Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-03-15 / 11. szám
Félegyházi- Közlöny 3 Járásbirósági ítéletek: A járásbíróság Balogh Károly kiskunfélegyházi lakos, vádlottat könnyű testi sértés bűntette, Sipos Sz. József szanki lakos, Balogh László kiskunfélegyházi lakos vádlottakat súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek, ezért Balogh Károly és Balogh László vádlottakat 400—400 forint, Sipos Sz. József vádlottat pedig 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Vádlottak 1956. szeptember 16.-án résztvettek a Felsőszank határában rendezett táncmulatságon, ahonnan éjfél után 2—3 óra közötti időben távoztak kerékpárral azonos irányban. Menetközben Balogh László vádlott Sipos Sz. József vádlottat előzés közben a kezében lévő kerékpár-pumpával fejbesújtotta. Sipos Sz. József a támadás miatt indulatba jött, mire elkapta a kerékpáron ülő Balogh László vádlottat, melynek következtében mindketten a földre- estek. Balogh László a kerékpár alá esett és őt Sípos Sz. József pusztakézzel ütlegelte. Erre figyelmes lett Balogh Károly is, aki öccse segítségére sietett és kerékpár-pumpájával Sipos Sz. József vádlottat ütlegelte ott, ahol érte. Sipos Sz. Józsefné látva férje szorult helyzetét, annak segítségére sietett. Amikor azonban az eset színhelyére ért, Balogh Károly vádlott a kerékpárpumpával egy esetben homlokon, egy esetben pedig a balcsuklón megütötte. Ezt követően Sipos Sz. János ment a felesége segítségére, aki elővette zsebkését és azzal Balogh Károly és Balogh László vádlottak felé csapkodott, akik menekültek a késsel hadakozó Sipos Sz. József elől. A vádlottak kölcsönösen ütlegelték egymást, miközben Sipos Sz. József vádlott zsebkésével Balogh Károly vádlottat a balkönyökén megszúrta. A sérülése 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyult. Sipos Sz. József vádlott Balogh Károly és Balogh László vádlottak ütlegelése következtében szenvedett sérüléseket, melyek 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyultak. Mezőgazdasági feiviiágosífs munka: filmmel Sokat hallottuk azt amegállapitást, hogy a parasztság ragaszkodik a régi módszerekhez a földművelés terén, nehezen barátkozik az újjal, az agrotechnika modern módszereivel. A dolog nem egészen így áll. Ma már mind többet hallunk arról, hogy a tudományos mezőgazdasági módszerek teret hódítottak a mező- gazdaságban és a modern agrotechnikai eljárásokat szívesen alkalmazza parasztságunk. Persze, mindez nem történt önmagától, komoly felvilágosító és nevelő munka eredménye ez. A felvilágosítás és hathatós agitáció egyik legjobb fegyvere a művészeti dokumentáció, a fénykép és film. A falvak dolgozó parasztságát mindig érdekelték a szakfilmek. Most a megyei mezőgazdasági igazgatóság, karöltve a Moképpel és a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Kul- túrházzal, sok jó mezőgazdasági szakfilmet hozott forgalomba és szervezté meg annak községekben való bemutatását. Számtalan film már a március hónapban járásunk területén is bemutatásra kerül, természetesen felmérve a helyi adottságokat, a mezőgazdasági munka- területek jellegét. Hasznos szakfilmeket láthatnak majd dolgozó parasztjaink a szőlő-, gyümölcs-, kukorica- és zöldségtermelésről. És több érdekes állattenyésztési szak- film is műsorra kerül, —ba— tAe feledd! Fiam, ha majd megnősz, — az idő szárnyon jár - s hires ember leszel: Kossuth-dijas tanár, az egész országban ismerik a neved, eszedbe jut-e, hogy kinek köszönheted? Mérnök leszel majd, vagy munkás — élenjáró, — bányász, agronómus, tudós, feltaláló. Alkotó munkában telik minden óra: gondolsz-e a régi, öreg tanítódra? Aki legelőször megfogta a kezed és megtanította leírni a neved, aki betűidet szép kerekre szabta, nem csak a tudását, a szivét is adta! Tőle tanultad meg szeretni a hazát, dalolni a béke és szabadság dalát, ö véste szivedbe Petőfi nagy nevét, Kossuth Lajosét és Rákóczi Ferencét. Tőle tanultad meg, hogy testvér az ember, beszéljen kínai vagy francia nyelven és, hogy életünknek legnagyobb értéke az alkotó munka, a szabadság s béke! A hangja csengését, simogató kezét, jóra intő szavát, meleg tekintetét ne feledd el fiam, ne feledd soha öt! Becsüld meg és tiszteld a magyar nevelőt! Szép Lászlóné Zalai Géza mezőgazdász levele a gazdákhoz: I Hivéiytermelés soronlévő feladatai Kecsegtető módon jelentkezett az idei tavaszodás, s mi mezőgazdák jogosan reménykedtünk a tavaszi munkák megindításának a korai lehetőségében. Úgy gondoltuk, hogy az idén megnyerhetjük azt a két hetet, ami az esztendő végéből annyira hiányozni szokott és egész évi munkánkat nyugod- tabb, körültekintőbb módon hajthatjuk végre. Február utolsó napjaiban már alkalmas volt az idő a tavaszi munkák megindítására és mégis innen-onnan március közepe. s megállapíthatjuk, hogy még nem sokat csináltunk. Megint belegazdálkodott az idő a munkánkba, eleinte sok esővel, az utóbbi napokban a reggelenkint bekövetkező fagyos idővel. A dolgozó parasztság élete lényegében állandó küzdelem az időjárás viszontagságaival, s ha szeretünk is olykor hivatkozni arra, hogy az idő a gazda, mégis van lehetőség munkánknak idejében való elvégzésére, ezzel a bő termés egyik biztos alapjának a megteremtésére. A növénytermesztésnek három igen fontos munkamozzanata van, amelyek tavaszra kelve úgyszólván egyidőben jelentkeznek elvégzésre. Ilyenkor bizony nem bánnánk, ha száz kezünk volna és egyszerre mindent egyidőben, sőt mondhatjuk lehetőleg egy két napon belül egyszerre elvégezhetnénk. Ahogy a talaj állapota megengedi a kora tavaszi vetések végrehajtását, ugyanakkor sürget éselmulasztha- tatlan a tavaszi első fejtrágyázás és aggodalommal figyeljük őszi szántásainkat. Amíg a tavaszi árpa vetésével vagyunk elfoglalva, egyik napról a másikra, sok vizet veszítenek és a féltve őrzött téli nedvesség órák, percek alatt szinte felmérhetetlen mennyiségben tűnik el a talajunkból. Miért van még viszonylag kevés tavaszi vetés környékünkön? Sokan vannak még, akik túlságosan aggodalmaskodók a korai vetéssel szemben. Lágy még, nem lehet rámenni, hideg is a föld, stb. Pedig nagyapáinktól származik az a jó közmondás, hogy „tavasszal sárba“. Éppen a félegyházi talajviszonyok olyanok, hogy reggel talán még rá lehet fogni, hogy lágy, de kilenc-tíz óra tájban már a legkívánatosabb talajmunka folyik. Aki korareggeli ideális talajállapotokra vár ilyenkor, az nagyon megkésik a tavaszi munkákkal, s ez tudvalevőleg mindenkor, de különösen tavaszi növényeinknél megbosz- szulja magát. Lényegesen alacsonyabb lesz a termés. Tangazdaságunkban egyik legfontosabb kérdésként kezeljük a vetések korai elvégzését és immár többéves magas átlagterméseink azt igazolják, hogy helyes úton járunk. Ne aggodalmaskodjunk és ne késlekedjünk gazdatársaim, mert már csak két hét van a márciusból, s egykettőre nyakunkon van a későbbi növények vetési időszaka. Akkor már száz kéz sem lesz elég a munkák megnyugtató elvégzésére. — Folyt. köv. — % MÁRCIUS 15. Még hat 'A nap és itt a tavasz! Meg- b szűnik a fűtési gond és § megszűnik a Tüzép-nél a » sorbanállás őrség, de sohasem a támadónak adott igazat. íállás. Ha nagyképű . , , legkedve-v ék lenni, ezt imám: lokasnak.k.leneunknekegy sebb, leghasznosabb ma- 5 önyelintézte! inkább ^e y.séget, amit édesapám dóráink közé tartoznak. £ sk ide oav fecskét kéf részre 0*z»°tt egy ki- Érdekes, hogy meg a leg- J Szerkesztőségi | I közlemények altiszti lakásba már előttünk beköltözött Kunt Béla ny. gimnáziumi rajztanár, héttagú családjával, ötven évi becsületes munkájának A szerkesztőség kéri a lap olvasóit, észrevételeiket juttassák el hozzánk, hogy ezzel is segítsenek a város lapjának színvonalasabbá tételében. Cikkeiket, híreiket a kiadó címére küldjék. Kiskunfélegyháza, Szabadságtér 9. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Jláílu k. . . löaí!ettük. . . A B. B. Gyár néhány éve egy szép lakóháztömbbel gazdagította a várost. Az építkezésnél a mellette lévő ház egy részét lebontották. Vitatható, hogy muszáj volt-e?! A csonka épület csúfsága nem bántja az illetékesek szemét? XXX A félegyházi piac messzeföldön híres, Több híressége van. Ilyen a libamáj, a hízott és sovány baromfi. Na meg a bokáig érő, gondosan körülkerített — sár. Sürgős segítségre lenne szükség! XXX Levelet kaptunk, amelyben írják: az ótemplom közvetlen közelében lévő fal mellett valóságos szemétdomb van. Üdvös volna, ha az illetékesek intézkednének. Mi is így gondoljuk. XXX A Dayka utca végén lévő kút vize hosszan nyilt árokban folyik - panaszol-, ják a környék lakói. Intézkedést kérnek! s OíuUetí. szemmel a . . . 8-| ! akarnék a Közlöny elintézte 1 í de^egí fec.lt^nem cínáí |?5lí‘6t> drótra okősztoH vásottabb gyerek'is csak s nyarat", ezért kinyomtatjuk függönnyel.^ ritkán bántja a fészkét. m?TecsPkónk"oliűtnminden EGY «CSKEFÉSZHC volt a tavasz hírnökeit, de nem g félegyhaV. családhoz, irtja, « JaPu «1«", omit egyik úgy, mint Kelet-Ázsiában { a kártékony „rovarokat": dé'u,dnft«! "ma*ok . Ie‘ .ahoi. a ««űongána m rémhírt, rosszakaratot, tu- vorfek: Ot loanytestvérem fecske nagy munkává fel-^ dctlanságot, és hirdeti az ,naP?k,9Ms,raí,a ? né?.>'..k!s ó?,íe,t f/szkét leszedik é, ft v igazi ravaszt. Ötezer fecske fecskét. Nagy-volt az orom, csemegének megeszik de í £ komoly hadsereg, jobban °m.^or lc.,,uk- h°^ “1/° úgy sem mint Délen, aho Á K hallgat rájuk a zord idő. a ^»halókat feszítenek k. « B ' Ettől kezdve édesanyánk, a költöző madarak össze- ff § *** azzal az ürüggyel, hogy fogására. A fecskék is meg- & jé Í920-TÓL az Ipariskola- kiflit árul, minden szünet- hálálják szeretetünket, úgy ff ben laktunk. Az ablaktalan ben őrizte a fecskefészket, ragaszkodnak a mi hazánk- ff De nemcsak a fecskéket hoz, hogy csak itt nevelnek V védte ilyenkor, hanem nála ifjú fecskenomzedéket. — ff találtak oltalmat a gyen- Afrikában telán kövéreb- ff oá ab fiúk is, oda húzódtak bek a szúnyogok és na- * az erősek, a verekedők gyobbak a legyek, örökké ff elismeréseképen. Nekünk elől. Úgy is lehetne írni, tart a nyár, mégis mindég ff egy tantermet utaltak ki hogy 6 volt az ENSz rend- hazajönnek. ff Válasz: sörügyben ! A Félegyházi Közlöny legutóbbi számában kifogás jelent meg Vállalatunk felé, felhozva azt, hogy a Szabadság-téri falatozónkban sörből csak családi sört lehet kapni, holott a dolgozók esetleg csak egy-egy pohár sört kívánnak elfogyasztani, sőt lehet, csak ehhez való pénzük van. Teljesen igaza van a levélírónak, de ugyanakkor nézzük meg az érem másik oldalát, mert vállalatunk semmiféle italboltból u. n. „kiszerelést" (palackozást) nem hajt végre, hanem úgy, ahogyan kapja az árut, úgy adja tovább, összehasonlító adatnak talán elég lesz annyit közölni, hogy amíg 1956. februárjában a Kőbányai Sör lerakattól kapott mennyiségnek csak 18 8 százaléka volt palackos áru, addig 1957. februárban leszállított mennyiségnek 75'5 százaléka. Ez a két szám beszédes bizonyítéka annak, hogy egyrészt a levélírónak is igaza van, de vállalatunk sem okolható a palackos sörök felszaporodásáért, különösen ha figyelembe vesszük, hogy 20 különféle üzemegységünket kell sörrel ellátnunk, s mégis a kifogásolt Szabadság-téri falatozónk kapta a februári hordós mennyiség 41 százalékát. Hirüessen a Közlönyben! Hirdetéseket felvesz a nyomda i
