Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-09-01 / 34. szám
partéiéi * i Pártmunkánli néhány tapasztalata A nemrég lezajlott Országos Párt- értekezleten sok fontos kérdést vitattak meg a pármunka eredményeiről és hiányairól. Fontos határozatokat hoztak a pártmunkának megjavítása érdekében. Két dologgal foglalkozom. Az egyik a pártegység ' kérdése, a másik a párt tömegkapcsolatának kiszélesítése. Az elmúlt időben sok szó esett a pártegység megszilárdításáról. Tapasztalatok alapján mondhatjuk, van előrehaladás e téren. Jó példákat találhatunk Kiskunmajsán, ahol a ■határozatok végrehajtása jó, de jó beszámoltatás is van az elvégzett munkáról. Persze hiba is van. Szánkon a vezetőség tagjai között egyéni problémák vannak és ez gátolja a munkájukat. Itt ez a pártegység megszilárdulását is akadályozza. Mérhető a pártegység azon is, hogy a párttagság aktivitása milyen foka. Összehasonlítva az ellenforradalom ■előtti időszakkal, azt mondhatjuk, jóval előbbre vagyunk. A rendezvényeken a párttagság megjelenése, a vitákban való részvétele, a határozatok végrehajtásában elvégzett munka növekszik. A bírálat erőteljesebb és sokirányú. Bátran bírálják nemcsak egymást, hanem a Telsőbb szervek munkáját is. A bírálat kérdése kielégítő, de nem lehet ezt így elmondani az önbírálat növekedésében. Ez pedig veszélyezteti a határozatok egységes végrehajtását. A pártegység fokozása a párttagság munkában való részvételének fokozása érdekében szükséges, hogy a vezetőségek nagyobb gondot fordítsanak a felsőbb szervek határozatainak ismertetésére, a saját határozataik végrehajtásának elemzésére, ellenőrzésére és a végrehajtás során segítségadásra. Itt «említem meg, hogy a járási végrehajtó bizottságnak is nagyobb gondot kell ehhez fordítani a titkárok tájékoztatására, fokozottabban kell ismertetni a központi bizottság, a megyei és járási bizottságok határozatait. Másik dolog a párt tömegkapcso- Jatának kiszélesítése, állandó javítása. A párt a szocializmus építésében a tömegek vezetője. A szocialista társadalmat felépíteni a tömegek munkájával lehet. Az ellenforradalmi eseményeket megelőző demagóg propaganda, az ellenforradalom által okozott félelemkeltés és egyéb okok miatt a párt tömegkapcsolata megcsőkkent. Ez a kapcsolat az ellenforradalom leverése óta nőtt és erősödött. Látható bizonyítéka ■ennek, hogy becsületes dolgozók »agy számban fordulnak pártszervezeteinkhez problémáik megoldása, elintézése végett. Jóval nagyobb a tömegek megjelenése és aktivitása egy-egy rendezvényen, amit a párt szervez. Bizonyítja a párt tömegkapcsolatainak javulását az is, hogj a dolgozók aktív munkával dolgoznak a párt által kitűzött szocialista ■építési feladatok megvalósításáért. Atömegkapcsolatok javulása tény, de korántsem olyan még, mint amilyennek lennie kellene. Bár vezetőségeink, tagjaink többsége tudja, hogy szívós egyéni meggyőző munkára van szükség, nem mondható el, hogy ennek érdekében cselekednének mindenütt. Több helyütt hiányos az egyéni agitáció, kevés t csoportos beszélgetés, kisgyűlés. 3edig ezek hasznossága kétoldalú, gén helyes és bevált módszer volt i 46 - 47-es időszakbán a kisgyűlé- «k rendszeres szervezése utcánFélegyházi Közlöny Az mszmp agrártéziseit tárgyalta a járás ás város mezőgazdasági szahembereineK aktiuája Augusztus 26-án és 27-én kétnapos aktívaértekezielre jöttek ösz- sze a járás és város mezőgazdasági szakemberei, a járási pártbizottság meghívására. Az aktíva létszáma igen nagy volt, képviselve volt a mezőgazdaság vezetésében és szakirányításában dolgozó minden szakember: a gépállomások, a tanácsok, a termelő- szövetkezetek vezetőségei, a párt mezőgazdasági szakemberei, a földművesszövetkezetek vezetői. A téziseket három előadásban ismertettéka jelenlévőkkel az egyes előadásokat igen élénk, szókimondó, sokszor éles vita követte. Sok szó esett a vita folyamán a belterjesség kérdéseiről. Abban mindnyájan megegyeztek, hegy a belterjesség feltétlen szükségessége a mezőgazdaság további fejlődésének, a vita a megvalósítás útjairól folyt, arról, hogy hogyan lehet a járás területén, termelőszövetkezetekben és egyéni gazdaságban a fejlődés ilyenfajta útját kialakítani Sokan vélekedtek úgy, hogy a belterjesség alapjainak lerakása fokozatosan kell történjen, nem lehet egy váltóállítással a kérdést megoldani. Az alapok megteremtésének egyik legelső állomása a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazása kell hogy legyen. Nemcsak a kertészetről, a gyümölcsösökről, szőlőről van itt szó, de a helyes növénytermelés' ről, az állattenyésztés helyes, a helyi viszonyoknak megfelelő forA Gépgyár és a B. B. Gyár megkötötte a versenysxerxődést Már előzőleg hirt adtunk arról, hogy a Gépgyár a termelés eredményeinek növelése érdekében versenyre hívta a Bányászati Berendezések Gyárát. A verseny- felhívás nyomán a B. B. Gyár válaszolt, a kihívást elfogadta és a két gyár kijelölt bizottsága megtárgyalta a verseny lehetőségeit, feltételeit. A cél az, hogy a munkaversenyek eddigi hasznos és jó formáit és tapasztalatait alkalmazzák. Szükséges új formákat és kereteket is keresni. Vigyázni kell arra, hogy a verseny rendszeresen legyen értékelve az egyes munkások és műszakiak állandóan tájékozódva legyenek, hogy mi az ő feladatuk, és mi az elért eredményük, nehogy a verseny a régi formális alakot öltse. Alábbiakban közöljük a versenyszerződés szövegét: A jelenlévők megállapoddak abban, hogy munkaórák (késés, igazolatlan mulasztás, bal- 1957. szeptember hó 1-től 1958. január hó esetj száma. I ig versenyszerződést kötnek. 2. Selejt alakulás 1956. III. negyedévhez Kölcsönös vélemény nyilvánítások után a viszonyítva. . versenyszempontokat a következőkben hatá- 3. Egy főre eső elfogadott újítások száma, rozták meg: 4. Műszaki osztályok programjának teljeI Termelés sítése. Cél: 1957. december hó 31-ig a minél Ili Termelékenység. nagyobb előretartás biztosítása. III. Önköltség. A verseny értékelése során minden egyes IV. Egyéb. ver-enypont annak a vállalatnak, aki jobb Ezen négy főpont alapján kiértékelésre eredményt elért, egy jó pontot jelent. Az a kerülnek tehát és a verseny alapját képezik váilalat nven me^ a versenyt, amelyiknek a következők: az ertekelt időpontban több jó pont)a van. A verseny értékelése havonként és negyed- I. Termeles : évenként fog megtörténni (már a III. negyed1. Programszerűség, melynek mérése gyárt- évet érintően is). Az értékelés időpontja a mánvesoportonként történik. tárgyidőszakot követő hó 15-én. Elsőízben 2. Ütemes termelés. Cél az I-j-II, dekád- tehát 1957. október hó 15-én 14 órakor fog ban minimálisan 60 százalékos tervteljesítés. a Gépgyárban az értékelés megtörténni. II. Termelékenység: A kiértékelő bizottság személyi össze1. Egy főre, egy napra eső termelési értékterv teljesítése. értékterv teljesítése. 3. 100 Ft összes érték terv teljesítése. 4. Egy ledolgozott órára eső értékterv teljesítése. bérre eső termelési tételét a vállalatok határozzák meg. Megállapodtak a jelenlévők abban, hogy , , , , . ... az egyes pontok teljesítését mindkét félnek 2. 100 Ft munkás bérré eső termelési dokumentálni kell, s azt az ügyintézőn kívül a jelenlevőknek is alá kell írni. A bizottság felkéri a vállalat két ígazga- termelési tóját, hogy a versenyt megnyerő fél részére tűzzenek ki díjat, melynek az odaítélése a negyedéves értékelések során történjen meg. A versenyben elért eredményekről mindkét 1. Termelési költségvetési terv teljesítése, fái kö’eLs tájékoztatni a sajtót is. 2. Vállalati eredményterv teljesítése. Befejezésül a jelenlévők annak a remé3. Közvetett költségek tervének teljesítése, nyűknek adnak kifejezést, hogy ez a munka4. Anyaghányad alakulása a tervhez vi- verseny mind a két vállalat munkáját jelenszonyítva. fősen előbbre fogja vinni és jó munkájuk 5. 1000 Ft termelési értékre eső energia eredményeként nagyobb szolgálatot tudnak cöltségterv teljesítése. tenni a népgazdaságnak is. IV Eovóh - Jelen jegyzőkönyv alapján ezen szocialista IT. cgyeD . versenyszerződést mindkét fél megtörténtnek 1. Egy főre eső indokolatlanul kiesett tekinti. III. Önköltség: máiról is. A helyes agrotechnika alkalmazásához persze szükséges a gépek fokozott alkalmazása is, amely alapja a több munkaerő ráfordításnak. Ehhez fokozott tőke- befektetésre is szükség van, ami azonban fokozottabban térül visz- sza. Mindezekből következik, hogy e? a nagyüzemi formák között valósítható meg előnyösebben. Ezen az úton haladva kell a termelőszövetkezetekben megmutatni a nagygazdaság fölényét a kisgazdálkodással szemben. Beszéltek a hozzászólók a falusi osztályharc problémáiról. Elmondották, hogy egyetértenek azzal, hogy helytelen volt a falun az ellenség elleni harcot a kulák- ságra korlátozni. A falun meghúzódik sok osztályidegen elem és sokkal fokozottabban kell ezek tevékenységével törődni. Fokozni kell ezek ellen a harcot, a becsületes dolgozó parasztokat ki kell venni a befolyásuk alól. A kulá- kok kérdésében is egyedileg kell elbírálni az egyes embereket. Mindannyian egyetértettek azzal, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének útja a szocialista mezőgazda- sági formák kialakítása. A földművesszövetkezetek tömegszervezeti tevékenységét többen bírálták. Elmondották, hogy a földművesszövetkezet jelenleg a szocialista építésben nem tölti be azt a tömegszervezeti feladatot, ami várna reá. A parasztok által létrehozott tömegszervezet sokkal inkább kereskedelmi szervezetté vált, mint tömegszervezet lett. A kereskedelmi tevékenység jelenlegi jól végzett munkája mellett rohamosan fokozni kell a tömegszervezeti munka kialakítását. Különösen nagy szerepe van a Földművesszövetkezetnek a kezdeti társasgazdálko- dási formákra nevelésben, Az értekezlet rendkívül hasznosnak bizonyult. A vitakérdések további nagy aktivitására ösztönözték a résztvevőket és jó eredményeket fognak hozni a munkában, mondották az értekezlet résztvevői. Az aktíva második napján a résztvevők tiltakozó gyűlést szerveztek az ENSZ országunk bel- ügyeibe való beavatkozási ténykedése ellen. Hevesen bélyegezték meg az úgynevezett „Ötös Bizottság“ állításait és tiltakozásukat eljuttatták az ENSZ főtitkárának. 3ányászati Berendezések Gyára : Gogh István termelési ov. Kohut Béla párttitkár Lénárt Sándor ÜB. elnök. Gépgyár részéről: Orbán Miklós igazgató Némedi Imre párttitkár Makány János ÜB. elnök. Zeneiskolába beiratkozni lehet szeptember 2 án 11—1-ig és 3-án d. u. 2 —6 óráig a leánygimnázium épületében, (volt Tanítónőképző) ként vagy épületcsoportonként. Far- lun dűlők szerint. Az egy-egy helyre rendszeresen összehívott dolgozók meghallgatták a legfrisebb eseményekről szóló tájékoztatót, de elmondották a saját problémáikat is. így a dolgozók állandóan tisztában voltak a napi eseményekkel, de a párt tagjai és rajtuk keresztül a párt vezetése ismerte a dolgozók napi problémáit és tudott azokkal foglalkozni. Ez tette lehetővé az úgynevezett »apró munka« helyes formáinak kialakítását Az egyéni agitáció ugyanilyen célokat szolgáit. Sok olyan megbeszélni való, tájékoztatás, megoldásra váró kérdés van az egyes dolgozók életében, amelyeket négy- szemközt szívesen elmond és elintézhető, de nyilvánosság elé valamilyen oknál fogva nem viszi. Az idők folyamán a módszerek változtak, de keresni kell és meg kell találni a helyes módszereket és azokat fokozott egyéni agitációban, csoportos beszélgetések és kisgyű- lések alkalmával alkalmazni kell. A tömegkapcsolat kiszélesítésének egyik formája a tömegszervezetek tevékenységének megjavítása. Több alapszervezet segítségével a járás községeiben, pl. Kiskunmajsán, Pál- monostorán és többhelyen jól működő tömegszervezetek vannak. Ahol ez még meg nem történt, gondoskodni kell képzett kommunistákkal a tömegszervezetek megerősítéséről és az ott dolgozó párttagok rendszeres tájékoztatásáról és beszámoltatásáról, így is tudjuk munkánkat javítani. Schilli Anno.
