Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-09-29 / 38. szám
2 Fétegvházi Közlöny SzüHséges? Gimnáziumi tanuló kérdezi a tanács titkártól: Milyen határozatot hoztak, megszűnik a Móra Ferenc gimnázium? Az elvtársnő megmagyarázza, hogy nem a gimnázium megszűnéséről van szó, csupán arról, hogy iskolák áthelyezése történne, mert jelenleg van olyan általános iskola, ahová a város egyik végéből a másikba járnak az apró tanulók. Mire a fiatalember „hát ajánlom is, mert ha megszüntetik, mi csinálunk olyan cirkuszt..Erre az elvtársnő azt mondja: maguknak nem az a feladatuk, hogy cirkuszt rendezzenek, hanem tanuljanak, amíg a munkások dolgoznak és biztosítják a tanulási lehetőségeket. Ha pedig problémájuk van, mondják el a nevelőiknek. Esetleg jöjjenek <el a tanácsülésre, ott úgyis az ifjúság'problémáiról lesz szó. Erre az ifjú azt feleli: Levél egy ismeretlenhez: Tisztelt uram! Az elmúlt szombaton a Móra Ferenc Művelődési Ház színháztermében, hm kevés, de lelkes, a művészetet tisztelő közönség tapsolta végig a Kecskeméti Katona József Színház „Nászutazás“ című zenés vígjáték bemutató előadását. Igen, ennek a darabnak nálunk volt a premierjei--a színházban csak később kerül műsorra. Az előadást, mint premierkor szokás, végignézte a sánház vezérkara — igazgató, főrendező. A színészek a premier lázában tudásuk legjavát igyekeztek adni, s c<> közönség lelkes tapssal fejezte ki háláját a jó előadásért, szórakozásért. Semmi zavaró momentum nem volt, csupán a 3. fekbnás megkezdése után i néhány perccel — Dévai Kamilla mély átérzéssel előadott énekszámánál — amikor is Ön semmivel sem törődve berontott, jól becsapva az ajtót és hangosan nevetve leült, barátja mellé. Mindenki mélységesen szégyelte magát ezért a tiszteletlenségért, durvaságért, amit Ön elkövetett a művészekkel szemben. Ahogy Önre néztem, legalább 1 liter kadarka értelmetlensége és bárgyusága tekintett vissza rám. Lehet, hogy színház előtt korcsmában volt, s a szünetekben még tovább erősítette magát, s most is azt hitte, korcsmába lép be. Pedig úgy kebelt volnamint a templomba, csendesen és tisztelettel, mert a színház a művészet temploma, lehet,, hogy Ön sohasem járt templomba — nem bűnéül rovom fel —, de ha önmagát még- nem is tanulta megbecsülni, legalább tanulja megbecsülni embertársait, s ha színházba jön, a színházat és a művészetet. fiduátfi, £datíá Mára Ferenc Müvelédési Ház igazgató a Fisch Emil utcán és még néhány fával szegélyezett utcán, az megláthatja, hogy a DAV hogyan értelmezi a favédelmet a gyakorlatban. Megállapíthatjuk, hogy a nyári nagy vihar nem okozott olyan károkat a félegyházi utcai fákban, mint a DÁV legutóbbi gallyazási akciója, amelynek nyomában csak szörnyűségesen megcsonkított fák maradtak. A Tanácsháza előtt egy szépen díszlő nyárfának vezéiágát isdevágták, úgy hogy legjobb lesz az egész fát kivenni, mint úgy hagyni, ahogy most áll. Elismerjük a DÁV-nak azt a jogát, hogy a fák felett húzódó villanyhuzalok épségét megvédje, de azt hisszük, meg lehetne a kérdést úgy oldani, ahogy a közmondás is mondja, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. esetleg a szerkesztőség rendelke- ,,mi ilyen ala- zésére bocsájtja a fényképeket, pon nem tárgyalunk, de ha az is- Megnézheti magának azokat a ke- kolát megszüntetik, cirkuszt esi- ménykezű és keményöklü dolgo- jnálunk". Lenne néhány szavunk, zókat, akiknek köszönheti, hogy Vájjon ez a nagyképű ifjú ba- iskolába jár. látunk olvas-e újságot, hallgat-e Félő, hogy úgy fog járni, ha ta- rádiót? Vájjon olvasta-e vagy hall- nulás helyett „cirkusz rendezés- gatta-e Marosán elvtárs beszédét, sei“ foglalkozik, mint tavaly októ- amit az egyetemistáknak mondod, berben a Háromfa községben törA szülei vájjon mivel keresik tént könyvégetés tettesei. Hogy mi a kenyerüket? amivel az ő isko- történt ott? Berontottak a könyv- láztatásét biztosítják. Valószínűleg tárba, kihajigálták Arany János, munkával. Petőfi, Vörösmarty piroskötésű Tisztában van-e azzal, hogy műveit, mondván, hogy ezek vö amíg a dolgozók fáradtságos mun- rösök. A marxizmus klasszikusaikéval biztosítják a tanulási lehe- hoz nem nyúltak, mert azok bar- tőségét, az ő kötelessége az, hogy nakötésűek voltak. Azok is tanu- jó tanulással foglalkozzék. lás helyett mással foglalkoztak. Netalán október gőzösfejű han- Mégvalamit: aszemtelenségso- gulata kiséri őt,erre is van orvosság, ha nem volt és nem is lesz erény. Látta a munkásőrség avatását? Esetlégbe is bizonyíthatjuk, -égaOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOe Húsz-harminc egykorú gyerek lakott Akárhol faluban, ahol történetünk lejátszódik. Nem volt nagyon szegény a falu, s így a hat-hétéves fiúknak meg leányoknak dolgoztok még nem kellett. Mit csináltak hát? játszottak egész nap. Ti is így cselekedtetek volna bizonyára. Egyben különbözött azonban az ő játékuk a ti játékaitoktól. Ti, ha sokan vagytok együtt, mindig arra igyekeztek, hogy minél kisebb csoportokra szakadjatok. Kettesben, hármasban tartotok csak össze és még szerencse, ba többi társaitokkal össze nem vesztek, Akárhol falu gyerekei mindig együtt játszottak. Olyan játékokat találtak ki, hogy mindegyiküknek akadt benne foglalatossága, s mindegyikük jól érezte magát. Legkedvesdbb szórakozásuk a városépítés volt. A falu határában folyt egy patak. Ettől körülbelül negyedóra járásnyira egy kopár domboldal meredezett. A domboldal földje tiszta agyag. Ide vonultak ki nyári délutánokon, s agyagból, fából, odahordott kövekből embermagasságú épületeket emeltek. Eleinte vödörben hordták oda a vizet a patakból, később azonban hosszas és viszontagságos munka után sikerült egy kis csatornát építeniük a dombhajlásig, s megtakarították á vízhordás fáradságos munkáját. ........ Ne higgyétek azonban, hogy csak a játékban tartottak össze. Összetartásuk kiterjedt a legkényesebb kérdésig, az evés és nya- lakodás kérdéséig. A hazulról kapott uzsonnákat szépen megosztották egymás közt, s nem maradt éhesen az sem, akinek az édesanyja nem tudott uzsonnáról gondoskodni. Akárhol falu gyerekeinek békés és szép életét soha nem zavarta meg semmiféle komoly összeütközés, míg csak meg nem érkezett oda irigy Jancsi négykerekűje. A Oáv az utcai fák ellen Tanyai lány Előttem állt, mint megrettent őz, Szemében rabmadarak vergődése volt, Arca lángolt, mint felkelő nap Mikor derült és felhőtlen az égbolt. Sejtett titok, szépség, bús talány, Egy darab lihegő föld, sóhajtó rét Volt ez az ifjú tanyai lány, Néztem sudár nyárfa termetét, Fején a hajat, mint dús sötét lombot. Duzzadt ver ajkát, még asóktalant És fiúi keblét, melyben vére tombolt. Beteljesülés volt, ígéret, A föld, a fény szülötte s e valóság Elbűvölt engem, megigézett. Elsuhant, mint a lágy esti szél, Mesztelen lábakon ringott karcsú teste, Ráncos szoknyáját libbenőben. Sok éhes kamasz szerni vágyódva leste. Sejtett titok, szépség, bús talány. Egy darab lihegő fölé,, sóhajtó rét volt ez az ifjú tanyai lány. Havasi Gizella GYERMEKEKNEK Pistának, a társaság eszének már terve is született, hogy ezentúl a négykerekűn fogják a nehezebb köveket szállítani épülő városukhoz. A gyerekeket azonban kellemetlen meglepetés érte, Jancsinak fejébe szállott a dicsőség, jobban mondva a négykerekű. Nem adta oda senkinek, sem aznap, sem a következő néhány napon. Egyedül karikázta be vele a faiu összes járható útjait. A gyerekek már-már lemondtak róla. hogy valaha is a négykerekű nyergébe ülhetnek. Természetesen, mindnyájan igen mérgesek voltak Jancsira, amiért ilyen irigy, A méreg azonban nem akadályozta meg Pétert, hogy xQh^itfrtt izemmel a mímsAajt U Aliéi l/OTelnrlnft man mt <■ ■"•"■•••K“?!*: ■:■!!! !!!’■’ »v !« voltfllz fiatalok 1: Alig kezdődött meg az idei tanév, alig aludtak ki a tábortüzek, máris a jövő évi nyári táborozáson törik a fejüket az Úttörő Szervező Testület tagjai és a ff Petőfi ált. iskola nevelői. H Azt szeretnék, hogy mi- 2 nél többen és minél kisebb anyagi megterheléssel vélj hetnének részt a vizsgák 2 utáni táborozásokon. Volt olyan javaslat, hogy Egy, minden évben megismétlődő'» és meglehetősen barbár facsonkítási akció ellen emeljük fel szavunkat, az utcai fák védelmében. Nemcsak városszépészeti, de közegészségügyi érdek is, hogy utcáinkat zöldelő fák szegélyezzék, amelyek nagyrészben felfogják az utca porát és javítják a levegőt. Kisgyermekeinkkel az iskolákban taníttatjuk, hogy ne bántsák a fákat, ne rángassák, ne tördeljék, vagy csonkítsák meg, s ugyanakkor egy állami vállalatnak megengedjük, sőt elnézzük, hogy a szép fasorokat szörnyűségese» lecsonkolja, úgy hogy sok helyen a fából csak a faderék s néhány szomorú ág marad. Aki nem hiszi el, vagy nem látta,, menjen végig a Holló Lajos utcánv. Doooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooeeooooooooo akik hajlandók neki szót fogadni, használhatják a négykerekűt. A gyerekek félretették a mérgüket és jöttek is valamennyien, Pista kivételével. Pista kijelentette, hogy ő nem fesz senki szolgája, még ha a papájának volt is annyi pénze, hogy négykerekűt vegyen neki, s duzzogva félrevonult. Jancsi kiskirálynak élezte magát. Ezentúl ő szabta meg, hogy mit játsszanak és mindenkinek engedelmeskedni kellett. Ä négykerekűre csak percekig engedett mást ráülni, mert attól tartott,, hogy ha meg fogják unni, akkor vége less az ö uralmának is. Készíttetett magának a város közepén egy emelvényt és arról osztogatta a parancsait. Végül, nagyzási hóbortjában már odáig ment, hogy azokat, akik nem végezték el elég gyorsan a parancsait, megpofozta. Ez már több vdt a soknál. Senki sem tűrte el a verést» még a négykerekűért sem és Pistát mind több és több elégedetlen gyerek kereste fel. Jancsi hívei pedig fogytak. Ekkor, történt, hogy Jancsi gőgjében le akarta romboltatni Pistáék malmát, amely már félig készen állott. De ilyen durvasághoz aem akadt vállalkozó. Jancsi mérgesen kergette el most már összes „híveit“. Megfenyegette őket: — Ha nem teszitek meg, amit parancsolok, senki sem ülhet fel többé a négykerekűre. Pistáék mindjobban belemelegedtek a malomépítésbe. Jól érezték magukat négykerekű nélkül is, de elhatározták,, hogy megbüntetik irigy Jánost. Senki nem fog vele szóbaállni, senki nem fog vele játsszam. Unta már irigy János a kerekezést ször- Oldalgott egyre a gyerekek körül. Ságvári Endre meséiből; IRIGY JANCSI ne készítsen egy fűzfasípot Jancsinak, azzal a kéréssel tetézve meg az ajándékot,, hogy engedje egyszer öt is a négykerekűre ülni. Tudni kell ehhez azt is, hogy Péter készítette a legszebben szóló fűzfasípokat,, Jancsi pedig olyan ügyetlen volt, hogy sajátmaga sohasem heriott sípot faragni. Jancsi, elfogadta az ajándékot, engedte is Pétert felülni a négykerekűre, de csak tíz percig, Azután könyörtelenül leszállította. Ebből az esetből azonban azt következtette Jancsi, aki nemcsak irigy, de uralomravágyó is volt, hogy a négykerekű segítségével sikerülni fog a többi gyereknek parancsolnia. Megüzente Péterrel, hogy azok a gyerekek Úttörők Kk ír nak tanul elsősorban, és ne szoktassuk rá gyermekeinket, hogy csak akkor tanuljanak, ha pénzt kapnak érte. is voltak fiatalok és tele- ff tömték a gyermekek buksi ■ fejét politikával. Most sok ff játék, sport, kirándulás, ff hasznos ismeretek teszik ff még emellett kedvessé, ff vonzóvá az úttörő foglal- ff kozást. ff Ki ne emlékezne vissza ff szívesen gyermekkorára, ff Sttót 2ESÍ iSÄ ifSK hogy összehívják az érdé kelt szülőket és kikérik Éppen egy apró malmon dolgoztak, ame- E adjanak a szülők havonta véleményüket, lyet a patak partján akartak felállítani, ami- 2 20 forintot erre a célra, Ez a szülői értekezlet kor sietve jött feléjük Jancsi mamája. Már 5 apródonként könnyebben E összegyűjtik a táborozás 2 költségét. Mások a takarékig bélyeg akciót javasolták, to Harmadik javaslat szerint 2 adna minden szüiő az ötös Í és négyes érdemjegyért gyermekének néhány főmamája. Már messziről kiáltozta: — Gyere haza Jancsikám! Apu hozott valamit! Persze nemcsak Jancsi, a többi gyerekek is kíváncsiak lettek és szaladtak mindnyájan Jancsiék háza felé. Hát bizony, érdemes volt futniuk. Janegyúttal közelebb hozza a szülői házat az iskolához, megismerteti — többek között az újjáalakult úttörő szervezet célkitűzéseit. A műit egyik hibája volt, dulásra? Amikor örömmel ff lemondtunk a vasárnapi já ff ebédről is a magunkfőzte a füstös, kozmás paprikás- ff krumpli kedvéért. ff Sok szép vidéket bejár- ff tam azóta, mégis a tőserdei ff gyermekkori szép napok emléke talán élénkebben él bennem, mint a németÜjra csiék házának udvarában ott állott már a 2 rintot, ez két célt szolgál: zetbe. Most szigorúan ön hogy szinte kötelező volt országi Fekete-erdő, vagy belépni az úttörő szerve- a svájci Alpok havas tájai. fió négykerekű. Szép, pirosra lakkozott vázával, golyéscsapágyakon gördülő kerekeivel és kék acél kézi hajtókarjával. Jancsi menten Q , reápattant és büszkén hajtotta kis járművét S’ ío -$■ Jel-alá az udvarban. 7 ' - - - Azon a napon vége volt a szokott tevé- mindegyikük szerette volna óbálni az új játékot, hiszen az már ko- ,y közlekedési eszköz szituban ment. ^ ösztönöz a tanulásra és n gyűlnek a forintok is a 2 táborra. ^ Ezt a javaslatot a nevelő ■ testület nem tartotta he- 2 lyesnek. A tanulás az ifjúság egyik kötelessége. Ezért nem kell külön jutalmat adni. Mindenki magákéntes a jelentkezés és aki január 1 -ig nem teszi le a próbát, nem is viselheti a vörös nyakkendőt. Másik hiba az volt, hogy nem elégítettük ki a gyermekek természetes kalandvágyát. A felnőttek megfeledkeztek arról, hogy ők hol a másiknak. Reá sem, hederítettek, helyreállott az összetartás közöttük. Végül is, Jancsi, tehetetlen dühében, egy fadarabbal nekirohant a gyerekek malmának és össze akarta törni. De a gyerekek megakadályozták, ráadásul még meg is verték. Ezután napokig nem volt látható Jancsi. Harmadnap megjelent, maga után vonszolva négykerekűjét. Nem úgy mint eddig, kerekezve, tülkölve és hencegve. Sírva szólt • gyerekekhez: — Belátom, hogy igazatok van, mert csúnyán bántam veletek. Fogadjatok újra magatok közé, játsszunk együtt, úgy mint eddig. Hogy lássátok, mennyire megbántam irigységemet, nektek adom a négykerekűt. Ne okozzon többé viszálykodást közöttünk, A gyerekek jók voltak és visszafogadták Jancsit. A négykerekű pedig megkezdte -T. a su.,/,. n szolgálatát, hordta a köveket az építkezésbú*» írUliÍM ff hez — mindnyájuk örömére. »gy 2 jQi-5 gít- “ Tőlünk telhetőén segítsük hát gyermekeink kezdeményezését, erősítsük az úttörő mozgalmat, ahol vidám, bátor, kötelesség- 2 tüdő, dolgos, a felnőttek- n kel udvarias magatartásra £ nevelik gyermekeinket. S
