Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1959-04-03 / 14. szám
/ IV. évfolyam, 14. szám Kiskunfélegyháza, 1959. ápr. 3. Ara 60 fillér • • Világ proletárjai. egyesüljetek’, F elszabadulásunk T izennegyedszer ünnepeljük április 4-ét, hazánk felszabadulásának évfordulóját. ■képünk legnagyobb ünnepe a mai nap. Ezen a napon szabadult fei örökre az évszázados 'belső és külső elnyomás alól, líüggetlen, szabad hazájává vált ia munkásoknak, dolgozó parasztoknak, értelmiségieknek, »minden más dolgozó rétegnek.-A nép a boldog hazájának építőjévé, igazi gazdájává vált. í elszabadulásunk mostani évfordulója azért is nagy jelentőségű, mivel pár napja ünnepeltük a dicső Tanácsköztársa- ■fcag létrejöttének 40. évforduló- öat. A Tanácsköztársaság fennállásának 133 napja bizonyságul •szolgál, hogy csakis a dolgozók államhatalma képes a nép jólétét, boldogulását megteremteni. Népünk a felszabadulás után ti Tanácsköztársaság példájából kiindulva teremtette meg a munkások, parasztok államhatalmát. Ezért kaphatták meg a nincstelen és dolgozó parasztok a földet, a munkás a gyárat. Így lett hazánkból, az egykori elmaradott, félgyarmati országból, fejlett iparral rendelkező, szabad és független ország, azért mert olyan barátok segítik, mint a felszabadító Szovjetunió, a nagy Kína és a többi európai és ázsiai népi demokrácia. A felszabadulás óta eltelt 14 év áldozatos munkája meghozta a maga eredményét. Megszüntettük lényegében a kizsákmányolást, a létbizonytalanságot. Népünk történelmében olyan szakaszra nem találunk, ahol olyan jól élt volna a dolgozó mint napjainkban. A műveltség általánossá tételében is hatalmas lépést tettünk előbbre. Elmondhatjuk, hogy népünk műveltebb, egészségesebb lett, mint bármikor azelőtt. Egyetlen adat ennek igazolására: a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az elmúlt 14 év alatt a dolgozó népünk átlagos életkora 10—12 évvel lett magasabb, mint a felszabadulás előtt volt. F ejlődésünk üteme 1956- ban törést szenvedett az ellenforradalom következtében. Az imperialisták és belső szekértolóik felnagyítva a szocializmus építésében elkövetett hibákat, forrón szeretett hazánkat a háború szélére sodorták, s ezzel óriási károkat okoztak népünknek. Az MSZMP tömöritette a szocializmushoz hű erőket és a Szovjetunió segítségével levertük az ellenforradalmat. Helyreállítottuk az ellenforradalom okozta károkat és pártunk helyes politikája eredményeképpen a dolgozó tömegek még következetesebben dolgoznak a szocializmus győzelme érdekében. N épünknek a szocializmus építéséért folyó harcához Tagyogó perspektívát adnak az SZKP XXI. kongresszusa által a szovjet nép elé tárt 7 éves terv számadatai, amely szerint 1965-ig az ipari termelés 80, a mezőgazdasági pedig 70 százalékkal fog növekedni. Így alapot teremtenek arra, hogy a dolgozók életszínvonala 40 százalékkal növekedjen a terv ideje alatt. A szovjet népgazdaság ilyen arányú fejlődése, a szocializmust építő országok együttműködése eredményeképpen hazánk népgazdaságára is kedvezően fogja éreztetni hatását. A magyar—szovjet áruforgalom 40 százalékkal fog növekedni 1959- ben, 1958-hoz viszonyítva. Az áruforgalom növekedése már ebben az évben is érezteti hatását, ami az eredeti tervek szerint csak 1960-ban alakult volna ki. Ennek biztosítása megköveteli járásunk ipari munkásaitól, tsz- és egyéni dolgozó parasztjaitól, hogy mdgukevá tegyek az MSZMP K. B.-ának március C-i határozatát, amely azt írja elő, hogy még ebben az évben ei kell érni az 1960-ra tervezett termelési szintet. 1959-ben az ipari termelést 4 százalékkal kell túlteljesíteni, a termelékenységet 5 százalékkal növelni, s az önköltséget 2,5 százalékkal csökkenteni. A mezőgazdaság termelését 5,2%-kal kell növelni a múlt évihez viszonyítva. Így válik elérhetővé, hogy az életszínvonal 1960-ra tervezett szintjét már 1959-ben elérjük mind a ünnepén bérből és fizetésből élőknél, mind a dolgozó parasztságnál. Mindez reális célkitűzés. Valóra váltásához az szükséges, hogy járásunk dolgozói is ezt magukévá tegyék, s elfogadják a Bányászati Berendezések Gyárának dolgozói és a gátéri Búzakalász Tsz versenyfelhívását: induljon széleskörű versenymozgalom az MSZMP novemberi kongresszusának tiszteletére. B iztosak vagyunk abban, hogy dolgozóink, mint ahogy eddig követték pártuns. útmutatását, most is túl fogják teljesíteni pártunk termelési célkitűzéseit. A pártunk decemberi határozatának valóra váltása ad ehhez alapot, midőn dolgozó parasztságunk az egyes megyékben, járásokban, községekben százával és ezrével választották maguknak az új utat, a szövetkezés útját. Járásunkban is 302 csalad 140», kh földdel lépett az elmúlt hetekben a szövetkezés útjára, lepett be a meglevő tsz-ue, vagy újat alakított. A mi és a szocialista tábor országainak eredményei é- újabb célkitűzései egyre inkább erősíteni fogják a uolguzoink- nak a szocializmusba vetett hitét. A XXI. kongresszus határozatainak fényében világosan látjuk, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor - bel- és külpolitikája egyaránt békepolitika. Ezen belül a mienk is. A mi békepolitikánk magában foglalja az imperialista agresszo- rokkal szembeni éberséget, készenlétet, másrészt a megegyezésre való szakadatlan törekvést. A háború elkerülhető. Ezt a XX. kongresszus állapította meg és a XXI. kongresszus megerősítette. Azonban az is igaz, akár tetszik az uraknak, akár nem, hogy a kapitalizmus pusztulásra van ítélve cs; a mi útunk, amire 14 évvel ez-; előtt, a felszabadulásunk al-; kaiméval léptünk rá, még ak-! kor is, ha az építése során van is kitérés, zökkenő, megtorpa-j nás, vagy átmeneti visszaesés:; a világméretű győzelmek útja, a! szocialista világrendszer útja 1 és nincs olyan erő a világon,; amely meggátolhatná ennek az; útnak építését, növekedését,; akár a békés versenyben, vagy; egy kalandor háborún át is. Ez! a század a szocializmus győzel-' mének évszázada. F eladataink nagyok. A; nagy ünnepünk alkalmá- ! val is úgy tegyünk hitet a! szebb, jobb és boldogabb út mellett, hogy szilárdak maradunk, nem ingunk meg egy pillanatra sem, ha a nemzetközi élet területén a szél erősebbé válik, vagy viharrá növekszik. Egy a jelszónk a béke és ezért harcba megyünk. Felszabadulásunk 14. évében az ipari, mezőgazdasági termelés irányszámainak túlteljesítésével, az életünk szebbé és jobbá tételével vetünk féket a szél erejének és a következetes munkákkal megteremtjük a szélcsendes, napfényes napokat. Kiszely István. az MSZMP félegyházi járási bizottságának első titkára Az MSZMP kowesszusanak tiszteletére I «átéri Budakalász Tsz versenyre hívja a tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezetet A gátéri Búzakalász Tsz versenyfelhívással fordult a tiszaújfalusi Alkotmány Tsz-hez. Az 1959-es gazdasági évben versenyre kelnek egymással a növénytermelésben, állattenyésztésben, az árutermelés fokozásában és a munkaszervezésben egyaránt. A részletes verseny- felhívás tartalmazza a leglényegesebb pontokat. Így pl. a tsz a gazdaság minden területén alapszabály szerint fog működni, a könyvelést és a nyilvántartásokat naprakész állapotban tartják, megtartják a pénzügyi fegyelmet stb. A növénytermelésben: ebben a gazdasági évben szántóterületük 25 százalékát szervestrágyázzák, s holdanként 100 kg- nál több műtrágyát fognak felhasználni. Minden kh. szántóterületre 5,3 normálhold gépi munkát végeztetnek. A kukoricát négyzetesen vetik, a növényápolás 80 százalékút géppel végzik, a kapásnövényeket háromszor kapálják. A gabonabetakarítást 100 százalékig géppel végzik. A jobb takarmányozás érdekében az év végére szántóterületük 20 százalékán fognak pillangós növényeket termeszteni, s egy-egy szarvasmarhára 8 köbméter silót készítenek. A gazdasági év végére 100 kh. szántóra 30 db. számosállatuk lesz. A fejősteheneknél bevezetik az egyedi takarmányozást. Termelvényeik nagy részét szerződés útján értékesítik, s árutermelési tervüket 110 százalékra teljesítik. Csak a lényegesebb pontokat soroltuk fel, de ez is mutatja: ha a tsz-ek a versenyfelhívás alapján dolgoznak, nagy lépést tesznek előre a gazdaságossúg és jövedelmezőség útján. rMttörú-taLúlk&zá Qjiuiap tden A pajtások már régóta készülnek az úttörők nagy tavaszi ünnepére, a II. Országos Találkozóra. Minden csapatnál március 21-én, a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára rendezett ünnepélyes összejövetelen választották meg a küldötteket, akik a legjobb eredményt érték el a Forradalom Nyomolvasóinak munkájában, az úttörőélet törvényeinek megtartásában. Városunkból és járásunkból 30 vörösnyakkendős pajtás vesz részt az április 3-tól 6-ig tartó találkozón. Minden pajtás magával viszi a csapat által hímzett szalagot, amelyet a párt Központi Bizottsága által adományozott zászlóra kötnek fel. Velük együtt az ország úttörői egyszerre tesznek esküt a párt zászlajára, hogy az egész világnak tudtára adjuk: az útjörő hű gyermeke hazánknak — a Magyar Népköztársaságnak. Bársony Ferenc úttöro-titkar Nyolcadikosok Születési évüh: 1945. Ök az általános iskolák legidősebbjei, akik már szabad hazában születtek, az elnyomást, a kizsákmányolást, a háborút csak hírből ismerik. Csodálkozva olvassák iskolájuk falán a márványtábla szövegét, amely az emberi gonoszságról szól s azt hirdeti, hogy ebből az iskolából a fasiszta hóhérok 269 férfit, 341 nőt és 373 gyermeket hurcoltak a halálba. Pedig ez csak egy kis töredéke a nagy emberirtásnak. Hírből ismerik csak azt a régi oktatási rendszert is, amelyik a szülök erszénye szerint osztályozta a tanulókat: népiskola a legszegényebbeknek (abból is csak 1—2 osztály), polgári a tehetősebbeknek, gimnázium a gazdagabbaknak és egyetem a kiváltságosaknak. A felszabadulas ezt is megszüntette és amikor meglátogattam a Kossuth utcai Általános Iskola Vili. osztályos tanulóit, ők már olyan természetes dolognak veszik, hogy felsorolhatják terveiket: Petróczi Magda, akinek az édesapja mozdonyfűtő, vasút- forgalmi technikumba kéri felvételét. Vidéki Erzsébetnek az édesapja hivatalsegéd, ő tanár akar lenni. Hatványi Margit édesapja tsz-tag, ő kertészeti technikumba megy, a Vörös Csillag Tsz segíti, utána az állást is biztosítja. Körösi Erzsébet (édesapja gyári munkás volt, szorgalmas tanulás után a felszabadulás óta ügyvédi vizsgát tett), köz- gazdasági technikumba akar menni. Fazekas Szűcs Erzsébet a gimnáziummal egyidőben a gyors- és gépírást is tanulni akarja, hogy biztosabb kenyér legyen a kezében. Kocsis Katalin, az iskola egyik legjobb tanulója gimnáziumba jelentkezik. Ez a csoport az iskola szorgalmasabb, komolyabb fele. Az osztály másik fele még nem tudja, mit csinál a VIII. osztály elvégzése után. Agócs Lenke, Vá- czi Ilona, Rádi Klára, Farkas Rozália ipari tanulónak menne, de még nincsen hová. Kürtösi Kata és még néhá- nyan Budapest felé tekintgetnek, ott gondolják megtalálni a munkaalkalmakat. A női munkaerők elhelyezése különben országos probléma, de biztató, hogy vezetőink is felfigyeltek rá. Erről beszélt a varos országgyűlési képviselője: Fekete Pálné elvtársnő, erről beszélt Holló Béla elvtárs is a Háziipari Szövetkezet közgyűlésén, mikor bejelentette, hogy ebben az ügyben felkeresték a megye országgyűlési képviselőjét, és bizonyos, hogy ezt a kérdést megoldják, mint ahogy sok más kérdést is megoldottak a felszabadulás óta. Tóth Miklós
