Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)

1957-07-21 / 28. szám

2 Félegyházi Közlöny ^őat(hzejihda ggs az alpári holMísza partján Szép, idillikus helyen van Alpáron a holt- Tisza partján a halászcsárda. Festői szépsé­gű kirándulóhely ez. A holt-Tiszában fü­rödni, csónakázni, a homokos partján a ha­talmas, zizegő nyárfák alatt hűsölni, pihenni lehet. A csárdában, akik szeretik a halász­lét, vagy a paprikás sülthalat, jó lakomát csaphatnak. Nemrég lakatlan, üres volt ez a ház. Tíz évig nem használták semmire. Udvarát belepte a gaz. Az elmúlt években hozatta helyre a helyi földművesszövetkezet ezt a szép Tisza-parli kertes mulatóhelyet. Férfi-női öltöző kabinokat, zuhanyozókat építettek. A csárdát átépítették, a kerthelyiségben stílusos, náddalfedett, szellős terasz, esténként kivilágított, be­tonból épített tánchelyiség várja a látogatókat. Sok vidám ember tölti vasárnapját Alpáron, de kevesebben ahhoz, amennyit ez a kedves, jó pihenést és megnyugvást nyújtó kirándulóhely érdemelne. A földművesszövetkezet úgy van vele, ,,a jó bornak nem kell cégér“, de szerintem ennek a szép kirándulóhelynek kell reklám, hogy a környező városok dolgozói ismerjék meg, tudjanak róla. A halászcsárdában jó bor, hideg sör, halászételekkel kiegészítve, kelleme­sen hat a régi halásztanyák romantikája. Siroki János. 15 éves mezőgazdasági terv Pártélet ★ A pártértekezletről levont tanul­ságok alapján a helyi pártfeladatok­ról tárgyalt a városi pártbizottság végrehajtóbizottsága. Különösen fontos feladatnak jelölték meg a tömegpolitikai munkával összefüggő kérdéseket. A politikánk jó, megfelel a tö­megek érdekeinek. Végrehajtásához, a feladatok megvalósításához szük­ség van a tömegek alkotó munká­jára. Éppen ezért kell a feladatok szükségességét, és a megvalósítás módját állandóan magyarázni a dol­gozóknak. A meghozott határozat a szapo­rodó feladatok megoldásának útját mutatja az alapszervezeteknek, e téren. Jussanak közelebb a kommunis­ták a mindennapi élet szerény, de fontos apró munkáihoz. Fokozzák a tömegek közötti felvilágosító munkát, egyéni és csoportos formá­ban. A határozat figyelmezteti az alap­szervezeteket, hogy fokozottabban foglalkozzanak a gazdasági munka napi problémáival. Sokat és tartalmasán kell foglal­kozni a nevelés különböző ágaza­taival. Az ellenség elleni harc egyik hatásos eszköze éppen a jó tömeg­politikai nevelő, felvilágosító munka. Fokozott gondot kell hogy fordít­sanak az alapszervezetek a külön­böző tömegszervezetekre és az azokban végzett munkára. A határozat kötelezi az alapszer­vezeteket a meghatározott feladatok megtárgyalására és a feladatok helyi adottságok alapján történő kidolgo­zására, majd elvégzésére. Az országos szervek a mező- gazdaság fejlesztésének 15 éves távlati tervét dolgozzák ki. A terv elkészítése lenn a járásoknál kez­dődik. A terv helyi elkészítésére megalakult egy munkabizottság. Résztvesznek benne a párt kép­viselete, a közigazgatás-, az állami gazdaság-, a gépállomás és terme­lőszövetkezetek szakemberei; a ter­meltető vállalatok-, a szakoktatás-, a kísérleti telepek szakemberei. Hogyan fog a terv elkészülni? Előzetesen nagy felmérési munkák és az eddigi fejlődés értékelése tör­ténik, figyelembevéve egyes torzí­tásokat, hogy azok kiküszöbölhe­tők legyenek. Két részlet lesz a tervezésben. Előbb egy hároméves terv elkészí­tése, majd 1960-tól kezdődő 15 éves távlati terv kidolgozása. Nagyméretekben gondolkodva, előrelátva kell a bizottságnak dol­goznia. 1975 évi számokkal dol­gozni és figyelembe venni a foko­zott takarmány bázist, a szerves­trágyázás növekedését, az akkor már rendelkezésre álló kataszrális- holdankénti 120-130 kg. műtrágya­mennyiséget; a fokozott gépesítést; a népesség szaporodását, növekvő igényeket, nagyobb fogyasztást, a várható munkaerőelszívódást; bel- vizlevezetések, öntözési rendszer kialakulását, utak, közlekedés fej­lődését, piac fejlődését, ipari tele­pülést, stb. Fentieket és sok mást figyelem­bevéve kell a járási talaj,- kialakult termelési- és időjárási viszonyok alapján, a járás belterjes gazdál­kodásának, növénytermesztésének, állattenyésztésének 15 éves távlati tervét létrehozni. Munkájuk segítésére meg kell, hogy mozduljon a közigazgatás egészapparátusa, tárgyaljanak erről a tanácstagok választóikkal, a nép­frontbizottságok a dolgozókkal. A termelők, a dolgozók juttassák el véleményüket a munkabizottságok­hoz. Enélkül beszélni sem lehet munkájuk eredményességéről! Megszüntették a kerékpár bejelentést és nyilvántartást Az Országos Rendőrfőkapitányság 1957 június 15.-től a kerékpárok bejelentését és nyilvántartását vala­mennyi rendőri szervnél megszün­tette. A jelenleg kintlévő kerékpár­igazolványok továbbra is érvény­ben maradnak, azokat a kerékpár tulajdonjogának igazolásául el kell fogadni. Az újonnan vásárolt kerékpárok tulajdonosai részére a jövőben tu­lajdonjog igazolását tartalmazó iga­zolványt a rendőrségen nem ad­nak ki. Az új kerékpárok tulajdonjog­igazolásául a vásárlási számlát, tu­lajdonjog-változás esetén két tanú aláírásával ellátott adás-vételi szer­ződést kell elfogadni. QfLmtk ' Legszebben az édesanyja mondta, simogató, meleg szóval: Ilonka. Rég porrá vált az áldott anyakéz, de híven őrzi az emlékezés i az agyondolgozott, fáradt kezet, s azt a régi, gyerekkori nevet. Az életben elfér sok öröm, bánat, most őt szólítják édesanyának. Két kisfiúnak minden vágya, álma: megyünk nagymamához, Félegyházára.ff 9 Kérgeskezű, deresfejű emberek 5 és ragyogószemű, apró gyerekek | úgy szólítják: kedves tanítónéni... S Érdemes szeretni, dolgozni, élni! | vízcfi HdtPii-dné. miért nem mérnek bort a féldműuesszüuetkezeti italboltokban Sokat foglalkoztatja és bosszantja a kér­dés a félegyházi járás borszerető lakosságát, de nem kevésbé a földmüvesszövetkezetek elnökeit és italbolt vezetőit is. Kiskunmajsa, Szánk és Jászszentlászló ter­melőinél kb. 4.000 hl. bor vár eladásra. De ki tehet arról, hogy a termelők 10 forinton alul nem adják át a szövetkezeteknek, ter­mészetesen úgy, hogy az 5.50 forint borfo­gyasztási adót a szövetkezet fizesse. A bort akkor is eltudják adni, ha nem a fm. szövetkezeten keresztül értékesítik, mert Nyáron a nagy melegben is akadnak so­kan, akik borral akarják kiszáradt torkukat megöblögetni, de akadnak olyanok is, akik éppen bánatukat akarják a borba temetni, vagy éppen örömüket akarják hangulatosab­ban kifejezni. Ezért csalódottan és szitko­zódva jönnek ki az italboltokból, ahol kije­lentik, hogy bor nincs. Jogos a dolgozóknak a sérelmük, mert számukra nem érthető, hogy miért van akkor italbolt, ha italt nem lehet benne kapni. Könnyebben érthető vol­na, ha nem volnánk bortelmelő ország. Csak abban nincs igazuk a sérelmezőknek, hogy ebben a boltvezetők, vagy éppen a földmű­vesszövetkezetek vezetősége a hibás. Hiszen ők szeretnének magasabb forgalmat lebo­nyolítani, mert így több volna az italbolto­sok jutaléka és remény volna hozzá, hogy a járási szinten 1 millió forinttal felemelt közétkeztetési tervet teljesíteni is tudják. Az a kérdés, hogy miből teljesítsék a tervüket? Sört nem tudnak adni csak hetipiaci és ün­nepnapokon. Szódavíz még ünnepnapokon sincs mindig, a budapesti Gáz és Szénsav­ellátó Vállalat jóvoltából, mert ami kis szén­savat gyárt, az a maszek szikvízüzemeknek is kevés, pedig még a földmüvesszövetkeze­tek is tőlük kérnek rendezvényeikre szén­savat, vagy szódavizet, ha azt is szeretné­nek inni, mert a maszekok ellátása mégis­csak jobb. Alpáron a maszek szikvízüzemes két palackot is tudott adni a Szövetkezeti Napra. Kiskunmajsán pedig a szövetkezet is a maszektól volt kénytelen szikvizet vásá­rolni italboltjai részére. No de térjünk vissza a borra. Kit illetnek meg a borra szomjazok tisztes, elérzéke- nyült hangú szidalmai és egyéb jókívánsá­ga? Talán a Megyei Borforgalmi Vállalatot? Mert a kalocsai járáson kívül egy fmsz-nek sem adott bort a III. negyedévre. Valószínű azért, mert kell a Vendéglátóipari Vállalatok részére. Vagy a SZÖVOSZ igazgatóságot il­leti? Hiszen az lehetőséget adott rá, hogy a fm. szövetkezetek szabadon vásárolhatnak fel 11.5 mai. fokon felül adhatnak literenként 60 fillért, vagyis 12 fokos borért 7.20 Ft-ot. izemmel a aáeo-ikan. .. .| " B ént vagyunk a nyár­ban, nem csoda hát, hogy olvasóink jó- ff részét foglalkoztatja az a 9 kérdés: mi lesz a strand- 5 fürdővel, lesz-e új sport- ff uszoda, és betömik-e a J kubikgödröket szeméttel ? rf Többen fordultak hoz- v! zám, hogy ebben a rovat- ff ban adjak hangot az ő 2 véleményüknek is. Szive- u sen teszek eleget kérésük- M nek, mert „több — nyitott 8 — szem többet lát!” mai strandfürdő he­lyén volt régen egy igen jó fürdőhely. M Nem volt kikövezve, kő- S gátakkal elszabdalva, ha­li nem a természetadta tá­ji fürdő volt. Homokos part, S sekély víz, sziget hidakkal, ií az úszóknak mély víz, a I versenyekhez start-mólók, 5 a játékhoz tutajok. Mentő- " csónak óvatosságból. Ez mind megmaradhatott vol­na. A mai szép kabinsor, a sok költséggel és gond­dal létesített park, a jól 5 gondozott fák és bokrok, adok, egyszóval a kiváló eret ma szebb, mint va­laha. De hiányzik a tó! A tavak öntisztulása itt is érvényesült volna. Tisz­tább volt a tónak a vize, mint a helyén összeszűki- tett mai strandfürdő. Egy ártézikút kedvezően meg­változtatná a vízellátást. STRANDFÜRDŐ, SPORTUSZODA, KUBIKGÖDRÖK k E z azonban csak má­sodrendű kérdés. Or­szágos viszonylatban is sokkal jelentősebb a ter­vezett ezer méteres mély­fúrás és a mellette épí­tendő beton-sportuszoda helyének végleges kijelö­lése. A döntést már meg­hozta a mérnöki hivatal, miután meghallgatta a víz­ügyi szakemberek, egész­ségügyi osztály és a kór­házi főorvosok véleményét. Igen helyesen úgy döntött, hogy a mélyfúrás és a sportuszoda a gőzfürdő mögötti mélyedésben lesz. A fúrólyukból melegvizet várunk, sőt: gyógyvizet. A gőzfürdő is minden nap működhetne. Vízgyógy­intézet és fürdőkórházi osztály épülne. Közel a vasútállomás, nagy idegen- forgalomra számithatunk. Szállodai szobákra és ét­termekre nagy szükség lesz. A sportuszoda lármá­ja egyáltalán nem zavarja a betegek nyugalmát. Az öröm és vidámság távoli zsongása csak javítja a kórház hangulatát. A jövő fejlődéséhez tar- tozik még egy téli fedett­uszoda építése is. Érdemes akár ezer méter alá is lefúrni, hátha pont S 1200 méternél találja meg A városunk azt a kívánatos ff forró gyógyvizet, mely | versenytársa lesz Cserke- szöllőnek, Hajdúszoboszló- | nak, vagy Bükkszéknek, ahol a forró Salvus-víz .# combvastagságú zuhatag- M ban ömlik a betonmeden- ^ cékbe és a palackozó * ásványvíz-üzembe. ■ Beláthatatlan és gyors ^ fejlődés indulna városunk ff életében. — Lássuk tehát a minél előbb a mélyfúró Jg tornyot a gőzfürdő mellett! ff ásik kérdés: és mi ff legyen a kubik- ff gödrökkel? Igaz, 8 hogy jelenlegi állapotában ff minden évben áldozatot ff követelt és kár minden emberéletért. De ezzel az jí indokkal be lehetne tömni ff minden tavat, még a szép 8 Balatont is. Valami más ff megoldást kell keresni és ff sürgősen találni, mielőtt a 8 szemetet belehordanák, ff Úgyis nagyon szegények ff vagyunk vízben. Ha rajtam “ állna, idevezetném a Tiszát I is. Vagy azt is betömnénk? Kerítsük be. Csináljunk halastavat, adjuk bérbe a I sporthorgászoknak, egy tsz tenyésszen rajta viziszár- ' nyasokat. Vagy javasolja- I nak mást, jobbat olvasóink, ' de maradjon meg a tál a zugmérők, vagy engedéllyel rendelkező borkimérők szívesen megadják érte a 10, vagy a 12 Ft-os árat is, rájuk nem vonat­kozik a felvásárlási ár. A bortermelők is jobban jönnek ki, ha ezeknek adják, mert az elfogyasztott bor után csak 4 Ft. fogyasz­tási adót fizetnek. A zugbormérők forgalma emelkedik, mert még a szövetkezet dolgo­zói is kénytelenek ott fogyasztani, ha borra szomjaznak. Az állam elesik az 1.50 Ft-os fogyasztási adókülönbözettől, amit a szövet­kezeti értékesítés esetén a fm. szövetkeze­tek befizetnének, amely 3000 hl-nél 450.000 Ft-ot tesz ki. De mennyit tehet ki megyei, vagy országos szinten? Rugalmasabb fmsz-eink, ha mégis akarnak italboltjaikban bort mérni, kénytelenek a 7.20, vagy 7'80 Ft-os ■ literenkénti ár helyett a 10 Ft-ot, „mert a terv törvény, a forgalmi ter­vet teljesíteni kell és másodszor a lakosság árúellátásának biztosítására, így a borfogyasz­tók igényei kielégítésére is elsősorban a szo­cialista szektorok a hivatottak." De a szövetkezeti vezetők ilyen „rugal­massága" is csak komoly felelősségrevonás- sal és következményekkel járhat, habár a felelősség nem egészen őket terheli. Véleményem szerint az illetékes ármeg- állapitó szerveknek a meglévő készletek is­meretében a kereslet és kínálat törvényé­nek érvényesülését jobban figyelembe kel­lene venni, mert a merev árpolitika és az ezt érvényesítő kiegészítő rendeletek a fő­okai annak hogy: 1. A szövetkezetekben bort nem mérnek, a zugmérőknek nagyobb táp van adva. 2. A bor nagy része a szocialista keres­kedelem megkerülésével kerül fogyasztásra. 3. Az állam közgazdasági szinten több­millió Ft. borfogyasztási különbözettől esik el. 4. Fmsz-eink a közétkeztetési tervet árú hiányában nem teljesítik. 5. A rendeletek merevsége miatt elköve­tett szabálytalanságokért kevesebb dolgozó kerülne felelősségrevonásra, esetleg szabad­ságvesztésre. Egy rendelet, illetve ármódosítással szö­vetkezeteink italboltjaiban is lehetne bort kapni. Hunyadi Inra kér. felügyelő

Next

/
Thumbnails
Contents