Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-06-21 / 24. szám
I Ära 60 fillér in. évfolyam. 24. szám. POLITIKAI ÉS TARSADAL M I HETILAP Kiskunfélegyháza, 1958. jún. 21. ÜLÉSEZETT A VÁROSI TANÁCS ★ II népek barátsága hónapjának értékelése járásunk területén ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS közepette tartotta meg május havi ülését a városi tanács. Az ülés napirendjén • olyan nagyjelentőségű, az egész város dolgozóit érintő kérdéseket vitattak meg, mint a helyiipari vállalatok és KTSZ-ek helyzetét és munkáját. a város egészségügyi problémáit, a városfejlesztési terv végrehajtása során eddig elvégzett feladatokat, valamint az elkövetkezendő idő fontosabb városrendészeti kérdéseit. SZŐ ESETT többek között arról, hogy igen fontos feladat a város dolgozóinak ivóvízzel való fokozott ellátása. Ugyanis a város területén lévő ártézikútak többsége kiapadófélben van, tisztításuk nehézkes, sőt az a veszély áll fenn, hogy a tisztítás során a régi, elavult csövek szétrepednek és ez a kút teljes elapadásához vezethet. Ezen a problémán kíván segíteni a városi tanács, amikor tervbe vette, hogy a községfejlesztési alap költségvetéséből mintegy 300 000 forintot fordít ez évben vízhálózat fejlesztésére. Ebből az ösz- szegből a jelenleg vízben legszegényebb városrészek vízellátását lehet biztosítani az elmúlt évi községfejlesztési terv költségvetéséből megvalósított Fad- rusz János utcai kút beiktatásával. A JÁRDAÉPÍTÉSI és javítási problémákat is megtárgyalták. Megállapította a városi tanács, hogy — annak ellenére, hogy a tanácsok megalakulása óta a város különböző kerületeiben kb. 10 km hosszúságban építettünk járdát — még mindig 47 olyan utca van a város területén, ahol egyáltalán nincs járda. Ezzel kapcsolatban a tanács elhatározta, hogy a községfejleszlési alap költségvetéséből újabb 100 ezer forintot kell fordítani járdaépítésre. Ezen az összegen felül a város háztartási költség- vetésében előirányzott több mint 300 ezer forintot szintén járdaépítésre kell felhasználni, elsősorban azokban az utcákban, ahol jelenleg járda egyáltalán nincs. Sor fog azonban kerülni a határozat értelmében bizonyos járdajavítási munkálatokra is, főleg azokban az utcákban, ahol jelenleg a járda annyira erősen elhasználódott állapotban van, hogy rajta a közlekedés, különösen az éjszakai órákban, szinte életveszélyes. UGYANCSAK régen megoldásra váró városrendészeti kérdésekben döntöttek, amikor szabályrendeletet fogadtak el „a fásított és parkosított területek védelméről”, valamint a „közterületek (járdák) tisztántartásáról”. A fásított és parkosított területek védelméről szóló szabályrendelet kimondja azt, hogy szabálysértés miatt 300 forintig terjedhető pénzbírsággal súlyt- ható az, aki a fásított és parkosított területeken olyan magatartási. tanúsít, amellyel a fásított terület, illetve park fáit, növényzetét, felszerelését rongálja és e területeket látogatók nyugalmát, pihenését zavarja; aid a parkok gyepesített, vagy virággal beültetett területére rálép, vagy rajta áthalad. Ugyancsak szabálysértés miatt büntetést kap az a személy, aki fásított vagy parkosított területen lábas-, vagy aprójószágot áthajt, vagy legeltet, vagy az ott lévő fák törzseire hirdetéseket elhelyez. A KÖZTERÜLETEK (járdák) tisztántartásáról szóló szabály- rendelet kimondja, hogy az útak és járdák tisztántartása az ingatlan tulajdonosénak, kezelőjének kötelessége. Éppen ezért köteles az ingatlan előtt elhúzódó gyalogjárdát a szükséghez képest naponta többször megtisztítani, locsolni, portalanítani, télen a havat esetleg naponta többször is a járdáról eltakarítani és a hótól, jégtől, ólmos- esőtől síkos járdát felszórni. Kimondja a szabályrendelet, hogy szemetet, hulladékot, trágyát közterületen, tehát az utcán tárolni, vagy oda kihordani tilos. Az üzlethelyiségek és elárusító- helyek előtt lévő gyalogjárdákat a helyiség bérlője, vagy használója köteles állandóan tisztán tartani, tekintet nélkül arra, hogy a gyalogjárda szeny- nyeződése üzleti tevékenységből kifolyólag keletkezik-e, vagy sem. Kimondja a szabályrendelet, hogy amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 300 forintig terjedő pénzbírsággal súlytható az, aki e szabályrendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza. A VÁROSI TANÁCS határozata kimondja, hogy a jóváhagyott szabályrendeletet hangoshíradó és falragaszok útján, a városi dolgozók között a legszélesebb körben tudatosítani kell. P. J.-né A „BÁBUK NAGYANYJA" Pólmonostorán Kedves vendég látogatta meg a pálmonostori külterületi KISZ- fiatalokat. A Népművelési Intézet leküldte László Pálné iparművészt, bábtervezőt, aki az egésznapos beszélgetés alatt sok hasznos és értékes tanáccsal látott el bennünket. Kérésünkre megvárta az esti összejövetelünket és végignézte programunkat. Próbált a bábcsoport, az énekkar, a színjátszó csoport és a tánc-csoport. Minden egyes csoport munkájáról véleményt mondott s külön hangsúlyozta: »Jó és szép az eredmény, melyet a jövőben még tovább kell fejleszteni.« Kérte a bábozókat, hogy állandóan növeljék tudásukat, szeressék a kis, »élettelen« élőket és a velük való játszást. Ezek nagyon sok örömet és jó szórakozást biztosítanak. Sok sikert, eredményekben gazdag munkát kívánt a KISZ-fiataloknak. ígérte, hogy többször is ellátogat hozzánk. Köszönjük László Pálné iparművésznek a hozzánk — parasztfiatalokhoz — való kedvességét. Ígérjük, megfogadjuk kedves vendégünk — a »Bábuk Nagyanyjának« — javaslatait és biztosak vagyunk benne, hogy munkánk ezután még jobb, eredményesebb lesz. Budai Imre, KlSZ-titkáf ÉRDEKES SZÁMOK Kiskunfelegy hasa fejlődéséről A városi tanács műszaki osztályának kimutatásából csak néhány számadatot ragadok ki, hogy bebizonyítsam, mennyire kézzelfogható valóság és milyen könnyen bizonyítható tény városunk fejlődésére. Vízellátás A mélyfúratú kutak száma 1950-ben 16 volt, 1957-ben már 19. 1950-ben az egyetlen törpevízmű csőhálózata 8200 méter, 3 kifolyóval és 115 bekötéssel, — 1957-ben a két vízmű csőhálózata 11 kilométer, 10 kifolyóval és 184 bekötéssel. Ezekben az adatokban még nem szerepelnek az idei nagy vízügyi építkezések, az új csőhálózat és a rohamosan növekvő új bekötések számai. Járdák Városunkban a kiépített járdák hossza 1950-től 1957-ig 54 ezer 719 folyóméterről 59 932 folyóméterre nőtt, ezen belül a téglajárda 50 646, a betonjárda 5920, az aszfaltjárda 3366 folyóméter. A kiépítetlen belterületi járda, a »régi jó világ'« átkos öröksége 57 245 folyóméterről 52 632 folyóméterre csökkent. Hatalmas szám ez még mindig, van még mit építeni. Ha valakinek eszébe jutna, hogy a város minden utcájának mindkét oldalát bejárja, 112 kilométer utat kellene megtennie, mert 112 561 folyóméter hosszú a kiépített és kiépítetlen járdák hossza. Annyi, mint Kiskunfélegyházától Budapestig a betonúton. Villanyhálózat A kiépített fogyasztói villany- hálózat 1950-től 1957-ig 57 400 folyóméterről 58 341 folyóméterre, a bekapcsolt fogyasztók száma 3723-ról 4806-ra emelkedett. A közvilágítási villanyhálózat 53 580 folyóméterről 55 616 folyóméterre, a közvilágítási lámpák száma 329 darabról 501 darabra nőtt. Lakásépítés Az állami erőből nyert lakások száma így alakult: 1950-ben 2, 1951-ben 12, 1952-ben 48, 1953- ban 22, 1954-ben 34, 1955-ben 12, 1956-ban 14, 1957-ben pedig 48, összesen 191 lakás. Ezekben a számokban nemcsak az új épületek lakásai, hanem a meglévő épületekbe beépített lakások is fel vannak tüntetve. . T. M. A népek barátsága hónapja május 10-től június 10-ig tartott. Ma, amikor a népek barátságáról beszélünk, akkor a földkerekség minden népének barátságára gondolunk. A mi nemzedékünk életében a népek barátságának ügye a népek javáért vállalt küzdelmet jelenti. Amikor a népek barátságának ápolásáról beszélünk, akkor a kizsákmányolt milliók küzdelmére gondolunk, s a népek javát abban keressük, hogy a dolgozó nép élvezze munkája gyümölcsét. Járásunk területén az egy hónap alatt is több megmozduláson igyekeztünk elérni, hogy a községek lakói megismerkedjenek más népek életével. Ha elemezzük, milyen események zajlottak le járásunk területén, az alábbiakat állapíthatjuk meg. Május 9-én minden községben megemlékezés volt a győzelem napjáról, a fasizmus leverésének évfordulójáról. Május 14-én este Kiskunmajsán Hideg János elvtárs tartott élménybeszámolót a Szovjetunióról, utána a szovjet kultúrcsoport vidám műsort adott a lakosság részére. A részvevők száma 127 volt. — Május 15-én Szánkon volt élménybeszámoló, szintén a Szovjetunió életével kapcsolatban, amelyet Terbe Sándor tartott. A részvevők száma 65. A lakosság szívesen hallgatta és érdeklődött más népek élete iránt. Május 21-én Csólyospálo- son a kiskunmajsai szovjet helyőrség kultúrcsoportja vidám műsort adott a lakosságnak. A hangulat igen jó volt, az egyes énekszámokat a közönség együtt énekelte a szovjet elvtársakkal. Ez a műsor az egyetértést és a békevágyat jelképezte. Élménybeszámoló volt, illetve lesz a közeljövőben: Az egyik június 17-én Kunszállás községben, a lengyel népek életével kapcsolatban, a másik június 22-én Alpár községben a csehszlovák nép életéről. Ezek az élménybeszámolók méltóképpen tükrözik a magyar népnek más népek iránt érzett barátságát. Az élménybeszámolókon kívül ankétok tették színesebbé a községek életét. így Pálmonos- torán paraszt- és értelmiségi ankét, Fülöpjakabon, Jászszent- lászlón értelmiségi ankét, Kiskunmajsán, Alpáron a kisiparosok és kiskereskedők részére szerveztünk ankétot. Az ankétok közül egyet részletesebben leírunk olvasóinknak. Május 24-én Kiskunmajsán, a Tiszti Klubban iparosok és kereskedők részére ankét volt, igen nagy sikerrel. Részt vett 156 fő. Kint volt a járási tanácstól Báthori elvtárs, iparügyi előadó, ott volt a községi párttitkár, Varga elvtárs, a községi tanácselnök, Kurucz elvtárs és ott voltak a népfront vezetői. Itt közösen beszélték meg a párt-, a tanács- és a népfront-vezetők a lakossággal, hogy milyen hiányosságok adódnak az iparosok életében, s hogyan lehet azon segíteni. Sérelmezték a kiskunmajsai iparosok, hogy anyagért vagy Kiskunfélegyházára vagy Halasra kell utazniok. Felvetették, hogy az ipari tanulók szerződtetésekor ne kelljen a községből a járáshoz bejönni, hanem meghatározott napon a járási szakember menjen ki a községbe, s ott helyben történjen a tanulók szerződtetése. Meg is állapodtak, hogy a járási KIOSZ- tól hetenként meg fog jelenni az ügyintéző a községekben, s itt szerződtetik az ipari tanulókat. Ezenkívül felvetették a kontár-kérdést. Elmondták, hogy sokan dolgoznak ipar nélkül és ezt meg kell szüntetni. Az iparral rendelkező iparosok tudjak legjobban, kik azok, akik ipar nélkül dolgoznak. Nem egy olyan iparos van, aki kontárnak adja ki 'munkájának egy részét, mivel maga nem képes elvégezni. Ezzel támogatja a kontárok létezését. A jövőben az iparosok részéről is nagyobb társadalmi ellenőrzést kívánunk, mivel maguk ismerik a szakmabeli kontárokat legjobban, ne tűrjék meg azokat. Ha mindenki a saját portáján igyekszik rendet tartani, az egész járásban is könnyebb lesz a rend. Minden ankéton kidomborodott a népek barátsága hónapjának fő jellemvonása: ismerjük meg egymást, egymás problémáit, hogy így is közelebb kerüljünk egymáshoz. Hazafias Népfront járási bizottsága Csalókat fogott el a rendőrség Június 8-án elfogták Farkas Tibor Béláné és Godány Vilma budapesti lakosokat, akik aranynak látszó ékszereket árusítottak. Egy darab karikagyűrűt, egy pár fülbevalót és egy db nyak-1 láncot 500 forintért árusítottak. Godány Vilmától Zsebők Béláné, Kiskunfélegyháza, Maros- vásárhely utca 7. szám alatti lakos is 400 forint értékű »ékszert« vásárolt. Farkasné elmondotta, hogy az ékszereket a Budapesti Öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalattól vásárolták. A gyűrűk hivatalos ára darabonként 1 forint 10 fillér, egy pár fülbevaló 1 forint 60 fillér* a nyaklánc 25 forint 70 fillér és 10 forint 60 fillér hozzá a szív. Az elárusílást úgy alkalmazták, hogy házaltak. Hivatkoztak arra, hogy nehéz anyagi körülményeikre való tekintettel elhalt édesanyjuk ékszereit adják el. Tanulhatunk ebből az esetből. A két csaló zsebébe nem hullik most már ilyen könnyen a pénz. Méltó helyen várják igazságos büntetésüket.
