevét olvasta a gyűlés elnöke. A jelölt Beregszászi Istvánná, aki a köz­ségben született. A szülei dolgozó per rasztok, férje peda­gógus és társadalmi munkában a K1SZ- szervezet titkára. A jelöltet mindenki is­meri, a gyűlés rész­vevői is jó véle­ménnyel voltak róla és a hozzászólások során elmondták, bíznak benne, hogy mint tanácstag is helyt tud állni. A beszélgetés után kiderült, hogy Beregszászi István­ná most járul elő­ször életében az ur­nák elé. Először vá­laszt és először is választják. Ez nagy boldogság, öröm és megtiszteltetés szá­mára. Sí A hangú lelkesedéssel jelölté» újra országgyűlési képviselőnél* Fekete Falná dohánygyári mun­kásnőt, és dr. Cseh László me­gyei tanács vb-títkárt újra Kis­kunfélegyháza megyei tanács- tagjáuL Ez a Jelölés is bizonyítja hogy — mint az egyik fiatal hozzászóló: Vidéki llus is ki­hangsúlyozta — a dolgozók, mennyire ragaszkodnak a so­raikból kikerülő vezetőkhöz, akik mindenki másnál jobban ismerik gondjaikat, igényeiket kívánságaikat. r. M. Tizenhárom év a köz szolgálatában Hódi Mihály Csólyospálos község VII. körzetének tanács­tagja már 1950. óta tölti be ezt a tisztséget. Igen népszerű vá­lasztói körében, akik minden esetben hozzá fordulnak, ha se­gítségre van szükségük. Kör­zetében igen tevékeny részt vál­lalt a közösségi munkából. Meg­szervezte a kömpöci út agyago­lását, társadalmi munkában 600 méter útagyagolást és 2 ki­lométer hosszú út rendezését egyengetését, választóival együtt elvégzett. Hódi Mihály a Kossuth Tszcs tagja és körzetének választól most jelölték negyedszer ta­nácstagnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents