Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-05-25 / 20. szám

0 tavaszi munkák végrehajtása a kiskunmajsai gépállomáson Gépállomásunk dolgozói szá­mára nehéz év volt az 195f. év. A múlt év április 1-én tértünk át az önálló gazdálkodásra, amely alapbs próbatétel elé állí­totta a gépállomást. Űj alapok­ra kellett helyeznünk gazdálko­dásunkat. Kiadásainkat a be­vételből kellett fedeznünk. Gép­állomásunknak tehát jövedel­mezőségre kellett törekednie. Az önköltséget a maximális lehe­tőségig csökkentettük. Bevéte­leink behajtását szorgalmazni keilett. Így vált lehetővé, hogy gépállomásunk a szocialista ak­kumuláció . döntő fontosságát szolgálhassa. A gépállomás a nehézségei ellenére is teljesí­tette feladatát. Áz 1957. év szá­munkra a tapasztalatszerzés éve volt. Az 1958. év sem lesz könnyebb, mint a múlt év volt, de ezévi munkánk során fel­használjuk a tapasztalatokat. A tavaszi munkák megszerve­zésénél döntő célkitűzésünk voit a gépállomásunk közel tíz év alatti fejlődésének fokozása. A gépi munkák magasszínvonalú szervezésén és a költségek csök­kentésén keresztül akarjuk el­érni, hogy a rhbzőgazdasági ter­mények mennyiségi növekedése, valamint a ráfordított gépi munka díja csökkenjen, tsz-eink mezőgazdasági jövedelmezősége emelkedjen. Gépeink állandó és tervszerű kihasználását szerző­déskötésekkel biztosítottuk, va­lamint azt, hogy a gépi munká­kat igénylők terméseredményeit időben, kifogástalan minőségben elvégzett munkával fokozhas­suk. Az MSZMP agrárpolitikai té­ziseiben emeghatározott irány­elvek mellett jelentős segítsé­get kaptak tsz-eink és egyéni­leg dolgozó parasztjaink az új szerződéskötési lehetőségekkel. Ennek az az előnye, hogy tsz-eihk részére — ha a gépesí­tési fok a kívánalmaknak meg­felelő —, 1 kh középszántást 70 forintért végzünk, a dolgo­zó parasztoknak — társulás esetén 12 kh terület felszántá­sára — 140 forint helyett 128 forintért Végezzük. Ez évben ki­zárólag csak tsz-ekkel kötünk szerződést. Állami vállalatok, közületek és egyénileg dolgozó parasztok a földművesszövetke­zeten keresztül kötnek szerződést a gépállomással. Ennek az az előnye, hogy a gépállomás, mi­vel kevesebb szerződő féllel áll szemben, fokozottabb mérték­ben tud a tsz-ekkel foglalkozni. valóinkat nem általános re­cepttel szabjuk meg. Nem ide­geskedünk, hanem mindig he­lyesen és higgadtan döntünk. Az ésszerű munkaszervezés és traktorosaink becsületes mun­kája meghozta a várt ered­ményt. Traktorosaink tudták, hogy az időjárás szeszélyei miatt lehet és kell is dolgozni, ifiéit így kíváhja ezt az ötsáá- gos és egyéni érdek egyaránt. •A versengésre most jó alka­lom nyílott. Mindenki megmu­tathatta, hogy mit tűd és meny­nyit ér. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy traktorosaink még több munka elvégzésére képesek. Joggal bízhatunk ben­nük és helytállásukban. A gépállomás szakemberei naponként figyelik a kapások kelését, fejlődését. A műhelyek­ben szorgds munka folyik. Elő­készítik a növényápoló gépe­ket, hogy a munkát késedelem nélkül megkezdhessék. Ezzel egyidőbert előkészülhek az ara­tási és cséplési munkára is. Az eredményeket elősegítő té­nyezők mellett meg kell emlí­teni a munkánkat gátló körül­ményeket is. A gépállomás munkáját, illetve pénzügyi gaz­dálkodását megnehezíti az, hogy a tsz-eknek esetről-esetre hitelt kell kérniük a gépi munkákra. A hitel kiutalása sokszor késik. A gépállomás ennek hiányában nem végezheti el a szükséges gépi munkát. Helyesebb lenne, ha a tsz-ek részére egész évre biztosítanák a hitelt, a gépállo­mással kötött szerződés alapján. Sürgős rendezésre szorul a szállítások kérdése is. A jelen­legi körzethatár korlátozása nemcsak káros, de sokszor ne­vetséges Is. Földművesszövetke­zeteink szerződéskötési munká­ja sem hozta meg a várt és kí­vánt eredményeket. A szerző­désekből adódó feladatok vég­rehajtása csak úgy lehetséges, ha a földművesszövetkezeti há­lózat a dolgozó parasztság szé­les tömegeivel állandó és szé­les kapcsolatot túd kiépíteni. A kapcsolat kiépítésének leghatá­sosabb módja a termelők érde­keit elősegítő gépi munkákon keresztül lehetséges. Az 1958-as szerződési rendszeren belül ezt a lehetőséget biztosították a földművesszövetkezeteknek. Fleischer Sándor gépállomás-igazgató. Legfőbb kincsünk a gyermek. Népi demokráciánknak szép és tartalmas jelszava ez a mondat. Éhnek a jelszónak a tartalmát vizsgálva, írtam a bölcsődéről, most az óvodákkal folytatom. A városnak van öt napközis óvodája és két kisegítő óvoda. Vegyük őket sorra. Dózsa György úti óvoda. Az összes óvodák közül a legjob­ban bérehdezett, legkevesebb hiányosságra panaszkodó óvoda. Nagyon helyes, hogy ez most bővítésre kerül, csak úgy len­be jó, ha már a következő ősz­szel bővítve állna rendelkezés­re. Egyetlen számbavehétő pa­nasza: több gyermekjátékra vol­na szükség. A jelenleg fennálló zsúfoltsága bővítés esetén meg­szűnik. Vörös Hadsereg úti napközis óvoda. Befogadóképessége 61 fő, tényleges létszám 85. Ebből napközis 52, óvodás 33 gyermek. Kiscsoportos létszáma 42, ezek­nek rendelkezésre áll 24 ülő­hely. A pihenőterem 5x6 m-es szopa, falai ütött-kopott padlóza­ta korhadt, helyenként hiányos. Világítása közvetett. Sürgős re­noválásra szorul. Az épületben van vízvezeték, de állítólag víz ritkán van. Az udvarról sürgő­sen el kell helyezni az ott tá­rolt épületfát, mert az óvoda­udvar, nem fadepó. összképe: nem a legkorszerűbb óvoda. A Felszabadulás úti napközi otthonban már meghittebb a légkör. A túlzsúfoltság itt is fennáll. Befogadóképessége 63, tényleges létszáma 97 fő. A szo­bák szép tiszták, barátságosak. A méreteknek megfelelők a kis fényezett bútorok. A vezetőnő, Nyári Ilona, mint egy szép ál­mot említi meg: ha az udvaron volna egy hosszú gumicső a nagy udvar locsolásához ... No meg, ha a meleg nyári hó­napokra az udvaron volna egy pancsoló a 97 gyermek számá­ra. De mindjárt egy mély só­hajjal hozzáfűzi: hiába, nincs rá keret... A Bercsényi úti napközi óvo­da városunk kültelki óvodája. Áll összesen két helyiségből: egy 6x10 -m-es teremből és egy 6x2,60 m-es szobából. Befogadó- képessége 60 fő, tényleges lét­száma 70 fő. Van még egy kis fürdőszobája, két mosdókagyló­val, vize azonban hat hónapja nincs. Az udvar elég tágas, de egy kis homokozón kívül más nincs. Hinta, pancsoló hiányzik. Sem ebédlő, sem öltöző nincs. A 6x2,60-as helyiség egy cso­port foglalkozó szobája, ebédlő, öltöző stb. A játék itt is kevés. Javaslatom- ott van egy peda­góguslakás, két szoba és mel­lékhelyiséggel. A pedagógus kapjon egy másik lakást, azt pedig csatolják az óvödáhok. Így a berendezés felújításával korszerű óvodát lehetne létre­hozni A Dobó utcai napközis óvoda belső berendezése szép. A falak, padlók rendesek, tiszták. Az épületben víz nincs. Kb. 200 m- ről, az alpári üti elágazástól hordják a vizet. Udvara rend­kívül kicsi, 12x12 m-es. puszta, sivár, kicsi kis udvaröcska, ahol az egyetlen nyiszlett. kis ba- rackía a ieggyengédebb széllő leheletére is sírva, jajongva át­kozza a sorsot, amely őt erre a sivárságra vetette. JaVasldt: sürgősen tágasabb, vízzel ellá­tott épülettel kell ezt az óvodát felcserélni. Van még két kisegítő óvo­dánk: Az egyik a hattyüházban, a pedagógus szakszervezet helyi­sége. Létszám 4Ö fő. Egyetlen helyiség, fala ütött-kopott, ud­vara még ütöttebb-kopottabb. Még kisegítő óvodának is al­kalmatlan. Javaslatéin: a kör­nyékén egy állaHdó jellegű, korszerű óVoda létesítése volna kívánatos. — Ä másik kisegítő óvodánk a tiszti klubban van. Ez még a legkorszerűbb. Bútor­zata szép, a játék majdnem elég. A szobák tele szép gyer­mekmesékből vett freskókkal. Befogadóképessége 25, a lét­szám 34 fő. A zsúfoltság itt is érezhető, más hiba nincs. Mint panasz merült fel, hogy csak tisztek gyermekeit veszik fel, de én ezt eleve visszautasítom. Ismerve a tiszti klub vezetősé­gét, fél sem tétélezem róluk, hogy még csak gondolatban is felmerül ilyesmi, lévén ők mindnyájan jó elvtársak, tehát bem önzők. Már azért sem, mert ők tudják azt. hogy soha egyetlen más óvoda sem mond­ja azt, hogy katonák gyerme­kéit nem Veszik fél. összegezve: kimondottan kor­szerű, modern óvodának jó­formán egyiket sem lehet ne­vezni, de három legaláb ezt megközelíti. Négynél pedig szükséges, hogy az illetékes szervek foglalkozzanak vele. Egyiknél a fal ütött-kopott, má­sutt a bútorzat köpött, hiányos. Legtöbbnél a nyári játszótér, a hűsítő víz hiányzik, de minde­nütt kevés a játék. Legfeltű­nőbb, hogy azalatt a pár nap alatt, míg az óvodákat jártam* taöbbször hallottam elhangza- hi: »nincs keret«, mint azelőtt egy év alatt ez a kijelentés el­hangzott. Ez helytelep. Vélemé­nyem szerint ezeknek a kis csöppségeknek, a csöpp kis »ke­retét« nem szabad annyira me- téVen venni. Itt engedhetnék egy kicsit. Tudom, szervezett társadalomban szabályok és ke­retek vannak. De tessék elkép­zelni, hogy 97 gyermek részére volna ugyan udvar, de méleg, nyári napokon azért nem vehe­tik igénybe az udvart, mert se­hol egy árnyék, séhoi egy fcsepp víz, mert »nincs rá keret«. Ugye, furcsán hangzik? Egy kis »keretbővítéssel«, egy kis társa­dalmi munkával lehetne a dol­gon segíteni. Meggyőződésem, hogy a város lakossága ebben egyetért velem, mert mindenki egyetért velünk abban, hogy iegdrágább kincs a gyermek. Harnest Mihály-OOOOOOO-OOOOOOOOO-OOOOOÓ Könyvismertetés Körössényí János: PILLANGÓS NYÁRI NAP Az író harmadik könyvé éa a kötet. A benne szereplő négy kisregény négytételes szimfó­niát alkot: a különböző témá­kat, hangulatokat az író keser­nyés életfilozófiája foglalja egy­be. A vágyak és célkitűzések szomorú senyvedése a témája mindegyik írásának. A sötét­ben című elbeszélés hőse egy katonaszökevény, aki háíála előtti órákban végiggondolja egész életét: belenyugodva a végbe, mert rosszul sikerült élete másként nem is végződ­hetne. A hangulatok fátyolos melankóliája, az író szemlélete szinté Krudyt idézi. Maradandó élmény az olvasó számára. (Magvető Kiadó.) * Waldemar Bonsels: MAJA, Á MÉHECSKE Qlijitott izwimel a oávődmit. • é Tsz-eink helyesen ismerik fel „ ,r ___________________ az állam által nyújtott kedvez->00^<KK>00<:HKK>000<X5^>0<>0000<:K><K><:K><:K>0^^ ményeket. Minden eddigit meg-* * ' x haladó mértékben veszik igény­be a gépállomás munkáját. A kiskunmajsai Április 4 Tsz a múlt évben '520 kh középszán tásnak megfelelő gépi munká­ra kötött velünk szerződést. A munkadíja 55 ezer forint volt. A tavasz fólyarrtán elsők kö­zött kötött éves szerződést 688 kh középszántásnak megfelelő gépi munkára, amelynek mun­kadíja 38 ezer forint. A gépál­lomás 168 kh-dal több munkát végez, mégis 17 ezer forinttal kevesebb munkadíjat fizet a tsz, mint a múlt évben. A tavaszi idény során gépál­lomásunk 0100 kh közéoszántás- hák megfelelő gépi műnkét Vál-I Iáit, amelyből eddig már 4000 • kh-nak megfelelő munkát vű-| geztünk el. Tavaszi munkáink talajelőkészítésből. vetésből (burgonya, kukorica) és az egyé-' nileg dolgozó parasztok részére | végzett gépi munkákból állnak. A szeszélyes időjárás és a ké-1 sői kitavaszodás miatt sürgős | lett a munkánk. Rendes körül-' mények között már márciusi végén a kora- és középtavaszi i növények magvára már ráhúz-1 hattuk a földtakarót, de most a »téli tavaszban« minden munka a nyakunkba szakadt. Dolgo-, «óink éppen ezért jól tudják, hogy a siker, a jó termés a gyorsaságtól, a helyes időkihasz­nálástól függ. Az időjárás okoz­ta késedelmet behoztuk. Tenni­tfjra és újra gondot ad, hogy Ja heti események közül melyiket »illesszem bele ebbe a rovatba. A hétnek különösen zsúfolt {programjából külön-külön is »megérdemelné, hogy ide kerül- jjön: az úttörök megyei atlétikai »versenye (ahol pedig érdekelve >is vagyok, mert a kislányom »megyei bajnokságot nyert), a Pfe- Jtőfi és az I. sz. ált. iskolák tor­maünnepélye, a Kossuth utcai is- Jkola leányainak előadása és még rnéhány eseménye, ahol az iigyes- Jség, az erő, a szépség, a fegye­lem diadalmaskodott (amelyeket [pedig különösen nagyra becsü­lök.) Választásom mégis arra a ru- [habemutatőra esett, mélyet a Háziipari Szövetkezet nőbizott- jsága rendezett szombaton dél- iután a Petöfi-kertben. Remélem, nem veszik rossz [néven a ruhákat bemutató na­gyok (akik igazán szépek és csi- [nosak voltak), sem a kicsik (akik 'a kis ruhácskákban szintén na- [gyOn édesek és ennivalók vól- itak), hogy nem említem névsze- 'rint őket. Sem a nőbizottság és ia vezetőség, hogy a bemutatott 'ruhakölteményeket és (igazán [olcső) áraikat nem sorolom most 'fel; Inkább ahhoz a felsőbb intéz­kedéshez szeretnék néhány meg­RuhabemulatA jegyzést fűzni, amelyik (Helye­sen) megszünteti a háziipari szö­vetkezetek konfekciös tevékeny­ségét, mert a ruhaipar (a gyár­ipar) ma már teljes mértékben kielégíti a lakosság ilyen Irányú szükségleteit. A háziipari szövetkezeteknek nein is az a feladatuk, hogy a kész ruhákat gyárszerüen, futó­szalagon termeljék, hanem (mint azt a mi háziipari szövetkeze­tünk eddig is tette) jellegzetesen háziipari termékekét, ézék kö­zött hímzett, kézimunkás női és gyermekruhákat készítsenek és ezeket (mint ezen a ruhabemu­tatón is) a nagyközönséggel meg­ismertessék és megszerettessék. Hogy a háziipar termelése az át­állásnál a kiesett munkaalkalom miatt ne csökkenjen, hanem az új lehetőség folytán még több asszonynak, leánynak tudjon ruhát stb. biztosítani. Kár, hogy a szeszélyes időjárás és az elégtelen propaganda mi- átt nem voltak jelen annyian, amennyit ez a kedves és új kez­deményezés megérdemelt volna, de remélhető, hogy a rendező nőbizottság és vezetőség meg fogja ismételni és ki fogja javí­tani. Őszintén megmondom, hogy! nem vagyok ruhaszekértő és[ hogy eddig nem a ruhát néztem.; Hiába kérdezték volna tőlem:' akivel beszéltem, azon milyen ( ruha volt. Azt azonban észre-' vettem én is, hogy a gyermek-; köröfnban használt hátulgombo lös, a mái halásznadrágiioz ha-v sonlö szabású, de kezeslábas: »kosztümtől« a most bemutatott^ ruhácskáig mennyit fejlődött a: gyermekrúha. Akkor volt ugyan néhány ki-' vállságos (á milliók között), aki' egyenesen Becsből vágy Párizs-: ból hozott ruhát magának, a di­vatbemutatókat az egyszerű dol-i gozó emberek esetleg képen lát-* hatták. Ma már az egész ország: egy ruhabemütató és a félegy-[ házi korzón bemutatott ruhákat ( nyugodtan be lehetne mutatni < Párizsban is, mint ahogy a Há­ziipari Szövetkezetnél készített' leányka ruhákat bő is mutatták, Brüsszelben. Azt meg mondani is felesle-' gesnek tartom, hogy ezekhez a< szép ruhákhoz, a rongyos és top-i rongyos gyermekek eltűnéséhez asszonyaink jóízlése mellett va­lami kis köze mégis csak van rendszerünknek, a népi hatalom­nak. Tóth Miklós Maja, a kalandvágyó kis méh, a megszületése utáni napon — első próbarepülésekor — meg­szökik a méhkasból, a méhek államából. Büszke boldogság tölti el, hogy ilyen önálló, füg­getlen életmódot választott és nem kell dolgoznia. Legfőbb vá­gya ugyancsak teljesül: találko­zik az emberrel is. A világgal való megismerkedése során a lódarazsak veszélyes fogságába kerül, már-már lemond az élet­ről, de amikor megtudja, hogy a darazsak támadást akarnak indítani hazája, a rhéhkas el­len, kimenekül a fogságból és megmenti otthonát a iókör jött figyelmeztetéssel. Élete hátra­levő részét köztiszteletben tölti i ‘1 a méhkasban. A hangúlato- I san illusztrált báios könyv nemcsak a gyermekeknek, ha­nem a felnőtteknek is örömére szolgál. A szórakoztatáson kí­vül 90k természetrajzi ismeret­re is megtanít, ezenkívül a kö­zösség szeretetére serkent. (Gon­dolat kiadása.) oooo ooooooooooooo-o-o-ooo. Harisnya átkötést rövid határidőre vállal a Háziipari Szövetkezet III. számú boltja. ^(Molnár könyvkötő mellett) 483 ] >0<>0<>CK>eK>-CK>CK>OaO-0-0-0<>0 o-c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents