Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-07-11 / 27. szám
Bírósági hírek Nem a szocialista kereskedetielsmre jellemző Növeljük Q» d rfHÖíít'^'^íö|i'KiK|íííí>^ tarlóvetésekből Földművesszövetkezetünknek, hogy a szocializmus építésében meghatározott szerepét betölthesse, sokoldalú feladatát úgy kell végeznie, hogy a mezőgazdasági termelők mind nagyobb tömege előtt váljon népszerűvé e szövetkezés gondolata. Elengedhetetlen követelmény, hogy a löldművcszövetkezet gazdasági munkájában biztosítsa az eredményes működést, amin keresztül megnyerve a parasztság bizalmát elérje, liogy a még kívülálló mezőgazdasági termelők többsége a föld- müvesszövetkezet nagy családjába belépjen, vegyenek részt feladataik megvalósításában, érezve azt, hogy a földműves- szövetkezet az övéké, elsődleges erdekvédelmi szervük, amely hathatós anyagi és erkölcsi támogatást nyújt parasztságunknak a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Földművesszövetkezetünk a lakosság fpgyasztási és iparcikkekkel történő fokozott ellátásán túlmenően — minden eszközzel igyekszik biztosítani, hogy parasztságunk többet termeljen és a többtermelés folytán biztosítsa magának az állandóan növekvő vásárlási igények fokozottabb kielégítéséhez szükséges feltételeket. Éppen az anyagi feltételek biztosításához kíván támogatást nyújtani a íöldmüvesszövetkezeti mozgalom, amely különböző tevékenységein keresztül valósul meg. A termelőknek kölcsöngépe- ket biztosítunk munkájuk megkönnyítéséhez. Termelési hitelt, előleget biztosítunk a termelés fokozása érdekében. A szövetkezet mezőgazdasági üzemága szaktanácsokat ad a fejlettebb termelési módszerhez. Gondoskodunk a mezőgazdasági ter- mejvények felvásárlásáról és értékesítéséről. Szövetkeztünk az I. negyedévben a kedvezőtlen időjárás ellenére is közel 3 millió forint értékű mezőgazdasági .termcl- vényt vásárolt fel. Igaz, hogy a felvásárlás lerlüetén még komoly szervezési hibák vannak, amelyeknek okait a mezőgazdasági termelés szervezetlenségében kell keresni. Ennek oka az, hogy a mezőgazdasági termeléstúlnyomó része a nehezen szervezhető és tervszerűtlenül termelő kisárutermelésből tevődik össze. Éppen ezért e területen jobban érvényesül a kereslet és kínálat törvényének spontanita- sa, mint a jól szervezett ipari termelésben, ahol nagyüzemi gazdálkodás folyik. A szerződéses termelésen keresztül biztosítani tudunk bizonyos tervszerűséget, de ez csak egyes termékeknél teszi lehetővé az árak hosszabb időre előre történő rögzítését (liba, kacsa). Ez nem vonatkozik azonban minden mezőgazdasági termel- vényre. Az idei kedvezőtlen időjárás is károsan hatott mind a zöldség és mind a gyümölcs- termelésre. Szövetkeztünk az idén alig vásárolt fel 500 ezer forint értékű reteknél többet — a tavalyi egymillió háromszáz- ezer forintos felvásárlással szemben. A rétég minősége sem volt megfelelő. Először a hideg tavaszi időjárás miatt húzódott el a fejlődése, majd a túl meleg időkben órák alatt bepod- vásodott. Az időjárás e kedvezőtlen kihatását mind a termelők és mind a szövetkezetünk is megérezte. A szövetkezet által a termelőktől I—II. osztályú áruként felvásárolt retek nagy részét az átvevő vállalatok le- minősítették, az eladott minőségen aluli osztályozásban vették át vagy egyáltalán át sem vették. Így a szövetkezetnek több mint 50 ezer forint vesztesége keletkezett. (A leminősí- tés gyakran indokolt volt, mert mire a retek átadási helyére érkezett, a meleg időjáiás következtében káros minőségi változáson ment át.) Hogy ilyen eredménnyel zártuk a retek felvásárlását. az időjárás mellett Hozzájárult ehhez még egye» kereskedelmi vállalatok, különösen a Budapesti KÖZÉRT Vállalat részéről folytatott, nem éppen a szocialista kereskedelemre jellemző eseténkénti megnyilvánulása. Az általa leminősített árut árudáiknak sok esetben jobb minőségben adták át, vagyis a budapesti dolgozók ezzel nem kapták olcsóbban. A leminősítésbol eredő árkülönbözetet az ilyen vállalatok nyereségét növelte — a szövetkezet és a fogyasztó lakosság terhére. Az ilyen ténykedés nem éppen kedvezően hat a munkásparaszt szövetség erősödésére sem. A felvásárlás szervezésében egyéb fogyatékosságok is vannak. A tervszerűség biztosítása érdekében szövetkezetünk ragaszkodik ahhoz, hogy termelőink az eladásra szánt termei- vényeiket az átadást megelőzően 48 órával előbb bejelentsék. Ez azért szükséges, mert csak így tudja az eladással foglalkozó diszponens vállalat, hogy mennyit adhat el. Természetesen hiba, hogy ha egyes felvásárlási dolgozók minden esetben és túl mereven ragaszkodnak az előjelentés betartásához, még olyan primőr áruknál is, mint pl. a földieper, cseresznye, káposzta, karalábé, borsó stb., amelyekből országos viszonylatban hiány van. Előfordulhat, hogy a termelő által eladásra felkínált 50 kg primőrárut nem veszik át, ugyanakkor a budapesti yagy egyéb piacokon hiánycikk-ként tartják nyilván. Nem is beszélünk arról, hogy külföldi piacaink is minden mennyiségű gyümölcsöt és egyéb zöldárut is felvennének. Az exportterv teljesítése érdekében sem engedhető meg, hogy túlmerevségböl még a hiánycikként jelentkező termel- vényt sem vásároljuk fel, hivatkozva, hogy nem jelentették előre. Ebből a merevségből nemcsak a szövetkezet dolgozóinak, de a közvetítéssel foglalkozó felsőbb kereskedelmi szervek dolgozóinak is esetenként engedni kell. Felvásárlási munkánkra káros kihatással van még az is, hogy az iparengedéllyel rendelkező maszek zöldség-, gyümölcs- vagy baromfi-, tojáslel- vásárlók tömege árasztja el a vidéki piacokat, többek között Félegyházát is, ahol részükre kedvezően egyenlőtlen, a szövetkezeteknél jobb feltételek biztosítása mellett vásárolhatnak fel. A szövetkezet éppen a helyes árpolitika kialakításában kötve van a megadott irányárak betartásához. Nem adhat többet, mint az irányár. A magánkereskedők pedig teljesen a kereslet és kínálat spontanitásának kihasználásával jóval magasabb árat tudnak esetenként fizetni a felvásárolt termelvényekért, mint szövetkezetünk. Megmutatkozott ez a legutóbbi félegyházi piacokon is, ahol a baromfiért és tojásért jóval magasabb árat fizettek, mint a földmüvesszövetkezet, ami nem segíti elő a tervteljesítési törekvéseinket, de szövetkezetünk népszerűsítését sem. Helyes volna, ha az illetékes szervek e jelenségekre felfigyelnének, mert a termelők legérzékenyebb pontj in — az anyagiakon keresztül — igyekeznek az ilyen árfelhajtók a termelőinket szembeállítani a szövetkezeti mozgalommal. Amíg ilyen lehetőségeket hallgatólagos hozzájárulással is az illetékes szervek engedélyeznek, nehéz bebizonyítani a földmű vesszövet kezet felvásárlási fölényét a magánkereskedőkkel szemben. Helyes volna, 'ha árpolitikánk érvényesítéséhez a magánkereskedők hozzájárulását is igénybe vennék, mert ők Is ebben az országban és ebben a rendszerben élnek. Hunyadi Imre igazgatósági elnök A járásbíróság Hajnal Jó- zsefné szül. Tarjányi Julianna kiskunfélegyházi lakost bűnösnek mondotta ki társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztással halmazaiban álló magánokirat hamisítás bűntettében és ezért őt jogerősen 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte és kötelezte 5245 forint 7 fillér kár megtérítésére. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 1957. február 9. napján került a Kiskunfélegyházi Sütőipari Vállalat 1. sz. szaküzletébe boltvezetőnek. Vádlott az el- árustíásból befolyt pénzösszegekből 1957. december 15-e táján 100—200 forintos összegeket vett magához és azokat a saját részére felhasználta. 1957. december végén, amikor már a vállalat pénzéből nagyobb ösz- szeget elsikkasztott, a leltározás előtt néhány nappal korábban saját leltárt készített, melynek során megállapította, hogy 6800 forint hiánya van. Abból a célból, hogy az ellenőrzés során a bűncselekmény leleplezését megakadályozza, u birtokában levő postai átutaló csekkek feladóvevényét a júliusi csekkekhez csatolta, részben számítva arra, hogy az ellenőrzés során a júliusi és decemberi postai bélyegzőt az ellenőrző közeg nem veszi észre. Ugyanakokr a tablóba 6800 forintot vezetett be befizetett tételként annak ellenére, hogy december hónapban a 6800 forint befizetése nem történt meg, bizonylatként azonban a július havi csekket csatolta a tablóhoz. Ezt követően vádlott tovább folytatta cselekményét és 1958. január havában újabb 2500, február hónapban 2500, március hónapban 2500 forintnyi összeget vett magához a vállalat pénzéből — esetenként 100—200 forintos tételekben. A vádlott által elsikkasztott összeg 1958. március 19. napján 17 152 forint 7 fillért tett ki, amelynek egy részét a rokonoktól kölcsönkért pénzösszegekből megtérített. A tárgyalás napján a kár összege 5245 forint 7 fillér volt. A járásbíróság Szabó László vádlottat bűnösnek mondotta ki társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás kísérletével halmazaiban álló közokirat hamisítás bűntettében és ezért őt nem jogerősen összbüntetésül egy évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és a törvényben meghatározott egyes jogaitól 2 évi időtartamra való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 1957. augusztus 1. napjától kezdve 1958. január 1. napjáig volt a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet petőfi- szállási rakterületén alkalmazva, mint segédmunkás. 1958. január 1-én a munkaviszonya megszűnt. Ezt megelőzően a vádlott olyan időben, amikor Mészáros László raktárkezelő nem tartózkodott a raktárban, a 608. számú felvásárlási készpénzutalvány füzetből a C. 327 278. sz. csekklapot kiszakít tóttá, majd. 1958. április 7. napján este a kitépett felvásárlási utalványt 10 000 forint összegre kiállította. Ezzel az utalványnyal másnap — április 8-án — megjelent a petőfiszállási postahivatalban abból a célból, hogy az utalványban megjelölt Összeget felvegye. A postahivatalban azonban felhívásra az utalványtömböt nem tudla felmutatni, melynek következtében az eset gyanússá vált a postahivatal vezetője előtt, am nem is fizette ki az összeget. Feljelentésére a vádlott cselekménye lelenlezöriölt. HLLuHIVZI KÖZLÖNY iMSZ.MI’ Járási Birousac lapja Felelős Kiadó; Kiszely István Szerkeszti; a szerkesztő bizottság Szerkesztőse; es kiadobivaial; Kiskunlélegvua/a. Szabadság tét ü telefon: 1-13 Uaes-Kiskun uiegvei Nyomda V. Ketsketuet. — leletou: I»—za, zi—I: telelői vezetői szül» ueu igazgató A különlegesen meleg májusi időjára mind az abrak-, mind a szálastakarmány neműekben komoly kiesést eredményezett. Hogy az állatállomány takarmányszükséglete megfelelő mennyiségben biztosítva legyen, ki kell használni a csapadékosra fordult időjárás adta lehetőségeket és tarlóvetéssel kell gondoskodni, hogy a kiesést pótolhassuk. Minden eszközt meg kell ragadni és gyorsan kell cselekedni, hogy a termelendő növények tenyészideje beleférjen a betakarításig hátralevő időbe. A tarlóvetések tekintetében szóba jöhet elsősorban az abraktakarmány alap megtermelésére a rövid tenyészidejű kukorica, amely a talaj jelenlegi nedves- ségi állapota mellett sikerrel megtermelhető abban az esetben, ha a közeli napokban elvetjük és gondosan elvégezzük a növényápolási munkálatokat is. Számottevő kiesés van a koranyári aszályos időjárás miatt a szálastakarmányokban is és ezeknek a pótlására számításba jöhet a tömeges zöldtakarmányok termelése tarlóvetésben. Közelebbről a csalamádé és a silókukorica termelése kerül előtérbe, hogy a silózás nyújtotta lehet jségeket minél jobban ki turjuk használni és ezáltal a téli takarmányozás zavartalanságát biztosítani tudjuk. Ne feledkezzünk meg azonban a fővetésű és májusi másodvetésű takarmányféleségek, különösen a kukorica hátralevő növényápolási munkálatairól sem és az aratási és cséplési munkák mellett hajtsuk végre a nyári és nyárvégi gazoló kapálásokat, hogy ezáltal is növeljük a kukorica termésünket, Az a gazda cselekszik helyesen, aki a takarmánykészletét é? a még várható takarmánytermését felméri és számot vet azzal, hogy az állatállománya kitelel- tetésére meglesz-e a megfelelő mennyiségű abrak- és szálastakarmány, és ennek tudatában állítja be a tarlóvetést. Elsőrendűen fontos, hogy a tarlóvetést a legsürgősebben hajtsuk végre, mert eredményes termelést csak így tudunk megvalósítani. Elkésett tarlóvetés késő őszbe nyúlik és nem sikerül. Különösen a nagyobb, közös állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek tegyenek komoly és alapos számadást állatállományuk takarmány- szükséglete tekintetében és felmérve a helyzetet, állítsák be a nyári takarmánytermelésüket, hogy a téli takarmányozás során ne legyenek nehézségeik, amely az egyébként szépen fejlődő állatállomány kondícióját lerontaná és a jövő gazdasági év jövedelmezőségét igen súlyosan befolyásolná. A szocialista üzemekben az elraktározáshoz szükséges silókat rendbe kell tenni és ha kevés a silótér, akkor idejében gondoskodjunk újak létesítéséről, hogy ne érje meglepetés a siló megtöltése idején a termelőszövetkezet vezetőségét. Morvái Endre ä há iasszonyok jopos ítélése: Több, frissebb zöldséget! Most kivételesen nem »zöldséget-, hanem valódi, főzeléknek való zöldségről írok. A hosszú télen nagyon sokat emlegettük, számoltuk a hónapokat, heteket, napokat, mikor jelenik meg a piacon és a zöldségboltban a friss zöldség. Tanulmányoztuk, hogy milyen zöldség mennyi vitamint tartalmaz, ezekből mennyi az A, B, C, stb. vitamin. És hogy mennyit veszít értékéből fony- nyadás következtében. De úgy látom, mégsem mindenki várta ilyen epedve. Legalább a földmüvesszövetkezet vezetősége nem. Erre enged következtetni az az érthetetlen intézkedés, hogy mindig délben 12 órakor viszi szét a kocsi a friss zöldséget. Egy perccel se előbb. Inkább később. Hogy kerülhet a déli 12 órakor kapott zöldség a dolgozók asztalara 12 órakor? Másnap. Fony- nyadtan. Pedig eddig jól bevált, évtizedes szokás volt nálunk, hogy az ebédet délre főzték meg. Nem lehetne néhány dolgozónak a nyári szezonban korábban kezdeni a műszakot? Természetesen korábban befejezni. Komolyabb, előrelátóbb áruelosztást, több, szebb és frisebb árut kérnek a vásárló háziasz- szonyok, úgy gondolom, jogosan. Mezőgazdasági jellegű városban élünk! T. M. A A A A A A A AA A AA AA A A iám* A. Születések: Szilágyi László, Kiss Péter Pál, Szilagyi Mária Julianna, Fazekas Erzsébet, Nagy Béla, Pólyák József, Ko- vácsik Katalin, Nagy István László, Fekete Ferenc, Konkoly Magdolna, Varga János, Fekete József, Simon Sándor, Dudás Ilona Éva, Bosn.yak Piroska, Bodor Katalin, Kiss János, Kecskeméti Ida, Kis Szabó Imre József, Fekete Katalin, térjék Gyula, Endre Imre Lászlód Védjük a dolgozók egészségét Ezt tartották szem előtt a kiskunmajsai pártszervezet és tanács vezetői is, amikor községfej tesztési tervükbe vették a kiskunmajsai tüdőszűrő állomás létesítését. A közelmúltban tartott egyik tanácsülés egyhangúlag megszavazta a községfejlesztési alapból a szükséges 32 ezer forintot. A községi tanács hozzá is fogott az építkezés megkezdéséhez és június 30-án már át is adták rendeltetésének az új tüdőszűrő állomást. Nem kell most már Kiskunfélegyházára bejárni a kömpöci, csólyospálosi, szanki és jászszentlászlói lakosoknak vizsgálatokra. Régi vágyuk teljesült a környék lakosainak az új egészségügyi intézmény létrehozásával. Kiskunmajsa és a környék lakói is világosan látják, hogy pártunk és kormányunk törődik a dolgozók egészségének védelmével és a községfejlesztési célra befizetett forintjaik nemes célok megvalósítását szolgálják. A szerkesztő bizottság az új egészségügyi intézmény dolgozóinak eredményes és jó munkát, az új betegeknek pedig mielőbbi teljes felgyógyulást kíván. I*. p. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA' Házasságkötések: Tóth Ferenc és Szénási Irén, Mák József Mihály és Pekó Ilona, Seres Pál Péter és Csenki Erzsébet, Deák János és Kiss Katalin, Nag.y- Pal László és Szombati Margit. * Meghaltak: Kis Luca 82 éves, Rádi László 46 éves. Pólyák József 3 napos, Fricska Mária 78 éves, Kiss Ágostonná szül. Eszik Anna 77 éves, Dora Mihály 70 éves, Törtei! Lajos 66 éves kő- iában.
