Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-06-21 / 24. szám

/

A falusi pártszervezetek

feladatairól tanácskozott- a járási pártbizottság

A járási pártbizottság június 14-én kibővített ülést tartott, amelyen megtárgyalták a Központi Bizottság »A falusi helyzetről, a falusi politikai munka megjavításáról« szóló határozatát.

A párt-végrehájtóbizöttság beszámolóját Kiszely István elvtárs, a járási bizottság első titkára tartotta. Részletesen foglalkozott a beszámoló a falu politikai és gazdasági helyzetével, majd elmondotta, hogy a további feladatok megvalósítására lobban fel kell készíteni párt- szervezeteinket. Ehhez az szükséges, hogy párttagjaink megismerjék a Központi Bizottság határozatát és annak megfelelően készítsék el pártszervezeteink vezetőségei az akcióprogramjukat. Az akcióprogram konkréten tiatárózzák meg, hogy az elkövetkező időben milyen feladatokat fognak végrehajtani, kikkel Valósítják meg azokat és milyen tnódön mozgósítják a község lakosságát a célul tűzött feladatok sredményes megoldására. Ha Pártszervezeteink sikeresen akarják megoldani feladataikat, ah- aoz feltétlenül szükséges, hogy a tömegszervezetekre és a népfrontra jobban támaszkodjunk a jövőben.

Kiszely elvtárs beszámolóját vita követte, melyben felszólalt Juhász Antal járási ügyész elvtárs, aki javasolta, hogy párt- szervezeteink többét törődjenek a tömegszervezetekkel, segítsék munkájukat és számoltassák be őket időközönként végzett munkájukról. — Javasolta továbbá, hogy alapszervezeteink az akció- program elkészítését alapos körültekintéssel készítsék el és minden egyes kommunistának képességeinek megfelelő munkát adjanak.

Veres Sándor elvtárs, a kunszállás! alapszervezet titkára, elmondotta, hogy a kommunisták az ellenforradalom utáni időkben is megállták helyüket. De a jövőben még inkább fokozni kell forradalmi lendületüket a munka során. A tömegszervezetek megalakításában setályellenség, mint az ellenforradalom idején, de mégis a burkolt támadásait is le kell leplezni és ellene kemény kézzel kell harcolni.

Elmondotta továbbá, hogy a kommunista erkölcshöz tartozik az is, hogy párttagjaink hogyan viselkedjenek munkahelyükön, nem feledve el, hogy ők ott is először kommunisták és csak utána más beosztásúak. — Vannak elvtáfsak, akik a párt- l'endezvényeken és annak vitáiban igén forradalmiak, de visz- szatérve saját munkaterületükre, ez a forradalmiságuk már alábbhagy és csak a saját portájukon lévő gazdasági vagy más munkába burkolódznak beie és olyan is előfordul, hogy egyes elvtársak megfeledkeznek arról, hogy ők kommunisták. Továbbá, sók helyen a köhimti- nisták eltűrik, hogy szemük láttára a társadálini tulajdont herdálják, vagy rongálják és nem tesznek semmit. Vannak elvtársak, akik a társadalmi tulajdon védelmét a fokozatosság elve alapján gondolják védeni. Ez helytelen, mért a társadalmi tulajdon védelmében nincsen fokozatosság, hanem a legszigorúbban kell lesújtani azokra, akik a társadalmi tulajdont herdálják, széjjelhurcolják. t)e azokat a kommunistákat is felelősségre kell vonni, akik elnézik vagy nem tesznek semmit a társadalmi tulajdon védelme érdekében.

A vitában részt vettek még — Papp Ádám elvtárs, a jász- szentlászlói tanács vb-elnöke, Kurucz elvtárs, a kiskunmajsai tanács vb-elnöke, Szeri elvtárs, a járási bizottság munkatársa, Ormándi elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és Szegedi József elvtárs, a járási tanács vb-elnöke. A pártbizottsági ülésen részt vett és felszólalt Túri József elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa.

*

A tanácskozás Kiszely elVtárs zárszavával ért véget.

P. P.

vagy a pedagógusok ajándékozása?

HAZÁNKBAN a szülők mindig különös tisztelettel adóztak a gyermeküket tanító pedagógusoknak. Tiszteletüket és megbecsülésüket mindig a legkülönbözőbb módon nyívánították ki. A múltban az állam részéről nem volt ennyi megbecsülés és megemlékezés a pedagógusokról, mint most. Nem volt pedagógusnap sem, amikor jutalmat kapták volna. A szegényebb szülők részéről már ekkor is sók figyelmességet lehetett tapasztalni, az akkori nehéz anyagi viszonyok ellenére is. Az óvónénik, tanító bácsik, tanító nénik a névnapjukra kedves emlékeket kaptak a Szülőktől. Ez leginkább virágok átadásában jutott kifejezésre.

ÜGY GONDOLOM, hogy a nevelőknek a hála jéléül átadott virágcsokornál szebbet, értéke- szebbet nérfi Is túdtak volna adni. Ma a szülői munkaközösségek legtöbbjénél helyesén — a szülők elismeréséül — szervezik a pedagógusok megünneplését és vizsgák alkalmával való megajándékozásukat. Ezzel is igyekeznek közélébb vinni az otthont, a bsaládot áz iskolához, az iskolai neveléshez.

VANNAK szülői munkaközösségek, amelyeknek egyes tagjai túl ambiciózusak. Felhívő leveleket bocsátanak ki a gyermekeken keresztül, sok esetben komoly összem meghatározásával. Ezekben a felhívó levelekben határozzák meg, hogy egy-egy szülő mennyi összeggel járuljon hozzá a nevelők megjutalmazá- sához.

Ügy gondolom, hogy ez a túl szervezett ajándékozási módszer nem helyes. Sok családnál esetenként igen nehéz még a tíz, húsz, ötven forintokat is elvonni a háztartási költségvetésből, különösen akkor, amidőn nem is számítanak ilyen »rendkívüli« kiadásra. Véleményem szerint nem helyes, hogy a nevelőket 6—700 forintos ajándékokkal jutalmazzák, pl. asztali lámpával, kardigánnal stb. A nevelők azért kapják a fizetésüket, hogy abból éljenek, ruházkodjanak és megvegyék a háztartásukhoz szükséges eszközöket. Helyes, ha a szülői munkaközösségek a saját anyagi

erőforrásaikból apróbb tárgyakkal ajándékozzák meg a nevelőket, de a fenti példa egyáltalán nem méltó követésre. Vegyenek élő virágokat vagy egy-egy könyvet.

MA MÁR NINCS és nem is lehet kiváltságos tanuló, akit a szülőire való tekintettel nem lehet elbuktatni még akkor sem, ha megérdemli. Ez már a múlté, hogy a főjegyző rosszul tanuló, egyetlen leánykáját az első pádba kell ültetni, vagy a zsíros ku- lák buta fiát a lllzgtt sertés házhoz való szállítása esetében jól kell osztályozni.

*

MA TELJESEN ŰJ pedagógusnemzedék neveli ifjúságunkat. Számukra legnagyobb öröm a társadalmunk megbecsülése, a tanítványaik jó tanulmányi eredménye. Ez az igazi ajándék. A szülői munkaközösségek pedig szívvel-lélekkel támogassák a pedagógusok munkáját, hiszen gyermekeik boldog jövőjéről van szó. Hiszem, hogy az ilyen önzetlen ajándékok mellett eltörpül egy-egy aszlalilámpa vagy kardigán értéke. P. S.

Vikendházak

építése Alpáron

Az Alpári Községi Tanács V. B. vikendházak építését engedélyezi a Tisza parton. Ötven négyszögöl nagyságú területet engednek át az építeni szándékozóknak. A felépítésre kerülő vikéndház típusát a községi tanács határozza még. Az 50 négyszögölnyi területet a tanács az építeni szándékozónak 15 évi bérletbe adja. A terület évi bérösszege 120 forint lenne.

A tanácsot az az elgondolás vezeti, hogy a kihasználatlanul álló Tisza partot széppé és a kirándulók számára otthonossá akarja tenni. A halászcsárda így még jobban kibővülné és kicsi- noSodna. A hely a hosszabb ideig pihenni szándékozóknak is kényelmesebbé válna.

Bővebb felvilágosítást a tanács ad.

Qlyil&tt szeimmiL a ütu'úsban.

gítettek, illetve segítenek, de a

hiba ott van, hogy a további So<x>oo<>(>ooo<>{x>o<xh>(k>do<xk><>ookxh><><xhx>oo<>o<kk)o<>ík>ooo<kk><>o<kkk>oo<><><h><xkkkkk: munkájukban a tömegszerveze- J teket már nem segítik úgy, mint i azt kellene tenni. Hogy ez*így] van, azért a pártvezetőséget isi felelősség terheli, mert ilyen] irányban keveset foglalkoztunk i az elvtársakkal. Javasolta, hogy] az 1958—59-es pártoktatásbá( minden vezető állásban lévő1 elvtársat be kell vonni, legyen, az állami vagy tömegszervezeti <

Vezető, mivel a hibák főoka on-j nah fakad, hogy igen alacsony« az eszmei-politikai műveltség ] sok elvtársnál. Gyetvai Józsefi elvtárs, a járási bizottság mun-] katársa beszélt arról, hogy ac kommunisták nincsenek olyan ] forradalmiak munká j ukban, i

mint az ellenforradalom idején] és az azt követő Időszakban.

Ennek okát abban jelölte meg,] hogy sok elvtárs nem képezi, eszmeileg és politikailag magát] és így a viszonylag békés idő-, szakban nem tudnak megfelelően politizálni, dolgozni.

Ezt igazolták az 1957—58-as < pártoktatáson való részvételek j és megjelenések is. Beszélt továbbá arról, hogy a falusi po-< litikai munkát sokoldalúvá, tar-] talmassá kell tenni, az úgyne-< vezeti apró problémákkal is töJúnius 10-én délelőtt a hetipiacon Farkas Józsefné sz. Aj- 'tal Mária („művésznevén”: Cin- ca), Lónyai utca 14. sz. alatti lakos, belenyúlt Csáki Bállntné, Alsógalambos 70. sz. alatti lakos köténye zsebébe és a benne lévő 9Ö0 forintot el akarta lop- lni.

Terve nem sikerült, mert a izseb biztosítótűvel be volt tűz- Ajtai Mária, amikor észrevette, hogy baj van, elszaladt, [de a piac közönsége megfogta. iBekerült a rendőrségre és a rendőrkapitányság bűnvádi eljárást indított ellene zsebtolvajlás miatt.

Eddig szól a rendőrségi hír, [itt be is fejezhetném, mégsem ihagyom abba az írást, mert az [esetnek két tanulsága is van.

Az egyik: mindenki maga is [gondosan őrizze személyi tulajdonát, mert nem állhat mindenki mellett egy-egy rendőr.

A másik tanulság az, hogy a [bűnüldöző szervek és a társadalom összefogása még a legfurfangosabb bűnözőt is ártalmatlanná tudja tenni.

így lehet és így is kell megtisztítani közéletünket a bűnözőktől, a munka nélkül nagy pénzeket „keresőktől”.

De nem lenne mai írásom teljes, igazságos és tárgyilagos, ha nem látnám meg a társadalom becsületes, — szerencsére — nagyobbik felét. Azokat a névtelen, dolgozó milliókat, akik mindennapi munkájukkal — a még mindig nagyszámú kártevő

„CINCÁ" és a többiek

és henyélő „működése” dacára is — építik a szebb és boldogabb jövőt, akik óvják, védik a nép vagyonát. Akik tiszteletben tart iák a magántulajdont.

Hosszú statisztikát lehetne itt felsorolni a dolgozók nyugalmára és vagyonára mindenkor vigyázó rendőrökről és arról is, hogy az ellenforradalom után hány százalékban javult az állampolgári fegyelem, mennyivel javult a közélet tisztasága, mennyivel lett jobb a közer- ltölcs. Hogy egytizedére csökkent a kerékpárlopások száma, hogy egyre többen vannak azok a becsületes megtalálók, akik megkeresik a talált tárgyak gazdáit.

Egy fiatalember a műszaki bolt előtt talált pénztárcát hozta be a nyomdába, hogy juttassuk azt vissza gazdájának. Dr, Nagy Mária orvos egy talált karóra tulajdonosát keresi. A helyi buszvállalatnál napirenden van a talált és ottfelejtett tárgyak leadása, egy vastag füzet tanúskodik erről. Az elmúlt héten Kovács János Hunyadi u. 3. sz. alatti lakos 2300 forint talált pénzt adott át a rendőrségnek. És így tovább.

*

Erdei Sándor elvtárs, MNB járási fiókvezető azt javasolta, hogy vizsgálják felül a hirtelen gazdagodókat, a Pannónia motorosokat, a ház ve vöket. Hát vizsgálják! De ne a becsületes embereket. Hanem a közismert

feketézőket! Mert nem minden1 motoros és házépítő, vagy bútor-[ vásárló gazember. Hogy a becsületes úton szerzett motor stb.[ tulajdonosa emelt fővel járhas-i son, neki is érdeke, hogy ez a[ vizsgálat megtörténjek. És ne ál-< talánosítsunk.

Ne értsen félre senki, nem vágyók motortulajdonós, még egy kis szobát se tudtunk építeni, hiába adtuk el „földbirtokunkat”, hogy a kölcsönhöz kívánt 25 százalékkal rendelkezzünk. „Kifogyott a keret.”

Ennek ellenére is az a véleményem, hogy államunk nem i azért adja az építési kölcsönt, [ nem azért teszi lehetővé az i autó- és matorvásárlást, hogy csak a sikkasztok, a korrupciós személyek vegyék azokat igénybe. Ellenkezőleg. Mind a dolgozóknak van szánva. Hogy ezekből nem kívánatos helyre ne jusson, ez már nemcsak állami, hanem társadalmi feladat. Az egész társadalom feladata.

És ahogy sikerült a piacon az asszonyok segítségével lefülelni Cincát, a veszedelmes zsebtolvajt, ugyanúgy sikerülni fog leleplezni a többi, még veszedelmesebb bűnözőt is, a sok apró és nagy tolvajt, #aktk még hétköznapokon is, szemünk láttára „divatbemutatót” tartanak.

Meg kell nekik magyarázni, hogy mindennek van határa, a dolgozók türelmének is, és hogy nekik is van fenntartva égy hely — Cinca mellett.

Tóth Miklós

Bírósági hírek

A járásbíróság Mezei Mihály és Ficsór István jászszentlászlói lakos, vádlottakat bűnösnek mondotta ki bűnszövetkezetben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett, kisebb súlyú lopás bűnettében és ezért Mezei Mihály vádlottat 4, míg Ficsór István vádlottat 3 hónapi börtön- büntetésre ítélte. Mindkét vádlottal szemben az ítélet jogerős.

A vádlottak 1955;—56. évben tagjai voltak a PetőfiszáÜási Kossuth Tsz-nek. A tsz vezetőségének megbízásából 1956. év tavaszán a tsz tulajdonát képező egy szál eperfát abból a célból termelték ki, hogy annak anyagából a tsz részére hordó- dongákat, készítenek. A vádlottak ígéretet kaptak arra, hogy a fa kitermeléséért megkapják a gally és tuskó részét egymás között fele-tele arányban. A vádlottak 1956. év őszén kiléptek a tsz-ből, majd előzetes megbeszélés után, november vagy december hónapban — közelebbről meg nem határozható napon — megjelentek azon ahelyen, ahol az eperfát kitermelték. A vádlottak a kitermelt és még a helyszínen lévő fa törzsét kettéfűrészelték és azt fele-fele arányban eltulajdonítás! szándékból a lakásukra szállították. Az eltulajdonított 13.80 q fa ellenértéke kb. 700 forint értékű volt.

A járásbíróság Fabó György vádlottat, valamint Szécsényi Sándor kiskunfélegyházi lakos, vádlottat bűnösnek mondotta ki társadalmi tulajdon tekintetében ismételten elkövetett sikkasztás bűntettében, s ezért Fa- b<ó Györgyöt nem jogerősen 4 hónapi börtönbüntetésre, míg Szécsényi Sándort jogerősen 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak 1956. őszén a kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárának alkalmazásában állottak mint lakatosok. Ilyen minőségben, kiküldetésben 1956. év szeptemberében Dunántúlon, a Pécs melletti Pápa községben áz egyik bánya részére külső szerelési munkákat végezték. Á 9—10tagú csoportvezetője Fabó György volt. A vádlottak a sértett tulajdonát képező, kimaradt haszonvasból napi munkaidőn túl, szombati és vasárnapi napokon, különböző munkaeszközöket készítettek és azóknak égy részét Kiskunfélegyházára szállították és azokat itt értékesítették. Fabó György az általa készített két fűrészgép közül az egyiket 1500 Ft összegért eladta Nyíld Istvánnak. Fabó György még égy vaskapurámát is készített, amelyért azonban ellenértéket nem kapott.

A vádlottak a sértett anyagából mintegy 7Ö0 kg-t hosználtak [fel. A kár hozzávetőlegesen 3—< '4000 forintra tehető.

flz olvasd írja.

nak mindig a néptömegek között kell élniök. Hogy ezt meg-' tudják tenni, ahhö2 az szüksé-[ ges, hogy a pártvezetőségek és> a párttagság is egyaránt állan-[ dóan növelje eszmei és politikai' műveltségét.

•

Ha kommunistáink ezt teszik,' akkor az osztály ellenséget is[ jobban lé tudják leplezni, mert' most nem nyíltan támad az ősz-!

Kérem a szerkesztőségét, hogy panaszomnak a Félegyházi Közlönyben legyen szíves helyéi adni.

Budapesten dolgozóm és a kedvezményes utazási jegyhez igazolványképre létt volna szükségem, azt gondoltam, hogy itthon nem lesz akadálya az elkészítésnek. Sajnos, tévedtem. Három [fényképésznél jártam, Aé egyik se vállalta, hogy rövid idő alatt elkészíti. Tele vannak munkával és pénzzel. így hát, ha nem akadok munkahelyemről igazolatlanul elmaradni, kénytelen vagyok Budapestre egész jeggyel felutazni és ott megrendelni a gyors igazolványképet. Hallottam, hogy nemcsak nekém kell így kidobni fölöslegesen 62 forintot.

A közérdek és a dolgozók egyéni érdeké is úgy kívánja, hogy sürgősen szaporítani kell a fényképészek számát, hogy az Ilyen esetek ne ismétlődhessenek nteg.

A szerkesztőség közbenjárását kérem és szívességüket megköszönöm.

fekete Sándor

»