Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-06-21 / 24. szám

/ A falusi pártszervezetek feladatairól tanácskozott- a járási pártbizottság A járási pártbizottság június 14-én kibővített ülést tartott, amelyen megtárgyalták a Köz­ponti Bizottság »A falusi hely­zetről, a falusi politikai munka megjavításáról« szóló határoza­tát. A párt-végrehájtóbizöttság be­számolóját Kiszely István elv­társ, a járási bizottság első tit­kára tartotta. Részletesen foglal­kozott a beszámoló a falu poli­tikai és gazdasági helyzetével, majd elmondotta, hogy a to­vábbi feladatok megvalósítására lobban fel kell készíteni párt- szervezeteinket. Ehhez az szük­séges, hogy párttagjaink megis­merjék a Központi Bizottság ha­tározatát és annak megfelelően készítsék el pártszervezeteink vezetőségei az akcióprogramju­kat. Az akcióprogram konkréten tiatárózzák meg, hogy az elkö­vetkező időben milyen feladato­kat fognak végrehajtani, kikkel Valósítják meg azokat és milyen tnódön mozgósítják a község la­kosságát a célul tűzött feladatok sredményes megoldására. Ha Pártszervezeteink sikeresen akar­ják megoldani feladataikat, ah- aoz feltétlenül szükséges, hogy a tömegszervezetekre és a nép­frontra jobban támaszkodjunk a jövőben. Kiszely elvtárs beszámolóját vita követte, melyben felszólalt Juhász Antal járási ügyész elv­társ, aki javasolta, hogy párt- szervezeteink többét törődjenek a tömegszervezetekkel, segítsék munkájukat és számoltassák be őket időközönként végzett mun­kájukról. — Javasolta továbbá, hogy alapszervezeteink az akció- program elkészítését alapos kö­rültekintéssel készítsék el és minden egyes kommunistának képességeinek megfelelő mun­kát adjanak. Veres Sándor elvtárs, a kun­szállás! alapszervezet titkára, elmondotta, hogy a kommunis­ták az ellenforradalom utáni időkben is megállták helyüket. De a jövőben még inkább fo­kozni kell forradalmi lendületü­ket a munka során. A tömeg­szervezetek megalakításában se­tályellenség, mint az ellenfor­radalom idején, de mégis a bur­kolt támadásait is le kell lep­lezni és ellene kemény kézzel kell harcolni. Elmondotta továbbá, hogy a kommunista erkölcshöz tartozik az is, hogy párttagjaink ho­gyan viselkedjenek munkahe­lyükön, nem feledve el, hogy ők ott is először kommunisták és csak utána más beosztásúak. — Vannak elvtáfsak, akik a párt- l'endezvényeken és annak vitái­ban igén forradalmiak, de visz- szatérve saját munkaterületük­re, ez a forradalmiságuk már alábbhagy és csak a saját por­tájukon lévő gazdasági vagy más munkába burkolódznak beie és olyan is előfordul, hogy egyes elvtársak megfeledkeznek arról, hogy ők kommunisták. Továbbá, sók helyen a köhimti- nisták eltűrik, hogy szemük lát­tára a társadálini tulajdont her­dálják, vagy rongálják és nem tesznek semmit. Vannak elvtár­sak, akik a társadalmi tulajdon védelmét a fokozatosság elve alapján gondolják védeni. Ez helytelen, mért a társadalmi tu­lajdon védelmében nincsen fo­kozatosság, hanem a legszigo­rúbban kell lesújtani azokra, akik a társadalmi tulajdont her­dálják, széjjelhurcolják. t)e azo­kat a kommunistákat is felelős­ségre kell vonni, akik elnézik vagy nem tesznek semmit a tár­sadalmi tulajdon védelme érde­kében. A vitában részt vettek még — Papp Ádám elvtárs, a jász- szentlászlói tanács vb-elnöke, Kurucz elvtárs, a kiskunmajsai tanács vb-elnöke, Szeri elvtárs, a járási bizottság munkatársa, Ormándi elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője és Szegedi József elvtárs, a járási tanács vb-elnöke. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Túri József elvtárs, a megyei pártbizottság munka­társa. * A tanácskozás Kiszely elVtárs zárszavával ért véget. P. P. vagy a pedagógusok ajándékozása? HAZÁNKBAN a szülők min­dig különös tisztelettel adóztak a gyermeküket tanító pedagógu­soknak. Tiszteletüket és megbe­csülésüket mindig a legkülönbö­zőbb módon nyívánították ki. A múltban az állam részéről nem volt ennyi megbecsülés és meg­emlékezés a pedagógusokról, mint most. Nem volt pedagógus­nap sem, amikor jutalmat kap­ták volna. A szegényebb szülők részéről már ekkor is sók figyel­mességet lehetett tapasztalni, az akkori nehéz anyagi viszonyok ellenére is. Az óvónénik, tanító bácsik, tanító nénik a névnap­jukra kedves emlékeket kaptak a Szülőktől. Ez leginkább virá­gok átadásában jutott kifeje­zésre. ÜGY GONDOLOM, hogy a ne­velőknek a hála jéléül átadott virágcsokornál szebbet, értéke- szebbet nérfi Is túdtak volna adni. Ma a szülői munkaközös­ségek legtöbbjénél helyesén — a szülők elismeréséül — szervezik a pedagógusok megünneplését és vizsgák alkalmával való meg­ajándékozásukat. Ezzel is igye­keznek közélébb vinni az ott­hont, a bsaládot áz iskolához, az iskolai neveléshez. VANNAK szülői munkaközös­ségek, amelyeknek egyes tagjai túl ambiciózusak. Felhívő leve­leket bocsátanak ki a gyermeke­ken keresztül, sok esetben ko­moly összem meghatározásával. Ezekben a felhívó levelekben ha­tározzák meg, hogy egy-egy szülő mennyi összeggel járuljon hozzá a nevelők megjutalmazá- sához. Ügy gondolom, hogy ez a túl szervezett ajándékozási módszer nem helyes. Sok családnál eseten­ként igen nehéz még a tíz, húsz, ötven forintokat is elvonni a háztartási költségvetésből, külö­nösen akkor, amidőn nem is szá­mítanak ilyen »rendkívüli« ki­adásra. Véleményem szerint nem helyes, hogy a nevelőket 6—700 forintos ajándékokkal jutalmaz­zák, pl. asztali lámpával, kardi­gánnal stb. A nevelők azért kap­ják a fizetésüket, hogy abból él­jenek, ruházkodjanak és megve­gyék a háztartásukhoz szükséges eszközöket. Helyes, ha a szülői munkaközösségek a saját anyagi erőforrásaikból apróbb tárgyak­kal ajándékozzák meg a nevelő­ket, de a fenti példa egyáltalán nem méltó követésre. Vegyenek élő virágokat vagy egy-egy köny­vet. MA MÁR NINCS és nem is le­het kiváltságos tanuló, akit a szülőire való tekintettel nem le­het elbuktatni még akkor sem, ha megérdemli. Ez már a múlté, hogy a főjegyző rosszul tanuló, egyetlen leánykáját az első pád­ba kell ültetni, vagy a zsíros ku- lák buta fiát a lllzgtt sertés ház­hoz való szállítása esetében jól kell osztályozni. * MA TELJESEN ŰJ pedagógus­nemzedék neveli ifjúságunkat. Számukra legnagyobb öröm a társadalmunk megbecsülése, a tanítványaik jó tanulmányi ered­ménye. Ez az igazi ajándék. A szülői munkaközösségek pedig szívvel-lélekkel támogassák a pedagógusok munkáját, hiszen gyermekeik boldog jövőjéről van szó. Hiszem, hogy az ilyen önzetlen ajándékok mellett el­törpül egy-egy aszlalilámpa vagy kardigán értéke. P. S. Vikendházak építése Alpáron Az Alpári Községi Tanács V. B. vikendházak építését en­gedélyezi a Tisza parton. Ötven négyszögöl nagyságú területet engednek át az építeni szándé­kozóknak. A felépítésre kerülő vikéndház típusát a községi ta­nács határozza még. Az 50 négy­szögölnyi területet a tanács az építeni szándékozónak 15 évi bérletbe adja. A terület évi bér­összege 120 forint lenne. A tanácsot az az elgondolás vezeti, hogy a kihasználatlanul álló Tisza partot széppé és a kirándulók számára otthonossá akarja tenni. A halászcsárda így még jobban kibővülné és kicsi- noSodna. A hely a hosszabb ideig pihenni szándékozóknak is ké­nyelmesebbé válna. Bővebb felvilágosítást a tanács ad. Qlyil&tt szeimmiL a ütu'úsban. gítettek, illetve segítenek, de a hiba ott van, hogy a további So<x>oo<>(>ooo<>{x>o<xh>(k>do<xk><>ookxh><><xhx>oo<>o<kk)o<>ík>ooo<kk><>o<kkk>oo<><><h><xkkkkk: munkájukban a tömegszerveze- J teket már nem segítik úgy, mint i azt kellene tenni. Hogy ez*így] van, azért a pártvezetőséget isi felelősség terheli, mert ilyen] irányban keveset foglalkoztunk i az elvtársakkal. Javasolta, hogy] az 1958—59-es pártoktatásbá( minden vezető állásban lévő1 elvtársat be kell vonni, legyen, az állami vagy tömegszervezeti < Vezető, mivel a hibák főoka on-j nah fakad, hogy igen alacsony« az eszmei-politikai műveltség ] sok elvtársnál. Gyetvai Józsefi elvtárs, a járási bizottság mun-] katársa beszélt arról, hogy ac kommunisták nincsenek olyan ] forradalmiak munká j ukban, i mint az ellenforradalom idején] és az azt követő Időszakban. Ennek okát abban jelölte meg,] hogy sok elvtárs nem képezi, eszmeileg és politikailag magát] és így a viszonylag békés idő-, szakban nem tudnak megfele­lően politizálni, dolgozni. Ezt igazolták az 1957—58-as < pártoktatáson való részvételek j és megjelenések is. Beszélt to­vábbá arról, hogy a falusi po-< litikai munkát sokoldalúvá, tar-] talmassá kell tenni, az úgyne-< vezeti apró problémákkal is tö­Június 10-én délelőtt a heti­piacon Farkas Józsefné sz. Aj- 'tal Mária („művésznevén”: Cin- ca), Lónyai utca 14. sz. alatti la­kos, belenyúlt Csáki Bállntné, Alsógalambos 70. sz. alatti la­kos köténye zsebébe és a benne lévő 9Ö0 forintot el akarta lop- lni. Terve nem sikerült, mert a izseb biztosítótűvel be volt tűz- Ajtai Mária, amikor észre­vette, hogy baj van, elszaladt, [de a piac közönsége megfogta. iBekerült a rendőrségre és a rendőrkapitányság bűnvádi el­járást indított ellene zsebtolvaj­lás miatt. Eddig szól a rendőrségi hír, [itt be is fejezhetném, mégsem ihagyom abba az írást, mert az [esetnek két tanulsága is van. Az egyik: mindenki maga is [gondosan őrizze személyi tulaj­donát, mert nem állhat min­denki mellett egy-egy rendőr. A másik tanulság az, hogy a [bűnüldöző szervek és a társa­dalom összefogása még a leg­furfangosabb bűnözőt is ártal­matlanná tudja tenni. így lehet és így is kell meg­tisztítani közéletünket a bűnö­zőktől, a munka nélkül nagy pénzeket „keresőktől”. De nem lenne mai írásom tel­jes, igazságos és tárgyilagos, ha nem látnám meg a társadalom becsületes, — szerencsére — nagyobbik felét. Azokat a név­telen, dolgozó milliókat, akik mindennapi munkájukkal — a még mindig nagyszámú kártevő „CINCÁ" és a többiek és henyélő „működése” dacára is — építik a szebb és boldogabb jövőt, akik óvják, védik a nép vagyonát. Akik tiszteletben tart iák a magántulajdont. Hosszú statisztikát lehetne itt felsorolni a dolgozók nyugalmá­ra és vagyonára mindenkor vi­gyázó rendőrökről és arról is, hogy az ellenforradalom után hány százalékban javult az ál­lampolgári fegyelem, mennyivel javult a közélet tisztasága, mennyivel lett jobb a közer- ltölcs. Hogy egytizedére csök­kent a kerékpárlopások száma, hogy egyre többen vannak azok a becsületes megtalálók, akik megkeresik a talált tárgyak gazdáit. Egy fiatalember a műszaki bolt előtt talált pénztárcát hoz­ta be a nyomdába, hogy juttas­suk azt vissza gazdájának. Dr, Nagy Mária orvos egy talált karóra tulajdonosát keresi. A helyi buszvállalatnál napiren­den van a talált és ottfelejtett tárgyak leadása, egy vastag fü­zet tanúskodik erről. Az elmúlt héten Kovács János Hunyadi u. 3. sz. alatti lakos 2300 forint ta­lált pénzt adott át a rendőrség­nek. És így tovább. * Erdei Sándor elvtárs, MNB járási fiókvezető azt javasolta, hogy vizsgálják felül a hirtelen gazdagodókat, a Pannónia mo­torosokat, a ház ve vöket. Hát vizsgálják! De ne a becsületes embereket. Hanem a közismert feketézőket! Mert nem minden1 motoros és házépítő, vagy bútor-[ vásárló gazember. Hogy a be­csületes úton szerzett motor stb.[ tulajdonosa emelt fővel járhas-i son, neki is érdeke, hogy ez a[ vizsgálat megtörténjek. És ne ál-< talánosítsunk. Ne értsen félre senki, nem vágyók motortulajdonós, még egy kis szobát se tudtunk épí­teni, hiába adtuk el „földbirto­kunkat”, hogy a kölcsönhöz kí­vánt 25 százalékkal rendelkez­zünk. „Kifogyott a keret.” Ennek ellenére is az a véle­ményem, hogy államunk nem i azért adja az építési kölcsönt, [ nem azért teszi lehetővé az i autó- és matorvásárlást, hogy csak a sikkasztok, a korrupciós személyek vegyék azokat igény­be. Ellenkezőleg. Mind a dolgo­zóknak van szánva. Hogy ezek­ből nem kívánatos helyre ne jusson, ez már nemcsak állami, hanem társadalmi feladat. Az egész társadalom feladata. És ahogy sikerült a piacon az asszonyok segítségével lefülelni Cincát, a veszedelmes zsebtol­vajt, ugyanúgy sikerülni fog le­leplezni a többi, még veszedel­mesebb bűnözőt is, a sok apró és nagy tolvajt, #aktk még hét­köznapokon is, szemünk láttára „divatbemutatót” tartanak. Meg kell nekik magyarázni, hogy mindennek van határa, a dolgozók türelmének is, és hogy nekik is van fenntartva égy hely — Cinca mellett. Tóth Miklós Bírósági hírek A járásbíróság Mezei Mihály és Ficsór István jászszentlászlói lakos, vádlottakat bűnösnek mondotta ki bűnszövetkezetben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, kisebb súlyú lopás bűnettében és ezért Mezei Mi­hály vádlottat 4, míg Ficsór Ist­ván vádlottat 3 hónapi börtön- büntetésre ítélte. Mindkét vád­lottal szemben az ítélet jogerős. A vádlottak 1955;—56. évben tagjai voltak a PetőfiszáÜási Kossuth Tsz-nek. A tsz vezető­ségének megbízásából 1956. év tavaszán a tsz tulajdonát képe­ző egy szál eperfát abból a cél­ból termelték ki, hogy annak anyagából a tsz részére hordó- dongákat, készítenek. A vádlot­tak ígéretet kaptak arra, hogy a fa kitermeléséért megkapják a gally és tuskó részét egymás kö­zött fele-tele arányban. A vád­lottak 1956. év őszén kiléptek a tsz-ből, majd előzetes megbeszé­lés után, november vagy decem­ber hónapban — közelebbről meg nem határozható napon — megjelentek azon ahelyen, ahol az eperfát kitermelték. A vád­lottak a kitermelt és még a hely­színen lévő fa törzsét kettéfű­részelték és azt fele-fele arány­ban eltulajdonítás! szándékból a lakásukra szállították. Az el­tulajdonított 13.80 q fa ellenér­téke kb. 700 forint értékű volt. A járásbíróság Fabó György vádlottat, valamint Szécsényi Sándor kiskunfélegyházi lakos, vádlottat bűnösnek mondotta ki társadalmi tulajdon tekinteté­ben ismételten elkövetett sik­kasztás bűntettében, s ezért Fa- b<ó Györgyöt nem jogerősen 4 hónapi börtönbüntetésre, míg Szécsényi Sándort jogerősen 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak 1956. őszén a kiskun­félegyházi Bányászati Berende­zések Gyárának alkalmazásában állottak mint lakatosok. Ilyen minőségben, kiküldetésben 1956. év szeptemberében Dunántúlon, a Pécs melletti Pápa községben áz egyik bánya részére külső szerelési munkákat végezték. Á 9—10tagú csoportvezetője Fabó György volt. A vádlottak a sér­tett tulajdonát képező, kimaradt haszonvasból napi munkaidőn túl, szombati és vasárnapi na­pokon, különböző munkaeszkö­zöket készítettek és azóknak égy részét Kiskunfélegyházára szállították és azokat itt érté­kesítették. Fabó György az ál­tala készített két fűrészgép kö­zül az egyiket 1500 Ft összegért eladta Nyíld Istvánnak. Fabó György még égy vaskapurámát is készített, amelyért azonban ellenértéket nem kapott. A vádlottak a sértett anyagá­ból mintegy 7Ö0 kg-t hosználtak [fel. A kár hozzávetőlegesen 3—< '4000 forintra tehető. flz olvasd írja. nak mindig a néptömegek kö­zött kell élniök. Hogy ezt meg-' tudják tenni, ahhö2 az szüksé-[ ges, hogy a pártvezetőségek és> a párttagság is egyaránt állan-[ dóan növelje eszmei és politikai' műveltségét. • Ha kommunistáink ezt teszik,' akkor az osztály ellenséget is[ jobban lé tudják leplezni, mert' most nem nyíltan támad az ősz-! Kérem a szerkesztőségét, hogy panaszomnak a Félegyházi Köz­lönyben legyen szíves helyéi adni. Budapesten dolgozóm és a ked­vezményes utazási jegyhez iga­zolványképre létt volna szüksé­gem, azt gondoltam, hogy itthon nem lesz akadálya az elkészítés­nek. Sajnos, tévedtem. Három [fényképésznél jártam, Aé egyik se vállalta, hogy rövid idő alatt elkészíti. Tele vannak munkával és pénzzel. így hát, ha nem aka­dok munkahelyemről igazolatla­nul elmaradni, kénytelen va­gyok Budapestre egész jeggyel felutazni és ott megrendelni a gyors igazolványképet. Hallot­tam, hogy nemcsak nekém kell így kidobni fölöslegesen 62 fo­rintot. A közérdek és a dolgozók egyéni érdeké is úgy kívánja, hogy sürgősen szaporítani kell a fényképészek számát, hogy az Ilyen esetek ne ismétlődhessenek nteg. A szerkesztőség közbenjárását kérem és szívességüket megkö­szönöm. fekete Sándor »

Next

/
Thumbnails
Contents