Félegyházi Közlöny, 1959 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1959-01-09 / 2. szám

IV. évfolyam, 2. szám APET OFI NEPE FÉLEGYHÁZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1959. jan. 9. • • • • Ära 60 fillér Fííoor nroleíúr 'tti, egyesül te felt r 00-000<>OK>0<KX>0<>©K>0<>0<><>000<><X><XKKKKK>0<><X><>0<><KKKK>' 2 Új év, új feladatok | Elbúcsúztunk 1958-tól, az óévtől, mely elhagyott bennün- 1 *-» két, hogy átadja helyét a reményteljes 1959-es esz­tendőnek. Szilveszter éjszakáján vidáman, hangos jókedvvel köszöntöttük az új évet, azt az esztendőt, amelytől még többet, még jobbat várunk. így van ez már, mióta világ a világ. Azzal a különbséggel, hogy most már nemcsak várjuk az újat és a jót, hanem magunk is teljes erőfeszítéssel veszünk részt a jobb, a szebb élet megteremtésében. Ebben a szel­lemben vetünk számot a múlttal és készülünk a mostani, az ] új esztendőre. Az 1958-as esztendő számunkra egyik kiemelkedő ese­ménye volt a november 16-án megtartott országgyűlési kép­viselői és tanácstagi választások. E választásokat nem sokkal lcét évre tartottuk az 1956. októberi ellenforradalom után, s a választás eredményeiben és törvényszerűségeiben egyaránt megmutatta hazai és külföldi ellenségeinknek, hogy a magyar dolgozó nép, járásunk és városunk valamennyi becsületes polgára: munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek stb. hívei és harcosai a békének, a népi demokráciának, a szocializmus felépítésének hazánkban. Szeretettel cs híven követik pártunkat. A november 16-án megtartott választásokkal és1 az 1959-es új esztendővel újabb négy esztendő küszö­bét lépjük át. Az új esztendőben magasabbra állítjuk a mér­cét. A szocializmus építésének sokrétű feladatai állnak előt­tünk: fejleszteni s egyben növelni kell a termelő erőket a mezőgazdaságban, növelni a termelékenységet, a termés­hozamokat, maradék nélkül teljesítenünk kell állampolgári kötelezettségeinket, élénkíteni és javítanunk kell a község- politikai munkánkat, védeni és erösítepi kell a szövetkezeti és társadalmi tulajdont, nevelnünk egymást a szocialista 1 együttélés szabályaira és e sokrétű feladatok közül a legfon- j tosabb: a mezőgazdaság szoAalista átszervezése erőt, türel­met és hozzáértést igénylő megoldása. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a dolgozó nép legjobb fiai, akik a községi és járási tanácsban mint tanács­tagok vesznek részt, megtanulták a vezetést a községek, a já­rás gazdasági, kulturális, szociális vezetését. Szorgalmas mun- | kájuk elősegítette és a jövőben is elő fogja segíteni járásunk dolgozóinak jólétét, anyagi és erkölcsi felemelkedését. M ost az új esztendő elején, amikor az óév hibáin és tapasztalatain okulva megkezdtük az új észtén- < § dőt, s az újabb négy évre szóló felelősségteles munkát, arra J 0 kérjük járásunk lakosságát, minden becsületes dolgozót, hogy § szívének minden melegével, eszének minden gondolatával és p karjának minden erejével segítse munkánkat, járásunk fel- 2 emelkedését. p Az 1959-es esztendőhöz sok sikert kívánunk valamennyi ! g olvasónknak, járásunk, városunk valamennyi dolgozójának. § SZEGEDI JÓZSEF P a járási tanács vb-elnök'e ^0000000<>o<><kkkxkk>-(x><k><xkkxkkkjv>ckkk>ock>ooo-ooo<>^ JÓL DOLC/OZTAK Kijelölték a város körül a tanyaközpontokat A városi tanács végrehajtó bizottságának utasítására a mezőgazdasági osztály a mű­szaki osztállyal karöltve elké­szítette javaslatát a város kö­rüli tanyavilágban létesítendő tanyaközpontok kijelölésére. Hét tanyaközpont létesítését javasol­ja, a következő helyeken: Az első tanyaközpontot az alpári út mentén, a borsihalmi megállónál javasolja. Ez a te­rület műút és vasút mellett te­rül el, közelben fekszik a Dó- . zsa Tsz területe, a villamosítás is lehetséges. _A„ második tanyaközpont a körösi úti külső iskola mellett, a várostól 12 km-re lenne. A város megközelítése onnan ne­héz, mert vasút még nem jár errefelé. A harmadik központot a kecs­keméti útban, az új iskola kör­nyékén javasolja. Közel van a Vörös Csillag Tsz es a közmű­vesítés is könnyen megoldható. Negyedik központ az izsáki, úton, a Makány iskola környé­kén létesülne, ez már mosi is sűrűn lakott terület. Ötödiket a »kispista*« út men-; tén, a gazdaköri iskolánál java-; solja. Hatodikat a tnajsai úton, a! várostól 13 km-re, a kettős út-j kaparóház környékén. Hetedik tanyaközpontot pedig a csólyosi út cs a kismindszenti út menten, az újonnan épített iskola környékén javasolja. , A végrehajtó bizottság a ja­vaslatba hozott helyeket, a sző­lőhegyi településeket kivéve, el­fogadta és megbízta a műszaki, mezőgazdasági, népművelési és egészségügyi osztályokat, hogy február 20-ig a helyszínrajz, költségvetés kidolgozásával, a közművesítés, egészségügy és művelődési lehetőségek figye­lembe vételével tegyenek a Sportpálya épül Gáléren A gátéri községi KISZ- szervezet társadalmi munkában sportpályát épít. Az eddig el­végzett társadalmi munka ér­téke 5000 forint. végrehajtó bizottságnak megfe­lelő javaslatot. Természetesen figyelembe véve nem utolsó sorban azt is, hogy ezek a ta­nyaközpontok elősegítsék a me­zőgazdaság tervszerű fejleszté­sét, a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását. Ebben a munkában a városi bizottságokat minisztériumi szakemberek is segíteni fogják; (t. m.) Pihennek, szórakoznak A kiskunmajsai pártklubban esténként igen élénk az élet. Szívesen jönnek el ide pártta­gok és pártonkívüliek egyaránt, hiszen mindenki megtalálhatja a kedvére való szórakozást; & Ha az 1958-as év eredményeit vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy igen szép sikereket értek el ki- szistáink. Az alapszervezetek többségükben jó munkát végez­tek. A KISZ-fiatalok az elmúlt év­ben a járás és a város területén 300 ezer fát ültettek, harminc kultúrotthont tettek otthonossá, tíz tanyai iskolát hoztak rendbe, munkabrigádokat alakítottak, sok helyen parkosítottak és szá* mos rendezvényt szerveztek. Kiemelkedő munkát végzett a városi KISZ-alapszervezet, a Dózsa Tsz KISZ-szervezete, az ipari é$ a középiskolák KISZ- szervezetei. A járás területén a pálmonostori * Lenin KlSZ-szer- vezet, a kiskunhalasi, gátéri, al­pári szervezetek, de sorolhat­nánk tovább. Alapszervezeteink nagy erő­próbája volt a november 16-i választás, ahol fiataljaink egy­em bérként vettek részt a mun­kában. A tagkönyvcserével kap­csolatos feladatok végrehajtása is azt bizonyítja, hogy fiatalja­ink szeretnek a KISZ-ben dol­gozni és büszkén vallják magu­kat KISZ-tagoknak. Jövő évi terveink közt szere­pel ifjúsági házak létrehozása, a ielsaerelések biztosítása, a szervezetek otthonossá tétele. El akarjuk érni, hogy minden szervezetnek legyen helyisége és ott fiataljaink jól érezzék ma­gukat. Azoknak a fiataloknak, akik keddig is aktívan és lelkiismere­tesen dolgoztak a KISZ-ben, kö­szönetét fejezi ki a járási és vá­rosi KISZ bizottság és kérjük, hogy ezután is ugyanilyen lelkesen és aktívan vegyék ki részüket a további munkából. A KISZ-en kívüli fiatalokhoz az a kérésünk, hogy segítsék a KISZ munkáját, mert az ő szebb és boldogabb jövőjükért is har­colunk. Járási és városi KISZ-bizottság J/loforos baltiét Bajnóczi Antal, Félegyháza, Zrínyi utca 49. sz. alatti lakos horgászni volt Alpáron. Beval­lása szerint 2 liter bort ivott meg horgászás közben. Ennek az leit a következménye, hogy az Alpári úti repülőtér környékén motorkerékpárjával egy fának nekiszaladt. Súlyos sérülésekkel szállították a mentők a félegy­házi kórházba. Képünkön: a televíziós készülék körül már gyülekezik az érdeklődők társasága. Molnár Pál klubvezető, Horváth Ist­ván tanácsi dolgozó, Bognár Imre tanár, Horváth János és Darányi Mihály kisiparosok várják az adás megkezdését. Kiss Péter Pálné pártbizalmi. az Al­kotmány Tsz tagja és özv. Czirkó Fe- rencné pártonkívü- li, egyénileg dolgo­zó parasztasszony a képes folyóiratokat nézegeti. Mások sakkoznak, malmoznak, külön­féle társasjátékok­kal szórakoznak. — Igazán otthonos, kel­lemes a pártklub ' élete. : . ■ ■* , Ez évben tovább fejlődik a Kiskunfélegyházi Gépgyár Amint arról lapunk legutóbbi számában hírt adtunk, a Kis­kunfélegyházi Gépgyár export­tervét már 1958. december 18-án teljesítette, mégpedig 116,9 szá­zalékra. Ami a tervtcljesités értékét emeli: az exportra ke­rült árukkal kapcsolatban sem­miféle reklamáció nem merült fel. A konzervipari gépek átvéte­lére Szelcsenkó elvtárs szemé­lyesen jelent meg és fejezte ki elismerését az egész gyári kollektíva munkájáról. A kon- zervgépek gyártása egyébként is különös jelentőségű, hiszen ha csak egész kis mértékben, de ez is hozzá segíti a szocia­lista tábort, hogy az élelmiszer- ipari termelésben túlhaladja a legfejlettebb kapitalista orszá­gok élelmiszeriparát. A Gépgyár az export-terven kívül évi termelési tervét is túl­teljesítette és amint Orbán Mik­lós elvtárs, a gyár igazgatója elmondotta, minden adottságuk megvan, hogy az 1959. évi ered­mények még jobbak legyenek. A gyár egész első negyedévi anyag- és energiaszükséglete biztosítva van. Az 1959-ben termelt áruk értéke több mint 20 száza­lékkal nagyobb mint az el­múlt évi export, illetve ha­zai termelésük. Ahhoz azonban, hogy ezt a jóval magasabb tervet teljesít­hesse a Gépgyár, sok új gépre és nagyobb munkaterületre van szükségük. Kérdésünkre, hogy milyen import-, illetve hazai gépekkel bővül ebbeh az évben a gyár gépállomása, Tóth elv­társ, az üzem párttitkára a következőket mondta: — Kapunk Csehszlovákiá­ból és Lengyelországból esztergapadot és marógépe­ket, azonkívül hengerítő gé­pet, a hazai üzemekből pe­dig DIMÁVAG-ollót, hid­raulikus prést és még 8— 10 kisebb korszerű gépet. A gépek elhelyezése érdekében a két csarnok közötti részt lebetonoztatjuk, tetővel köt* jük össze, ezáltal igen nagy új munkaterülethez jutunk. Amint Tóth elvtárs megjegy­zi, a pártszervezet igen komoly segítséget nyújt a gyárnak a tervek teljesítésében. Amiről, mint kedvező és lé­nyeges változásról, kell írnunk, az az embereknek a feladatok elvégzésével kapcsolatos viszo­nya. Nem tudnánk a Gépgyár dolgozói közül szinte egyet sem említeni, aki ne teljes erő­vel dolgozott volna a tervek teljesítéséért és akinek ne lett volna szívügye, hogy valameny- nyi exportra kerülő gépgyári darabra büszkék lehessenek az üzem dolgozói. Az export-tervek teljesítésé­nél forrott igazán össze a gyár valamennyi dolgozója és ez alapja az 1959. évi tervek telje­sítésének. Megjegyezzük még, hogy a gyár gazdasági muta­tói is eredményes működésről tanúskodnak, ami biztossá te­szi, hogy a nyereségrészesedés eléri, esetleg túl is haladja az előző évit, —t —ó

Next

/
Thumbnails
Contents