Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-01-12 / 1. szám

Ili évfolyam. 1. szám Jet trL Ára 60 fillér Kiskunfélegyháza, 1958. január 12. / / • • • • POLITIKAI ÉS TÁRSAOALMI HETILAP Életbe lépett a népi ellenőrzési törvény 30 napon belül megválasztják a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot Az országgyűlés legutóbbi ülés­szakán elfogadta a népi ellenőrzés­ről szóló törvényjavaslatot, amely mint az 1957. évi VII. törvény ke­rült be a magyar törvénytárba. Az áj törvény 1958. január 1-én lépett hatályba. Budapest területén külön fővá­rosi népi ellenőrzési bizottság fog működni. A népi ellenőrzés legfőbb szerve a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság, amely elnökből, két elnökhe­lyettesből és 12 tagból áll, melye­ket a Népköztársaság Elnöki Taná­csa választ meg és ugyancsak ő jogosult tisztségükből való vissza­hívásukra. A törvény hatálybalépése után 30 napon belül meg kell vá­lasztani a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottságot, további 30 napon belül a budapesti, a megyei és me gyei-jogú városi Népi Ellenőrzési Bizottságokat. Ezeknek a megala kulásától számított 60 napon belül a járási, fővárosi, kerületi és városi Népi Ellenőrzési Bizottságokat kell megválasztani. —————————— a Mtandcá munkai érvében A Nőtanács 6 án este nagyszá­mú as.szony eiőtt számolt be az elmúlt negyedév működéséről, ered­ményekről, hibákról. Ugyanakkor ismedették a következő negyed­évre az elgondolásaikat. Az asz- «zonyok lelkes, harcos hangulat­ban vitatták meg a feladatokat és komoly segítséget ígértek. Hasznos és szép tervek, elgon­dolások születtek. 12-én délután 5 órakor a Gyermekváros javára mű­soros és táncos délutánt szervez­nek, ugyanakkor tovább folytatják a téglajegyek árusítását. A Toliüzem ajándékát, a 22 kg tollat párnákba töltve akarják el­juttatni a gyermekeknek. Az ifjú­ság nevelésében kifejtett munkák javítása érdekében a Nőtanács ve­zetésébe pedagógusokai hívnak meg- Tovább folyik a Békekiált- vény ismertetése. Öntudatos, dolgozó asszonyok elhatározásai. Megvalósításuk sok szép eredményt adhat. Jó munkát, sikeres újévet kívánt a Nőtanács a város és járás asz- szonyainak. Mi is azt kívánunk a feladatok végrehajtásához. I világ-népszámlálás és magyar népszámlálás Nemzetközi megállapodás szerint 1960 ban világ-népszámlást tarta­nak. Ugyanekkor, 1960. elején tart­ják meg a magyar népszámlálást, amelyet eddig is általában tíz­évenként tartottak. A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli a kormány határoza­tát a népszámlálás előkészítéséről. A határozat értelmében a Köz­ponti Statisztikai Hivatal az érde­kelt párt- és állami szervekkel törlént megbeszélés alapján kidol­gozza a népszámlálás programját. Az erre vonatkozó tervezetet 1938. október hó 1-éig a népszámlálás' próbafelvétel tapasztalatai alapján, a népszámlálás végleges program­ját, adatgyűjtési és feldolgozási tervét, valamint a határidők rész­letes tervét 1959 július 1-ig terjesz­tik a gazdasági bizottság elé. Magyarországon az utolsó nép számlálást 1949. január 1-én tar tották. A most következő 1960. évi népszámlálás lesz a tizedik nép- számlálás hazánkban. Megnyílt a Halászcsárda A Kisvárosháza Petőfi téri sar­kán neonfényes cégtábla hívogatja a vendégeket, a karácsonyi ünne­pekre megnyitott Halászcsárdába. Megdicsérjük a Vendéglátó Válla­lat vezetőségét, hogy az italboltok számának szaporítása helyett egy íz­léses és szép Halászcsárdát létesített. Lámpával sem lehetett volna il­lőbb és szebb helyet találni a Ha­lászcsárdának, mint a Kisvárosháza évszázados boltívei alatt, ahol a művészi falfestés, (az Építőipari Szövetkezet Csizmadia József és Nagy Ferenc brigádjának műve) csárdába illő fali lámpák s nem utolsósorban a halpaprikás és sült­hal ínycsiklandozó illata hívogatja a halra éhes közönséget. Ettünk-ittunk az új Halászcsárdá ban. Jó volt a halpaprikás, ízlett ; sült hal is, — csúszott rá a fe szolgált ital is. Aki jó halat akar enni és után; fehérasztalnál kvaterkázni, annal melegen ajánljuk a Halászcsárdát Ha mindig ilyen jó konyhája é pincéje lesz, akkor nem kell féln a jövőtől és a Vendéglátó Vállala is bebizonyíthatja, hogy a Halás? csárda jobb üzlet lesz a népszerűt­len népbüféknél. Átalakítják a voll Népbüfé helyiségeit A párt, a kormány határozatai, intézkedései nyomán növekedett a falvakban a termelési kedv. Jobban megművelték a földet és így ezzel együtt növekedett a jövedelem is. A begyűjtés eltörlése, megfelelő fel- vásárlási árak biztosítása, hozzájá­rultak a paraszti jövedelem gyara­podásához. Ehhez még figyelembe /ehetjük, hogy az adó a távalyi- hoz képest nem emelkedett. A másik oldalon növelte a pa­raszti jövedelmet az idei jó termés. Búzából 1956 ban kataszteri hol­danként 6,2 mázsa termést, 1957- beu 9 mázsa átlagtermést takarí­tottak be. Kukoricából megbízható becslés alapján 14 mázsa termett noldanként, az előző évi 10—11 mázsával szemben. A cukorrépa át­lagtermés 1957-ben 23 múzsával volt nagyobb mint egy esztendő­vel ezelőtt, de nőtt a termésátlag más terményeknél is. Zöldségfélék­nél 15, sző'ő 20, napraforgó 20, az őszi árpa 25 százalékkal adott na­gyobb termést. (A számok orszá­gos átlagban vannak megadva.) Egyénileg dolgozó parasztok jö- vede'em elosztásában azokban a gazdaságokban nőtt jelentősebben a jövedelme, amelyek nagyobb föld­területtel rendelkeznek. Az 1956-os évet 100 százaléknak véve, 1957- ben a következő képen alakult egy család nyers pénzjövedel­me: 1— 3 kb gazdaságok 92,4 % 5— 8 „ „ 111,8 „ 10—17 „ „ 118,7 „ 15-35 „ „ 122,1 „ Mire fordítják ezek a parasztcsa­ládok a jövedelmüket? Itt főleg a 25 holdon aluliakról lesz szó. 1956- ban az első háromnegyed évben jövedelmük 21,8 százalékát fordí­tották élelmezésre. 1957-ben 20 százalékot fordítottak, ugyanakkor nőtt a ruházkodásra szánt összeg. 19 százalék lett az előző évi 18,8 százalékkal szemben. Lakberende­zésre, egészség ápolásra, művelő­désre, közlekedésre kb. ugyaneny- nyit fordítottak. Emellett nőt* a gazdálkodásra fordított kiadások mértéke, az előző évnél, 1957-ben 5,3 százalékkal nagyobb. Mi látszik ebből? A parasztság bízik a pártban és a kormányban. Nagyban függ az ország ellátása ma még az egyéni parasztságtól. A parasztok, amikor gazdaságukat fejlesztik nem azzal a szándékkal teszik, hogy néhány hónapon belül termelőszövetkezeti (Folv'cUóso a 2. oldolon) A NAGYVILÁGBÓL A Szovjetunió további 300 000 fővel csökkenti fegyveres erői­nek létszámát. Ismeretes, hogy 1955—56-os évben 1 840 000 fővel csök­kentették a szovjet haderők létszámát, most újabb 300000 fővel csök­kentik a létszámot. A Magyar Népköztársaság területéről több mint 17 000 főt magában foglaló katonai egységeket vonnak vissza és szerelnek le. Ugyanakkoz a Német Demokratikus Köztársaságból is 41 000 katonát. A nyugati hatalmak az Északatlanti Szövetség nem régen le­zajlott konferenciáján önmagukat a béke védelmezőinek tüntették fel. A konferencia záró nyilatkozatában ugyanakkor elhatározták a fegyveres erők növelését, újabb atomraktárak létesítését az európai államokban. A konferenciával egyidőben egy nyugatnémet tábornok tar­tott beszédet, ahol követelte a jelenleg meglévő 16 hadosztály he­lyett Nyugat-Németország területére, 30—35 hadosztály felállítását és atomfegyverrel felfegyverzését. Mindezt úgy látszik a béke jegyében? Ugyanakkor amikor Amerika a csatlósainak igyekszik bema- gyarázni, hogy a területükön létesítendő atomraktár mennyire szük­séges, ezek az államok nem örülnek túlságosan — bizonyítja ezt az, hogy az Atlanti Szövetség konferenciáján egy sor nyugati nem já­rult hozzá, hogy a területén atom támaszpontokat létesítsenek. Az eddigi és most egyre inkább összeomló erőpolitika látható gyengü­lése zavarokat okoz a nyugati táborban. Az angol t külügyminiszter ugyan további atomfegyverkezéseket javasol, de ugyanakkor meg nem támadási egyezményt javasol a Szovjetunióval. Az a javaslat, hogy atom támaszpontokat és atomraktárakat létesítsenek nyugat­európai államokban, mindenütt nagy tiltakozást váltott ki a dolgo­zók körében. így Olaszországban, Franciaországban, Skóciában. A külügyminiszterek nem akarják ezt figyelembe venni, vájjon meddig lesz lehetőségük erre? Indonéziában 6 önkéntes hadosztályt alakítottak volt gerilla harcosokból. Szukarnó, Indonézia elnöke hétfőn 6 hetes ázsiai uta­zásra indult. Indulása előtt azt mondotta: »Minden országbem, me­lyet szabadságom alatt meglátogatok, az indonéz nép harcának és az Indonéz Köztársaságnak érdekeit fogom szolgálni." gádja végzi. A munkák előrelátha­tólag egy hónapot vesznek igénybe. A volt Népbüfé átalakítási mun­káival egyidőben a volt Szatmári féle cukrászda is lehúzza redőnyét. Ebben a helyiségben talál otthont a Menetjegyiroda. A Szabadság téren a volt Nép- g büfében megkezdték az átalakítási t munkálatokat. Mint már közöltük, !■ a volt Népbüfé helyén új cukrász- 1 dát létesít a Vendéglátó Vállalat, f A munkálatokat a Kiskunfélegyházi I Építőipari Szövetkezet Szegő bri- t Számok a parasztság életéből

Next

/
Thumbnails
Contents