Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-07-23 / 29. szám
HI. évfolyam, 29. szám • • Kisk’-félegyháza, 1958. jól. 25. El a kezekkel Libanontól és Iraktó Az amerikai és angol imperializmus újabb agressziójának vagyunk tanúi. Nyílt támadásuk ismét olyan kis nemzetek felé irányul, melyek saját nemzeti fejlődésük útjára léptek. Az Amerika által vezetett imperialista erők minden erőfeszítése ezzel a tettükkel is egy ügyért összpontosul, ami ellen mi szintén minden erőt latba vetünk, melyet utálattal ejtünk ki: háború. Tűzfészek kiépítését kívánják agresszív tettükkel megteremteni, hogy a földteke ezen közel-, közép-keleti része alkalmassá váljon az újabb világégés megvalósításához. Ezen politikájuk már nem újdonság számunkra. A második világháború befejezése óta Korea, Indonézia, Vietnam, a magyarországi ellenforradalom, az egyiptomi ellentámadás bizonyítéka annak, hogy mindent megtesznek, hogy a történelem kerekét megállítsák és visszafelé forgassák. Külpolitikai tevékenységüknek minden egyes mozzanata a profit biztosítására irányul. Az olcsó munkaerő, a centekért megszerezhető mérhetetlen olajmennyiség elvesztésének félelmére amerikai, angol katonaruhába bujtatott munkásokat, parasztokat parancsaikon át küldték keletre azzal, ha kell. életük elvesztése árán is tapossák el ezen kis népek szabad- sagharcát a párszáz tőkés érdé keben. Minden községünkben .egy Ivérdés vetődik a dolgozók ajkára: ,,Nem újabb világégés ■lesz-e ismét '” Ha az imperialistákon múlna, akkor az lenne. De ma már van erre példa, hogy óban erők tömörültek, melyek képesek lefogni a háborús uszítok kezét és eltaposni a tűzfészket. A Szovjetunió békepolitikája, a szocialista országok egysége, más népek békeakciói olyan erőt képviselnek, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A földünk körül keringő szovjet „csillagocskák” is figyelmeztetés számukra. Meg kell tanulni ezen uraknak azt a nótát, ami azt mondja: „Ami elmúlt, nem jön vissza, hiába is várod...!” Ma az imperialista országokban a dolgozók a kommunista pártok vezetésével egységesen lépnek fel az emberiségellenes kormányaikkal szemben. Erőink bár nagyobbak, mint az agresszoroké, de az elbizakodottságnak semmi helye. Forradalmi éberségre van szükség. Míg a kapitalizmus létezik, a háború lehetősége is fennáll. A tőkés mindenre képes, de az is igaz, hogy ezideig a világot a lángra lobbantani akaró kezeket Afrikától Amerikáig egységes fellépésünkkel mindig lefogtuk és ha összefogunk a béke érdekében, a jövőben is lefogjuk. Ma is az imperialista országokban, de a világ valamennyi országában lczajlódott tüntetések, sztrájkok ismét figyelmeztetés a kapitalisták számára. Nekünk, magyar dolgozóknak, továbbra is minden lettünk egy célt kell, hogy szolgáljon, ez pe dig a béke erősítése. A termelés minőségi, mennyiségi javítása a termelékenység növelése, a háborús uszítok helyi propagan (listáinak leleplezése, tónjegtil- takozások kel), hogy útmutatóul szolgáljanak más népeknek. A mi harcunk erői. biztonságot nyújtson minden elnyomott nép számára. Meg kell érteni minden hazáját szerelő 'dolgozónak, hogy az összefogás olyan erő, amin senki és semmi sem tud erőt venni. Jelszó csak egy lehet: El a kezekkel Libanontól és Iraktól! Vietnámi fiatalok városunkban Július 19-én hat-tagú társaság érkezett a 41-es számú új cukrászdába. Idegenek voltak. Kik lehetnek? Honnan jöttek, hova mennek? Átutazók-c, vagy Itt is töltenek valamennyi időt? Illik, nem illik, odamentem hozzájuk és megkértem a tolmácsot, mondja el, hova igyekeznek? Megtudtam, hogy a párt és a városi tanács meghívására Hódmezővásárhelyre mennek és megnéznek »mindent, ami magyar«. Velük van a vietnami nagykövet, a másodtitkár és a prágai követség egyik dolgozója. Egy bájos fiatalasszony is volt a társaságban, a volt ügyvivő felesége. Két év óta van Budapesten és tökéletesen beszél magyarul. Elmondta, hogy »férje Szófiában teljesít szolgálatot. Ö egyelőre még Budapesten van, kis gyerek nincs,* de majd lesz«. Elnéztem csillogó fekete szemét, hibátlan fogsorát, simára fésült sötét haját, amit szoros kontyba csavart. Nemzeti'viseletbe volt öltözve: hosszú fehér selyem nadrág, fölötte nyakig zárt, oldalt felhasított zöld selyem kimonó. Minden zsákruhánál csinosabb volt. A társaság egyik tagja: Nuen van An, vietnami diák, egészen jól beszél magyarul, Másfél éve van Budapesten, a műszaki egyetem hallgatója. Elmondta, hogy huszonkét vietnami fiatal tanul Budapesten, három lány, és tizenkilenc fiú, a műszaki és közgazdasági egyetem hallgatói. Megemlítem, hogy örülnénk, ha megnéznék Petőfi szülőházát és a Hattyú házat — itt van a közelben. Felcsillant Nuen van An szeme: »Petőfi Sándor a magyar nép legnagyobb költője, itt szü letett« — mondta hibátlan ma gyarsággal. (Ha ezt Mezősi Károly hallotta volna!) Megtudtam, hogy egy vietnami diák Petőfi verseket fordít vietnami nyelvre és vietnami népmeséket magyar nyelvre. Szerettem volna megsimogatni Nuen van An szöghaját — az anyja helyett. Ki tudja, mikor simogatta meg b >zo ; üstökét puha anyakéz, éi-e az a kedves vietnami asszony, akinek a fia nálunk talált otthonra?... ' Sajnos, sietniük kellett, hogy a megbeszélt időre Vásárhelyre érjenek. A cukrászda vezetőjének küön megköszönté'; a figyelmes kiszolgálást és a jó frissítőket. Melegen elbúcsúztunk és engem most az a gondolat foglalkoztat: a mi városunk hogyan tudná követni Vásárhely példáját? Szép Lászlódé 4 mezőgazdaság szocialista átszervezésének helyzete városunk területén Az 1956-os októberi ellenforradalom városunk területén is komoly károkat okozott, annak ellenére, hogy tsz-eink döntő többsége ásóval-kapával védte a szövetkezeti vagyont. Többsé gük együtt maradt, ami azt jelenti, hogy a nagyüzemi társasgazdálkodás mély, kitéphetetlen gyökeret eresztett városunk szorgalmas tsz-parasztságában. A párt és a kormány az ellen- forradalom leverése óta tett in tézkedései biztosítják azokat ; lehetőségeket, amelynek fel hasz nálásával fokozatosan halao junk előre az 1958-ban megkez delt úton és a fokozatosság, a. önkéntesség szigorú betartása val tovább fejlesszük tsz-einkei Jelenleg városunk területén az összterület 21,1 százalékán fo lyik nagyüzemi gazdálkodás, ami azt jelenti, hogy ezen a té ren rendkívül sok a tennivaló Tsz-eink eddig elért eredményei is — annak ellenére, hog> vannak még hibák — fényesen igazolják, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás útján lehet több kenyeret, húst, tejet és tejterméket biztosítani a dolgozók asztalára. Éppen ezért a mező- gazdaság szocialista nagyüzemekké való fejlesztése nem csupán paraszti vidék, hanem az egész dolgozó nép érdeke. Ha a múlt évi eredményeket vizsgáljuk, minden szépítés nélkül megállapíthatjuk, hogy tsz-eink minden terményféleségnéi nagyobb termésátlagot érték cl, kataszteri holdanként, mint az egyéniek. Ezt az alábbi számok is igazolják: Tsz-eknél őszi búza 9,5 q kh- ként, tavaszi búza 8,2 mázsa, rozs 7,7 mázsa, őszi árpa 13 mázsa, tavaszi árpa 10,1 mázsa, zab 8.2 mázsa, burgonya 41 mázsa, kukorica 20 mázsa. Egyénieknél őszi búza 7,3 mázsa, tavaszi búza 7,8 mázsa, rozs 5.2 mázsa, őszi árpa 7,9 mázsa, tavaszi árpa 9,8 mázsa, zab 6,-r mázsa, kukorica 18 mázsa, burgonya 35 mázsa. Ezek alapján az egyénieknél a különbözet őszi búzából 2,2 mázsa, tavaszi búzából 0,4 mázsa, rozsból 2,5 mázsa, őszi árpából 5,1 mázsa, tavaszi árpából 0,3 mázsa, zabból 1,8 mázsa, kukoricából 2 mázsa, burgonyából pedig 6 mázsával termeltek többet tsz-eink, mint az egyéniek. Az elmondott példák fényesen igazolják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás több termést tud biztosítani, annak ellenére, hogy tsz-einknél még koránt sincsenek kihasználva azok a lehetőségek, amiket a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei biztosítanak. Ha a tsz-ek terméseredményeit összehasonlítjuk az egyéniekével, akkor fényesen kiütközik, hogy a mezőgazdaságban milyen lehetőségeink vannak a terméseredmények növelése tekintetében. Tsz-einknél azonban a szakemberhiány, a szakszerű vezetés hiánya — annak ellenére, hogy az utóbbi időben ezen a téren is javulás tapasztalható — az, ami fékezően hatott a termelésre. Az elmúlt években a tsz-ekben elég gé el volt terjedve a szakemberellenes hangulat, ami azt eredményezte, hogy a szakemberek nem szívesen vállalkoztak arra, hogy a tsz-be menjenek dolgozni. Pedig a mezőgazdasági nagy-. üzemeket nem lehet elképzelni megfelelő szaktudású emberek nélkül. A szakembereknek kifizetett munkadíj százszorosán megtérül a terméseredményekben. Amelyik tsz-ben jó a vezetés, ott az eredmények is megmutatkoznak, és ott a tsz-tagok is megtalálják a számításukat. A Vörös Csillag Tsz példája ezt fényesen igazolja. Ezelőtt 3 évvel ez a tsz a megyének egyik, Je a járás-városnak is — legrosszabb tsz-e volt és miután a tsz vezetése megfelelő hozzáértő emberek kezébe került, rövid pár év alatt az elsők közé küz- iötte fel magát. Ezt a számok tükrében meg tudjuk érzékel- aetően mutatni, ha megvizsgáljuk, hogy 1952-től hogyan alakult az 1 munkaegység értéke. 1952-ben 1 munkaegység értéke 6„0 Ft, 1953-ban 18,70 Ft, 1954- ben 15,60 Ft, 1955-ben 16 Ft, 1956-ban 26 Ft, 1957-ben 30 Ft. Az 1958. évben 1 munkaegység értéke 40 Ft-ra van betervezve, ami előreláthatólag meg is lesz. A fenti számok azt mutatják, hogy 1956 óta ugrásszerűen emelkedett az 1 munkaegység értéke és állandóan felfelé ívelő. Miben keresendő a felfelé ívelés oka és mi a magyarázat erre? Először is az, hogy ebben a tsz-ben a tsz élére jó vezetők kerültek, akik meg tudtak értetni a tsz-tagsággal. hogy hogyan lehet a tsz-t fellendíteni. Ez évben is már május 10-ig a tsz-tagok minden teljesített munkaegység után 13 forintot kaptak. Sokan felvetik a kérdést, hogy miből? Ez évben a tsz 105 db marhát hizlal és eddig mar 40 db jó minőségű Ifí- zott marhát eladtak. Van a tsz- nck 47 db tehene és a fejési átlag napi 13,7 liter. Az istállóátlag pedig 11,3 liter. Ebben az évben 890 000 liter tejhasznot terveztek és eddig átadtak a tej - begyűjtőnek 460 000 litert, vagyis az évi tervnek több mint az 50 százalékát. A kertészet is elég jól jövedelmez, de emellett a tsz-nek van elég szép számmal baromfiállománya is és az is hoz valamit a tsz konyhájára. A tsz-nek van kacsából 700 db, libából 1030 db, csirkéből — amelynek egy része elérte már az 1 kilogrammot — 2200 db, pulykából 190 db. Ez a tsz megmutatta, hogy tsz-ben is lehet baromfit nevelni. Ezek mellett a tsz felhasználja az állam által nyújtott segítségeket. A felsorolt példák azt igazolják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás életképes. A dolgozó parasztság igazi felemelkedését csak a nagyüzemi gazdálkodás útján érheti el. Azok a dolgozó parasztok, akik évekkel előbb tsz-be léptek, nem kívánkoznak újból egyénileg gazdálkodni. Pártunk és kormányunk a 3 éves terv során komoly anyagi támogatást biztosít a már meglevő és újonnan alakuló tsz-eknek. A 3 éves terv beruházásának 11,5 százaléka a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja és ebből a meglevő tsz-ek 1 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt kapnak kedvezményesen. Növekszik az 1 kh-ra jutó műtrágya-mennyiség 60 kg lesz, szerint 1960-ra 1 Kh-ra jutó műtrágya mennyiség 60 kg lesz, szemben a jelenlegivel, ami 37 kg. A tsz-ek segítése mellett a kormány segíti az egyéni dolgozó parasztokat is, hogy ők is tudják növelni termésátlagaikat, mert ez mindnyájunk közös érdeke. A tsz fejlesztésénél a párt álláspontja az, hogy szigorúan be kell tartani az önkéntességet és a fokozatosságot; Minden erőszak, adminisztratív módszer csak akadályozza ezt a munkát. Azonban bátran hirdetjük a már meglevő tsz-ek eredményeit és kertelés nélkül megmondjuk a dolgozó parasztságnak, hogy a felemelkedes egyetlen járható útja a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Lehetőség van gépi társulások, szakcsoportok és egyéb társulások létrehozására. Napjainkban az egész világon már a mezőgazdasági nagyüzemek megvalósítása felé tendálnak, még a kapitalista országokban is, csak nem olyan módszerrel, mint a szocializmust építő országokban. Míg a tőkés országokban a nagyüzemek a mezőgazdaságban úgy jönnek létre, hogy a nagybirtok tönkreteszi a kisbytokat, melyen keresztül nem bírják a versenyt és földjüket elárverezik* mely a nagybirtokhoz csatlakozik. Ezzel szemben nálunk és a szocializmust építő országokban a dolgozó parasztságnak az önkéntes szövetkezést ajánljuk, Ó3 ígv hozzuk létre a nagyüzemeket. A mi városunkban is megvannak a lehetőségek arra, hogy a dolgozó parasztságunkat rávezessük a nagyüzemi gazdálkodás útjára és ezzel több kenyeret, több húst, több élelmi cikket tudunk biztosítani a dolgozók asztalára. Legyen a város összes vezetőinek szívügye^ hogy dolgozzon ki-ki a saját területén úgy, hogy ezt a mozgalmat előbbre segítse. Hegedűs Ferenc llllllllilllllllllllllllllllllllllllllllillliiiilllllllllllllllllllllllllllllllllü Örömhír a strandotoknak Az új strandfürdő nagymedencéjének vasbeton szerelése a héten ekészül és megkezdik a gyermekmedence építését. A gyermekmedence belmérete 15x20 méter, a víz mélysége 50 cm-től 70 cm-ig lesz. A medencébe a lejárást egyik oldalon teljes szélességben kiépített lépcsőszerkezet, másik oldalon 2 darab 1,20 méter széles vasbeton lépcső biztosítja. A lépcsők elé lábmosó teknőket alakítanak ki. A medence körűi töltésre 150 cm szélességben betonjárda épül. A medencébe beépített vas súlya 5510 kg, hossza 12 707 folyóméter, majdnem hárpm kilométer. A gyermekmedence építési költsége 107 825 25 Ft. Ebből a főbb munkákra a következő összegeket tervezték: földmunkára 14 270 91 Ft, alapozási munkára 13 784 09 Ft. beton- és vasbeton munkára 48 706'33 Ft. kőműves és elhelyező munkára 18 450 28 Ft. Ha az építés a? eddigi ütemben halad, augusztusban ki le« hét majd próbálni az új strand« fürdőt. T. M.
