Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-05-18 / 19. szám
20 én alán 1958-banhúsz év *1000 IL—M már készen volt l/OO-DOn a derítés tervrajza. Húsz év!' Azóta felnőtt egy generáció. Sok apró emberke tanulta meg az ábc-t s írogatott, formálta a gömbölyű betűket, rótta a sorokat a szürke épület falai között. Húsz év! Megváltozott körülöttünk a világ. Ma már a napfényes, derűs tantermekben céltudatosan, következetesen formáljuk, neveljük, oktatjuk a szocialista világot építő, új embertípust. Városunk egyik legszebb, legkomolyabb általános iskolai létesítményei közé tartozik a Petőfi Sándor álalános iskola. Mintegy 490 főnyi gyermek jár ide, hogy a 26 nevelő vezetésével megismerkedjék a tudomány gazdag, érdékes világával. Valljuk be őszintén, hogy ez az iskolánk az utóbbi években igen el volt hanyagolva. Miért? — kérdezik sokan, mikor ezt a kijelentést olvassák. Hiszen az épület állaga jó! — hangzik az igen gyenge érvelés. Hogy folyik itt-ott egy kissé a csatorna? — Majd idővel erre is sor kerül. Az iskola kmnoly vízhiánnyal küzdött. A hétemeletes épületben egyetlen ivókút sem volt. Tantermei, folyosói igen régen kaptak komolyabb renoválást, meszelést. 490 tanuló hordta, vitte be a sarat, vizet esős időben a tantermekbe, mivel egyetlen lábtörlőt sem lelt az iskola épületében. Egész hosszú hiánylistát állíthatnánk itt össze,' ha egy kissé belapozgatnánk az .iskola közelmúlt éveinek történetébe. Azonban nem ez a célunk. oooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx álma valósult meg. Elkészült a kerítés városunk vezetősége, a végrehajtó bizottság jóvoltából, községfejlesztési alapból 112 ezer forintos költségvetéssel. Hogy mit jelent ez az iskola életében? Erre a kérdésre a legkielégítőbb választ talán a „napos” nevelők tudnák megadni, akiknek bizony sokszor hiábavaló volt minden törekvésük, legjobb módszereikkel kudarcot vallottak, mert a vitalitással tele társaság nem kis hányadát, sokszor bizony a fürdőkért távoli zugaiból kellett előhúzgálni a boldog tízpercekben. Ma talán annyit, hogy az elmúlt gazdálkodási időszakban több, komolyabb és sok-sok kisebb problémáját sikerült megoldanunk, megvalósítanunk az iskolának. Komoly összeget fordítottunk a vízvezetékhálózat kiépítésére, a tornatermi zuhanyozó üzembe helyezésére, felszerelésére, az épület összes helyiségeinek átmeszelésére, bútorzat mázolására és különféle állóeszközök beszerzésére. Ez évben az épület állagának megóvása céljából a csatorna- hálózatot javítjuk ki. Itt kell megemlíteni az iskolában folyó szép társadalmi munkát is. Ennek eredményeképpen 1958-ban sikerült felállítanunk az iskola házi színpadát. Nagyon kár, hogy akik csak kívülről szemlélik az iskola életét, azok sokszor nem veszik észre az eredményeinket, nem tudnak velünk együtt örülni ennék. Orosz! Margit városi számadó-igazgató. Dmit minden motorkerékpárosnak tudnia kell! Mégegysxer a testvérgyilkosságról A Félegyházi Közlöny 16. számában beszámoltunk arról, hogy Nagy Jánosné szül. Ficsór Mária több baltacsapással testvérét meggyilkolta. A rendőrség a nyomozást befejezte és az alábbiakat jelenti. Ficsór József 57 éves, kiskunfélegyházi lakos már huzamosabb idő óta elmebajban szenvedett. 1953-ban került a bajai ideggyógyintézetbe, ahonnan 1958. április 10-én jött haza. Hazatérése után nőtestvérénél, Nagy Jánosné szül. Ficsór Mária, Bercsényi u. 11. sz. alatti lakásában helyezkedett el, ahol neki is házrésze volt. Itthoni tartózkodása alatt megállapítható volt, hogy Ficsór Józsefen a betegség nyomai látszottak. Betegsége megmutatkozott abban, hogy az udvaron száraz akácgallyakat ásott el, hogy azok majd kizöldelnek és több olyan dolgot művelt, amelyekről feltehetően bizonyítható volt a betegsége. 1958. április 18-án a reggeli órákban Nagy János elment a lakásáról munkába és Ficsór József a nővérével egyedül maradt a lakásban. 10 óra tájban jelentették, hogy Ficsór Józsefet a nővére több baltacsapással fej beverte, amely azonnali halált okozott. Nagy Jánosné elmondotta, hogy testvére már az éjjeli órákban felkelt. Kiment az udvarra és a kamra falót kezdte bontani. Reggel, amikor a férje eltávozott, Ficsór újra kezdte a falbontást azzal az- indokolással, hogy a fal nem jó és újjá kell építeni. Testvérét figyelmeztette. A falbontás miatt szóváltás kerekedett. Ficsór József ekkor felkapott egy 2 cm átmérőjű fahusángot és Nagynét ezzel akarta bántalmazni, aki felkapta a keze ügyébe eső baltát és több esetben a balta élével Ficsór József fejérp, vágott, ámelybe azonnal belehalt. Nagynét átadták a megyei ügyészségnek. 1958. április 18-an a reggeli ugyesz»eBm--K. oooooo-oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc jßi/k&'S ^1*(/%'€’(& hldr érződik a tavasz lehelete nemcsak a természetben, hanem a motoros berkekben is. Kezdődik a motoros idény. Egyre többen veszik elő a beolajozott masinát és féltő gwddal vizsgálják át a gépet. A JÓ MOTOWOS ÓVATOSAN VEZET. Kíméli gépét. Ügyel saját maga és a járókelők testi épségére. A külső körülmények — kedvezőtlen időjárás, mások vigyázatlansága, rossz látási viszonyok — a legnagyobb gondosság mellett is bajt idézhetnek elő. A múlt évben csaknem 25 ezer új motorkerékpárt és gépkocsit állítottak forgalomba, aminek következtében megnövekedett közutaink forgalma. EMELKEDETT A BALESETEK SZAMA IS Á múlt évben 494 halott volt. 3280 személy súlyos sérülést szenvedett gépjármű vezetése közben. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy különösen a motor- kerékpárok vezetőinek a hibájából növekedett ugrásszerűen a balesetek száma. Sajnos, ennek az esztendőnek is lesznek áldozatai, különösen, ha a motorosok nem vezetnek kellő vigyázattal, ha nem törődnek a közlekedési szabályok pontos betartásával és mások testi épségéivel. Sem a hanyagságból, sem pedig az önhibán kívül történő, Véletlen okozta' I I SZERENCSÉTLENSÉGEKET NEM LEHET EL0RE KISZÁMÍTANI Ilyesmi bizony gyakran előfordul. A motorkerékpár üzemben tartója anyagi kártérítéssel tartozik abban az esetben, ha motorkerékpárjával idegen személyek testi épségében vagy idegen vagyontárgyban kárt tesz. Egyetlen motorkerékpáros sem, tudhatja, hogy a motorkerékpár. . használatából kifolyólag mikor következhet be olyan kártérítési kötelezettsége, amely anyagi erejét meghaladja. az Állami biztosító SEGÍTSÉGÉRE SIET A MOTOROSOKNAK és igazán csekély összegért — évi 65 forintos biztosítási díjért — magára vállalja a károkat, amelyeket a motorkerékpáros motorjával okozhat. A jármű használata közben a motorkerékpár vezetőjét ért balesetnél az Állami Biztosító halál esetén 10 ezer forintot, állandó és teljes rokkantság esetén 10 ezer forintot fizet. Előfordulhat, hogy a motoros súlyos karambolt követ el, amelyre már számtalan példa volt és éveken keresztül viselheti az okozott kár anyagi következményeit. Az Álami Biztosító ilyen esetekben egy személy sérülése, vagy halála esetén 20 ezer forint, több személy sérülése vagy halála esetén 80 ezer forint erejéig vállalja a kár megtérítését. A hátsó ülés utasa által támasztható kárigény szintén 20 ezer forint, míg az idegen tárgyakban okozott károkat 3 ezer forint összegig téríti meg. Per esetén díjtalan jogvédelmet nyújt. A biztosítás a motorkerékpáron tűz és az üzemanyag tartályának felrobbanása által előidézett károkra is kiterjeszthető. MEGSZÍVLELENDŐ DOLGOK EZEK ! Mielőtt a motoros elindul a géppel első útjára, gondoljon arra, hogy fő az óvatosság és a biztonság. Mindenkit érhet baleset! A biztosítás éppúgy hozzátartozik a motorkerékpározáshoz, mint a jó fék. A biztosítási díj olyan kedvezményes, hogy a motorkerékpár üzemeltetési költségének csak csekély részét jelenti. A motorkerékpár szavatossági és balesetbiztosításáról bővebb felvilágosítást az Állami Biztosító járási és városi fiókjai adnak* Ab udvarias betörő A jól végzett nehéz munka után az emberek jó étvággyal fogyasztják el ételüket. Ifj. Fekete István kiskunfélegyházi lakos is így fejezte be „munkanapjait”. Hidegvérrel, szemrebbenés nélkül lopott és azután jót falatozgatott a lopott ételekből. Nem is volt falánk ember, mert egy szál kolbászt könnyen elfogyasztott. Hiába, a nehéz munkához erőre van szükség. Gyakorlott ember volt már e szakmában. Neve már ismerősen csengett a bűnüldöző szervek előtt. A végzet mindig utoléri az ilyen embereket. így járt Fekete is. 1957. december 17-én hajnalban behatolt Fekete Gáborné kiskunfélegyházi lakásába. A rendes ember az ajtón közlekedik. Fekete a kerítést választotta. A kerítés deszkáját kifeszítette és így jutott be az udvarra. A kamrahelyiségből két tyúkot és egy kakast vett pártfogásba, amelyeket 100 forintért eladott. December 24-én hajnalban Timár Mátyásné udvarát látogatta meg. Itt már nem kellett kerítést bontani, hanem a drótkerítés alatt bújt be. Ügyes, mozgékony ember volt. Innen egy libát vitt el, amelyet nyomban el is adott Jakab Mártonné- nak — mindössze 30 forintért. Nagyon olcsó volt ez a liba, de Feketének mégis drága lett. A harmadik „bevetése” özv. Zombor József né kiskunfélegyházi lakos házánál volt. Február elején a padlásajtót álkulccsal kinyitotta és onnan egy szál kolbászt és egy szál májashurkát emelt el a rúdról. A „szajrét” nyomban el is fogyasztotta. Jólnevelt ember volt, mert a padlásajtót távozásakor bezárta. Talán nem akarta, hogy a szél csapdossa az ajtót, melynek zajára a szegény asszony felriadhatott volna a legédesebb hajnali álmából. Vannak még udvarias betörök is! Nem hal ki ebből a „szakmából” sem a jó erkölcs. Hamarosan ismét özv. Zom- borné lakását kereste fel. Már egészen otthonosan mozgott, hiszen jól ismerte a járást. A padlásajtót — szokásához híven — álkulccsal nyitotta ki. Ismét nagyon éhes lehetett, mert egy db szalonnát, egy szál kolbászt és egy női rakottszoknyát emelt el. A szokásához hű maradt. Az élelmiszert elfogyasztotta. Az ajtót bezárta. A szoknya megkerült, a rendőrség a tulajdonosnak viszajuttatta. A kár 500 forint. 19(58. január 10. napja körül pénzre volt szüksége. Kellett a pénz, mert télen tüzelőről is kell gondoskodni. A TÜZÉP-telep drótkerítése alatt átbúj* és az egyik mellékhelyiségben elhelyezett kisfűrészt vette át „megőrzésre”. A kisfűrészt Johano- novics Miklósné részére ajánlotta fel 10 forintos árán. Talán éppen ez a kisfűrész vágta el alatta a fát? A bíróság mindezekért jogerősen összbüntetésül 1 év és 6 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és a törvényben meghatározott egyes jogainak 2 évi időtartamra való eltiltására, mint mellékbüntetésre ítélte. A rács mögött bizonyára sokszor a szájában érzi majd á lopott ételek ízét és reméljük, hogy az udvariasságot már becsületes életmódban fogja gyakorolni. ★ Az „erényes" hajadon Nemcsak a férfiakkal, hanem a nőkkel is baj van a bíróságon. »Akinek nem inge, ne vegye magára!« Ügy tűnt már fel, hogy városunkban a nők nem adják el a kétszer is lefölözött tejet fölös tejként a szegény bevásárló férfiaknak. A szomszédasszony átrepült tyúkját még csak véletlenül sem eszik meg jó étvágy- gyal. Lehetne még sorolni tovább is ezeket női »jó« tulajdonságokat. Baranyi Anna kiskunfélegyházi lakos — átlagon felül állt. Nem szívesen foglalkozott ilyen apró női ügyekkel. Komolyabb nő volt ő ennél. Elsajátította a lakatos szakmát, de ebből is a lakatok, zárak kulcsnélküli kinyitását. 1957. augusztus hó utolsó napjaiban »megjelent« Lengyel Gá- borné kiskunfélegyházi tanyáján. Ez még nem volt baj. A baj ott kezdődött, hogy Lengyelné se volt otthon. Az időpont éppen »kedvező« volt az új »szakma« gyakorlására. A lakás ajtaján lévő lakatot leverte. A lakásból egy darab paplant, egy darab használt zsákot és két kis gyermekruhát lopott el. (Államunkban a rászorulók ingyen kapnak gyermekruhát.) A mellékhelyiség lezárt ajtaját felfeszítette — hiszen a zár nyitogatásával baj van — és onnan meg egy pulykát vitt el, csupán »megőrzésre«. Nemcsak mi, hanem ő is tudta, hogy milyen jó a pulykahús. Ilyen pulykahúsra azonban nem pályázik becsületes ember. Az áru 257 forintért »talált gazdát«. Mindenesetre elég szabályszerű és méltányos ár volt. Jól ismerte a piaci árakat Az erényes hajadon, nem jogerősen, 6 hónapi börtönbüntetést kapott. Ez az eset bizonyítja azt is, hogy a férfiak és a nők nemcsak a termelésbn és egyéb területeken egyenjogúak, hanem a törvény előtt is. OLVAS’ÓIKK 3 JLEVEliÉBÖI 1 Kérem a Félegyházi Közlöny Szerkesztőségét, szíveskedjék a Közlöny olvasótáborával közölni, hogy a 14. szabad május 1-i felvonuláson a gépállomás miért nem vonult fel. A dolgozó parasztifjak igen kíváncsiak lettek volna, hogy milyen-új gépek könnyítik meg a mezőgazdasági munkák végzését és az emberi munkaerő felszabadítását. A felvonulás nagyon szép volt. Németh László Alsógalambos. ★ A gépállomás a tavaszi jpun- kák lemaradása miatt nem jelenhetett meg a felvonuláson. Dolgozói munkával ünnepeltek. A lemaradás okait ezen szamunkban a gépállomás munkájáéval foglalkozó cikk tárgyaljéi. 2 A Félegyházi Közlöny régi olvasója vagyok. Sokszor olvastam az újságban a „Láttuk, hallottuk, olvastuk", vagy „Nyitott szemmel a városban” c. rovatokat. Kéréssel fordulok a szerkesztő bizottsághoz, hogy legyen segítségünkre. A Szent László utcában lakom. Vezetékes rádiónk van, amely már több mint két hete nem szól. A hibát a postán hiába jelentettük. Még csak felénk sem néznek. Érdekes, hogy a pénzért meg nagyon pontosan jönnek. Ezt nem felejtik el! Szeretnénk, hogy ha a hibát minél előbb kijavítanák és a pénzünkért nemcsak gyönyörködnénk a rádióban, hanem főleg hallgatnánk is a rádiót. S. 1, ★ Kérjük a Postahivatal válaszát a panasszal kapcsolatban. Szerkesztő Bizottság. 3 Soraim nem új témájúak, csupán egy elfogadhatónak látszó megoldást ajánlok egyik városunk problémájával kapcsolatban. A Kossuth és a Dózsa György utca sarkán egy nagy üres telek tátong. Képzeletemben itt fog állni egy szép nagy épület, melynek homlokzatán ez áll: KULTÚRPALOTA. A megépülő gyógyfürdő vendégei itt szállást is találnának. A Dózsa György utcai szárnyon állna a SZÁLLODA felirat. Az épület így alapos kihasználást nyerne, mivel a szálloda az emeleteken helyezkedne el. A szálloda a vasúthoz és a gyógyfürdőhöz is igen közel lenne. Az elgondolt „U” alakú épület udvarán szabadtéri színpad és kertmozi létesülne. A tetőteraszon a vendégek napoznának, este pedig szórakoznának. Ha az illetékesek úgy látják, hogy elgondolásom helyes, akkor az egész tervet bővebben leírom és rajzzal is illusztrálom, hiszen mindannyiunk közös érdekéről van szó. Iliét József 00-00OOOOOOOOOOOOOOOOOO Harisnya átkötést rövid határidőre vállal a Háziipari Szövetkezet III. Számú boltja. (Molnár könyvkötő mellett) 483 >0000000000-000000000000 FELEGYHAZI KÖZLÖNY MSZMP Járási Bizottság lapja Felelős kiadó: Kiszely István Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér ti Telefon: 1-43 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: IS—2», 27—49 Felelős vezető: Szdcs Béla igazgató
