Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-11-10 / 44. szám
I!. évfolyam. 44. szám Ára 60 fillér Kiskunfélegyháza, 1957 november 10 POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP ★ A nagy Októberi szocialista Forradalom 40. éuforduiúia * 40 évvel ezelőtt dördült el az Auróra ágyúja. Ezzel az emberiség történetének olyan korszaka kezdődött a föld egyhatodán, amikor a dolgozók kerültek a hatalomra, és a fejlődésnek olyan üteme következett be, mint soha a társadalmi fejlődés során. Ez a forradalom bebizonyította azt, hogy a munkásosztály képes az állam vezetésére, és lehetséges más társadalmi rend is, mint az „ősidőktől“ lévő kapitalizmus. Ez a társadalmi rend az emberiség számára biztosítja az emberi jólét állandó rendszeres emelkedését. Ezért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az általa teremtett munkáshatalom egyben példa is volt a világ minden kizsákmányoltja számára, hadüzenet volt az egész nemzetközi imperializmusnak. 1917. októberében olyan állam született, amelynek érdekei egybeesnek a világ elnyomott népeinek és a nemzetközi haladásnak az érdekeivel. Ezért lett a Szovjetunió központja és reménysége a világ forradalmi, haladó mozgalmának. Ezért gyűlöli a nemzetközi reakció 40 éve, keletkezésének pillanatától kezdve. Ezért támadt rá mindjárt létrejötte után a 14 imperialista állam, hogy megfojtsák a még gyenge, szárnyait bontogató első szocialista államot. Majd később, a második világháború idején ezért uszították rá Európa zsandárát, a hitleri fasizmust. Folyik ellene ma is az eszeveszett uszítás, gyűlölködés, mert az elmúlt 40 év alatt a Szovjetunió elért sikerei igazolják a szocialista társadalmi rend fölényét. A második világháború befejezése óta az imperialisták minden eszközt felhasználtak annak érdé kében, hogy a szocialista tábor országainak egységét megbontsák, vagy egyes népidemokratikus országokat e táborból kiszakítsanak. Ilyen kísérletek közé sorolhatjuk a múlt év októberében kirobbantott ellenforradalmi felkelést hazánkban. Hogy ez nem sikerült az imperialistáknak, azt köszönhetjük elsősorban a Szovjetuniónak. Annak, hogy a Szovjetunió, amely a proletárinternacionalizmus szellemében, nem sajnálva vér- és anyagi áldozatot, másodszor is felszabadította hazánkat. Ha egyes területeken időközben a szocialista erőknek vissza kellett is vonulni, de ahhoz már az imperialista erők gyengék voltak, hogy győzelemre vigyék az ellen- forradalmat hazánkban. Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy 1956. november 4-e, a magyar ellenforradalom leverése, a szocializmus világjelentőségű győzelme volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 40 év számokban is a szocializmus erejét bizonyítja, mert a régi cári Oroszország politikailag, gazdaságilag, kulturális téren, a nép életszínvonala, — stb. tekintetében a világ egyik legelmaradottabb országa volt. 1913. óta az ipar termelése 33-szorosra növekedett. Az Amerikai Egyesült Államok termelése azóta mindössze 4-szeresre emelkedett. 1913-ban az USA 14-szer annyit termelt, mint Oroszország. Ma pedig csupán 2,6-szorosát. A fejlődés ütemét figyelembe- véve, a Szovjetunió néhány év alatt túl fogja szárnyalni minden területen az USA ipari termelését. Egyes területeken már is túlszárnyalta, mint pl. az atomerő békés felhasználása terén. A nyugati államokban még csak most építenek atomerőműveket, a Szovjetunióban pedig már működésben van évek óta. A Szovjetunió technikai és tudományos fejlődését igazolja az interkontinentális rakéta. Ezen túlmenően a mesterséges holdak felbocsájtása is. Mind azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió e téren nincs elmaradva az élenjáró kapitalista államoktól. Azt is figyelembe kell vennünk azonban, hogy a Szovjetunió népei csak a szocialista forradalom győzelme után tudtak elvégezni sok olyan feladatot, amelyet Európa és Amerika nagy tőkés országai évszázados kapitalista fejlődésük során végeztek el. Igaz, hogy a Szovjetunió az ipari termelés abszolút magassága és az egy főre eső termelés mennyisége tekintetében még nem érte utói az Amerikai Egyesült Államokat, de az ipari termelés legfontosabb ágaiban ma már a második helyen áll világviszonylatban. Mindezekkel igazolta azt a lenini megállapítást, hogy egy új társadalmi, gazdasági rend fölényét a régi lefűnttel szemben az dönti el: ki tudja-e fejleszteni az új rend a munka nagyobb termelékenységét. A Szovjetunió évtizedes fejlődése már bebizonyította a szocialista termelési rend fölényét a kapitalizmussal szemben. így azután még inkább érthető az imperialisták dühödt szovjetellenes uszítása. Ezért akarják a népeket a Szovjetunió ellen hangolni, mint ahogy tették nálunk is az elmúlt évben az októberi ellen- forradalom idején. Az ellenforradalmi erők azt híresztelték, hogy a Szovjetunió kizsákmányolja Magyarországot, a két ország közötti gazdasági kapcsolatokon keresztül. Nem fizeti meg még a világpiaci árat sem. Mit mondanak a tények? Évszázados tapasztalatok azt bizonyítják, hogy gyarmati kizsákmányolás ott van, ahol csak nyersanyagot és mezőgazdasági termékeket szállítanak külföldre és az elnyomó ország szállítja az iparcikkeket, és megakadályozza az elnyomott ország nehézipari bázisának kifejlődését. Hogyan alakult külkereskedelmünk a Szovjetunióval 1956-ban? Be hozat u!: nyersanyag 84,9t/o Kivitel: 14,0°fo ,. üépipur 12,5°/o „ mezőgazcl. 0,1°/o „ könnyűipar — „ egyéb 2,5°/ o A fenti számok igazolják, Magyarország túlnyomórészt készárúkat szállít a Szovjetuniónak, ennek ellenértékeit, nagyobb részben ipari nyersanyagot hozunk be. Az ellenforradalmárok azt híresztelték, hogy a Szovjetunió a világpiaci árnál jóval alacsonyabban veszi át uránércünket és se- milyen mennyiséget nem hagy meg számunkra. Mi a helyzet az uránérccel? Az, hogy mintaként került 5S,6°/o ll,ü°lo 13,7% 2.5% hogy ipari rr ___ (foem+án ’Sédéiig: A FO UTCA (K&diiet) Tra-ta-la-tam! Tra-ta-ta-tam! Csapatck, csapatok, csapatok, csapatuk, vasláncok csörögnek, hullnak a lakatok. félelmes robajjal dörögve lép, lép, lép, hatalmas útján a nép. Fő utca urait rázza a félelem: orcájuk elsápadt, ajakuk vértelen, Libegő raglánban topog egy totyakos, reszket és úgy dadog, mint aki kótyagos. Emitt egy bankvezér, amott egy uzsorás, élelmiszer-üzér, spekuláns, valutás, birtokos, kaszinós, árúrejtegető, riadtan, remegve tódulnak mind elő. Messziről hallatszik, hogy nyögnek, rikoltnak, meggörbült derékkal dőlnek a boltoknak, henyélés, naplopás volt mindig kenyerük, bankházak márványán reszket a tenyerük, óvják és védik a sok fényes ablakot, — Ó, milyen sáskahad kereng és kavarog, zárakon babrálnak, kulcsokon, vészgombon. — Ereszd le, nem hallod, a redőnyt, ha mondom! Forognak, mint légy a vízzel telt korsóban! — Gyorsabban! — Gyorsabban! — Gyorsabban! — Gyorsabban! De most a móresre megtanítjuk őket! Aztán lázadjanak deszka koporsóban! Kirakat ablakok csörrenve betörnek, kapunak, ajtónak egyazon sorsa van . . . — Gyorsabban! — Gyorsabban! — Ugyan ki ténfereg itt, mint egy nyomorék? Vagy talán áruló? Ó, te vad. komor ég! — maga is prolik vallását vallja! He! — Hallja-é? — Hallja-é? — Hallja-é? — Hallja-é? Itt vannak! Látja-é? Esküszöm Önnek! — Jönnek! — Jönnek! Erővel, éretten, végtelen hadakkal, egy szivvel-lélekkel, közös akarattal, közös a fájdalom és közös a bánat, vörös a zászlajuk, úgy jó és úgy támad sikátor méhéből, külváros mélyéből, sötét és elkínzott életek éjéből, százezer izmos kéz dühödten fenyeget: — Kenyeret! — Kenyeret! — Kenyeret! — Kenyeret! Sokezer éve, hogy láncokban gyötrődtek, most egy roppanással a színre feltörnek. A had talpa alatt megrendül a föld: széttörték a rossz varázsú kört. Hiába hullott a gyárak füstje rája: eljött az utca igazi gazdája! eljött és előtte minden arcot cserélt: a város, az erdő, a mező, a rét. Úri nép sápadtan, hirtelen elillant, Fő utca bámultan. riadtan lepillant, merev és csöndes lett, akárcsak a sírhant, mert most a vasöklű raunkáshad dübörög, alattuk megroppan minden kő, minden rög, a szavuk dübörög, mennydörögve reng: ez a mienk! Az utcák, a gyárak, paloták és házak, raktárak, bankok, bányák és színházak, mi szöjjük a szőttest, mi fonjuk a lent: ez a mienk! Körutak, fasorok, ligetek és kertek, eddig hol sisera ripökök hevertek, a föld, hol dolgozunk, s a kalász, ha leng: a mienk! HIDAS ANTAL fordítása ki egy kis mennyiség az országból mivel megfelelő kutató-felszerelés hiányában nem tudjuk feldolgozni. Az uránérc-bányászattal kapcsolatban a Szovjetunió vállalta a szerződés értelmében, hogy fedezi a kutatási költségek 75 százalékát visszatérítés nélkül. Ezen túlmenően a beruházási és feltárási költségek 75 százalékát hosszú- lejáratú kamatmentes hitel formájában fedezi. Továbbá a Szovjetunió átadja nekünk a legfontosabb terveket és küld szakembereket. Mindezek fejében a kitermelt uránérc azon részét, amely meghaladja Magyarország szükségletét, a Szovjetunió a világpiaci árnál lényegesen magasabb áron veszi meg Magyarországtól. Még néhány adat annak igazolására, kik a barátaink, kik akarnak segíteni nekünk és kik nem. Ezt meglátjuk akkor, kiktől mit, mennyiért vásárolhatunk. Nyugati Szovjetországoktól uniótól Réz tonnánként 12 940 Ft 6 173 Ft Ólom tonnánként 6 486 „ 4 100 „ Fűrészelt áru nß 500 „ 160 „ Rézgálic tonnánként 4 200 „ 1 818 „ Az ellenforradalmi események után is a Szovjetunió és a népidemokratikus országok segítették hazánkat gazdasági megerősítésében. „Kétszer ad, ki gyorsan ad.“ Ezt tették barátaink, a Szovjetunió, Kína és a többi népidemokratikus országok. Akik még ma is inkább hisznek az imperialista ügynökök uszításának, a szovjetellenes rágalmaknak — amennyiben becsületes dolgozókról van szó —, gondoljanak arra, hogy nálunk, Magyarországon a dolgozók kezébe kerülhetett a hatalom, hogy nem kell többé a dolgozóknak kalapot levéve, gör- nyedten állni az urak előtt, hogy az emberek emberekké válhattak, hogy nincs munkanélküliség, hogy népünk jóléte rendszeresen, állandóan emelkedik stb. stb. Mindezeket a Szovjetunió felszabadító harcának, végső soron a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetjük. Mi, kommunisták fogadjuk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulóján, hogy egységesen megvédjük Lenin októberének vívmányait hazánkban. Kijavítjuk hibáinkat. De a hibák feltárása, kijavítása közben is kérlelhetetlenül visszaverjük az ellen- forradalmi erők nacionalista, szov*- jetellenes demagógiáját. Minden becsületes dolgozóval együtt következetesen teremtsünk rendet a termelés területén, hogy ne barátaink erejéből, hanem saját erőnkből, minél előbb állítsuk helyre gazdasági életünket, amelyet az ellenforradalmi események alaposan szétziláltak. Ezzel tudjuk népünk jólétének emelkedését biztosí- tani.Harcoljunk népünk és a szocialista tábor egységének megteremtéséért. Ha így tevékenykedünk, akkor válunk méltóvá a Nagy Október szelleméhez. Kiszely István MSZMP jb. titkára
