Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-30 / 5. szám

flfflHMI KMilY A PETŐFI NEPE FELEGVHAZ1 KIADÄSA A T Ö K M A Q A moziban meg­csodáltam egy fia­tal asszonyt. Ne ért­sen félre senki, ezt a csodálatot (bocsá­nat e kifejezésért!) nem a szépsége, nem is kihívó ka­cérkodása, vagy fel­tűnő öltözködése vonta magára, ha­nem illemtudó, a tisztaság iránt való szokatlanul pedáns viselkedése. Pedig nem történt semmi különös. Csak — a tilalom dacára — ő is a közismert és köz­kedvelt félcgvházi csemegét, a tökma­got fogyasztotta. De milyen akkurátosan. Külön élmény volt nézni, illetve hall­gatni. Felért egy ar­tista műsorral. Egyenként rakos­gatta illatos kacsó­jával meggyvörös szájába. Halkan ro­pogtatta apró egér- fogaival és úgy is hallatszott, mintha száz kisegér akarná szétrágni a mozi épületét. Ez a ro- pogtatás azonban nem volt fülsértő, sőt, kellemes össz­hangban volt a film zenéjével. Mondha­tom azt, hogy élve- zettel hallgattuk. En­nek az volt az oka, hogy — ez nálunk szokatlan jelenség — az üres tökmag- héjat gondosan ösz- szegyüjtögette egy táskaféle alkalma­tosságba, amit — úgy láttam — csak erre a célra hozott magával. Érdemes lett vol­na lerajzolni, kár, hogy háttal ült fe­lém. Sajnáltam is, amikor előadás vé­gén elsodorta a vi­har szemem elől. Nálunk ugyanis megvan még az a jó szokás, hogy mindig az ajtótól legtávo­labb lévők akarnak legelőször az utcára kerülni. A szerencse azon­ban nem hagyott el, mert a Kossuth ut­cán éppen egyirány- ba tartottunk. Gon­doltam, majd csak nem tart aszfalt­betyárnak, ha meg­kérem, nyilatkozzon a sajtónak, hol ta­nulta. vagy kitől örökölte ezt a tisz­tasági hajlamot? Megmutatom neki a cukrászda környé­kén szétdobált pa­pírokat és beszerve­zem városunk szé- pítőinek egyre né­pesebb táborába. ­Már majdnem utolértem, amikor újabb meglepetés ért. A két órán át szemenként gondo­sán összegyűjtött tókmaghéjat egy ke­cses mozdulattal ki­fordította a táska­féléből a város fő­utcájának aszfalt- járdájára ... Micsoda illúzió- rombolás! Tóth Miklós-0000000000000000000-000-000-00000000000000000000» Anyakönyvi hírek SZÜLETÉSEK: Almás! Zsolt, Krai-I Csordás Veronika G3. Gál Ferencné ' Kalocsai Rozália 50 év,es. Vörös Já­nos 2 a maga zsellére dolgozott, elítélte a bíróság A járásbíróság Tóth Sándorné sz. Faragó Ilona vádlottat bű­nösnek mondta ki társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás és magánokirat hamisítás bűntettében és ezért ót jogerősen összbüntetésül 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását azon­ban 3 évi időtartamra felfüg­gesztette. Vádlott, mint a petőfiszállási tejüzem volt kezelője a terme­lőktől úgy vette át a tejet, hogy 2—3 decilitert elmért a maga javára és ezáltal naponta 3—8 liter többlet teje lett. Ilymódon jogosulatlanul 2235 liter tejet számolt el, melyből 6077 forintot saját maga használt fel. A vád­lott a kárt a vállalatnak meg­térítette. csovicz Ágnes Tanodi Lajos. Hege­dűs István. Molnár Attila. Petróczi Sándor. Rácz Klara, Marka István, Vörös János, Tarjányi Imre, Tarjá­nyi Mária, Csömör Franciska, Ju­hász Margit, Czakó Piroska, Kiss Ottó, Varga Erzsébet, Kis Rozália. Pál Tibor, Gubicza Idára, Réczicza Béla, Ki? Ferenc, Juhász Aranka, Samu Zoltán. Tóth Róbert, Fehér Irén, Nagy Gabriella, Nemes Imre, Trungai László, Galla Mária, Re­kedt-Nagy József, Nagy Ferenc, Tóth Julianna. Endre Katalin, Kis Erzsébet, Kengyel Anna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csiz­más József — Szabó Mária, Pardély Aladár — Szentgyorgyvölgyi Mária, Tóth Sándor — Ficsór Julianna, Sallai Jenő — Fazekas Erzsébet, Fekete Antal — Bense Piroska, Ma- kány József — Kormos Mária, Csá- nyi Dávid — Juhász Anna, Mészá­ros István — Varga Franciska, Tér­jék Sándor — Horváth Mária, Csi­kós Imre — Szegedi Antónia. Tajti László — Zádori Matild, Lehóczky János — Bársony Erzsébet. MEGHALTAK- Csuka Mátyás 91 éves, Hajagos-Tóth Imre 5U, Oks Mihály 73, Zsadányi Sándor 79, Far­kas Lászlóné szül. Horváth Mária 53, Tóth József 75. Kis István 50, Hoff­mann Ferenc 75, Tóth Sándorné sz. Balog Jolán 42, Száraz Nagy László 72, Bibok István 58, Varga Györgyné Szabó Mária 69, Herédi Jánosné • ..... ~ ~; A KISZ életéből j — A félegyházi városi KISZ-? szervezet kultúrcsoportja szom-j baton Úbögre látogat el, hogyj kultúrműsorral szórakoztassa az* óbögi állami gazdaság dolgozóit. | * * ♦ — Szombaton, jan. 31-én, a félegyházi Dózsa Tsz KlSZ-szer- vezete, február 7-én pedig a Csólyosi úti KISZ-szervezet ren­dez jelmezbált, melyre szeretet­tel várják a környék szórakozni vágyó lakóit, fiatalságát. Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Félegyházán, a selymesi úton levő tanyai iskola új tanteremmel és nevelői szo­bával bővült. Most fényképről is bemutatjuk olvasóinknak a ki­bővített iskolát. — az udvaron. Képünk: a gyerekek vidáman játszanak — A pálmonostori Lenin KISZ-szervezet színjátszó cso­portja Barta Lajos: Zsuzsi című színdarabjának előadására ké­szül. * / — A járási KISZ v. b. elké­szítette első negyedéves munka­tervét. A negyedév során a ta­karékosságról, a revíziós bizott­ság munkájáról, a politikai ok­tatásról, a lányköri munkákról, s az új tagdíjfizetésről tárgyal a bizottság. Ezen kívül sor kerül hat alapszervezet beszámoltatá­sára. Ha kimegyünk a határba, lát­hatjuk, hogy a 4 öles, illetve 8 méteres utak egyes helyeken hogy összezsugorodtak. Siralmas látványt nyújtanak ezek a sze­gény utak, mert néhol alig éri el a szélességük a 3—4 métert, de olyan hely is akad, ahol két kocsi már nem tér el egymás mellett. * Hallottuk, hogy a műszaki hi­vatal dolgozói tavasszal ellenőr­zést végeznek és szigorú bünte­tésben részesülnek azok, akik az utakat a földbirtokukhoz szán­tották. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY Felelős kiadó: Riszely István MSZMP Járási Bizottság lapja A Petőfi Népe felegybazi kiadása Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség es kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Szabadság tér 2, Telefon: 1-15 és 2-61. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Teiefou: 15—29, 27—lí Felelős vezető: Szűcs Béla igazgaté H I It K — Ügyeletes orvosi szolgálat január 31-én, szombat déli 12 órától február 2-án, hétfő reggel 8 óráig dr. Kurtzer Re­zső. Rendel az Egészségházban. Lakása Jókai utca 30. — Ügyeletes állatorvos ja­nuár 31*én, szombat déli 12 órától február 2-án, hétfő reg­gel 7 óráig dr. Horváth Alajos. Wesselényi utca 3. Telefon 180. — A Móra Ferenc. Művelődési Házban tartották meg a járás nevelőinek osztályfőnöki tovább­képzési napját. A kedvezőtlen időjárás ellenére a nevelők mintegy 80%-a megjelent. Az előadás tárgya: A kommunista erkölcs és az erkölcsi nevelés kérdései. Előadó Füle Sándor, a Fővárosi Pedagógiai Szeminá­rium főiskolai adjunktusa, volt. A nevelők értékes elméleti és gyakorlati tanácsokat, útmuta­tásokat kaptak az osztályfőnöki órák vezetéséhez. — Orvosi hír. Dr. Luspay Gyula városi főorvos magán- rendelését a járásbírósággal szemben folytatja, délelőtt 7— — Aipáron a nótanács kezde­ményezésére alakult filé-tan- folyam rövidesen befejeződik. Máris elhatározták, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel új, hathetes tanfolyamot indítanak. — A kiskunfélegyházi I. sz. leányiskola VII/a osztályos ta­nulói nyolc hét óta egyetlen na­pot sem mulasztottak. Komoly versenytársuk a Vll/b osztályo­sok, akik közül egyetlen kislány hiányzott ez idő alatt. Ez is csak azért, mert lekéste a reggeli autóbuszt. — Az alpári Hazafias Nép­front-bizottság a község fásítá­sát kezdeményezi. Elhatározták, hogy a tavasz folyamán 300 000 facsemetét ültetnek el a lakos­sággal, a társadalmi szervekkel karöltve a község területén. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak, ismerősök­nek, akik felejthetetlen felesé­gem ravatalára koszorút vagy virágot helyeztek, megjelené­sükkel fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, hálás köszönetét mondok. Gaál Ferenc. 6392 8-ig, délután 5—6-ig. 6586 iOOOOOOOOOOOOOOOOOC ' Gépiperi technikumot Fé&egyházáncsk! JÚOzzá izjóJxil ZKjdoc.itti dúldn cikkéhez Kalocsai elvtárs cikke igen ér­dekes, városunkat közvetlenül érintő problémát vetett fel. A társadalom igényli az isko­lától a gyakorlati életre neve­lést s ebből az igényből fakadóan rendelte el kormányzatunk a gyakorlati oktatás fokozatos be­vezetését az ált. iskolákban. E kérdésnek sikere attól függ, hogy mennyire vannak bizto­sítva anyagi, tárgyi és személyi feltételei. Városunkban — tudomásom (Folytatás) Petőfi nem hazudta le a val­lását sem! Evangélikusnak írta őt az erdődi házassági anya­könyv is, még rcverzálist is adott, mert a felesége katolikus volt. katolikus templomban es­küdtek. Hanem egyik kortársa, Kemény János kiskőrösi ev. lel­kész 1881-ben azt a visszaemlé­kezését közölte, hogy Petőfi nem szerette, ha a vallását emleget­ték, „hogy még a színét is el­mossa magáról a tótizmusnak'’. Kemény szerint, mikor egyszer Pesten Petőfivel találkoztak, a költő így fogadta őt: „Hát ti lut­heránus kutyák már jöttök?” — Majd a maga vallásáról azt mondta: „Szégyenleni is annyi­ra, hogy szégyenemben szeret­nék a föld alá bújni.” (Koszorú 1881. 150. 1.) Azt tehát még a kiskőrösi ev. lelkész sem állí­totta. hogy Petőfi elhazudta a vallását, hanem csak azt, hogy a költő restellte evangélikus vál­tását. Irodalomtörténészek; azon­ban ezt a közlést később már a vallás önkényes megváltozta­tására magyarázták. S aki erre képes, az ugyebár szülőhely ta­gadó is lehet? Abból a szempontból, hogy az irodalomtörténészek sem téved- hetelenek, igen tanulságos a költő öccse, Petőfi István szülő­helye kérdésének megvizsgálá­sa. Nézzük, mit ír erről az iro­dalomtörténet, és mit írt ó maga! Zilahy Károly nemcsak az első részletes Petőfi-életrajzot írta még 1854-ben, hanem ek­kor, a szülőhely második vitájá­ban a kiskőrösi születés állás­pontját is képviselte. Azt állí­totta, hogy azok a félegyházi ta­núk, akik a költő itteni születé­séről vallottak, István születé­sére emlékezhettek: „Tudni kell ugyanis, hogy ez már csakugyan Félegyházán született” — írta Zilahy. (Fővárosi Lapok 1864. 10. sz.) Id. Szinnyei József, a legna­gyobb magyar bibliográfus, a Petőfire vonatkozó irodalom első összegyűjtője, akadémikus, a Petőfi-Társaság tagja, az Iro­dalomtörténeti Társaság tiszte­leti tagja Petőfi István életraj­záról ezt írta: „Petőfi Sándor testvéröccse, szül. 1825-ben Kis- Körösön (Pestm.).” — (Magyar írók élete és munkái X. köt. 922. 1., 1905.) Szinnyei a magyar le­xikonokba is írt. A kiskőrösi születés adata került bele pl. a Pallas Lexikonba is. Bajza József dr. Petőfi István életéről, s mivel szintén költő volt, műveiről már külön tanul­mányt írt. Ebben azt közölte, hogy Petőfi István Szabadszál­láson született. (Petöfi-Könyv- tár XVII. fűz. 1909.) Vagyis neves irodalomtörténé­szek műveiben Petőfi István szülőhelyeként éppúgy szerepel Félegyháza. Kiskőrös és Szabad- szállás, mint a bátyja esetében. S ezért ki a felelős? Az iro­dalomtörténet-e, vagy talán Pe­tőfi István? Dr. Mezősi Károly ^201’Ínt — clZ I SZ 10R T1V ÍSkolá” n __ n rr J ban és a József Attila iskolában P TJ* r|1 /"N T? T n r7 TT T T T T~* T "VT" T”1 indult meg ebben a tanévben a JLj JL i I kJ /■ I J | t XT Xll JL X XL gyakorlati képzés. A Művelődés­* ügyi Minisztérium küldött is a kijelölt iskoláknak műhelyfel­szerelést. Kérdés azonban, hogy a súlyos tanterem-gondok mel­lett hol lesz a helye a jövő évek­ben a műhelyeknek, amikor már ma is probléma a műhely el­helyezése, Ennek megoldása pedig köz­érdek. mert a négyezer általános iskolás révén szinte valamennyi család érdekelve van. Kalocsai elvtárs helyesen ér­vel. Tagadhatatlan, hogy a BB- gyár hatalmas, társadalmat for­máló anyagi és kulturális bázis. A génekhez értő új, mezőgazda­ságból jött munkásaiknak az életkörülmények kulturáltabbá tétele mellett új szakműveltsé­get is adott. A fejlődés perspek­tívái még több jólképzett szak­embert kívánnak. Szükségesnek tartom én is, hogy létesítsenek városunkban gépipari technikumot. A szak­ember helyi utánpótlásának problémáján kívül fel kell emel­ni a szót iskolapolitikai szem- ! pontból is. Városunkban két jó­hírű szakiskolát (két tanítókép­zőt) megszüntetett a miniszté­rium. Ennek helyességéről ma már szükségtelen vitatkozni. Jo­gos igényünk azonban, hogy a két szakiskola helyett a város alakuló, új ipari arculatának megfelelően gépipari techniku­mot kapjon. Ügy gondolom, hogy ez iskola ellátottságunk féloldalasságát megszüntetné. Ügy vélem, hogy Kalocsai elv­társ által felajánlott tanműhely­felszerelés, továbbá az ipari- tanuló-képzés, az általános is­kolai politechnikai képzés kul­turáltabb, szakavatottabb körül­ményei és lehetőségei eléggé hathatós érvek ahhoz, hogy a felsőbb szervek és a helyi ille­tékesek komolyan foglalkozza­nak a kérdéssel. Minden félegyházi ember — hinni szeretném — szívesen lát­ná városunkban az újjellegű kö­zépiskolát még akkor is, ha esetleg ez egyes hagyománytisz­telő pedagógusokat rosszul érin­tené. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy ha ez szüséges lesz. a ma még idegenkedő pedagó­gusok is szívesen és lelkesen fogják a születendő újat támo­gatni. Fekete János a járási tanács v. b. elnökhelyettese A KÖLESHÄNTOLÄST MEGKEZDTÜK. Bármilyen mennyiséget vállalunk a Dózsa Tsz darálómalmában. 6588

Next

/
Thumbnails
Contents