Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-09-15 / 36. szám
2 Félegyházi Közlöny n Munkásőrség névadó és zászlóavató ünnepségéhez a rabéjszaka félelmetes csendjét. Tompa zuhogások, halálhörgés és lövések zajával telt meg az éjszaka csendje. 11 óra felé a zuhogások,halálhörgések elcsendesedtek. Még itt-ott egy halálsóhaj és a rab kommunisták börtönére rászállt a lidércnyomta fojtó éjszaka. Hej de nehezen virrad, mit hoz a reggel 7 Ugyan mi történt? Hányán élnek még? Vagy egyáltalán él-e még valaki?! A z eltávolodó léptek többé nem tértek vissza, csak amikor a gyötrelmek éjszakájára rászállott a hajnalpír, tudták meg az éjszaka lezajlott borzalmakat. A z est folyamán megjelent a városban a Héjjas-féle különítmény egv csoportja. Előzetes alapos ivászat után bementek a sárga házba és a négy letartóztatott kommunistát kihallgatás ürügyével kihívták a zárkából, hármat ott a helyszínen meggyilkoltak, egyet pedig tanyai borozgatás közbeni szórakozás céljából, magukkal hurcoltak. JUTártonffy Ernő és Héderi Antal borzal- másán megcsonkított holtteste ottmaradt az egyik sarokcellában, a földalatti kazamata rácsajtaján fekve. Iványi Sándor elvágott torokkal hajnalban még élt, az elhurcolt Némedi Varga Sándor holtteste sohasem került elő. A borzalmak éjszakája sok derék jó elvtársnak megfehérítette a haját. Sokan búskomorságba estek, de sokan a hosszú fegyházejszakákon fojtottan dúdolták az akkor költött rab kommunista kesergőt, hogy: Hej proletár, hej proletár, törüld le• a könnyedet, nyisd ki szorított öklödet, vedd fel újra fegyvered. Oijnos, a proletár feledékeny. Elnéző. Már elfelejtette az ellenforradalmi borzalmakat. Feledésbe kerülnek mártírjai. Csak így tudott bekövetkezni 1956. október 23. is és csak 1956. október 23.-a után jött arra rá, hogy a fegyvert a saját munkás kezébe vegye, de most felvette és mint munkásőrség, addig fogj? kezében tartani, amíg az utolsó ellen- forradalmár is át nem lesz adva az enyészetnek. A megalakult munkásőrség a négy kom- munísta mártír közül Mártonffy Ernő elvtársat választotta névadójának és a kiskunfélegyházi «3 unkásör-századot őróla fogja elnevezni. J/f unkások! Munkásőrség! Mártonffy Ernő, Iványi Sándor, Héderi Antal és Némedi Varga Sándor elvtársak és a többi sok száz és ezer proletár mártír sorsa legyen nektek MEMENTÓ és ne felejtsétek, hogy saját osztályotok és munkástestvéreitek, gyermekeitek sorsa függ attól, hogy ti milyen határozottsággal szorítjátok azt a fegyvert, amit a munkásnép állama bízott rátok. Karacsi Mihál y 8. A felhasznált zöldtakarmányok tarlóját szakaszonként nyomban szántsuk fei és vessük be csala- mádéval vagy silókukoricával, ami még majdnem fővetésnek számít, így a jól megtrágyázott föld kh.- ként évi 250—400 q zöldtömeget adhat. így lesz gazdaságos a termelésünk. Minél kisebb területen minél több takarmányt termeljünk. De termeljük meg a szükségletet feltétlen, mert csak így lesz gazdaságos állat- tenyésztésünk is. Defy Gyula, gazdasági tanár. borsót, 50—60 kg. őszi árpát, vagy ha az őszi árpát bükkönnyel vetjük, 30—35 kg. bükkönyt az említett árpa mennyiségéhez. Bükkönyös búzát vessük szakaszosan. Első részletet szept. 30.-ig, második részletet okt. 10.-ig, harmadik részletet okt. 20.-ig- 30—35 kg. bükkönyt, 70—75 kg. búzát (csávázott). 5. A felsorolt keverékek említett időben való vetése esetén tavasz- szal 5—6 héten át biztosítanak folyamatosan jóminőségü zöldet. Repcés rozs 6—8 nap, bükkönyös rozs 5—6 nap, bükkönyús őszi árpa 8—10 nap, bükkönyös búza 12—14 nap. 6. A vetendő terület nagysága a szükséglettől függ. Zöldtakarmányból az állatok naponta általában testsúlyuk 10 százalékát veszik fel. Pl.: egy szarvasmarha napi szükséglete 60 kg. 1 kh.-on 100—150 q termésre számíthatunk. Őszi takarmánykeverékből fedezzük évi silótakarmányszükségletünk 20 százalékát is. itt is a bükkönyös búzát ajánlom. A silózásra alkalmas időpont május 15—31.-e között. 7. Koratavasszal az őszi takarmánykeverékeket is elfagyás miatt hengerezzük. Meghálálják tavasszal a kh.-kénti 80—100 kg. pétisó fejtrágyát is. FELHÍVÁS! Felhívjuk a város és a járás lakosságát, hogy akik még személyi igazolványukat nem érvényesíttették, azok haladéktalanul, személyi igazolványuk érvényesítése végett a kiskunfélegyházi rendőr- kapitányságon jelentkezzenek. Személyi igazolványt minden nap reggel 8 órától, kedd és péntek kivételével 12 óráig, kedden és pénteken reggel 8 órától délután 5 óráig, a hivatalos idő alatt érvényesítik. Szeptember 30.-a után érvényesítés végett be nem mutatott személyi igazolvány úgy tekintendő, mint érvénytelen. Semmiféle igazoláshoz nem fogadják el a hatóságok. Ezenkívül a törvények értelmében, aki személyi igazolványát szeptember 30.-ig érvényesítés végett nem mutatta be, azzal szemben szabálysértési eljárás lesz folyamatba téve. Kiskunfélegyháza, 1957. szeptember 12. Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság az 1790-es évekből ittmaradt régi, zord börtön zsúfolva volt kommunistákkal. A rabokhoz néha érkezett egy-egv hír, hogy hol itt, hol ott gyilkoltak le a banditák egy-egy fegyvertelen kommunistát. A rabok állandóan rettegésben éltek. Június 4.-én a raboknak gyaníts volt, hogy a szokás ellenére este 8 órakor még n ncs a zárkaajtó lezárva. Majd fél 9 óra körül egv ismeretlen hang beszólt az egyik emeleti zárkába, hogy Mártonffy Ernő, Iványi Sándor, Héderi Antal és Némedi Varga Sándor jöjjenek kihallgatásra. A hogy a kihallgatásra vitt kommunisták távolodó lépteinek hangja elcsendesedett, a sejtelmes szorongások, a szivet szorongató félelem kerítette hatalmába a rabokat. Majd egy óra múlva hatálsikoly zavarta meg házán is változásokat hozott. A város volt reakciós urait itt is elkergette a nép és megalakította a tanácsuralmat. Ennek bukása után, mint az egész országban, itt is gyászos idők következtek a munkásnépre. Elkövetkezett a bikacsök, a böllérbicska és élve elfürészelt holttestek, a borzalmak korszaka. A győzelmes ellenforralom megtöltötte az összes börtönöket kommunistákkal. Horthy darutollas, vérgőzös banditái rettegésben tartották az országot. Kiskunfélegyházára is többször ellátogattak Héjjas Ivan és Vadnai gyilkos terrorlegényei. Minden látogatásukat könny és vér kisérte. 1920. június elején a kiskunfélegyházi „sárga ház“ (jelenleg Kiskunmúzeum), még A kiskunfélegyházi munkásőrség f. h( 15.-én névadó és zászlóavató ünnep séget rendez. Ez alkalommal beszéljünk arról miért jött létre a munkásőrség? Élénken é -emlékezetünkben 1956. október 23. Az ok nyomozó történelem nagyjából már feltárt, október 23. előzményeit. Röviden: a 12 é\ •óta hazánkban megbújt ellenforradalmi erői elérkezettnek látták az időt, hogy eddíj ellenforradalmi szakálluk alá rejtett monokli jukat előrántva, azt megvillogtassák és kiadjál a jelszót: előre a kommunisták által vezetet népi hatalom megdöntésére, előre a többnyin hazaárulás és zsarolás útján szerzett nagy bírtok és tőke visszaszerzésére. Harcba szó lítottak egypár forrófejű diákot, volt lakájaiké és nem utolsó sorban a mindenkori börtön töltelékeket. O/.omorú kritika mifelénk, hogy ez < ^ gyülevész társaság olyan súlyos káro kát tudott okozni, sőt egy időben az a komol; veszély fenyegetett, hogy ez a gyülevés: banda, igaz hogy külföldi imperialisták álta szállított fegyverekkel, megdönti a népi ha ialmat. Azt a népi hatalmat, amelyik apróbb nagyobb hibái dacára, mégis csak megszűn tette a feudál-Magyarországot, megszűnteit« az embertelen emberpiacot, az éhező, mezít lábas, satnya gyermekéletet. Amelyik a: ember jövendő könnyebb életét szolgálandó hatalmas technikai műveket hozott létre, fi veszély már olyan nagy volt, hogy elhárítá sára a szovjet haderőt kellett felkérni A z adott helyzet szükségessé tette, hog’ a munkásosztály létrehozza a sajá fegyveres erejét, egy olyan erőt, amelyik : többi fegyveres erőkkel együtt, azok segít sédéként, az adott pillanatban a gyülevészel hadát a pokolra tudja kergetni, mielőtt azol anyagiakban és emberéletben kárt tudnánal okozni. így született meg a munkásőrség Öntudatos, munkászubbonyos és paraszt mun kásokból tevődik össze a munkásőrség. Tagja önként, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkü vállalták, hogy minden pillanatban, mindéi erejükkel, fegyverrel a kézben, hajlandói megvédeni a munkásállamot a belső ellen seggel szemben, külső ellenség megjelenés« esetén pedig a fegyveres erők szerves része ként vesz részt az agresszorok elleni harcban Vasárnap, szeptember 15.-én ennek « munkásőrségnek lesz névadó és zászlóavat« ünnepsége. leiről nevezik el a munkásőr-századot A munkásságnak sok harca, így sol mártírja is volt, akik nagy és szent célol érdekében életüket áldozták. Nézzünk csal helyi eseteket. Az egyik ilyen félegyház eset egyúttal MEMENTO is azoknak, akii esetleg még hisznek az ellenforradalom em beriességében. 1919. március 21. az első magyar proletár «diktatúra kikiáltásának napja, Kiskunfélegy MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ: , A zöldiutoszalag megszervezésének időszerű kérdései s alatt elvénül, aminek etetése feltétlenül termeléscsökkenéssel jár I A zöld etetésének folyamatossága szempontjából a következő takarmánykeveréket ajánlom vidékünkön : A terület 20°/« án őszi káposzta- repcés rozsot, 15°/»-án szöszös- bükkönyös rozsot, 25 0/®-án őszi borsós vagy pannonbükkönyös őszi árpát, 40 •/•-án pannonbükkönyös búzát. A bükkönyös rozsból tehát a legkevesebbet ajánlom, mert egyrészt — mint már említettem — hamar elvénül, másrészt, és ez is döntő szempont, hogy vidékünkön tapasztalatom szerint a már etetésre alkalmas keverékben a bükköny még gyenge, lemaradott, így a takarmány minősége sokkal gyengébb. Ugyanakkor az árpás és búzás keverékek minősége jobb, de mennyiségben sem kisebb. 4. A folyamatos etetés úgy biztosítható, ha idejében és szakaszosan vetünk. A repcés rozsot augusztus utolsó napjaiban vessük el, kh.-ként 6—8 kg. őszi káposztarepcét 60-70 kg. rozzsal összekeverve. Bükkönyös rozsot szeptember 5 -e körül vetünk. 30—50 kg. bükkönyt 60—70 kg. rozzsal összekeverve. Borsós őszi árpát szeptember 10—15.-e körül 45—50 kg. őszi Ez év májusában már részletesen irtunk a zöldtakarmányozás jelentőségéről, termésfokozó hatásáról. Most itt az idő, hogy az őszi zöldtakarmánykeverékek megtermeszté- séhez adjunk néhány jó tanácsot. Arra törekedjünk, hogy a szükséges takarmányokat elegendő mennyiségben és minőségben minél kisebb területen tudjuk megtermelni. Ennek érdekében néhány kérdéssel óhajtok foglalkozni. 1. Az őszi takarmánykeverékeket őszi vagy tavaszi kalászosok után vessük, hogy a nyomban meginduló nyári talajműveléssel — eke vagy tárcsa, utána fogas és henger — elegendő idő álljon rendelkezésre a talaj beérleléséhez. 5. A tarlóhántást követő 3—5 ■hétre, amint a talaj beérett, végezzük el az istállótrágyázást, amelyet közép mélyen szántsunk alá. Hen- gerezni most is kell. Alapműtrágyát csak gyenge talajon adjunk, kh.-ként 100—150 kg. szuperfoszfátot, 50—60 kg. pétisót vetés előtt bemunkálva. 3. Lényeges kérdés a termés mennyisége, minősége, valamint zöld etetésének folyamatosságának szempontjából, hogy milyen takarmánykeverékeket vetünk. Itt szokták a legtöbb hibát elkövetni, amennyiben kizárólag, vagy majdnem teljes mértékben rozsos keveréket vetnek. Kétségtelen, hogy a rozsos keverékek etethetők legkorábban, de az is tény, hogy a rozs 8—10 nap
