Városi katolikus Szent László gimnázium, Kiskunfélegyháza, 1940

17

költő. Novella), b) Gyöngyösi népszerűségének az okai. (Értekezés), c) Mire gondolok, ha fázó és éhező gyermeket látok ? (Elmélkedés. Iskolai.) 4. a) A szentimentalizmus a felújulás korának az irodalmában. (Értekezés.) b) Az idegen szavak szerepe Gvadányi Peleskei nótáriusában. (Stíluselemzés). 5) Miért tartom komikus éposznak Csokonai Dorottyáját ? (Tanulmány), b) Bánk bán tragikuma. (Tanulmány). 6. a) Kölcsey jelleme. (Jellemrajz), b) Melyik mű tetszett nekem legjobban az idén és miért? (Fejtegetés. Iskolai).

Vili. osztály. 1. a) Széchenyi eszméinek hatása Vörösmarty költészetére. b) Abafi lelki átalakulása. 2. a) Petőfi szerelmi lírája, b) Arany János jellemzésmódja. 3. a) A hanyatló Róma képe Az ember tragédiájában, b) Népi alakok Jókai müveiben, isk. 4. a) „Föl-földobott kő“. (Ady magyarsága), b) Gárdonyi történeti regényei. 5. a) „Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre“ (célkitűzés az életre), b) Mivel gazdagodtam az irodalommal való foglalkozás révén ?

Filmoktatás. Az 1940/41. tanév folyamán a filmoktatás a célnak megfelelően történt. A filmvetítőgépek kifogástalanul működtek, a szaktanárok a természetrajz, földrajz, művészettörténet, a fizika, a francia, magyar, német, latin nyelv, történelem keretében használták fel a filmeket. Némi akadályt jelentett Ónodi Pál és Ormos Emil tanárok katonai szolgálatra történt bevonulása. Helyettük a helyettesítő tanárok vetítették a filmeket.

Bemutattuk a következő filmeket. Természetrajzból: Hogyan mozognak a halak ? A béka fejlődése. Gőték. Régi módi állataink. Óriás teknős. Kobra és a mungó. Agyag feldolgozása 1—II—111. Marosujvári sóbányászat. Agancsos kérődzők. Üveggyártás I—II—Ili. Nagybányai ólombányászat. Vaddisznó. A vas és az acél. Kénsavgyártás I—II. Afrikai álomkór. Mimikri. Harc a létért. Mit esznek az állatok ? A vér keringése. A bélbolyhok működése. Alsóbbrendű élőlények és szaporodásuk. A protisták mozgása. Tejelő állatok és a tej. A tej fontos élelmiszer. Hogyan készül a sajt ? Hogyan lesz az árpából maláta ? Sörgyártás I—II. A túzok. A hangya. Pezsgőgyártás. Ó- és újvilági majmok. Jéggyártás. Brazíliai őserdők állatvilága. Hogyan fogják az elefántot? Tigrisvadászat. A petróleum I—II,—III. A carrarai márvány. Ecetgyártás. A hernyóselyem feldolgozása. Rizstermelés. A japáni tea. Afrikai szavannák nagy vadjai. Aranybányászat I—II. Szénégetés. Fókák. A selyem- hernyó tenyésztés. Sütőipar. Tápéi gyékényszövés. A hód. Rovarevő növények. A szemérmes mimóza. A tömlőbelű állatok. Tüskésbőrü állatok. A polip. A gólya. A bíbic. A búbos vöcsök A sündisznó. Kobra és pythonfogás. Indiai majmok. Bádog I—II—III—IV. A bőrgyártás. A gyöngykagyló. Élő testek Röngten képei. Denevérek. Baglyok I—II. A kagyló táplálkozása. Makó és a makói hagyma. — Földrajzból: Vajdahunyad. Öázis a Szaharában. Ár — apály. A balatonvidéki vulkánok. A halápi bazaltbánya. Tihany I—II. Erdélyi oláhok. Nagybánya és környéke. A Tisza felső szakasza. Kolozsvár. Képek az erdélyi magyarokról. Vasárnap Kalotaszegen. Hétköznapok Kalotaszegen. Délafrikai unió I-II—III. Csángó magyarok Bukovinában. Az Északnyugati Felvidéken. A Balaton keletkezése és partvidéke. Kalotaszeg. Öröm és bánat Kalotaszegen. Kalotaszegi népművészet. Kalotaszeg települése. Pécs. Mecsek. A Mecsek gazdasági élete. Nagyvárad. Pünkösdi búcsú Csiksomlyón. Erdélyi tavak. Déva. Brassó. Székesfehérvár. Szeged. Szeged gazdasági élete. Mézeskalács. Magyar nyelvből: A magyar Alföld. Nagyszalonta. Hortobágy. Hogyan