Városi katholikus Szent László reálgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1928

miár 26-án. A sokat Ígérő fiatal élet kialvása őszinte részvéttel töltötte el valamennyiünk szivét, sajnáltuk őt, mert vele nagy érték veszett cl. Emlékét mindig kegyelettel fogjuk őrizni,

6

lil.

Egy magyar óra az első osztályban.

Tartotta: Dr Fehér Ede.

Az előző órai anyag (Jókai: A Hortobágy) számonkérése után áttérünk a következő olvasmányra.

Tárgy: Arany: Rege a csodaszarvasról c. költeményének olvasása és megértése.

Cél: A hun-magyar mondák legszebb részletének költői feldolgozásban való megismertetése s mondák tárgyalásának főapjául való vetése.

I. A kapcsolat fölelevenitése az előbb tárgyalt olvasmányokkal. (Figyelem és érdeklődés felkeltése.)

— Mondjátok csak, a hortobágyi pusztán élő pásztoremberck kikhez hasonlítanak? — A régi derék, izmos, barnaarcú magyarokhoz. — Ezek a régi magyarok mindig itt laktak, ezen a területen? — Nem, Ázsiából jöttek ide. — Mivel foglalkoztak ottan?

— Vadászat, halászat volt a foglalkozásuk. — Honnan tudod ezt?

— Már a földrajzban is tanultuk. — Emlékeztek-e, gyerekek, olyan olvasmányokra, amelyekben valamely nép őseiről, vagy nagy alakjairól hallottunk? Igen, a görögökről olvastunk hitregéket. — Nekünk vannak-e ilyen mondáink? — Igen, sokat hallottunk már Álmosról és Árpádról. — Ha a görögök regéit, mondáit megismertük, illik-e ismerni a mi őseinkről szóló mondákat is? Még inkább meg kell ismernünk őket. — Látjátok, éppen egy ilyen mondát fogunk most olvasni, amelyben a régi magyarok vadászatáról van szó. Ez a monda és még sok más, egészen a régi időkből való. De mondjátok, az ilyen népmondákat mindig úgy találjuk leírva, abban a formában, ahogy azt a nép mesélte? —Nem, vannak olyanok is, amelyeket versbe foglaltak. — Látjátok, ezt is szépen versbe szedte már egyik nagy költőnk, Arany János. Címe: Rege a csodaszarvasról. A költő úgy képzeli a dolgot, mintha egy