Városi katholikus Szent László reálgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1929

14 A június havi érettségi vizsgálatokon dr. Tihanyi Béla szegedi kegyesrendi gimnáziumi igazgató elnökölt. Az intézetünkben folyó testnevelési tanítás ellenőrzésére és megfigyelésére 1930. február 6-án dr. Bahn Ferenc testnevelési szakfelügyelő tett látogatást és legnagyobb megelégedésének adott kifejezést. Az Országos Közoktatási Tanács megbízásából dr. Banner János szegedi egyetemi nyilvános rk. tanár látogatta a gyorsírási órát 1930. május 8*án a gyors­írás tanításának és a tanítás eredményének megfigyelése céljából. Zámbó Dezső, a Szent Istvánról nevezett újtemplom esperesplébánosa, mint püspöki biztos elnökölt a hittan összefoglalásokon. Tanítás és fegyelmi állapot. A tanítást az egész éven át semmi gátló körülmény meg nem zavarta. E tanévben az I—VI. osztályban már a reálgimná­zium tantervének mcgfelelőlcg tanítottunk. A tanítás teljesen a rendtartás, tanterv, utasítások és a módszeres értekezletek határozatainak megfelelőleg folyt. A szor­galmi időt igyekeztünk minél gazdaságosabban kihasználni. Az előírt anyagot mindenütt elvégeztük. Az elért tanulmányi eredményt a statisztikai táblázat mu-- tatja. Rendkívüli tárgyként tanítottuk a gyorsírást, francia társalgási gyakorlatot, vívást, karéneket és a művészeti rajzgyakorlatot. A zene tanítását jelentkezők hiányában be kellett szüntetnünk. Fegyelem tekintetében a múlt tanévhez képest javulás mutatkozik. A múlt­ban súlyosan, de atyai jóakarattal büntetett tanulók nem éltek vissza a tanári kar jóindulatával, hanem példás viseletét tanúsítottak. A VIII. osztályban egyetlen fegyelmi eset sem fordult elő. Kisebb, nagyobb kihágások a többi osztályban ugyan akadtak általában a gyerekes meggondolatlanság cs a serdülő kor túltengő, korlátokon túlcsapó életereje miatt. Leggyakoribb hibák a rendetlcnkedés, vereke­dés és kcsőnjárás, a VI. és VII. osztályban a kamaszos léháskodások, kihágások, cigareífázás, az uccán való tartózkodás a megengedett időn túl stb. A felsőbb osztályosok hibáin csupán a szülői háznak az iskolával való együttműködése se­gíthet. Meg kell a szülőknek érteniük, hogy a tanítás idején túl, a délutáni órák­ban nekik kell gyermekeik barálkozását, munkáját cllcnőrizniök és az akkor elkö­vetett kihágásokért ők is felelősek. Mindenesetre a tapasztalatunk azt igazolja, hogy a szülök nem ellenőrzik kellőleg főleg serdülő korban fiaikat, innen szárma­zik a legtöbb fegyelmi ügy. Valláserkölcsi- és hazafias nevelés. A középiskola munkája túlnyomó részben tanítás, de hasonló fontosságúnak tartjuk a nevelést. A jL'llcmcs ifjú ki­alakulásának elengedhetetlen lelki alapja a mély, tevékeny vallásos hit. E hit ki- mélyítése a vallásos nevelés, e nélkül nem adhatunk a hazának áldozatos szeretettel élő, harmonikus lelkű, erkölcsös polgárokat. A komoly vallásos nevelés segíti át azonkívül a serdülő ifjút fejlődésének legválságosabb évein. A tanévet mindig szent misével kezdjük és végezzük, imádsággal vezetjük be a napi tanítást és az­zal is fejezzük be. Vasárnap és ünnepeken a tanári testület tagjainak kíséretében szent misét hallgatott a róm. kath. ifjúság. Nagy gondunk volt arra, hogy a nem róni. kath. tanuló ifjúság is kellő vallásos nevelésben részesüljön és vallásos gya­korlatain részívegyen. A római katholikus tanulók négy ízben végezték el a szent gyónást és áldozást, részfvettek az egyházi körmcnctekcn, szeníségimádáson, ham- vazkodáson, részesültek a Balázsjárásban. Husvét előtt háromnapos lelki gyakori latot vezetett Sebestyén Sándor ótemplomi káplán. Értesítőnk más helyén bcszá* mólunk a Mária Kongregáció ezévi működéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents