Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-30 / 5. szám
Ava 60 fillér PP í Hág proletárjai, eg eaiiljetek * IV. évfolyam, 5. szám A PETŐFI NÉPE FELEGYHAZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1959. jan. 30. Tanácskozik az SZKP XXX. kongresszusa Hruscsov elvtárs beszámolóját mondja a kongresszuson. Moszkvában január 27-én megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszusa. A napirend megállapítása után Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára mondotta el a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959— 1965. évi ellenőrző számai című beszámolóját. Bevezetőben a szovjet nép szocialista építő munkájának nagyszerű sikereiről beszélt. — A Szovjetunió — mondotta — az ipari termelés volumenét tekintve ma Európában első, világviszonylatban a második helyet foglalja el. Beszélt azokról a nagy erőfeszítésekről, amelyeket a párt, a munkásosztály, a kolhozparasztság és a szovjet értelmiség tett az ország mezőgazdaságának továbbfejlesztéséért. — Az utolsó fél évtized alatt — mondotta Hruscsov — 39 százalékkal emelkedett a szemestermelés évi átlaga az előző öt évhez képest. Csaknem kétszeresére nőtt a munkások és alkalmazottak reáljövedelme, 1940—1958 között. Hasonlóan alakult a parasztság reál- jövedelme is. A kulturális vívmányokról szólva megemlítette, hogy a Szovjetunió főiskoláin jelenleg körülbelül négyszerannyi hallgató tanul, mint. Anglia, Franciaország, Olaszország és Nyu- gat-Németország főiskoláin együttvéve. Háromszor annyi mérnököt képeznek ki a szovjet főiskolák, mint az Egyesült Államok főiskolái. A tudományos eredmények közül kiemelte, hogy a Szovjetunióé az érdem a Föld első mesterséges holdjának megteremtésében és szovjet tudósok és szakemberek munkája a naprendszer első mesterséges bolygója, az űrrakéta is. A hétéves terv fő feladatairól szólva hangsúlyozta Hruscsov, meg kell oldani azt a történelmi feladatot, hogy a Szovjetunió utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy lakosra számított termékek előállításában! A nemzetközi kapcsolatok viszonylatában a népek békéjének és biztonságának fenntartásai és megszilárdítását a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének megvalósítását jelölte meg legfőbb feladatul. Minden lehető módon erősíteni kell — mondotta — a szocialista világrendszert és a testvéri népek együttműködését. Rámutatott Hruscsov, hogy a fejlődés gyors üteme a szocializmus általános törvényszerűsége, amelyet ma a szocialista tábor valamennyi országának tapasztalata igazol. Hatalmas célkitűzéseket tartalmaz a beszámoló a munkások és parasztok reáljövedelmének emeléséről. A Szovjetunió nemzeti jövedelme, amely a szocialista országokban az anyagi jólét növelésének reális alapja, 1965-ben, a hétéves terv kezdetét megelőző időszakhoz viszonyítva, 62—65 százalékkal növekszik. 40 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reál- jövedelme és a kolhozparasztok reáljövedelme is. Elérkezett az idő — mondotta Hruscsov —, hogy a lakosság megadóztatásáról a jövőben lemondjunk. Ami a munkaidőt illeti, a Szovjetunió lesz az az állam, amelyben a világon a legrövidebb lesz a munkanap, s ez a hatalmas vívmány a jövedelem, növekedésével jár majd együtt.| N. Sz. Hruscsov beszámolója) után a kongresszus második* napján megkezdődött a vita az* első napirendi pont fölött. Aj felszólalók jellemző részleteket? közöltek a Szovjetunió külön-; böző vidékeinek fejlődéséről és a népgazdaság fejlesztésének ; nagyarányú terveiről. Felszólalt ; az értekezleten a szocialista országok testvérpártjainak több vezetője, így Palmira Togliatti / Wladyslaw Gomulka. Jacques 1 Duclos és Csou En-laj elvtárs. 1 Felszólalásukban mindannyian kiemelték, hogy egyetértenek j azokkal a megállapításokkal, | melyeket a beszámoló tett a ; szocialista országot közötti kapcsolatok kérdéseiről. A vita;| tovább tart. A szocialista mezőgazdaságért fi megyei pártaktíva ütése Január 28-án, szerdán a megyei tanács nagytermében megyei pártaktiva értekezletet tartottak. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszámolót a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a szövetkezeti gazdasagok megszilárdításának és fejlesztésének tennivalóiról. Az aktíván résztvett és felszólalt Marosán György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott voltak Gábri Mihály elvtárs, a KB párt- és tömeg- szervezetek. Keserű János elvtárs, a KB mezőgazdasági- és Ilappai Gyula elvtárs, a KB agit-prop. osztályának helyettes vezetői is. Az elmúlt év folyamán több | olyan rendelet jelent meg, mely • segítette a mezőgazdaság fejlődését. Most újabb párthatározat született a termelőszövetkezetek megsegítésére. A határozat kötelezi a pártapparátusban, a tanácsnál és valamennyi tömegszervezetnél dolgozó kommunistákat, hogy több és hatásosabb támogatást adjanak a mező- gazdaság átszervezéséhez. A községi vezetőknek e téren az a feladatuk, hogy a területükön lévő termelőszövetkezetek problémáit alaposan megismerjék és segítsék azok megoldását. A határozat biztosítja azt is, hogy a termelőszövetkezetekben jó szakemberek végezzék a szakirányítást, ezáltal jobban meg lehet valósítani termelő- szövetkezeteinkben a gazdálkodás nagyüzemi módszereit, s megteremteni a belterjesség feltételeit. A jövőben alacsonyabb típusú szövetkezetek is kapnak állami támogatást, azonban ez függni fog attól, hogy a szövetkezet be- tartja-c az alapszabályokat és függ-e a közös munka szervezettségétől. A határozat kimondja: szigorúan meg kell követelni, hogy a földtulajdonnal belépők a bevitt föld után megkapják a földjáradékot. A határozat világosan rámutat a mezőgazdaság szocialista, átszervezésének, a mezőgazdasági termelés állandó emelésének szükségességére. De hogy’ a határozat gyümölcse minél előbb megérjen', a községekben lévő szervezeteknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük ennek megvalósítására. Nemcsak kampányszerűen kell foglalkozni a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, hanem állandóan központi kérdésként kell azt kezelni. T. J. Kukoricatermesztési ankét Félegyhúzán, a Móra Ferenc Művelődési Házban kukoricatermesztési anketot tartottak. Mintegy 150 dolgozó paraszt, egyéni és tsz-tag, hallgatta nagy érdeklődéssel az előadót: Zalay Géza tangazdasági igazgatót. A megyei tanács erre az alkalomra filmet bocsátott a mezőgazdasági osztály rendelkezésére. A filmvetítés még jobban meggyőzte a hallgatóságot az előadó által ismertetett hibrid- kukorica termesztés jelentőségéről, gazdaságosságáról. A részvevők elhatározták, hogy’ ezentúl minden vasárnap tartanak ilyen mezőgazdasági jellegű összejövetelt, február 22-én pedig nagyszabású Mezőgazdasági Napot rendeznek, Miért kevés a lakás Kiskunfélegyházán? Köztudomású, hogy a 40 000 lakosú Kiskunfélegyháza, ez a hajdani ellenzéki város, a fel- szabadulás előtti kormányok bizalmát nem nagy mértékben élvezte. Mondhatjuk, hogy minden vonalon háttérbe szorult. Nem kapott megfelelő állami támogatást se városrendezésre, se lakásépítésre. A felszabadulás után a város dolgos cs szorgalmas lakossága, helyes vezetés mellett, arra törekedett, hogy behozza az évszázados lemaradást és a város lakóinak jóléte minél nagyobb ütemben haladjon előre. Ez a törekvés eredményes volt és előnyösen megváltozott a város gazdasági helyzete, több mint tízszeresére nőtt a városban foglalkoztatott munkások, alkalmazottak száma. A város vezetőinek és lakóinak szoros együttműködése eredményezte azt is, hogy az elmúlt évben 6855 négyzetméter új járda épült 406 000 forint költséggel, ennek 30 százalékát a megye, 70 százalékát a községfejlesztési alap fedezte. Az összefogás eredménye az is, hogy közel két és fél kilométer új vízvezeték épült, ebből 1500 méter a lakosság hozzájárulásával, társadalmi munkával. A város fejlődésével, az iparosítással, az életszínvonal emelkedésével azonban nem tart lépést a lakásépítés, a lakosság jogos lakásigényeinek kielégítése. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Belényi István elvtárssa], a városi tanács elnökhelyettesével, akitől a következő tájékoztatást kaptuk. Bár a lakásprobléma tekintetében országos, sőt világviszonylatban is hasonló a helyzet, mégis, ha összehasonlítjuk a környék városainak és Fél- egyházának lakásviszonyait, — igen szomorú képet kapunk. Az ország 62 városa közül a 100 lakószobára eső lakosok száma sorrendjében az 58. helyen áll Kiskunfélegyháza. De ha a környéki városokat nézzük is, eléggé alatta marad azoknak. Kiskunfélegyházán 100 lakószobára 299,7 lakos jut, Baján 235,3, Kalocsán 212,3, Kecskeméten 292, Kiskunhalason 270,4, Szentesen pedig 269,2. De a statisztika azt is kimutatja, hogy a város 8778 lakásából 7411 az egyszobás, tehát a lakások 85,2 százaléka, itt is utolsó helyen áll Félegyháza az említett városók sorrendjében. A meglévő lakásokból is sok a megrongálódott, öreg, rossz anyagból épített íakás. Félegyházán a lakóházak 3.2 százaléka épült téglából, kőből és betonból, Kiskunhalason 8,1, Kalocsán 15,9, Kecskeméten 19, Baján 31,5. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy a város lakóházainak és mindenekelőtt a vályogból, sárból és vertföldből épült házainak 60 százaléka a múlt században épült, méginkább megállapítható, hogy ezek jórésze a mai követelményeknek már nem felel meg. Ezért nagyon indokolt, hogy a város illetékes szervei a lakáshelyzet megjavítására a legnagyobb erőfeszítést tegyék, egyrészt a magánerőből történő kislakás, vagy szövetkezeti házépítési akció továbbfejlesztése területén, másrészt pedig további lépéseket kell tenni az állami erőből történő lakásépítési keretek növelése érdekében. Tóth Miklós Kiskunfélegyházán, a Kossuth Lajos utcán rövidesen tető alá kerül az új, kétemeletes honvédségi lakóház. Ezzel átellenben kezdik el a tavasz folyamán a lakásgondokat némiképpen enyhítő 24 lakásos bérház, s ugyancsak a hároméves terv keretébenegy 17 lakásos bérház építését. A lakosság reméli, hogy ezek is — a honvédségi lakóházhoz hasonlóan — .gyors ütemben elkészülnek.
