Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-01-19 / 2. szám

2

Fétesvházi Közlöny

Társasutazások

Csehszlovákiába

Csehszlovákiával már igen előre haladtak a társasutazásokra vonatkozó tárgyalások. A tavaszi idény megindulása után Csehszlovákiába 8—10 napos vonat, 8—10 napos autóbusz körutazás és Pozsonyba hétvégi háromnapos autóbuszkirándulások indulnak. Az erre vonatkozó tárgyalások már megtörténtek, jelentkezéseket későbben megjelenő közlés után vesznek fel.

Kirándulóvonatok Pécsre, Hajdúszoboszlóra, Egerbe, Balatonra, Mátrába

A Menetjegyiroda az IBUSZ útján bekapcsolódik a belföldi kirándulóvonatok akcióiba is. Ebben az évben is nagyszámú dolgozó hétvégi kiránduló vonat indul az ország legszebb tájaiéi. Kiskunfélegyháza is belekapcsolódhat a Balatonra,

Hatásrontók. ..

„ Vatóban ió ez a film“ ■— súgom a szomszédomnak a moziban. Nem válaszol, nem is hallja, Elmerült ci kabátjában, föl az arca. Meleg van benn kabátban, de a jó film kárpótol. Nagyszerű zenei aláfestés mellett, a boldog kibontakozás következik. Jóleső érzés, hogy a hősnő, — aki igen csinos — végre hozzájut a boldogsághoz. Tragikus befeiezés most már nem következhet, — állapítom meg és hátradőlök. ... és ekkor vad zörej a hátam mögött. Néhány kultúrálatlan siető megindul a kijárat felé. Úgy látszik, ez megbeszélt jel, mert a sorok közölt elvonul, köziem és a vászon között, a jegyszedő alakja. Az árnyéka a vásznam egyáltalán nem élvezetes. A következő pillanatban sivító füttyel elhúzzák az: ajtó függönyét. Bizonyára tiltakozik, szegény függöny! Vagy talán gúnyos a füttye?

Ezekután nekem is az a gondolatom, hogy talán tényleg M kellene állnom és elindulni a befejezés előtt? Hazafelé azon gondolkodtam, mi a megoldás ? Azt hiszem, egy ruhatár beállítása a hideg időszakra, megoldaná a „kabátg&zfiirdő“ mellőzését. Ha a iegyszedo idő előtt nem kezdene a függönyhúzogatáshoz, nem kellene a befejező kockák helyeit az ó elvonuló árnyalakját „élvezni." Lehet, hogy a koráninduló csörtetök se indulnának idő előtt, hiszen a csukott függöny előtt álldogálókat megmosolyognánk. Nem biztos, hogy sikerül, de mégis javasolom: próbáljuk meg! Ég.

1AVAS0LJUK...

. . . hogy a kenyérgyár keressen megoldást a sütési sorrend megváltoztatására.

Igen sok olvasónk panasza, hogy reggelenként az üzletekben nem kap friss péksüteményt. Először a köznyelven „mákosnak" ismert sütemény érkezik, azután a kifli, majd végül a zsemlye. Reggel a munkába siető dolgozók az üzletben leginkább a zsemlyét és a kiflit keresik.

Tudjuk, hogy az éjszakai műszak megszűnésével megváltozott helyzet állolt elő. Oivusóink kérése alapján mégis javasoljuk, keressék meg a panasz orvoslását.

■ - hogy a készülő községfejlesztési tervbe vegyék fel a piac kikövezésének gondolatáé, Igen sok a panasz az év esős, sáros időszakaiban a bokán felüli sárra, száraz időben• a porra. Komoly egészségügyi kérdés r*>.

. . . hogy a mozi a fűtési időszakra áll- lítson be egy ruhatárt, mert a kabátban, fűlött nézőtéren, izzadva „élvezett“ film sokat veszít értékéből. A moziból kijövet a nézőre melegedett kabát rendszerint megfázást okoz.

Ahogy leírom ez! a neve!, megint kisgyereknek érzem magam s félve sandítok a konyhaajtó felé:

— Nem én voltam, Dobróka bácsi I S érzem, ahogy szúrós szeme rám

mered az öreg Dobrókának s kinézi belőlem, ha valami hibát követtem el.

Egyéb dolga nem is volt neki a mi házunknál, mint az, hogy minket kordában tartson. Az is igaz azonban, hogy ehhez képest a favágás meg a kőfejtés csupa gyerekjáték lett volna.

Heten voltunk testvérek, de hétszer hét faluban se akadt párunk a pajkos- Ságban! Édesapánkat csak az este vetette haza a hivatalból, szelíd édesanyánknak pedig puha kezénél csak a szíve volt puhább. Meg tudta siratni a pajkosságunkat, de szólni nem tudott érte. S amikor a sírása se szolgált a szívünkre, akkor csengette aztán be az öreg udvarost:

— Ugyan, Dobróka, szedje ráncba ezeket a gyerekeket.

De hiszen, mikor így elfohászkodta magát szegény édesanyánk, csupa nyúl* fiókák voltunk mi már akkor: Meglapultunk a sarokban s ugyan igyekeztünk akkorára összezsugorodni, hogy meg ne lásson bennünket a Dobróka.

De el nem kerülte azt az ember, ha csupa füstté változott volna is. S azt a nézést ki nem bírta senki ember fia, kivált ha érezte, hogy tarka macska van a tarisznyájában.

Engem a hideg rázott, ha csak a nevét hallottam is az öregnek. Hanem aztán, ha a sarkamban nem éreztem, senkinek nem volt maradása tőlem a házban.

Egyszer, ahogy heverünk délebéd után az öreg diófa alatt a kertben, észre veszem, hogy a Jani bátyámal elnyomta a buzgóság. De olyan nagyon el, hogy még azt se érezte, mikor egy nagy dongólégy oda kvárté* lyozta magát az orra hegyére.

Nagyon megharagudtam arra az or* cátlan dongólégyre és föltettem ma* gamban, hogy leparittyázom onnan.

Eszembe jutott, hogy délben marad a gyümölcsös tányéromban egy szerr szilva. Azt édesanyánk tányérostó együtt föltette a tányéros tetejére. Ot pedig én akkor is nagyon szerelten kutakodni, mikor semmi keresnivalón se volt ott.

Besurrantam az ebédlő szobába, kii széket tettem a nagy székre, arra fel ágaskodtam s addig kotorásztam a Iá nyéros tetején, míg a kezembe nen akadt a szilva.

— No, ennek a magját az Isten i parittyának szánta •— gondoltam.

Abban a percben nyikorgóit a szó baajtó s én akkorát sikoltottam, hog; még most is a fülembe cseng:

Igazlátó Dobróka

vei, — megérdemelnéd a nyírfa király- kisasszonyt:

Azzal betessékelt bennünket Dob- róka_ bácsi a kamrába. Azt mondta, jön ő is mindjárt, csak egy kis beszédje van a kakassal.

Olyan csend volt, hogy hallottuk egymásnak a szíve dobogását. Dobróka pedig bejött és elkezdte mondani:

— Minden, ember ide jön hozzám, megsimogatja a kakast s elmondja ezt a kis verset ;

Egy szem szüva,

Két kis tányér,

Három nagy tál,

Egész edény vásár:

Csitt-csatt,

Dirr-durr,

Egszakadás, földindulás.

Megijedtem, elugrottam :

Kukuriksd ki. ha én voltam.

— Hát ez? az egész — fejezte be Dobróka. — Aki nem hibás, annak a simogatásától meg se mukkan a kakas. Hanem: ha a hibás hozzáér, rikkant akkorát, hogy elhallik Sehol- sincsig.

Bözsi húgom próbálkozott először, de én a sötétben is ereztem, hogy rajtam van a Dobróka szeme.

— No, híres Dobróka, kifogok rajtad — gondoltam magamban. — Nekem is van ám magamhoz való eszem f

Azzal nagy bátran előálltam, mikor rám került a sor, s úgy elhadartam a verset, mint a vízfolyás. Hanem a kakashoz hozzá se nyúltam. Hiszen a sötétben még a Dobróka szeme se lát.

Nem is myikkant a mi kakasunk egy szemet se. S alig vártam, hogy Dobróka kinyissa az ajtót és én a szemébe nevethessek neki, hogy így föl- sült a tudományával.

Az ám, ahogy kinyílt az ajtó s tódult be a világosság, azt mondja Dobróka :

— Most már minden ember emelje föl azt a kezét, amelyikkel a kakast megsimogatta.

Nosza felnyújtjuk mindnyájan a jobb kezünket: hát a hal testvéremnek csupa korom a keze, csak az enyém fehér, mint a hó.

Dobróka bekente a fekete kakasí korommal, mert arra számított, hogy aki ludasnak érzi magát, nem mer hozzányúlni. S Dobróka tán soha életében nem nevetett jobbízűf, mint mikoi engem kezemnél fogva odavezetett a? édesanyám elé:

— Hozom a tányérdöngeíől! Ugye; 1 hogy összeházasítjuk a nyírfa király* i kisasszonnyal?

I Akivel, hogy táncra nem kellett per* i dűlnöm, most is csak megmentett en* í gém attól az édesanyám áldott szíve 1 Hanem az igazlátó Dobróka szem« | ázó!* is mindig kísér, akármerre járok

| Qlyit&tt szemmel cl aác&slmn . . . í "«sí

fl POSTÁSOK

ezt öleli körül az öt világrész emberkoszorúja, egymásnak adják a levelet a föld körül a fehérek, sár gák, feketék és rézbőrtíek.

Milyen szép és hasznos összefogása ez a világ népeinek. Nem tudnánk ezt az összefogást az élet más területén is megvalósítani!

A világposta szervezethez hasonlóan nem lehetne megoldani a legfontosabbat: a béke kérdését! Az atomfegyver betiltását, az atomerő békés felhasználását, az emberiség jobb és szebb jövőjének megszervezését, a rák, a gyermekbénulás és a többi irtózatos betegség elleni szervezettebb,hathatósabb küzdelmet és a többi kérdést, amelyek az életei boldogabbá és hosszabbá tennék.

A posta világszervezel azt bizonyítja, hogy lehet séges és kell is az égési emberiség érdekében 01 egész világ, a különböze fajú, más-más politikai és gazdasági körülményei között élő népek, nemze tek és világrészek össze- fogása, ha azt őszintéi akarja mindenki. A többség - pedig akarja!

, Tóth Mikiéi

I

— Lelkem, Pali fiam, nem te lökted fel a tányérost ?

— É»én ? Már hogy é-éa ? — szóltam nagy álmosan

Édesanyám sorba ölelgdefi bennünket, de biz az nem sokat használt. Bizony megint csak Dobrókához kellett folyamodni.

No, az nem ölelgetett meg bennünket, csak a szemünkbe nézett egymás után. Megembereltem magam,, álltam a nézését, pedig majd kiugrott a szívem a helyéről.

Az öreg megcsóválta a fejét, félrevágta a sapkáját s kiadta a parancsot:

— Fogjátok meg csak a hátsó udvarban a kis fekete kakast!'

No, erre nem volt én nálam fürgébb legény. El se kukorékoihaita magát a fekete kakas, már akkor a hónom alatt szorongattam.

— Tessék, Dobróka bácsi — mondtam nagy alázatosan. S rettentően örültem, hogy így kedvibe járhatok az öreg Dobrókának.

— Derék legény vagy, békám — sunyított rám az öreg a szürke szemé— Jaj, nem én vagyok, Dobróka

bácsi 1 I

S rántottam ijedtembe a íányéroson olyant, hogy egyben lefordult minden. : edényestől. Soha én annyi edénycserepet élelemben nem láttam, mint 1 amennyit akkor csináltam.

Igaz, hogy azt se nagyon nézeget- i tem, mert eszem nélkül szaladtam ki a keribe. Csak akkor vettem észre, hogy se híre, se hamva Dobrókának, csak a szél csikorgatta az ajtót.

Mindegy volt már az akkor, úgy feküdtem én az orgonabokrok alján, mint aki száz esztendeje alszik. Még arra a nagy sikoltozásra se akartam fölébredni, amivel édesanyánk kiszaladt a házból:

— Lelkem, gyerekeim, melyiklek. csinálta ezt a rettenetes kárt ?

A lelkem gyerekeim ott bizonyóztak, már a tornácon, mind a hatan, hogy ők színét se látták a lányérosnak dél1 óta, mire én is oda ballagtam. Dörgöltem a szemem kegyetlenül s ásítottam akkorákat, hogy fülemig szaladt a szám.

hogy milyen nagy jelentőségű a Menetjegyiroda megnyitása és működése Kiskunfélegyházán. A Fél- egyházi Közlöny a Menetjegyiroda megnyitása után minden alkalommal részletesen tájékoztatja olvasóit a kirándulási lehetőségekről s már most felhívja olvasói figyelmét a Menetjegyiroda közleményeire.

—D—

Pécsre, Hajdúszoboszlóra, Egerbe, Gyöngyösre, Mátrába stb. induló hétvégi kirándulóvonatok hálózatába. A Menetjegyiroda bet- és külföldi társasutazásokkal kapcsolatban nemcsak az utazást, hanem a szálloda szolgálatot is biztosítja oF csó feltételek mellett.

Az Ibusz kiküldöttének nyilaikor zatából láthatja a város közönsége.

:at és tengereket, s kötik issze láthatatlan szálakkal íz emberek millióit.

Nem csökkentette a levél elentőségét a távíró, táv- seszélő, rádió és televízió elterjedése sem.

Budapest levélforgalma iecember tő—24. közötti léten 4,689.000 levél volt. ^ magyar posta a legutóbbi nemzetközi bélyeg- ciáilitáson a felszabadulás után kiadott bélyegeivel aranyérmet nyert.

Régi, elsárgult írásokból olvastam, hogy Félegyházán az 1860-as években a heti levélforgalom alig volt 20 darab. Ez napi í levelet jelentett, s czokal egy vak ember kézbesí. tette a címzettekhez.

Most 20 épkézláb levél- hordó is alig győzi kézbe síteni a többszázszorosárc emelkedett rengeteg leve let, amelyek a világ min den tájáról érkeznek a m városunkba is.

Svájcban láttam a világ posta emlékművet. Szikla talapzaton áll a földgömb

Esőben, hóban, napsütésben, bokáig érő porban, sárban, dermesztő hidegben és forró kániku- | Iában, nagy táskával a i nyakukban, fáradhatatla- i nul járják a város utcáit k j a lakosság örömét, bána- ö i táta helyszínen megismerő a i barátaink: a postások.

| ök az első sorban küzdő j< i katonái annak a hatalmas, b I az egész földet behálózó e j világszervezetnek,melyhez I hasonló egyelőre talán d

Í nincs is másik a föld- h kerekségen. A

AXV.századbanSzilágyi l

Í Erzsébetnek még az volt a k problémája, hogy ki viszi u ievelét hamarább Prágába <

Í

és száz aranyat, meg a lovat ajánlotta fel a levél- c vivőnek. Ma 2,60 Ft-os i | bélyeggel ellátott levelet < s expresszként továbbít a i l posta Csehszlovákiába is. I

Í

Az egész világon óriási < fejlődést ért el az utolsó I évtizedekben a posta is.

4 Hazánkban különösen a I ■ felszabadulás óta. Ez a : 3 fejlődés párhuzamosan ha- i é ladt az írástudatlanok fo- I ■ gyásával, az írni-olvasni < 3 tudók számának emelke- ■ désével, az iparosítással.

■ A levelek milliói lépik ál 3 az országhatárokat, folyó-