Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-06-06 / 22. szám
BOTH KMUM III. évfolyam, 22. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Kiskunfélegyháza, 1958. jún. 6. Köszönt jii k traktorosainkat A felszabadulás utáni évek** ben új szakasz jött létre hazánk mezőgazdaságában: a traktoros szakma. Gépállomásaink, állami gazdaságaink és más mezőgazdasági üzemek egyszerű falusi emberek ezreit tanították meg a mezőgazdasági gépek szakismeretére. Ma már elkép- eelhetelen a falu, a mezőgazdaság traktorok és korszerű merőgazdasági gépek nélkül. Szocializmust építő hazánk a gépállomások létrehozásával, a merőgazdaság gépesítésével a legnehezebb fizikai munkától mentette meg a tsz tagságát, dolgozó parasztságunkat. P ártunk, kormányunk mcg- ■ becsüli a traktorosokat és a mezőgazdaság szocialista átépítésének élharcosaiként tekinti őket. A traktoros munka szép, de nehéz feladat. Napsütésben, hidegben — sok nehézség árán végzik a traktorosok napi munkájukat. A fáradságos munka megbecsülése megmutatkozik abban, hogy június második vasárnapja minden évben traktoros nap. Ilyenkor a gépállomások és más mezőgazda- sági üzemek megvendégelik a traktoros dolgozókat, a kiválókat pedig megjutalmazzák. Az idei traktoros nap különös jelentőséggel bír, mert egybeesik a gépállomások 10 éves fennállásával. Az elmúlt 10 év a gépállomások mögött munkában, eredményekben gazdag évtized volt. A z első években gépállo- ** másainkon nagy volt a munkaerővándorlás. A dolgozók a szakmai képzettségük miatt sokszor keveset kerestek. Ezért otthagyták a gépállomást. A lsz-ek, egyénileg termelők panaszkodtak, hogy nem minden esetben végeznek megfelelő munkát. Ma már ezek a nehézségek a múlté. Járásunk két gépállomásának dolgozóinak többsége, kb. 85—90 százaléka, több éve, hogy traktorral dolgozik. Nemcsak a gépek kiváló szakemberei lettek, hanem ismerik azt a területet is, ahol a munkájukat végzik. Keresetük is jelentős mértekben megjavult. Nem kevés azoknak a traktorosoknak a száma, akik havonta 3000 forintot keresnek. ^Gépállomásaink jó munkáját ma már a tsz-ek és az egyéni gazdák is elismerik. Az eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok Is. Van javítani való a gépállomások és a tsz-ek közötti kapcsolat erősítése terén. Van javítani való egyes traktorosok munkáján, magaviseletén a tsz-ekkel szemben. Hogy ezek a hiányosságok is elmúljanak, éppen a törzsgárdának, akik kiharcolták a gépállomás megbecsülését, van tennivalójuk a szakmai és politikai nevelés terén. Két gépállomásunk a traktorosok jó munkája eredményeképpen 1 244 586 forint tiszta nyereséggel zárta az 1951. gazdasági évet. Ebből a tiszta nyereségből a gépállomás dolgozói egyhavi fizetési átlagot kaptak nyereségrészesedésként. V árásunk területén dolgozó traktorosok ebben az évben is jó munkával készülődnek a traktoros napra. Sokan közülük jutalmat kapnak az eddig elvégzett jómunkájukért. A félegyházi gépállomáson többen ez évben 10. évüket jubilálják, mint gépállomási dolgozók. Az elmúlt 10 év alatt gépállomásaink összeforrtak a termelőszövetkezeti mozgalommal. A gépállomások, traktorosok politikai, gazdasági munkájuk, amennyiben azt a párt politikájának megfelelően hajtják végre, nagy segítség a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának. Pártunk, kormányzatunk anyagilag és erkölcsileg kifejezésre juttatja a traktorosok megbecsülését. Ezért a traktorosok jó munkájukkal, meggyőző szavaikkal legyenek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének élharcosai. /gépállomások dolgozói! ^ Traktorosok! Előre a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért! VillllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIfllllilllllllllllllllllllllllillillllllllljlllllllllllllllllllHllllllüllllllllllllllllllíHllllllll Parlagföldek Tiszaújfalun Emlékezés Iványi Sándor elvtársunkra A múlt hét folyamán Tisza- ájfalun jártam. Az egyik dűlőben 8—10 kh-nyi földet találtam parlagon, amelynek egy részén még most is rajta van a tavalyi, levágatlan kukoricaszár. Nem tudom, milyen határszemlét tartottak a tiszaújfalusi tanács illetékesei? Hihetetlen, hogy ezt a földet nem látták meg! A rendelkezés értelmében május 5-ig a határjárást be kellett fejezni és a tulajdonost fel kellett szólítani, hogy a földjét művelje meg. Ha még ennek sem tesz eleget, akkor a földterületet hasznosítani kell. Ez az intézkedés, hogy menynyire szükséges, azt jól tudják a tanács vezetői is. Mégsem tesznek semmit sem annak érdekében, hogy minden talpalatnyi földet kihasználjanak. v Ifiag. hofiy nemcsak ebben,az egy dűlőben jártam, hanem elvetődtem a Fodor-major környékére és azt hiszem, hogy határjárás közben más érdekességet is találtam volna. Sajnos, egyes község tanácsai nem tulajdonítanak e munka pontos elvégzésének különösebb jelentőséget, melynek következtében több kh. föld marad parlagon. Ebben a dűlőben van az újonnan épített iskola is. A telek is üres, amelyet be kellett volna fásítani. Mennyivel szebb, egészségesebb látvány egy fás iskola, mint az egyedülálló épület a kopár telek közepén. Az illető pedagógus hogyan tanítja növendékeit a fásítás fontosságára, ha ő maga nem jár elő jó példával. Igaz, ölhetett kézzel köny- nyebb, kényelmesebb várni a sült galambot. JÁRÁSUNK legifjabbjainak ünnepén Mint minden évben, most is nagy esemény volt a gyermekek számára május 25-e városunkban és járásunk községeiben. Szinte valamennyi községben kirándulásokat szerveztek, ahol a gyermekek játszottak, szórakoztak. Friss erőt és élményeket szereztek, hogy még jobban felkészülhessenek a közelgő vizsgákra. Pálmonostordn a Péteri-tó- hoz szerveztek kirándulást a gyermekek és felnőttek részére. Közel kétezer ifjú és felnőtt vidám kacaja verte fel a Péteri- tó kis erdeinek és nádasainak csendjét. Szállt az ének, repült a labda. A víz benépesedett a fürdőző gyermekek és felnőttek szerepétől. Délben a közel 150 literes bográcsban főzött ízletes borjúpörkölt csillapította a kirándulók éhségét és hűsítő italok a szomjúságukat. Este vidám nótaszóval tértek haza és sok élménnyel gazdagították tapasztalataikat — főleg a gyermekek. Móricgáton a tanulóifjúság a pedagógusokkal és a szülői munkaközösséggel együtt a bu- gacmajori erdőbe szervezett nagysikerű kirándulást. A közös összefogás eredményeként a gyermekek egész nap jól szórakoztak. Délben „ közösség által adományózott birkából ízletes birkagulyást ebédeltek. Este lovaskocsikon, vidám nótaszóval tértek haza. Soha el nem múló élményt szereztek gyermekeink ezen a kirándulásokon, de nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is sok maradandó, kedves élménnyel tértek haza napnyugtával. p, s. Bírósági hírek A bíróság Szögi Matild kis- kunmajsai lakos, vádlottat bűnösnek mondotta ki üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedés és járlatlevél nélküli állatvásárlással elkövetett a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettben, s ezért őt nem jogerősen 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet tényállása szerint a vádlott 1956. október havától kezdve 1957. év nyaráig tovább- eladás céljából, járlatlevél nélkül 5 db borjút és egy birkát vásárolt és azokat vagy a saját, vagy az eladó lakásán levágta és az állatok húsát részben saját szükségletére, részben pedig eladás céljára használta fel. ★ A bíróság Tóth József vádlottat, kiskunmajsai lakost, bűnösnek mondotta ki lopás bűntettében, és ezért őt nem jogerősen 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet tényállása szerint a vádlott 1957. december 22-én az egyik kiskunmajsai italboltban pálinkát és sört fogyasztott Kuszli István, Pásztor István, Dér Benedek és még két ismeretlen személy társaságában. Kuszli István sértett és társai italozás közben kimentek az udvarba. A vádlott távollétüket felhasználta, és ezalatt az idő alatt Kuszli István kabátjának zsebéből 1300 forintot kivett, majd kerékpárjával együtt az eset színhelyéről eltávozott. Magával vitte még a sértett kabátját. is- . E gy sirhantra gondol most Kiskunfélegyháza dolgozó népe. Egy sírhantra örök megemlékezésül, hogy sohase feledjük elvtársunkat, aki életét áldozta népünkért. Ott van ez a sír a kecskeméti, budai úti temetőben: II. parcella, 4. sor, 15. sír. Mártírhalált halt elvtársunk, Iványi Sándor teste pihen itt 1920. június 8-a óta, amikor a cserepes rabkórházból ide eltemették. Azóta 38 év telt el. Majdnem egy emberöltő. Van bizonyára olyan újságolvasó, felületes szemlélő is, akit ez a fájó visszaemlékezés nem érdekel, mert úgy bölcselkedik, hogy az egészhez nincs is semmi közöm. Az első világháború idején is milliók haltak meg. Nyugodjanak békében szegények ott, ahol vannak, ahol porladoznak. A háborút is isten akarta, mert gonoszak vagyunk. Egy emberrel több vagy kevesebb, nem számít. Ügy is sokan vagyunk már a földön. Idézzük most Kiskunfélegyházán, 1920. június 1-ét. Az idő hajnali két óra felé járt. A volt megyeháza (ma Kiskun Múzeum) belső járásbírósági börtöncelláiban mi is történt? Abban az időben Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály ellen- forradalmi bandái, a helyi illetőségű egyénekkel előkészülve — büntetlenségük tudatában — egyéni akcióba kezdtek. A börtön katonai őrségét könnyen leszerelték. Az öreg Kossá börtönőrrel szövetkeztek a banditák. Az elvtársak celláit megrohamozták. A védtelen elvtársakat véresre verték. Héderi Antal, Martonffy Ernő és Iványi Sándor elvtársakon vágásokkal, szúrásokkal halálos sebeket ejtettek, Né- medi Varga Sándor elvtársunkat pedig élve — a volt Kassa utcán (ma Körösi Csorna Sándor utca) át lovas kocsijukkal vágtatva még ma is ismeretlen helyre hurcolták. Az elvtársak hatvanketten előzetes letartóztatásban voltak. A vádiratukat, mint mi is — a kecskeméti ügyészségtől meg-, kapták. Néhányan büntetésül saját kosztunkon raboskodtunk és ezért sürgettük a szabadlábra helyezésünket. Négyünket 1920. februárjában Kecskemétre átszállítottak. Június 4-én, a reggeli séta alatt megdöbbenve értesültünk arról, hogy mi történt elvtársainkkal. Iványi Sándor elvtársunkat — az életben maradás legkisebb reménye nélkül — a rabkórházba átszállították. A gyilkosok a torkát mélyen átvágták. Súlyos sebe ellenére is még volt annyi ereje, hogy jegyzőkönyvbe mondhatta gyilkosai nevét, amelyet feleségének látogatása alkalmával az ápolók tudtára adtak. Erről az aljas gyilkosságról az akkori helyi közigazgatási és rendészeti szervek vezetői — így Farkas Szűcs József volt rendőrtanácsos is — mélyen hallgattak. Aki tudott is errőly azokat meg félelem szállta meg. Volt egy megnyilatkozás az 1920. június 4-i úrnapi ünnep alkatoával..Az ötemplom előtti sátorban egy pap prédikált. Kárörvend'ően kijelentette, hogy az isten sújtó keze most utolérte azokat, akik az egyházi körmeneteket megtiltották —' rágalmazva a. nemzetközi munkásmozgalmat. A rról azonban természetesen mélyen hallgatott ez a pap, hogy az Ótemplom húsvéti körmenete alkalmával a Jókai utcában — az Endrc-féle ház előtt — valaki egy vadász- fegyvert elsütött. Közönséges provokáció volt ez. Kihasználták, rémítették á város nyugalmát, azt híresztelve, hogy a kommunisták a szentségre lőttek. A kecskeméti gyorsított ötöstanács — gróf Lázár Miklós elnökletével — dr. Makkai Jenő és dr. Bardócz Ferenc vádügyészek képviseletével 1920. július 26-án megkezdte a helyi városháza közgyűlési termében a szenzációsnak ígérkező kommunista perek tárgyalását. Mikoa Iványi Sándor elvtársunk jegyzőkönyvi vallomása is szóba jött — az elnöklő gróf flegmán csak ennyit mondott: meghalt. Beniczky Ödön volt belügyminiszter 1922-ben a Duna—Tisza közén történt gyilkosságokról és rablásokról a parlamentben interpellációt mondott —■ többek között megemlítette a Kiskunfélegyházán és a járásban elkövetett atrocitásokat. A kormány utasította az ügyészséget, hogy az előterjeszteti adatok alapján újra ejtse meg a legszigorúbb vizsgálatot. Ennek értelmében a fogvatartót# terhelteket — az amnesztia reményében — az ügyészség szabadlábra helyezte. A rendelkezés szerint azok az egyének^ akik tettüket hazafias felbuzdulásból követték el, amnesztiára volt joguk. így került nyilvánosságra Vannai László (Her- telendi) volt főhadnagy és társainak a félegyházi gyilkosságokban való szereplése. Ebből kifolyólag két helyi egyén öngyilkos lett. Nem várták meg a Horthy-féle amnesztiát, amely- lyel az országot az egész világ előtt kompromittálták. Akik pedig élve maradtak és az országból ki nem szöktek, azok a felszabadulás után — 1949-ben kerültek a népbíróság elé, hogy elvegyék méltó büntetésüket. A tanácsköztársaság idején Iványi Sándor elvtársunk, mint politikai megbízott, direktóriumi elnök és a forradalmi kormányzótanács biztosa — a járás és város közigazgatása vezetését töretlen elvtársi hűséggel végezte. Ezért törtek az ellenforradalmárok, martalócok életére, hogy a kommunista perek tárgyalásán mint vádló, ne emelhesse fel a szavát a világ proletariátusának igazságáért és a szocializmusért. I ványi Sándor elvtársunk- * nak — örök emlékezésül — mártírhalálának 38. évfordulójára a járás és a város kegyelete méltó síremléket állíttat, amely arra int bennünket, hogy „A zászlót emeld fel az égig és légy hozzá hű, míg csak élsz!’1- i farsang übe», I
