Városi katolikus Szent László gimnázium, Kiskunfélegyháza, 1939
9 róm. kát. egyháztanács, az iskolaszék s a Constantinum felügyelő-bizottságának tagja. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület tagja. 9. Dr. Szirák Ferenc, a Magyar Irodalomtörténeti és a Minerva Társaság rendes tagja, az Országos Középiskolai Tanáregyesület tagja, a Petőfi Daloskör tiszteleti tagja, az iparostanonciskola képesített általános- és szakrajz tanítója, a róm. kát. egyházközségi képviselőtestület kinevezett tagja. A városi képviselőtestület virilis tagja, a Móra Ferenc Társaság ügyv. elnöke, a helybeli Stefánia Szövetség társelnöke, aConstantinum felügyelő-bizottságának tagja. Dolgozótársa a Kát. Szemlének, hol sorozatos kritikái és nagyobb tanulmányai jelentek meg. Tudományos cikkeket írt több különféle folyóiratba. Ez évben két nagyobb tanulmánya jelent meg Tormay Cecilről és Mécs Lászlóról. — Több előadást tartott és beszédet mondott a különféle kulturegyesületek felkérésére. 10 Zsadányi-Nagy Árpád Endre, az Országos Középiskolai Tanár- egyesület tagja, az iparostanonciskola igazgatója, t. b. leventefőoktató, a Levente Egyesület választmányi tagja; 11. Zentay Mihály, okleveles vívómester, tartalékos hadnagy. Tagja a Magyar Vívómesterek Egyesületének, a Testnevelési Tanárok Országos Egyesületének, a Kiskunfélegyházi Úszó Egyesületnek és a Kiskunfélegyházi Vívó Egyesületnek. A Levente Egyesület alelnöke. A tűzharcosok helyi egyesületének tagja. Háborús kitüntetései: I. oszt. ezüst, bronz érem, Károly-csapatkereszt. d.) Különféle jelentések. Az iskola épülete. Az egyébként mindenben megfelelő épületen a tanév folyamán a fenntartó város csak kisebb pótlásokat eszközölt. A két tornaudvar részére locsoló-tömlőt szerzett be, ennek segítségével száraz időben az udvarokat állandóan locsolhatjuk, kívánatos volna a pornak másúton való lekötése. Nevelő és tanító munka. A tanítást a tanév folyamán jelentősebb gátló körülmény nem zavarta. A fenntartóhatóság a fűtőanyagot egész évre beszerezte, így fűtési okokból szünetet nem kellett elrendelni. Az intézet különféle módon igyekezett a tanulóifjúságot helyes magatartásra nevelni. Legalkalmasabbnak bizonyult a fegyelmezett viselkedésre a katonás nevelés alkalmazása. Évkönyvünk más helyén röviden összefoglaltuk a katonás magatartás szabályait. A különféle tantárgyak óráin kínálkozó alkalmakon kívül felhasználtuk erre a célra az osztályfőnöki órákat és a cserkészetet is. Az említett alkalmakat ragadtuk meg nemcsak a közösségre, az állampolgári tudatra való nevelés szempontjából, hanem a szociális érzés felkeltésére és kimélyítésére is. Megelégedéssel jelenthetjük, hogy az említett irányú ráhatások az intézet ifjúságának lelkében jó talajra találtak. Az eredmény a tanulók fegyelmezettebb és katonás magaviseletében, azonkívül több irányú áldozatos munkáján örvendetesen tapasztalható volt. Az I—V. oszt.-ban az új tanterv alapján, az VI—VIII. oszt.-ban pedig a reálgimnáziumi tanterv alapján történt az ifjúság tanítása és nevelése. A vallásos érzés elmélyítésére különös gondot fordítottunk. Minden vasárnap és ünnepnap a tanári testület tagjainak kíséretében misét hallgatott a
