Városi katholikus Szent László reálgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1928
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, ' Hiszek Magyarország Jeltámadásában! Ámen. I. Intézel link múltja. Intézetünk majdnem egykorú a török hódoltság idején elpusztult és elnéptelenedett Félegyháza újjászületésével. Mária Terézia királynő idejében 219 családból álló és Jász-Fénszaruból beköltözött raj szállja meg 1743-ban a város régi határait. A város lakossága a maga erejéből már 1809-ben magánjellegű négyosztályos grammatikális iskolát állíttat fel. Majd 1827 február 27-től kezdve „gymnasium minor“: kisebb gimnázium a neve, nyilvános jellegű, törvényes bizonyítványt állíthat ki. Az ötvenes években megindult a vasút. Ez emelte a jólétet és az é rakat, de csökkentette a tanárok megélhetését és az intézet fenntartásának lehetőségét a régi összegből. Végül is 1854 május 30-án az intézetet a felsőbb tanhatóság bezáratta. A város közönsége azonban ismét sorompóba lép és a helytartó tanács 1862 szeptember 4-én megadta az engedélyt az algimnázium visszaállítására, majd 8 évi szünetelés után. Neve ezentúl „Kiskunfélegyházi városi róni. kath. algimnázium“. A tanulók létszámának rohamos emelkedése azonban arra bírta a város közönségét, mint a „félegyházi algimnázium“ fenntartóját, hogy ezen középiskolát tovább fejlessze. Az 1890. év augusztus 26-án dr Szerelemhegyi Karoly elnöklete alatt tartott városi közgyűlés elhatározta, hogy az algimnáziumot 8 osztályú főgimnáziummá fejleszti. Dr Zámbó Géza polgármester és Holló László főgimnáziumi igazgató szakadatlan iigybuzgósága és tevékenysége juttatta ily hamar intézetünket jelenlegi modern palotájához. Az épület felavatása a milléniumi ünnepségek sorozatában, 1896 november 28-án folyt le. Az új intézet homlokzatán ragyogott az új iskola címe: Kiskunfélegyházi városi róni. kath. főgimnázium.
